hogyan lettem úrinő

Kiemelt

Közzétéve Szerző:
20

fejezetek a blogger csodálatos-borzalmas történeteiből 2.

és magyaróra

és karriertanácsadás

Elit, budai, felső-középosztálybeli…! Én!

Engem ez annyira megdöbbentett! Rögtön csekkoltam is: nem laktunk fűtve öt szobát, nincsenek a falon havas tájak, meztelen nők meg almafák. Nem éltünk lazacon, nem ültünk langyos vízben, nem borongtunk, hogy mások mennyire nyomorognak. Itt a megfejtés, meg itt. Viszont nem is harc az élet, csak úgy tesszük a dolgunkat, de nem nagyon. Nincs nagyravágyás. Praktikus, de nem materiális anya. Apám kifejezetten spirituális, ül és mereng (na, ilyen szépet sem írtam még róla).

Hogy a picsába lettem én felső-középosztálybeli?

Kinek mi. Social box is in the eye of the beholder, ahogy Roussoe, a híres holland festő írja. Neveztek már a blog alapján prolinak is. Bővebben… →

ki az agresszor?

Kiemelt

Közzétéve Szerző:
205

Az elvek áttüremkednek a hétköznapi helyzeteken. Az elvek konfliktusa, az nehéz. Nehéz igazságosnak, árnyaltnak lenni. Forgolódom emiatt néha.

Ma is milyen napom volt. Bővebben… →

normálisék

Kiemelt

Közzétéve Szerző:
505

A Normálisék meglepő pályát futott be: nemcsak 4500+ osztása van, hanem 2025-6 telén elsőrangú művészeti közegben lett fiatalok tápláléka, és ott is sokszorozza magát az elmékben. Minden idők legolvasottabb bejegyzése, 2014. január. Több mint négyezren osztották meg. Örülök, hogy ez a legolvasottabb. Elképesztően jók a kommentek is.

Bővebben… →

önéletralyz

Kiemelt

Közzétéve Szerző:
99

2014. januári bejegyzés

Születtem, elvegyültem és kiváltam.

Születtem a Sárkány évében, negyedik gyereknek, s a második emeletre vittek haza, kétszobásba. Már akkor is arra járt a nyolcas busz. Mindez az S-kanyarnál történt. Ma, újra, megint abban a kerületben lakom. Két utónevem lett, szüleim kompromisszuma, a bátyáimnak egy-egy jutott.

A családom még őrizte a kissé idegenkedő, ám jellegzetes Kádár-kori békét. Hősies anyám vasárnaponként, mert ez még a szabad szombatok ideje volt, halkan csomagolt össze minket, hogy havat, napot utáló, délben kelő apámnak nyugalma legyen. Úgy buszoztunk föl a Normafára. Két és fél éves koromtól síeltem. Én voltam a mostani Normafa-rendezés előképe és provokatőre, 1981-ben, ahogy caplattam fel a rugós kötésemmel oldalazva a hegyoldalban.

Egyéves koromban dzsungelszerű telket vettek följebb a hegyen a szüleim. OTP-kölcsön és harmincéves építkezés kezdődött. Így lettem budai úrilány. Sosem voltam az. Bővebben… →

holnap írják a felvételit a gyerekek

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

…ennek alkalmából egy kommentet hoztam a Facebookról, egy olyan felvételis poszt alól, amelyben egy bizonyos szövegalkotási feladatot boncolgattak, és valóságos szövegértési kihívás lett a feladat leírásának megértése. Kb. az volt a kérdés, hogy “ha az a feladat, hogy x állítás mellett kell két érvet hozni, akkor miért nem jó az, hogy ellene érvel a gyerek?”, és azért merült fel, mert a gyerek a próbafelvételi vagy gyakorláskor nem követte pontosan a leírást, de remélték, hogy nem baj ez, és ott is, tét nélküli helyzetben (lehet, hogy a magyartanár adott rá valami jegyet), ahogy persze mindenhol, maximális pontot kap rá. amikor a szülő a stréber és ő görcsölteti a gyerekét, ráadásul igaza sincs.

