a legjobb posztok – szerintetek, szerintem, a blogmotor szerint

Köszönöm a válaszokat! Május 31-ig van nyitva a kérdőív, itt találod:

Egy. A válaszolók a hatodik kérdésre ezeket a posztokat emlegették. Erős az egyenlőtlenség-téma, a kertváros-leleplezés és a személyes-irodalmias vonal:

normálisék 2014. január

a csönded is tanít 2015. január GYEREKNEVELÉS

valentin-napi bejegyzés 2018. február PÁRKAPCSOLAT

ugyanaz, nőbe’ 2015. február NEMEK KAPCSOLATA, ERŐSZAK

mondjuk el még azt is 2013. július SZEMÉLYES, SZERETŐSÉG, ABORTUSZELLENESSÉG

a minimalizmus, a dolgok és én, ja, és még dolgok 2018. május TÁRGYAK, ELVEK

az élet értelmei 2018. május GYEREKVÁLLALÁS, ÉRTÉKREND

kapcsolatunk idős szüleinkkel 2018. május NAGYCSALÁD

a lányom 2015. szeptember JULIS

portrék 1.: a törzsfőnök 2013. augusztus FÉRFIFÖLÉNY

portrék 3.: vudielen 2013. október PÁRKAPCSOLAT, INTELLEKTUS

már nem képzelt ház üres telken 2013. július ÉPÍTKEZÉS, NEMI SZEREPEK, ROSSZ ÍZLÉS

ha több pénzünk lenne 2012. szeptember PÉNZ, MUNKAMEGOSZTÁS

a szabadidő tartalmas eltöltése 2014. július CSALÁD, KARIKATÚRA

diplomás analfabéták 2018. február SKILLEK, VALÓDI OKOSSÁG

az egyenlőtlenség formái sorozat PÁRKAPCSOLAT, MUNKAMEGOSZTÁS, NEMI SZEREPEK

az egyenlőtlenség formái 21.: megjöttek a vendégek 2015. március KIRAKATÉLET, SZEREPJÁTSZÁS

sok vagyok 2013. június SZEMÉLYES, LÉLEK

teher lettél 2015. november PÁRKAPCSOLAT, LÉLEK, MÉLTÓSÁG

nőies, spontán, szenvedélyes 2015. december NŐISÉG, PÁRKAPCSOLAT, HISZTI

álpanasz 2018. április SZEMÉLYES, GYEREKEK, SPORT

boldogság márpedig létezik 2014. szeptember LÉLEK, DEPRESSZIÓ

the friend zone: barátzóna 2015. július, PÁRKAPCSOLAT, VISSZAUTASÍTOTTSÁG

…és a válaszok: parainesis lányomnak 2012. június ÉRTÉKREND, GYEREKNEVELÉS

hús-vét 2018. április RÍTUS, BÖJT

jegyzőkönyv 2015. augusztus SZEMÉLYES, NYARALÁS, GYEREKEK

nézz az öregekre, mert sokat tanulhatsz tőlük 2017. január A NAGY MAGYAR NYUGGERVALÓSÁG, hatalmas sértődés, kommentek

a csap, amelyikből ketten lehet csak inni 2014. szeptember SZEX, ANTIFEMINISTA NYOMIK

majd én engedélyezem a traumádat, kislány 2017. október METOO, ZAKLATÁS, KONTROLL, PATRIARCHÁTUS

Ad kettő. Van nekem egy válogatásom, komment- és megosztásszám szerint, tehát rőfre. A legtöbb interakciót kiváltók, amit még akkor megjelöltem, amikor meglepően sok reakció érkezett. Mostanában nem jut eszembe jelölni:

legolvasottabb posztok

Cé. Ezek az én értékeléseim, saját finnyás válogatásomat más címkével láttam el, és a könyv derékhadát is ez alkotja. Rég kapott már post legjobb címkét is, egyszerűen nem úgy nézek rá, egyenletesebben szenvedek meg mindegyikkel, szerintem magasabb szinten írok, de ritkán vagyok elégedett, mámoros:

legjobb posztok

Negyedszer. Vannak a grafikonok szerint rengetegszer olvasott, folyton újra előkerülő posztok. Ezek sorrendje pedig a következő. Kivettem a rovatokat (aktuális, a blogger válaszol, sportrovat) és bocs, de a vendégposztot is (az a gyermektelen volt):

