a boldog szülők hiányának vesztese

2013. júniusi írás

A gyereket nem kellene kitenni ennek a szörnyű cirkusznak, amit a válás jelent — feddett meg minket iskolánk igazgatóhelyettese nemrég a szülői közösség gyűlésén, látva, egyes osztályokban milyen feszültségek terhelik a gyerekeket. Az a sok háborúskodás! Szegény gyerek! Az ő ép kis égboltja, ím, kettétörik. Szülei baltával zúzzák az egységet…

De milyen egységet? Ha egység lenne, nem válnának el. Bővebben…

nincs mimika, gesztusok

Az ördög biztosan jelen volt, amikor feltalálták az internetet. A virtuális kommunikáció becsapós, az arctalanság veszélye, nem látjuk a másik arcát, mimikáját, gesztusait…

Úristen, ha ezt a mondatot még egyszer leírja nekem valaki — virtuálisan! Én felvágom az ereimet. Bővebben…

csíkszereda, tilos!

Most, hogy végre géphez jutok, hosszú, idegölő vonatozás után, meg egy késő éjszakai, nagyon vicces film és hosszú alvás után szeretettel invitálok mindenkit, aki a közelben lakik, és nem követte a facebookot,

most már induljunk a pódiumbeszélgetésre

ez pont egy kolozsvári kép, viszont ebben a ruhában leszek

itt vagyok Csíkszeredában a TIFFen (TIFFon, mert ha Csíkban, akkor TIFFon), és ma, pénteken 5-től lesz egy beszélgetés az olvasókkal a Tilos Kávéházban, a Gál Sándor utca 6-ban. Az esemény idején a dohányzás stílusosan tilos.

Gyertek!

Köszönöm a szervezést és a vendéglátást csikatyusnak, handrellának és ribizlinek!

ó, ha én még egyszer

2013. júniusi bejegyzés

G-nek

Úton vagyok, leszek, nem lesz olyan leülsz a metrón-megnyitod-ott van a bejegyzések ritmusa, mint szokásosan. Mosogatni megyek írás helyett — egzotikus élmény –, belealszom a vázlataimba, tele van a fejem mindenfélével. Sok a zűr ezzel az úttal, nem megy most minden olyan simán, ahogy a nyolc kilométert futom.

Szeretem ezt a létezést, ami most van. Bővebben…

a következő olvasmány

Hétfőn, július 1-jén hajnali fél hattól az Iszony című regényt beszéljük meg. Egy igazi klasszikus, olvastassátok-olvassátok nyugodtan az érettségi előtt álló gyerekekkel is: tragikus sorsok, megnyomorított szexus, a házasság pokla, de felemelően.

Ha nincs meg, itt olvashatod, a Bűn alatt:

http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMETH/nemeth00039_kv.html

Most is lesz kvíz, amely mint fenyegetés a figyelmes olvasásra szorít rá, és azokban, akiknek szadista magyartanáruk volt, nosztalgikus húrokat pendít.

Lesznek értelmező kérdések is, és intenzív beszélgetés.

Én meg megtanulok rendesen írni a laptopbillentyűzeten (elfáradt a jobb kisujjam meg a bal közéspső, excusez-moi).

a bűnöst nem, csak a bűnét

Én roppantul keresztény családban nőttem fel, én értem, tisztelem ezt az egészet, de ha egy napig én leszek a belügyminiszter, igen csúnyán fogok azokkal bánni, akik ezt a címbeli, bölcsnek ható, lelkiismeretet megnyugtató szöveget szajkózzák, amelynek nagy lapulevele alatt megbújik az önjelölt ítélkezés.

Bővebben…

az anyjára van szüksége

agnecinek

De nem? Te boldogan tangózod át a fél éjszakát, otthon meg utánad sír a gyerek? És ha nem tangózol, akkor meddig tart ez, hogy minden, de minden mozdulatod, gondolatod, érzeted ővele kapcsolatos?

Bővebben…

vége van

Invokáció

Utolsó Mephisto. Utolsó Nemzeti. Színháztemetés. Nem darabtemetés: az előadást átviszik a Vígbe, de itt kell megnézni. Ötre mentem oda, száguldottam lefelé a forróságban. Stressz volt sorban állni, már harmadszor. AZ előző kudarc után elmentem véres bélszínt enni. Bővebben…

rá se ránts

Szard le lett volna a bejegyzés címe, mégpedig azért, mert ezt mondják. Nagyon megvonják a válladat, és arra figyelmeztetnek: azt csinálsz, amit akarsz, felnőtt ember vagy! Nem kenheted másra a bajaidat. Bővebben…

három vers

Felhívtam a kezelőorvosomat, aki azt mondta, nagyon fontos, hogy ebben a hőségben elegendő magyar lírát vigyünk be a szervezetünkbe! De azért fél liter vizet is ittam, tisztítottat, hideget, mert Illy kiűz belőlem minden levet.