Bővebben… →

megkésett előszó, utószó, értelmezés, kiegészítés a normálisékhoz

Közzétéve Szerző:
1

…a ma fiataljainak.

A Normálisék meglepő pályát futott be: nemcsak 4500+ megosztása van, 2025-6 telén elsőrangú művészeti közegben vált fiatalok táplálékává, úgy, hogy én egyáltalán nem ambicionáltam. Elkérték a szöveget, boncolgatják azóta is, sokszorozza magát az elmékben, “amit anyukád írt”.

Pedig különösebben nem eredeti az alapgondolata: rendezett lét = kispolgár, a zizik apoteózisa, “fújj, nagyon gyanúsak és kicsit gyűlöletesek azok, akiknek funkcionális a családjuk, csak én vagyok autentikus józsefattila”. Inkább csak szellemesek a részletei, és nyelvileg ötletes. Nem sok ilyen szövegem született, ritka tünemény.

Ma már azt mondom: inkább nevezzetek normie-nak, kispolgárnak, jó lesz az nekem, mint hogy kifele igazodó lúzer legyek, aki az aktuális (trendi!) nyomorát fő identitásként kezeli. Netán magának gyártja le.

Bővebben… →

“not all men”, vannak köztük rendesek is! (és akkor mi van?)

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Nem minden férfi, de mindig férfi, és potenciálisan bármely férfi. Ez a válasz a csúsztatásra.

*

Vagy menekült. Boróka írt róluk is. Nem javítom a helyesírási hibákat:

Karácsony napján zuhant a tengerbe egy hét éves kislány a turistaparadicsomként ismert Számosz szigetéhez közel. Hiába próbálták megmenteni, a téli tenger pillanatok alatt elragadta, testét csak hetekkel később egy nagyon népszerű strand közelében sodorta partra a víz. Anyja már csak a ruhái alapján tudta azonosítani.

Ez a történet idáig egy olyan tragédia, amit turistaövezeteinkben sajnos sokszor megtapasztalhatunk.

Van mögötte azonban egy másik tragédia.

A hét éves kislány szudáni volt. És menekült. Nem egy turistahajón, hanem egy menekülteket szállító hajón ült sokakkal összezsúfolódva. Az, hogy csak ő zuhant a tengerbe, és nem sokkal több ember – tulajdonképpen csoda. Egy fordított, tragikus betlehemi történet. Lányról szól, nem fiúról, a csillag nem vezetett senkit sehová, és azelőtt a tengerbe hullt, mielőtt bármiféle megváltásnak esélye lett volna. A szentcsalád számára az azonosítás maradt az egyetlen el- és bevégezhető feladat.

Megrázó, hogy mindez karácsony napján történt, de nem véletlen. Az európai ünnepnapokon, karácsonykor, húsvétkor illetve szilveszterkor mindig vannak ilyen tragédiák, “menetrendszerűen”, mert a menekülők arra számítanak, a partiőrség kevésbé éber, partot érhetnek anélkül, hogy elfognák őket.

(részlet) “Zuhant a tengerbe”, “turistaparadicsom”, “turistaövezet”, “hétéves kislány” – szándékosan manipulál. És persze nem a 25 vagy 35 éves férfiakat emlegeti, nem is a sikerrel beérkezőt, aki az első héten késsel támad egy fehér kislányra. Ki kell maxolni az érzelmeket! Úgy fogalmaz, mintha a kislányt maguk a migrációellenes fasiszták, Orbánék fojtották volna vízbe. Be kell húzni a jószívű nőket.

Pont a nőket, akiknek az idegen, fiatal férfiaktól a legtöbb félnivalójuk van.

E tragédiában, ha jól értem, a sugallat ellenére sem a parti őrségnek, sem a migrációt ellenzőknek nem volt szerepük.

