Védett: van-e olyan, hogy valaki csak kicsit náci?

Ez a tartalom jelszóval védett, megtekintéséhez alul meg kell adni a jelszót:

gyűlölj egy rajzolt figurát, biztosan nem leszel röhejes

Örülök, hogy ennyiren várjátok az új rajzokat. Minden vélemény elgondolkodtat, az például nagyon vicces és szimptomatikus, hogy van, aki olyannyira elfeledte a játékos énjét, mindenbe valami ördögit lát bele, és ezt nem is restelli, hogy NYUSZI ELLEN FRÖCSÖG, sajnálja tőle, hogy lökik a hintán, napozik, meg az ágyba vitt kávét (bár ott a teraszajtóban áll, és HAJNAL ÓTA TEREGETETT).

Nyuszi hatalmas király, ezt a békát jobb, ha lenyelitek. Egymást taposták az újságírók itt is.

Reggel van ez: rámtör, hogy most azonnal, és akkor négy vagy öt nyomtatópapírral (félbehajtom, az maga is megnyugtat) és kávéval kiülök kaotikus teraszunkra. Szellő, madarak, hű kutyám mint relief lábaimnál és munkagépek. Vagy bent. És akkor nincs idő. Ami élvezet.

Nézzétek, új csomagolás, azért megkönnyebbültem (jobb szélen a régi):

Vannak elsőre sikerülő ötletek. Általában viszont van egy első terv, ami egész jó, aztán még cizellálódik az ötlet, de az elsőből mindig megtartok valamit, mert az mindig nagyon ártatlan, elemi, meg abból indulok ki, hogy mit hagyjak ki, ha a füle belelóg a beszédbuborékba, vagy egymást fedik tárgyak. Azt, amelyik, mondjuk harmadjára, megszakítás nélkül tud végigmenni, szignózom és kész. A lényege, hogy pár perc és nincs benne stressz. Nem nézek hozzá fotót, sem ihletet, csak az ötletre és a meglevő belső képeimre figyelek.

Így készült például a Náci a strandon a sörét várja c. mű:

Bárki megteheti ezt: élményeit, vágyait, traumáit lerajzolhatja és aztán élvezheti, milyen jó lett és milyen sokaknak tetszik. Nem kell hozzá elmeni otthonról. Terápia, ingyen.

Nincsen semmilyen tervem a rajzokkal. Csak rákaptam arra, ahogy az írásra és az edzésre is pont ezért és így, hogy gyerekesen belefeledkezzem, és nincs ingerem elnevezni ezt az állapotot. Nem is magyarázom. Aki nem érti a poént, nem tudja ezt élvezni, vagy nem látja, hogy az ott függőleges, amaz meg nem gólya, hanem traktor, az ostoba (és pont ezért nem érdekli az sem, amit pl. versekről írok).

Igen, több ízben kezdeményeztek büntető eljárást ellenem jogvégzett, gőzölgő túrógombócok.

Így jár, aki a neten baszakszik bosszúból, gyűlölködő, gyáva aljanéppel pletykál, és kakiszexről hazudozik unalmában nekik (nevüket a náculással együtt aztán készséggel kifecsegi a bírónak). Ahelyett, hogy lenne tartalma az életének, vállalná a felelősséget a tetteiért, vagy elmenne a frusztrációival terápiába, másnak parancsolgat, hogy mit írhat, mit hogyan értelmezzen, aki után ő koslat, túr, lohol, szervezkedik ötven évesen, mert kell az egónak, hogy őt hogy zaklatják, őbelé szerelmesek és ő hogy rúgta ki a másikat, mert valódi énje, örömteli élete és működő házassága nincsen. De Villő készséggel bekapja neki, és ki is posztolja instára.

Titeket nem szeretett soha senki, csak ha teljesítettetek valamit, az volt az elfogadás ára. Remélem, soha nem kell olyan függésekben és beszorítottságban, hazudozva léteznem, mint nektek.