A péntek. Olyan fényes, átmosó, oxigéndús! Olyan hangulata tudott lenni, hogy már délelőtt, a nagy sodrásában meg akartam írni.
Én úgy szeretem ezeket a napi rutinokat, olyan erőt, öntudatot, nyugalmat élek meg. Ez a munkám, jövök rá: három gyereket nevelek, körülöttük a ruhák, az ételek, a ház, a tüzelő, a menés, a jövés.
De írogatok is, hobbiból. Bővebben…
vasárnapnemírunkszexről…
Ez az első jelszavas poszt, tehát. Üdv mindenkinek, aki idáig eljutott! Bárkinek, aki erőfeszítést tett azért, hogy olvashassa ezt a posztot, köszönöm a beletett melót. A blogger szereti, ha az olvasót érdekli, amit ír, mi több, erőfeszítéseket is tesz, hogy olvashassa. Én tiszta szívvel vagyok, itt is. Nem akarok megmagyarázni semmit, nem a személyem az érdekes, az életem csak ürügy. Viszont ki akarok fejezni valamit, ami fontos, általános érvényű. Erős szöveget akarok.
A címbeli kérdést a bejegyzésekben már említett Élmény miatt kérdezték tőlem többen is (így fogok rá utalni: Élmény, ez nagyon pontos).
A szex attól jó, hogy Bővebben…
Összegyűlt több posztkezdemény, jegyzet, egyben adom közre. Szafaládé. Ez még nem a jelszavas, de jön az is, nemsoká.
*
Fogjuk fel úgy, hogy a Julisnak el kell sajátítania, és az iskola egy bizonyos mértékig, sőt hát főleg, arra szolgál, hogy megtanulja: a világ nem olyan, mint az anyja, az apja, az elemi közege, kastálya, cicarajzai, hídba lemenései. Nagyon nem. Maradjon lényegében ilyen, és tanulja meg kezelni amazt.
*
Én nem vagyok vegyülős, az edzőteremben sem, annak ellenére, hogy sokat vagyok ott. Ott van wifi, meleg víz, fűtés, ezért megyek, ezt szoktam mondani. Már megszoktam íráshoz azt a tüc-tücöt. Szóval, nincs nagy partilájf, csak Eddel, az én odavitt barátaimmal, meg egy-két véletlenszerűvel, művészalkatúak főleg, viccesnek találnak. Közegidegen vagyok, nem is edző, nem is ritka látogató. Kalandom a proletariátussal Bővebben…
2016 áprilisában írtam, először a könyvben jelent meg, aztán tettem ki
fotókkal: Spingár-Westerlund Anita
Ed egy Ző, egy személyi ző, mégpedig nagyon jó ző. Írtam róla cikket is, mire másik szívem csücske, aki sportpszichológus, megjegyzi, hogy ha ő még valaha tanít személyi edzőket, kötelező tananyag lesz a cikkem és benne Ed.
Ed egy konditerem-reklámfilm, vágatlan, azonos azzal, hogy ő Ző. Bővebben…
Avagy: miért nem szeret jobban? Most akkor akar valamit, vagy nem? Igazán akar?
Ó, ezt gyakran kérdezzük. Én meg azt mondom, például itt, hogy a szerelem (és a szenvedély) önműködő és egyértelmű, ott nincsenek kételyek, elégtelenségérzés, sőt, valahogy… túl sok is. Eláraszt. Nincsenek előzetes elvárásaid: az ember, a helyzet teremti az igényt, a teljesség igényét, és ki is elégíti, azonnal. Nem is tudtuk, hogy létezik ilyen. Aki megélte, tudja.
ez ritka: csajozási tippek a blogon!
Hát azt ismered-e, amikor tudod, hogy nem kéne, de csak járkálsz valaki után? Ez a valaki lehet a vágytárgyad, és lehet a partnered, aki szakított veled, vagy szünetet kért.
Sajnos, amit te állhatatos, gyengéd szerelemnek vélsz, az a számára határsértés, molesztálás, kontroll. De ezt már tudod, ha olvastad az előző bejegyzéseket.
Azért vagy oly állhatatos, mert nem felel a szándékaidra, és ezt nem fogadod el. Makacs vagy. Addig tolod, amíg hátha.
De sose. Egyre rosszabb lesz. Nem viszonozza, és meg is fog vetni. Lesz egy pillanat, amikor a szíved meghasad, és nem érted, mert olyan kedves voltál vele, ő meg elküld a bánatba.
Ezért szállj ki.
A közeledés nem baj. Bővebben…
Nálad semmi sem úgy van. Mondja, és igaza van.
A full értelmetlen, kis egzotikumjaimról, amelyekre rá szoktak kérdezni. Ne keress mélyebb értelmet. Így alakult. Bővebben…
Ez is vers. Nem szeretem amúgy, de most nagyon adja magát. Mert hogy van, ami húsz év után se változik. És valami olyasmi a lényeg.
Itt ülök most, már itthon, János síeléshez vett kék selyem garbójában (underwear. Tudtátok, hogy a selyem meleg? és a gyapjú is tud hűvös lenni?). Fúj a szél, és sírok.
A zene világnapján koncertre mentem, a huszadik jubileumát ünnepelni a kórusomnak, melynek alapító tagja vagyok.
Biciklivel megyek odáig, ahonnan a busz még jó fél órát. Egyszerűen: minimálruha, de magassarkú (átvettem, nyugi, a biciklin az ezüst rózsás van).