Kinek van felelőssége? Nem kerülöm meg a kérdést: annak, aki olyan pokoli viszonyokat teremt a távoli országokban, hogy százezrével menekülnek (egyébként nők, gyerekek sokkal-sokkal kevesebben, mint a fiatal, egyedülálló férfiak, akik viszont nem csak a veszélyes országokból). Közelebbről: kövesd a pénzt! Annak van felelőssége, aki pénzért csempész embert, üzemeltet halálhajókat, -kamionokat, korrumpálja a hatóságokat.

És szülőként annak is van felelőssége, aki fölszáll a hajókra a gyerekével, nem ad rá mentőmellényt, nem menti ki. Nem ismerjük a “tengerbe zuhanás” körülményeit.

A legnagyobb felelőssége viszont a “majd csak beengednek valahogy” reményt tápláló, “emberiessége” hivatkozó európai mozgalomnak van. És ennek agitátora Boróka is.

Hacsak nem azt gondolja Boróka, hogy direkt kényelmes hajójáratokat kellene üzemeltetni olasz, görög, spanyol, brit, esetleg összeurópai költségen, és karácsony napján is embermentő hajókkal cirkálni.

Bővebben… →

ma mitől legyek depressziós?

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Mintha céltudatosan válogatnák, keresgélnék a külső okokat a konstans belső pokolhoz!

Bővebben… →

már nem félek

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Tegnap jöttünk ki D-val a színházból… mondom: milyen szépek az elvek! Az elvek szépek, azokkal semmi baj.

Csodálatos élmény volt megint, azért néztem meg másodszor. Most a színpadi ülőhelyekről sikerült látni a Nyílt tárgyalást, abban a színészek legjavát. Ugyanis vagy két tucat néző a színpadon ül, és nekünk most állójeggyel sikerült odakerülni. A rendező és három színész is tanította, tanítja a fiamat.

Ide járok. Pedig már rég nem vagyok része az értelmiségi kórusnak, mert “TERF”, “homofób”, ellenzékellenes vagyok (vagy amit akartok – nekem mindegy a címke).

És például nem hiszem, hogy ez, a mi a darabban van, nemi erőszak. Nem kérdőjelezem meg pedig, hogy az történt, amit Katharina elmond. De a világ egyetlen országában nem áll meg ez bíróság előtt, önvédelmi helyzetben sem, sokkal egyértelműbben bizonyítható erőszak sem.

Bővebben… →

kik vannak a javítóban?

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Bár eltüntették, meg lehet nézni a friss “gyermekvédelmi” ügy szereplőit: Juhász Péter Pált, aki hosszan beszél, meg Kovács-Buna Károlyt. 2019-re ilyen szép mackó lett az egykori katona:

Azt hittük, ő az, de nem. Ez egy rendőr (igen, használunk emberre is mutató névmást!), a benti dolgozók nyaki akasztója zöld:

És JPP élettársát, Aisah-t is látjuk, itt a cikk:

https://444.hu/2025/12/19/ezt-a-szolo-utcaban-forgatott-videot-tuntettek-el-a-kek-feny-archivumabol-benne-juhasz-peter-pallal-es-kovacs-buna-karollyal

Ez a videó, nekem csak a Chrome nyitotta meg:

https://gofile.io/d/4d0iah

A szerkesztő-riporter az a Berkes Béla (A FIDESZES KÖZMÉDIA RIPORTERE!, emeli ki a 444), aki utóbb prostitúció elősegítéséért lebukott. Vicces, hogy ő beszélget a jómadarakkal. Meg a sok hazugság rendről, együttműködésről, férfivá válásról. Juhász Péter Pál a “papos” artikulációja alapján egyértelműen meleg.

Most leírom, hogy miért hazugság tévelygő, szeretéhes fiataloknak, nem pedig minibűnözőknek tartani a javítósokat. Nem azért írom, mert ellenzékellenes vagyok, hanem mert feltűnő, sokkoló butaság, amiket hajtogat például Gyurkó Szilvia vagy a videókat közzétevő Juhász Péter, és megint az agresszorból faragnak áldozatot. (Épp azért lettem ellenzékellenes, mert feltűnt, hogy elkeserítő színvonalú, a gyengeségük és tehetetlenségük deklarációja mindaz, amit mondanak.)

