igény 2019

Mindaz, amit ők vertek belénk – de nem úgy van.

így kell, jajaj, ha nem úgy írod, kivégezlek piros tollal

A helyesírás ajánlás, és több szintje van: hétköznapi, akadémiai, szaknyelvi. Ne erőltessétek! Csak az elvét, szellemét és a valóban kőbe vésett részeit hasznos megtanulni – ennek a módja az, ha a gyerek sokat és szívesen olvas (nem veszik el a kedvét), továbbá ha a tanítónő is helyesen használja a szóközöket, egybeírást és vesszőket, amikor e-mailben tájékoztatja kedves mindnyájunkat az osztálykirándulásról.

hat szótag fölött kötőjellel írjuk

Ez is ajánlás, és a kéttagú összetételeket (ha összetételek) mindig egybeírjuk, akárhány szótagosak is: karalábéfőzelék. Három vagy több tagnál lehet elkezdeni gondolkodni az értelmező tagoláson. A szótagokba nem számít bele a rag, az igekötő, az -i képző.

a tejtermékekben mindig j van

gomolya, bivalykefír. Ami nem szabály, az csak empíria, és fakó minden teória – a lét aranyló fája zöld!

szó végén ú, ű mindig hosszú, kivéve akku, alku, anyu, apu, áru, Balu, batyu, bábu, Bubu, daru, eskü, falu, gyalu, hamu, Icu, kakadu, kapu, kutyu, kütyü, lapu, menü, Pityu, revü, saru, satu, süsü, tatu, tütü, zsalu, zsaru, ha nem tudod mind a háromszázötven kivételt ábécérendben, egyes

Ez mint szabály azért is felháborító, mert viszont a szó végén, kiejtésben és írásban is, az ó, ő tényleg mindig hosszú, kivéve: no, nono. Helyette: az -ú, -ű képző és egyes ősi főneveink (bú, borjú) vége hosszú, ehhez mit szóltok? Némi rendszerszemlélet?

“mondja” kiejtés (helyesírás visszaolvasása)

Annyira megtanulta a helyesírást a kolléganő, hogy ellen-fonetikus: szemléltető céllal az írásmód szerint beszél. Ő aztán tudJa, hogy kell, és tanítJa, te is ejTSD úgy. Ami nem akkora baj még, de amikor rászól a gyerekre, hogy azt pedig így kell mondani, ajjaj.

betűről beszél, amikor az ott hang

Ejtsd ki szépen a r betűt, mert feldugom a vonalzót…!

a sem erőltetése a kézenfekvő se helyett

A hagyományos dörgedelem szerint a se tiltószó, a sem a tagadószó. Ez nem igaz, hangtani okokból kijelentő igék mellett (és mondatokban) is használatos a se: se füle, se farka. Aki egy maradi, avítt szabályt erőltet, az nem érti a nyelv működését.

ikes igeragozás erőltetése nem ikes igék esetén

Edzem (grrr) alak nem létezik. A hazudik, a bújik, az illik álikes ige, tehát hazudok, bújok, illek.

éssel nem kezdünk mondatot

Csak az egész Biblia, Ady és Pilinszky használta ezt stíluseszközként. Ne vicceljünk már.

Ismeritek az évek vonulását, 
az évekét a gyűrött földeken? 
És értitek a mulandóság ráncát, 
ismeritek törődött kézfejem? 
És tudjátok nevét az árvaságnak? 
És tudjátok, miféle fájdalom 
tapossa itt az örökös sötétet 
hasadt patákon, hártyás lábakon? 
Az éjszakát, a hideget, a gödröt, 
a rézsut forduló fegyencfejet, 
ismeritek a dermedt vályukat, 
a mélyvilági kínt ismeritek? 

háttal nem kezdünk mondatot

De. Csak nem nyökögünk, nem húzzuk az időt – az viszont nem nyelvtani, hanem előadói képesség dolga. Néha igenis nyökögünk. A hát egy teljesen jó szó.

felszólító módban két sz a játssz

Dehogyis. Teljesen máshol van a lényeg: alanyi ragozásban egy sz. Azt játssza épp, hogy süket. Az ilyen tanítónők elemien nem értik a paradigmát, a ragozási sort.

a macska fel van mászva a fára

A határozói igenévi szerkezet nem magyartalan, és sokszor az fejezi ki azt, amit mondani akarunk, például: ez az épület még nincs felújítva. Nem mindig tudjuk vagy akarjuk megmondani, ki a cselekvő. Ne félj tőle! Csak tudatosan használd. A mindjárt ki leszek tiltva például kommentben sunyiskodás. Ha velem van bajod, akkor mondd nekem. (Ugyanígy az is, ha a többiekkel beszélgetsz rólam itt, és harmadik személyben említesz.) De ez megint emberi és kommunikációs kérdés, nem nyelvhelyességi.

az idegen szavak csúnyák

A pásztorok a kocsmában táncolnak, fanatikusan sztárolják a rádiós hiphopcelebeket. A háromnegyed magar szókészlet jövevényszó. Nem jobb az, ami magyar, a magyarítgatás halott üzem, a távbeszélő és a citrancs, villanyposta sem véletlenül tűnt el. A németek meg a Kühlschrank, Fernseher szavaikkal nevettetik ki magukat.

a szóismétlés tilalma

Nem minden ismétlődés szóismétlés. A szóhalmozás és a tautológia, vagy épp a figura etymologica nem hiba, hanem stíluseszköz. Ábrázol, kiemel. Riposztozni például csak szóismétléssel lehet: És akkor én miből éljek? És én meg hol éljek? (Ez pont a Gorkij-próbán volt, Ascher lakjakra javította a másodikat, helytelenítem.)

Titeket melyik nyelvi babonával gyötörtek? Mikor, hogyan jöttetek rá, hogy nem volt igazuk?