Repülök. Könnyű vagyok. Zene lesz, és rég látottak. Bővebben…
Én a 2013-as blogévre úgy emlékszem vissza, hogy akkor még minden hepi volt. Messze volt még a Nagy Szervezkedés és Vihar. Én magam alig kommenteltem, csak rövideket, egymással kapcsolódtak a hozzászólók, bizalom volt. Nem ment el még senki kedve, nem kellett félnem, hogy valaki megbántódik, közös fíling volt, termékeny dialógusok, az akadékoskodókat meg kiröhögtük.
Megszépítő messzeség! Újraolvastam ezt a posztot, nem rossz amúgy:
És a kommenteket is. Hát, volt ellentét már akkor is. Bővebben…
A minap F., hogy szórakoztasson, elmesélt két viccet. Élményszerűen és gátlástalanul ad elő, nagyot nevet utána, és nincs tudomása arról, hogy viccet mesélni úgy általában, beszélgetés helyett, annak olajozásaképp eléggé bornírt foglalatosság. Meg némileg miheztartás végett is mondja, azért, hogy deklarálja: ő aztán mentes az én demokratikus, jogérzékeny meggyőződéseimtől.
Volt egy buzis, és volt egy feministás. Bővebben…
Néha komolyan megijedek magamtól.
Hogy akkor én voltaképpen férfi vagyok. Férfi lettem itt a nagy egyedülállóságomban. Bővebben…
Vannak ezek a rég-meséltem-magunkról típusú posztok, amikor hanyagolom az ügyeket, eszméket, magazintartalmakat, idiótaságokat, jelenségeket, de még az irodalmat és érvelést is, mindenféle fejtörnivalót, és színtisztán a személyes életem eseményeiről, jelen hangulatokról írok. Most nem találok a régebbiek közül olyat, ami nem jelszavas és nem is nagyon szomorú, de van mondjuk ez, a férjem utolsó hetei, hát ezt nagyon durva olvasnom nekem is. Mit ne mondjak, most ahhoz képest nagyon könnyű az élet.
Ó, mennyi változás. Nézem ezt a két-három éves énemet. Bővebben…
De hogy én ne tudjak leülni és elolvasni kávé (csilis!) mellett egy használati utasítást!
Juli hol van – jő Dávid.
Később nem találja a csíkos (A Csíkos) pólóját. Keressem meg. Sír, de legalábbis nyűgösen mondja. Rendszeresen nem találja az (akármit), én kellek ehhez is.
Le szeretnék ülni a kávéval. Elolvasni a barna hajúaknak szánt, két festés közötti színélénkítő használati utasítását (hajfestés nincs, csak között). Hat rövid sor. Sajnos, sok parabén, de legalább nincs benne se hidrogén-peroxid, se ammónia. Viszont talán haragszik a fehér bikinire? Standot ígértem nekik, hullámfürdőt, ez az ígéretem is rámborul.
És rámjön-e a felső? Groteszk novellacselekmény: annyit szenvedtem a mellemen, jó-e így, ilyet akarok-e (!), hogy egy reggel arra ébredtem, hogy hatalmas a mellem. Bővebben…
Azt higgyétek el, hogy az írás meggyógyít. Mindenki higgye el, az is, aki összerezzen a szép szerkezettől, áhítatos tisztelettel viseltetik a virtuóz szófűzés iránt, meg tudja különböztetni ocsút a búzától, és érti most, miért nem tettem névelőt a főnév elé; az is, aki ráharap látványosra, a giccsre is, önmagában a kifejezés tényére, de az is, aki legyint, hogy így írni ő is tud (nem tud), és nagy gúnyosan grafomániának nevezi a részletes érvelést, ábrázolást.
Meglepő, hogy mi mindent fel lehet dolgozni az írással, ha gyakorlattá teszed, következetesen csinálod. Bővebben…
kettőezer-ötszáz szó, negyedórás falat
Egészen fantasztikus mélyrepülés van az nlc-n. A benne tartós tartalmak reneszánsza. Teherán ragyog a kora reggeli napfényben.
Ennek története van. Három évvel ezelőtt azt hittük, az nlc progresszív lesz, érdekli őket az erőnk, a nők valósága. Bővebben…
Az első rész itt: ne merj erős lenni 1.
Engem is kikezdtek. Rajtam vannak, fájdalmat akarnak okozni, elbizonytalanítani. Pedig én csak tizenhat kilót fogytam, és telefonon veszi fel a barátnőm, ahogy kézen átfordulok a strand mellett. De valakinek ez is fáj. Bővebben…
2000 szó, retorikus szerkezet, 12 perces olvasmány
tézis–antitézis–szintézis szerkezet megint
Emlékeztek még, milyen idegesek lettünk ettől?
P. I. L-nak
Valahogy feltolul most a múlt, pont meséltem ma Julisnak, milyen volt őt várni, 2007 nyarán.
Én akkor, nem Jánossal, mert ő azokban a hetekben a végleges elszakadását és hozzám tartozását intézte, hanem vegyes egyetemistákkal és a fiammal elmentem egy hétre Gyimesközéplokra, kulturális antropológusok közé keveredve, tanulmányútra. Vonattal.
Magdi néni etetett minket, nála is laktunk. Bővebben…
…és nem tudom, ez nektek milyen, technikailag, élményként, meg a téma. Írjátok meg! Egy biztos: a Julis cukker.
A kertben forgattuk, ahol a hóban fetrengős fotók is készültek. A spontán, mégis lényegre törő beszédet és a képen való fejlátszást még gyakorlom!
Mostanában korán ébredek, mindig magamtól. Bővebben…