  1. normálisék (toronymagasan) 2014. január KISPOLGÁROK NYÍRJÁK A KERTVÁROST, MINDEN RENDBEN
  2. szeret, csak nem tudja kimutatni 2014. november PÁRKAPCSOLAT, KOMMUNIKÁCIÓ, JÁTSZMA
  3. bemutatkozom 2013-as, de folyamatosan frissítettem SZEMÉLYES INFÓK
  4. tudom, mit tettél tavaly nyáron 2013. szeptember TÉNYFELTÁRÁS, INCESZTUS
  5. ha igazi Nő akarsz lenni 2013. február NEMI SZEREPEK, KARIKATÚRA, döbbenetes kommentek!
  6. minimálanya 2013. szeptember ANYASÁG, KÖTŐDÉS
  7. felbomlasztják a családot 2013. május HÁZASSÁG, VÁLÁS
  8. helyettük élünk 2015. április GYEREKNEVELÉS, ELVÁRÁSOK
  9. mi a baj azokkal a szép képekkel? 2012. augusztus FACEBOOKMÉMEK
  10. én nem akarok sárkány lenni 2013. április HÁZASSÁG, NEMI SZEREPEK
  11. gyomorgörcsös gyermekeink 2013. február ISKOLAKRITIKA
  12. hogyan kezdjek bele? 2015. február SPORT, ÉLETMÓDVÁLTÁS
  13. amiért a nő nem… 1. 2012. június SZEX, HÁZASSÁG
  14. micsoda különbség 2013. január ANYASÁG, SZÜLŐSÉG, EGYENLŐSÉG
  15. milyen legyek neked? 2012. november NŐI SZEREP
  16. anyák, akik beleőrültek 2016. december ANYASÁG
  17. akkor eldobják 2013. január FÉRFI-NŐ
  18. megbuktam 2015. február ANYASÁG, KÖZOKTATÁS

Eszerint pedig mintha régebben jobbakat írtam volna, nincs se 2017-es, se 2018-as poszt közöttük, de sőt, 2016-os is csak egyetlen. Ugye az idő a régieknek dolgozik. Tessék az újakat is szorgalmasan kattintgatni.

Javaslom, szánj rájuk időt, nem érdemes belekapni, felületesen olvasni, továbbmenni. Hosszú vonatútra valók. És kommentelj nyugodtan a régebbiek alá is – mindig lesz, aki olvassa, épül belőle, talán felel, mennyi ell.

Fogok többet írni nyelvről, könyvekről, klasszikus versekről, kezdek visszatérni a szakmámhoz, de a gyerekeimet, a dunai kajakot meg a maratont nem ússzátok meg továbbra sem.

Utóirat. Vannak extrém szép posztjaim, a kétezer-hétszázból hat-tíz darab. Esztétikai céllal íródtak, igényes emberek jelezték vissza, hogy ez igen, és én magam, aki a legnagyobb kritikusom vagyok, két évvel később is elégedett vagyok velük (két évvel később már saját szövegre is rá lehet nézni reálisan, azért is, mert sokat olvasok, és ez a szakmám). Ha egy esztétikai célú szöveg alatt az első vagy a második kommentelő úgy kezd elemezni “hogy a lényeget ragadjam meg” módon valami apró nüanszot, mint ha napihírt vagy bulvárcikket olvasna, amit mindenképp meg kell toldani, odahozni, hogy miből van a neszkávé/mi kapható a Butlersben/kell-e óvszer ebola ellen, pláne ha stíluselemet taglal így, akkor a blogger úgy érzi, hogy nem veszik a lapot, és ez agyoncsapja ha nem is a megértést, mert irodalmi affinitású olvasók sokan lettek, de a kommentelést biztosan.

Ugyanezért utálom az aspergergyanús, mindenhez valamit racionálisan hozzáillesztő, jobban tudó típust is. Volt, aki évekig buzgólkodott minden poszt alatt valami korrekcióval. Tökre nem értik a szövegek célját.

ígérem és fogadom

Rendet rakok a régi bejegyzések között. Törlök, címkéket frissítek, nívós főoldalakat válogatok.

Összefoglalom kultúrélményeimet. Lefotózom a könyveket, mert volt egy nagy beszerzésem nemrég, de sajnos, széthordtam a halmot.

ez 2013-as kép

Mostanában sok eleven, új hatás ér:

1. olvasás (papírkönyv, szépirodalom, csakis!),

2. színház (felelőse: Eszter, kifogástalan ízléssel választ darabot és ügyességgel vesz jegyet),

3. filmek (egyedül és Lőrinccel, moziban főleg, rajongás, áhítat, elképedés),

4. sport, ahogy eddig nem (ezt mondjuk elég rendesen írom az edzésnaplóban, a squashedzéseket lehetne még részletezni, nagyon örülök, hogy belekezdtem!)

futok többet: gyors nem leszek, de áhítatos élmény az erdőben futni. Kb. egy hete semmi kételyem nincs, hogy le tudom futni a maratoni távot, tehát 42195 métert a hűvös fehér éjszakában, Norvégiában. Előtte volt kételyem. Olvasok, figyelek, és apró jelek tömegei utalnak arra, hogy teljesen máshogy működöm, mint amit a mainstream állít. Adaptálódtam az alacsony intenzitású, hosszú távhoz, edzett vagyok, motivált, eltökélt és több területen edzett. A SuperStarch pedig szuper.