Varró Dániel: Ha szívemen a félelem (facebook)

Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig

a keletkezés megrendítő története, kézirat itt

Tandori Dezső: Wittgenstein–Hamletc.

olvassunk még!

Szeretném, ha olvasnánk, beszélgetnénk tovább. Mi legyen a következő együtt jobb-mű?

 

Javasoljatok nyugodtan más műveket is, a szempontok: legyen benne női sors; klasszikus és viszonylag könnyen hozzáférhető legyen; az Iszonynál (kb. 200 oldal) hosszabbat nem merek, nem működik, nehézkes.

Vonjátok be nagyobb kamaszaitokat, akiknek úgyis el kellene olvasniuk ezeket, pengék lesznek őszre!

rövidre tépte a haját

Szóval, ezúttal nem Lőrinccel, hanem Balázzsal mink ismét felültünk a kilencnegyvenes járatra, én megint nagyon színes ruhákban, ezúttal görcsösen időben indultam, sőt, még stoppoltam is, így aztán beszerezhettem az utazás kellékeit: készpénz, sajtóorgánum, gyümölcslé, kilógó belű szendvics, csokolád’, és bár nem tudtuk, jegyünk lesz-e, nem-e, nekivágtunk a reménynek, mert tudtuk, ránk sár ott freccsen, ebédlőasztal ott dől Bővebben…

kétezertizenháromban kiteljesedem

fotó: Erdőháti Áron

Megjelent a júliusi szám, így már publikus, hogy a Marie Claire Kiteljesedés 2013 kampányában a Törődj a nőkkel! témában indultam, s hogy megnyertem, az azt jelenti, lesz blogkönyv, bemutatók és közösségek, ahogy a csillag megy az égen.

Szeretettel gratulálok a többi kategória nyerteseinek, a képek sorrendjében:

Törődj az egészséggel! — Salamon Adrienn, aki az endometriózissal küzdőknek szervez közösséget, klubnapot, honlapot,

Törődj a művészetekkel! — Horváth Rita, aki csapatával rászorulóknak tervez tereket és újít fel bútorokat,

Törődj a gyerekekkel! — Fülöp Brigitta, aki legendás kerámiatanár Dunakeszin, és égetőkemencéért pályázott.

A Garnier-különdíjas Laurik Szilvia, aki jógastúdiót működtet.

Köszönöm a Garnier-nek, a Marie Claire-nek, hogy meghirdették, a lap munkatársainak, hogy a fülcimpámat is lealapozták, a zsűrinek, hogy engem választott, és nektek, hogy a bloggal, e “már működő projekttel”, ami a kiírásban feltétel volt, pályázhattam.

A Szervusz bisztróban toljuk éppen az ebédet a kicsinyekkel, akkor hívtak a szerkesztőségből, és ma is beléptem oda, és ugyanaz a mámor! Az ottmaradt metonimikusan.

Részletek a júliusi számban, Ónodi Eszterrel a címlapon — amikor fotózták, még nem tudhatták, hogy ő egy arany nimfa.

És Móga Piroska, akinek magyartanára lehettem, Bulgáriában kapott díjat. Ez átszerkeszthetetlen (tudom, hogy méltatlan így a végén): gratulálunk!

nincs is probléma!

pompás kommentek

Különösen a facebookon olvasom, de ide is leírják néha, hogy igazából nincs is probléma, egyenlőtlenség nem létezik, vagy nem úgy, ahogy mi látjuk, esetleg pont az a nemek viszonyában a probléma, hogy az öntudatos nők így hangoskodnak, túllőttek a célon. Mit akarunk még (figyelitek? mi akarunk, és a többiek, akiknél jog és hatalom van, ha nagyon ugrálunk, adnak belőle, és ez valami mesterséges fejlemény a természetes állapothoz képest. Érdekes, hiszen alapjogokról, minden emberi lényt megilletőekről van szó). Kész is a magyarázat: mivel ez az egész téma túlzás, a mi frusztrációnk csak, túlpörgettük magunkat, önigazolunk.

Egészen értelmes, jól érvelő férfiak írnak le ilyeneket: Bővebben…

magasra teszem a lécet

Vendégposzt Esztertől.

“Ha lenne pasid, nem kerültél volna ilyen helyzetbe. Nem kéne ilyen magasra tenni a lécet” – szól a lényegre törő, frappáns komment a Facebookon Bővebben…

ígéretek

Megjöttünk, hm… megjöttünk Kolozsvárról, mert én bizony nem hagytam annyiban ezt a Nya bácsi-ügyet, és elvonatoztunk leghűbb színházi partneremmel, és megnéztük az — úgy tudtuk — utolsó előadást, Andrei Şerban Ványa bácsiját.

És elannyira nem késtem le a vonatot, hogy a 9.40-es indulás előtt, már negyedkor, de nem, sőt, tizennégykor ott voltam, de ezt nem számítják be a múltkoriba, megkérdeztem az információn, azt már nem lehet utólag ilyen átlagos időbenodaérés-átszámolással megváltoztatni.

Elannyira, ez jó szó.

Bővebben…