Kérdezzük meg a Grokot, amelyet én magyar nyelvű válaszaiban sem kaptam még ferdítésen, tévedésen, ellentétben a ChatGPT-vel. Segített abban is, hogy megtaláljam, melyik háttérkép Kovács-Buna Károly (lásd fent).

…a 2025-ös botrány után sajtócikkek (pl. HVG, Telex, Magyar Hang) és X-posztok egyértelműen azonosították a képen látható testesebb, ősz hajú férfit Kovács-Buna Károllyal. A riportot később megvágták és eltávolították a hivatalos csatornákról, de archivált verziókban és cikkekben említik, hogy ő szerepel benne (pl. mint nevelő vagy vezetőhelyettes). Összehasonlítás a 2025-ös botrány videóival: A arcvonások (kerek arc, szemállás, orrforma, állvonal), alkat (testes, közepes termet) és haj (ősz, rövid) tökéletesen egyezik a 2025 decemberében nyilvánosságra hozott biztonsági kamerás felvételekkel, ahol egyértelműen ő látható bántalmazás közben.

Aztán arról kérdeztem a Grokot, ami a riportból is világos: a javító inkább börtön, mint bármi más. A riportműsor szóhasználata sem véletlenül rabok, foglyok, kölyökrabok, letartóztatás, négy évre ítélték, vádlott:

Magyarországon egy fiatal nem kerülhet javítóintézetbe véletlenül vagy nagyon apró bűnökért .(pl. kisebb lopás, csínytevés vagy szabálysértés). A javítóintézeti nevelés kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazható büntetőjogi intézkedés, amit bírósági döntés alapján szabnak ki. Véletlen bekerülés kizárt, mivel szigorú eljárási szabályok vonatkoznak rá: nyomozás, bírósági eljárás és ítélet szükséges. Apró bűnökért (pl. kisebb értékű lopás vagy garázdaság) jellemzően figyelmeztetés, próbára bocsátás vagy közösségi munka jár, nem zárt intézeti elhelyezés.

Rablás, kifosztás és lopás: A leggyakoribb okok, különösen ha szervezett vagy ismétlődő. Pl. bandában elkövetett vagyon elleni bűnök. Súlyos testi sértés: Ökölharcok, késsel támadások vagy csoportos verekedések. Szexuális erőszak: Nemi erőszak vagy kiskorúak elleni cselekmények. Emberölés vagy kísérlete: Ritkább, de előfordul, pl. halálos kimenetelű verekedések. Terrorcselekménnyel fenyegetés vagy drogkereskedelem súlyosabb esetekben. Egyéb: Ismétlődő garázdaság, betörés vagy közrend elleni bűnök, ha a fiatal nem együttműködő.

A kérdésem: Csak büntetőper folytán kerülnek-e fiatalok javítóintézetbe?

Igen, kizárólag büntetőeljárás (nyomozás, vádemelés, bírósági per) után kerülhetnek fiatalkorúak javítóintézetbe. Ez lehet:

  • Előzetes letartóztatás: Ha a fiatal gyanúsított súlyos bűncselekmény miatt, és fennáll a szökés vagy bizonyítékeltüntetés kockázata.
  • Jogerős ítélet: A bíróság javítóintézeti nevelést szab ki büntetés helyett vagy mellett (max. 4 évig).
  • Nem gyermekvédelmi okokból: Nem kerülhetnek be pusztán szülői kérésre vagy magatartási problémák miatt; ehhez büntetőjogi felelősség kell (14 éves kortól).

Innentől én írok:

Ez nem azt jelenti, hogy ilyen intézményben eszköz lehet, vagy akár elnézhető az öncélú kegyetlenkedés, megalázás.

Ezt nem is állíja senki, fölösleges ezt újra elmondani, nincs ebben vita.