Átláthatóbbá teszem a … mit is? Mi hiányzik? Mit nem találsz? Unod? (Ne unjad.) Mit olvasnál?

Na, ebből körkérdés is:

Köszönöm a válaszokat! (Legyen nyereményjáték?)

best of kommentelők – frissítve

Újak, erre a posztra reagálva. Kissé elrajzolta tevékenységem méretélt, és állati szellemesnek hiszi magát Agymosógép:

Ikertornyok.

“Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha ezután is támadják, akkor Lovasberényig.”

“Szeretnék elrontani. De nem fogják. Az edzéshez is nagyobb kedvem lett attól, amikor elkezdték írni, hogy 80 kiló vagyok, ez nem szép, meg nem is 174 centi. Még nagyobb izmokat! Még!”

Csodálatos bizonyítéka ez annak, hogy egy tőről metszettek vagytok, egy rugóra jár az agyatok a drága minielnök úrral! :DD
Ez annyira gyönyörű! LOL

Nem hasonlítalak, csak nem tudtam nem észrevenni az ikertornyokat, bocs. 😀 Tudod, az a fránya újságíróagy…

(újságíróagy!!! neki az van, vagyis nincs, de kéne)

Fejtsük meg a pompásan sikerült hasonlatot: az én sportolásom, blogolásom, döntésem, szabadidő-eltöltésem, énmeghatározásom indíttatása diktatórikus, erőszakos, úgy érinti a társadalmat (?), akkora hepciáskodás és provokáció, mint a miniszterelnök dafke önérdekű közpénz-herdálása.

Remek újságíró lennél!

Aztán, kitiltott, sokszor szépen kért kommentelő, ne csinálja (szövetszöcske):

…nem biztos, hogy így van, de azt gondolom az én véleményem is idefér, és nem feltétlen rombol)
Ja, csak hogy tiszta legyen, amíg kicsik voltak a gyerekeim, sokat lógtam a bezzeganyán(vagyis azon már nem, hanem elődjén a porontyon), vannak onnan azóta is ismerőseim. Az, hogy nem mindenki kedvelte ott sem a pofámat, nem jelenti azt, hogy zaklató voltam…

Biztos, hogy nem így van. Ezt én mondom, a blog működtetője. Feltétlen rombol. Téged nevetségessé tesz, ordít az irigység, irritáló. Nem akarok ilyen emberekkel interakciót, ezért nem is lesz.

Frankó, hogy te így gondolold, mások vajon hogy gondolják? Mondjuk a blog tulajdonosa, aki kétszáz kommentedben kapta meg tőled a feszülést, belemagyarázást, erősködést, és soha semmi mást?

Mit szeretnél elérni?

Ne törleszkedj, ne csináld az ambivalens játszmát (utálom, kikezdem, alázom, fölényeskedem, de nem vagyok meg nélküle, folyton a nyomában vagyok). Ne magyarázd, hogy miért van jogod ahhoz, amihez nincs jogod.

A lényeg egyszerű: ha kérnek, állj le, ne feszülj. Az is baj, hogy kérni kellett. Lehet, hogy nehéz gyerekkorod volt. Lehet, hogy unod az életed. Lehet, hogy frusztrált vagy. De ezt oldd meg nélkülem.

Ha mégis feszülsz, ne a bloggert vádold feszkózással, érdekalapú drámázással, sunyin áttolva a felelősséget.

Emlékszel mikor azt írtad, milyen legyek neked, hogy átdefiniáltad már saját elveidet azóta, gondolom akkoriban ez még nem csak arra vonatkozott, hogy neked ne mondja senki hogy mit kellene tenni az életedben. Gondoltad volna hogy ilyen paranoid törpediktátor leszel valaha, aki nem agyal dolgokon, hanem kinyilatkoztatja, hogy kell élni, miről mit kell gondolni, aki megmondja milyen legyél, és az x darab megtért bólogatón túl tovább már nem lát, akinek a világ nagyobbik része ellenség?

