közkívánatra: újra magyaróra (1.)

Ma egy olyan nyelvhasználati kérdést tárgyalok ki, amely gyakran előkerül a hétköznapi beszédben. A válasz igen egyszerű – annál érdekesebb, hogy még mindig ennyiszer felmerül.

Többfelé ágazik a probléma:

  1. Mondjuk-e emberre, hogy ez, vagy csak azt, hogy ő?
  2. Mondjuk-e tárgyra azt, hogy ő?

Ez ismét “azt mondta a tanítónő, éssel nem kezdünk mondatot” típusú probléma, de egy kis olvasottsággal, nyelvi magabiztossággal már tudod, hogy a tanítónő dogmát tukmált, és nem úgy van az. Bővebben…

novemberi must have

Filmeket ajánlok, az ősz bemutatói közül. Soha nem spoilerezek, csak a témát vagy a film irányát jelölöm.

Igazi feminista, nagyszerű színésznővel: Fűző, már írtam róla itt.

A cannes-i nagydíjas:

Közel, belga-holland

https://www.cirkogejzir.hu/filmek/kozel/733/

Érzékeny, letisztult, nem leegyszerűsítő alkotás, mélyen megrendítő a történet, mozaikos, sok kihagyással, sűrűre vágva, váratlanul jó gyerekszínészekkel. A dolgos, természetközelben élő szereplők magától értetődő, sosem hivalkodó bőségben élnek. Jegyezzük meg jól a rendező, Lukas Dhont nevét. Nem csak LMBT filmnek nézhető, bár a korszellem errefelé nyom, de nem kell bedőlni. A szexualitás nem jelenik meg, a fókusz a kiskamaszkori emberi kapcsolatok és általában a viszonyulásaink összetettsége, érzékenysége. Egy film, amelyben mindenki őszinte, emberileg (tanárként, szülőként) tulajdonképpen nem hibáznak, még a gyerekek sem igazán kegyetlenek. Bár a sérelemvadászok megtalálják benne a “mikroagressziókat”, de nincs könnyű dolga annak, aki ideológiát támogatna ezzel a filmmel. Annak észrevételezése, hogy valaki más, ezt problémának láttatni még nem bántás. Pont ez a tragédia: a mindenképpen szorongató másság. Inkább inherens szégyenekről és visszautasítottságról van szó, az érzékenység feloldhatatlan tragédiájáról. Pedig ebben a közegben nem ciki mást gondolni, különállni, ellentmondani, tele van szeretettel, valós kapcsolódásokkal – és mégis tragédia a vége.

Spoileres kritika: https://filmtett.ro/cikk/ketten-egyedul-lukas-dhont-close-kozel-kritika

Az Arany Pálma nyertese, a csapból is ez folyik, és szerintem is fontos, illetve rendkívül sokrétű és gonosz film: A szomorúság háromszöge, Ruben Östlund.

Érdekesek a nézőszámok:

http://filmforgalmazok.hu/category/hetvegi-eredmenyek/

Magyar filmek továbbra is, február végéig minden kedden:

https://www.cirkogejzir.hu/esemenyek/holnap-lesz-facan-magyar-filmszemle-a-xx-szazadbol/33/

Tegnaptól már megy a Verzió, a Beauty and the Beast ma lesz és 15-én:

https://www.verzio.org/hu

Éljenek a kis mozik, a szerzői filmek! Le a gigagyártással és a kasszasikerekkel!

…és a tanulságaim

Elolvastam a kérdőív válaszait, megtekintettem a grafikonokat is. Mindenekelőtt: köszönöm nektek! Fontos, hasznos és többnyire megerősítő, felemelő élmény volt, amiket írtatok. És milyen sokan!

Tényleg bloggersimogatás lett. Ez magában is eredmény: tíz év után végre olyanok vannak itt, akik várják a posztokat, a kulturális ajánlóimat igazodási pontnak tartják, szöveget olvasnak, értelmeznek, elgondolkodnak az életükön vagy csak a szavakon – nem a személyemet csócsálják. Nem kontrollálni és alázni akarnak. Csócsálni is ízléstelen, te se szeretnéd, ha csócsálnának, tanácsokat adnának, utasítgatnának, “jót akarnának”, jobban tudnának, mint te magadat, fenyegető jóindulattal éreztetnék, hogy idegen létükre látnak valamit rajtad, amit te nem…

Mindezt csakis azért, mert magadról meséltél.

Szóval meglepett, mennyire kedveseket írtatok, és hogy sikerül végre a határokat tartani. Fura ez a határ, mert én feloldódom és alkotok, nyílok, önelemzek, arcom van, sebezhető vagyok, amit sokan használtak ki, és már ez is rutin és mimetikus, tehát akinek kedve szottyan démonizálni, rúgni, azok ezt a mintát követik. Enivéj, a blogírásom és a névtelenséged nem jelenti azt, hogy megalázhatsz, “kiprovokáltam”.

Néhány technikai információ, válasz. Nyilvános poszt, mert a tagságon kívüliek is kitöltötték. Bővebben…

minőségbiztosítás

A tagoknak e-mailben ment, illetve a blog facebookoldalán volt a kérdőív. Az eddigi válaszok nagyon tanulságosak. Hátha csak itt találkozol vele, kérlek, szánj rá öt percet.

“Nagyi megtanulta a felhasználói informatika alapjait” rovatunkból” – először van QR kód a blogon, de a jobb alsó sarokban is felugrik: