luxusmagyaróra másodszor

Holnap Luxusmagyaróra! Most nem parodizálom a tanárságot, hanem kihúzom Daniból a legizgalmasabb sztorikat, beszéltetem a verseiről, a műhelytitkokról (haha), összeráncolom a szemöldököm, ha csúnya szó hangzik el (wehe), és szerethető, irodalommal szemben tartózkodó résztvevők számára is örömöt szerző verseket válogattam a teljes életműből. Dedikálással. 4-től 7-ig. Írj e-mailt, ha jönnél!

https://www.facebook.com/events/412671142414697/

Spingár-Westerlund Anita fotózta a decemberi alkalmat.

Nagyon szeretem ezt a helyet, a legnívósabb kávézó–bisztró a környéken.

Ez a kép a fejlécben pedig a kertjében készült, tegnap fotóztam.

És ez is a kert.

egy anekdota a gymből

Ma, kedd ez még, az volt, hogy végre gépen, tehát nem állványon húzódzkodtunk, mert lett egy új szerkezet: asszisztált húzódzkodógép a neve. Vagyis, nem kell ott állnia Ednek, hogy a lábunkat tartsa, a gép adja a segítséget: Bővebben…

tavaszi eseményeink

Örömmel hirdetem meg második luxusmagyaróránkat! Vendégünk Varró Dániel, most mindenféle verseivel, irodalmi beszélgetéssel, dedikálással.

https://www.facebook.com/events/412671142414697/

img_2400

img_2372

Újra lesz képzés, március 19-én, vasárnap: Ne félj az edzőteremtől! Az isteni Eddel, terembejárással, alapgyakorlatokkal, a végén nyújtás és szauna.

Kívánságra külön blokk: kell-e nekem táplálékkiegészítő, mire mi? Márkafüggetlen informálás.

Írj, ha jönnél vagy ismételnél: csakazolvassablog@gmail.com

16507571_10208697338166953_248538592_n

 

heti híreink

Na, mi van, mi van már megint, úgy le vagyok maradva. Annyira jól ment a beszélgetés az öregségről, hogy napok óta nem tettem ki új írást. De az már egy hete jelent meg, azóta vibrál. Szerintem ezek fontos témák, és kifejezetten nem azt érzem a dolgomnak, hogy jó érzéseket keltsek, hogy ne legyek bántó. (Arra békebeli magyar vígjátékok alkalmasak.) nem, ez nem jeleti azt, hogy a bántás a célom.

Bővebben…

húsz év múlva

Ez is vers. Nem szeretem amúgy, de most nagyon adja magát. Mert hogy van, ami húsz év után se változik. És valami olyasmi a lényeg.

Itt ülök most, már itthon, János síeléshez vett kék selyem garbójában (underwear. Tudtátok, hogy a selyem meleg? és a gyapjú is tud hűvös lenni?). Fúj a szél, és sírok.

A zene világnapján koncertre mentem, a huszadik jubileumát ünnepelni a kórusomnak, melynek alapító tagja vagyok.

Biciklivel megyek odáig, ahonnan a busz még jó fél órát. Egyszerűen: minimálruha, de magassarkú (átvettem, nyugi, a biciklin az ezüst rózsás van).

Repülök. Könnyű vagyok. Zene lesz, és rég látottak. Bővebben…