Elvileg a cél reintegrálás, de a javító szankcionáló jellegű, zárt intézmény, annak minden keserves dinamikájával. Fő- vagy mellékbüntetésként vannak ott letartóztatottak, az ítéletig, a börtön előtt vagy helyett. Áldozataik vannak.

Aki nem tudja vagy nem akarja megvédeni a bántalmazástól a legelesettebb gyerekeket egy állami intézményben, sőt elhazudja az ellenük elkövetett bűnöket, annak mennie kell.

(Magyar Péter)

Viszont az csúsztatás, amit Magyar vagy Juhász Péter ír, hogy legelesettebb gyerekek, meg hogy a “neveltek” ártatlanok, akik véletlenül vagy apró csínyért kerülnek be, de még az is, hogy könnyű lenne rendet tartani rendészeti eszközök nélkül, félelemalapú fegyelmezés híján, “óvodapedagógiai” módszerekkel, csupa kedvességgel. Hogy ez csak jó szándék kérdése.

Majdnem minden bűnöző előéletében találunk hajlamosító, traumatizáló előzményeket, olykor mentális zavarokat is. Sokukat bántják informálisan is (jogszerűtlenül) a börtönben. Mégsem őket tekintjük áldozatnak. Súlyos probléma az, hogy már gyerekek is bűnözői közegbe kerülnek, és ez részben a rendszer mulasztása, de sokkal konkrétabban a tudatlan, sodródó családok bűne. (Felelős még az a képzet, pontosabban ennek a teljes társadalomba ivódása, hogy a szexualitásban csakis az erősebb fél vágya számít, így a hajlandóság valuta, és nem aljas az, aki megvásárolja a rá nem vágyó másikat, vagy erővel bírja rá, belemanipulálja abba, hogy az eltűrje az aktust. Különösen szexuális cselekmények kapcsán. Ez ellen léptem fel mindig is, és emiatt neveztek bigottnak.)

Amiben a javító különbözik Tököltől, Kecskeméttől (a fiatalkorúak börtönétől): a körülmények, kedvezmények, működési rend és a fenntartó (technikailag a gyermekvédelem alá tartozik, nem büntetésvégrehajtás). Nincs cella és maximum négy évre lehet oda kerülni.

Ezt azért írom le újra, mert a szurikátaösszenyomó tízéves gyereknek ugyanezek az akkor “állatvédő” hőzöngők követeltek börtönt, verést, megszégyenítést, akik most a drogos, fosztogató, kiszolgáltatott társaikat megalázó, prostitúcióban érdekelt kamaszok védelmében kommentelgetnek meghatottan, több tízezren. Mikor merről fúj a szél, ugye.

Ezek megoldhatatlan problémák. Nincs tragédiamentes társadalom, és akik közül kiemelték őket és javítóba zárták, azok is védelemre szorulnak.

Rég nem hiszek az univerzális emberi jóságban. Ez kultúrafüggő és csak gazdag országokban merül fel egyáltalán, mindenestül csőlátású, nyugatias elképzelés, ahogy a humanizmus, a demokrácia és az egyenlőség is. A gonoszozás viszont mindig árulkodó. Mindig lúzerek csinálják.

Szülőként is komoly szembenézésre ösztökél a téma. “Nem lehet túlszeretni őket!” Hát dehogynem. Látok anyákat, akik szolgái a gyereküknek, rettegnek tőle, miközben mindent megadnak neki. Ezek meg kivégzik őket (Rob és Michelle Reiner fia, vagy a magyar Lázár Levente, ez nagyon érdekes ügy).

Egy szegény országban hogyan, miből lehetne a nyomort, a munkanélküliséget, értékrendi defekteket felszámolni? És miért csak a választás előtt négy hónappal jut eszükbe?

