Ez a blog 2800+ poszttal női életformákról, értékrendről, családról, társadalomról, sportról, testképről, környezet(védelem)ről, mozgalmakról, nemi szerepekről, életmódról, lélekről szól érvelő, élesen kritikus szövegekben, kisebb részben irodalmiak-személyesek, paródiák, jellemzések is vannak.
A szövegek szerzője Budapesten él, három gyereke van, és úgy elégedett az életével, mint akit magára hagytak egy csokiboltban. 1976-ban született négygyerekes, protestáns családba. Az ELTE-n előbb magyar, aztán angol szakot végzett, a második gyereke születése előtt fővárosi gimnáziumokban tanított hat tanéven át. Négyéves kora óta ír, főleg naplót, levelet. Két könyve jelent meg: Csakazolvassa – én szóltam (blogkönyv) és A ketogén csoda (életmódkönyv). Biciklizik húsz éve, nem vezet. A lényeg érdekli, a sallang, körítés, smink, látszat nem. Színházba jár, futni, súlyzózni. Olvas. Rajzol. Szerelme Maci, akit tanáraként ismert meg. Három éve vannak együtt.
2012 tavaszán indult a blog. Vagyis már tíz éves! És a leánykökörcsinek még mindig nyílnak.
Ami nincs már azóta:
a kicsik apja
a nagyfiam apja
kicsi gyerekem
az anyám
az apám
a Fertő-tavi cölöpházsor
hitek, bizalmak, a “szépen beszélni” kényszere
az önszívatás, balekság, könnyes szemű jó szándék, eltévedt csalódottság, időm-figyelmem bárkinek adni
A blog egésze szerzői jogilag védett.
A szerkesztő nem udvarias a kaotikus, lehúzó, használós, zavaros lelkű látogatókkal, őket a cím értelmében nem tekinti olvasónak.
Most kávézni fogok, aztán megyek az erdőbe futni.