Kurvajó, komolyan. Mit értett Szövetszöcske abból a posztból? A női lét sínszerű, szomorú, igazodós, passzív menetéből? Ugyanarról beszélek most is, akkor is. Mit definiáltam át? Ugyanúgy nemet mondok a beszorítottságra, a megfelelésre, az előírt szerepekre. Nem írom elő senkinek, csak megírom, hogy én mit gondolok, és nem hagyom, hogy unatkozó, középszerű emberek manipuláljanak, leszólják az én megélt utamat. Ők basztatnak a buta, provinciális normákkal, hogy én túl izmos, férfias vagyok, hogy miért edzek, hogy miért nem takarítom a teraszt, hogy miért nem megyek állásba. Hogy így nem lehet élni. De, lehet.

2012-ben persze, a férjem utolsó napjai, minden nap órákat  voltam az onkológián, bloggerként meg balek voltam… lehetett sajnálni, lefele beszélni, “segíteni”, nem volt se izom, se talpraállás, se nagy szerelem, se blogbevétel. Azóta lett bajuk, csakis.

Élj másképp, Szövet. De aztán boldog legyél nekem. Ne ilyen irigy basztató.

Én csak a butaságot és döfködést nem tűröm. Gondolkodni, súlyt emelni, kritikusnak lenni pont ugyanolyan morális álláspont, mint amit abban a posztban látsz, Szövet. Komolyan nem érted?

X darab megtért bólogató? Ugyanazt élték meg, hasonló, amire jutottak. Ki a diktátor, ki néz le kit, ki is hiszi okosabbnak magát?

És mi lesz a megtértekből, később, akikben kevesebb karizma van mint benned, nem lesznek saját bólogatóik, akik életben tartják őket az ő saját külön (vagy inkább különböző…) útjukon, és az akolmeleg nélkül megfagynak, és jön mint a viccben, hogy nagymágusz a szánta eleszett?

Köszönöm, hogy elismered a karizmát, ez is valami, de megdöbbent a szenvedélyes ostorozás. Milyen felelősséget akasztanál te a nyakamba? Én nem vagyok guru, nem vagyok osztályfőnök, dada, nem vállalhatok mások életéért felelősséget. Mindenkié a saját élete, ez megint az a sunyi áttolás, amit moindig csinálsz, legyek mindennek én az oka.

De abban igazad van, az egyik fő konfliktus az irigység mellett az, hogy emberek nem tudják, mit kezdjenek magukkal, és itt felbuzdultak, hogy akkor majd meglépik azt a nagyot a szabadságba, amiről én írok, sokaknak voltak illúziók is, köztük a nekem fontos embereknek is, és ők azért haragszanak, magukra, mert nem klépték meg végül a nagyot, amit pedig ők akartak. És látják, nézik azóta is, hogy én viszont továbbra sem alkudtam meg. Visszasunnyogtak a régibe, elfogyott a lelkesedés, mert mégis, a Lajoshoz lehet szólni, meg ő tolja a pénzt, és anyuval sem tanácsos összeveszni, vigyáz néha a gyerekre, meg jó érzés is valahol az exet kukkolni és baszogatni, valamint nem sikerült lefogyni. Nyilván csak karizmatikusan, valóban megélt döntésekkel, végigcsinált dolgok közül van jogom efféle blogot írni. Én író vagyok, más írókat, igazi művészeket elnézve nem is nagyon éles, innovatív mondandóval.

Mindenkire igaz viszont, hogy áthazudozni az életet, alakoskodni, feszkót máshol levezetni, elfojtásokat cipelni, másokat basztatni irigyen nem érdemes, árt a szépségnek.

*

Válogatás a százötvenezer nem-spam kommentből és ezernél több e-mailből. Bővebben…

úgyis netezel – frissítve

Az úgyis netezel kulturális kezdeményezés, egyelőre egy-egy fecskéké, majd mozgalommá nő, és nyarat csinál. Az úgyis netezel annak beismerése, hogy nem csak a sokat korholt kamaszok, hanem mi is, úgyis folyton a képernyőt nézzük, kattintgatunk. Hát akkor miért ne értelmesen, igényes tartalmakra…?

Rendszeresen (ha nem is naponta, de szinte) frissítve jönnek az izgalmasolvasmány-linkek, film- és könyvkritika, helyesírás-gyakorlás, mozgószabályelsajátítás-tökéletesítés, valamint a rég ígért műveltségi és irodalmi tesztek, szellemes kérdések, melyek megfejtéséhez használhattok megint csak internetet. Úgyis netezel! Bővebben…

miért hordasz melltartót?

Kezd az a gyanúm lenni, a plázák kínálatát, a reklámok és az egész nőimédia-gépezet működését látva, hogy Bővebben…