újra a szerepjátékos gyilkosságról

Közzétéve Szerző:
1

Ez a poszt összefügg az előzővel. Azt röviden összefoglalom:

azért nem szállok be a gyerekvédelemmel kapcsolatos hergelődésbe, mert durván nem az, aminek tűnni akar. Jó ügynek akar tűnni, de a gyerekvédelem csak ürügy. Ez érzelmi jellegű, indulatos hangulatkeltés. Rengeteg az elhallgatás, hamisság, csúsztatás, nemcsak kommentelőktől, hanem véleményvezérektől és sajtómunkásoktól is. “Someone must be wicked so I can be good.” Mint minden demonstratív, neten hirdetett jóemberkedés, ez is alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a felháborodók személyes kudarcairól, bűneiről, mulasztásairól, általában a felelősségről, valamint az össztársadalmi, józan megoldásról. Kívülre helyezi a gonoszt és jóvá avat.

A javítóintézetek körülményeit, vezetőit és nevelőit rendberakni szakpolitikai feladat. Nem értek hozzá, nem is teszek javaslatokat. De annyit mondok, hogy egyre kevésbé viselem el a sajnálatra alapozó követeléseket: “hibát követtek el, de jár nekik új esély”, “ha szerették volna őket, nem bűnöztek volna”, “mindenkiben lakik jó” – ez részben nem igaz, amennyire pedig igaz, azzal nem megyünk semmire.

Mindaz, amit skandináv gyakorlatként csodálok, csak gazdag országban reális – és még nekik sem sikerült felszámolni a társadalom kórságait. Sőt, épp a tolerancia hat a megoldás ellen, a befogadó politika következtében durván fokozódott a bűnözés például Svéd- és Németországban vagy az angoloknál. Mi még gazdag ország se vagyunk, nekünk a korláttalan bevándorlásról összeomlott volna a társadalmunk.

Bővebben… →

kik ezek a nagy gyermekvédők?

Közzétéve Szerző:
1

Üti most mindenki a vasat: egymást érik a szőlőutcázó híradások, érzelgős vélemények, dühödt hibáztatások és demonstrációk. Magasra habzik az erkölcsi giccs megint. Mindenki kérdez egy még keményebbet, számon kér, ostoroz. Mindenki érzékeny jóember és mintapolgár, védi a kiszolgáltatottakat.

A mai bejegyzés nagyrészt kompiláció a számomra elgondolkodtató mondatokból. Vegyesen ostoba moralizálás, giccs és árnyaltság. Némi saját vélemény.

Annak, aki képes magyar mondatokat értelmezni, nem kell, de a többieknek leírom, okulva abból, hogy mindig is az olvasási és értelmi képességek, a nyelvi lyukak okozták a csakazolvassa-konfliktust, a rosszindulat vegyítve szövegértés-deficittel:

Értelmes ember nem ismételgeti nóvumként a konszenzust, pláne axiómákat: “kegyetlenkedni helytelen”, “nem ütünk meg gyereket”. Felesleges ezzel “szembesíteni” bárkit, nem ezen megy a vita.

Senki nem állítja, hogy függő helyzetűeket, fiatalkorúakat ütni helyes – egyáltalán bárkit. A kérdés: reálisan elkerülhetetlen-e az ilyesmi, szadisták csinálják-e csak, nincs-e eltúlozva, mennyire átható. A magam részéről idegenkedem minden fizikai erőszaktól, a küzdő- és kontaktsportokat, késes, öklözős harcokat és a fegyvermániásokat sem bírom.

Bővebben… →

kik az én közösségem?

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Kiknek írok én? Nőknek? Rég nem. Hatvanhét férfi tag van.

Ó, de szép volt, micsoda harmatos, naiv korszak a 2012–2015, amikor azt hittem, a nők mint olyanok az én közösségem, akiknek az üzenetem egésze szól. Nemük folytán, mindenképpen ők a megszólítandók, és ez a tagozódás legfontosabb: mi nők. Hiszen az élményünk közös: anyaság, szoptatás, konfliktus munka és anyaság között, testkép, verbális, gazdasági és fizikai erőszak, értetlen férjek, örömtelen vagy kicsikart szex, öregedés. Csupa magazintéma, könnyen lesz virális, önigazoló és a panaszkultúrába illeszthető, butítható és biztosítás- meg gyógyszerreklámokkal köríthető!

Ez tetszett meg sokaknak: wmn, Gumiszoba, Mérő Vera. Profitábilis biznisz az összevert áldozatokkal, a rákszűréssel meg a menstruációs szegénységgel parádézni.

Bővebben… →

jónak lenni rossz!

Közzétéve Szerző:
2

Sokan vagyunk károsultak.

Nők, akik a legfogékonyabb éveinkben lelkesítő eszméket, jelmondatokat, elvárásokat szívtunk magunkba. A naivitásunk kiiktatta az elemi önvédelmi reflexeinket.

Mindenkit megértettünk, elfogadtunk, hittünk bennük és esélyt adtunk nekik. Mindenki jó. Mindenki jó akar lenni: ha tehetné, jó lenne.

Önelnyomásban éltünk. A maguk ellenségei lettünk.

Kicsit mindegy, hogy kerkonz szüleinkkel szembehelyezkedve vagy épp a családi balos-liberális-lázadó örökséget folytatva ugrottunk bele ebbe. A lényeg, hogy lángoló idealistaként hittünk az egyenlőségben, az emberi jogokban, mindenki méltóságában. A bőrünk alá ivódott, hogy bármilyen előítélet, fóbia, megbélyegzés, kirekesztés tilos. Az a legnagyobb bűn, véleményed sem lehet, üvöltően egyértelmű mintázatokat sem vehetsz észre, azzal “önként iktatod ki magad a komolyan vehető emberek köréből”.

Ezt a mondatot én írtam. Egyébként durva nőgyűlöletre válaszul, inceleknek, és tartom, hogy nem vagyok köteles bárkivel szóba állni, továbbá a nőgyűlölet gáz, és sokkal súlyosabb, pervazívabb, mint valaha hittem. Most már tudom: az, hogy szóba álltam ilyenekkel, elolvastam a förmedvényeiket, ugyanúgy önelnyomás volt. Mindenki ember, mindenki véleménye érdekes, ez csak félreértés, elmagyarázom neki, hátha megérti. Ezen csak picikét szépített az, hogy illusztrációs anyag lett az acsargásaikból nagy hatású posztokhoz.

Mások viszont nem úgy értették a kiiktatós mondatot, hanem a saját primer érdekeik szerint utáltak ki, hallgattak agyon, tettek indexre bárkit, akinek gyanús lett az egyenlősdi, a kontroll nélküli migráció, a perverziók normalizálása, vagy az, hogy korunk szentjei a buzik. Vagy épp a gyerekek tudatának mesterséges átszexualizálása import és bárgyú szólamokkal. Azok ellen uszítottak, akik észrevették, hogy az egyenlősdit pont a kulturális elit hangoztatja. Milyen groteszk! Márpedig nekik hatalmuk van és féltik a hatalmukat, ezért diktálnak ilyen erőszakosan.

Bővebben… →

mivel ütöd el az idődet?

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

De hát mi bajuk ezeknek? Egyszer csak elkezdtek emberek nekem írni, mesélni. Néhány százan, de elegen. A túlnyomó többség hallgatott, és belső munkát végzett a mondataimmal.

Szívszakasztó volt a fájdalmukat olvasni. Családban élő, egészséges emberek tragikus sorait arról, hogy üres az életük. Hogy nem elég, ami van, nem boldogít, a házastárs unalmas és rusnya. Nem tudnak egyedül kitalálni semmi pezsdítőt. Az interneten keresik az értelmet, a gondolatot, a társaságot, a kiteljesedést – a szerelmet.

Az életformává váló internetes csevegés, olvasgatás, kinyilatkoztatósdi beszippantotta és nagyravágyóvá tette őket. Nekik is jár ez a pezsgés, legyen körülöttük olvasótábor, elismerés! Ez az éhség futótűz volt, felemésztett mindent, amiből értékeset hozhattak volna létre, amikor még nem romlottak el.

Bővebben… →