az egyenlőtlenség formái 31.: én megmondtam!

Ez olyan jelenség, amelyet mindenki ismer. Mindannyiunknak volt ilyen apja, de ha nem, akkor férje. Ha az sem, akkor kollégája. Talán a leglájtosabb egyenlőtlenségi megnyilvánulás férfitől nő irányába: amikor az a legfontosabb, Mindenek Felett Álló Érdek, hogy őneki igaza legyen. Mindent ennek rendel alá. Véleményez, magyaráz, beleszól, jobban tud, kontrollál. Hogy végül kimondhassa: látod…!

Lájtos, ugyanakkor az egész rendkívül romboló, és nehezen azonosítható az eredet, a cél, a hatás. Vagyis nehéz kivédeni.

Sima okoskodás, plusz a degradáló-infantilizáló kontroll. A premissza az, hogy a férfiak eredendően jobban értenek bizonyos, racionális területekhez: pénz, kamat, befektetés, műszaki cikkek, mi éri meg, építkezés, energetika, sport, a jövő tervezése, környezetvédelem és életbölcsesség általában, gyakran azzal kiegészítve, hogy mi minden hülyeség és ők mire nem hajlandóak. (Nem mintha mi nők ne rajonganánk túl azokat a tevékenységeket, amikor a jó szívünket, ingyen munkánkat és életenergiáinkat használják olyan trendek, amelyek mögött üzleti érdek áll – jelzem, ha egy férfi fanyalog az organikus, kötődő, közösségi, LMBT, vegán stb. hóbortok miatt, akkor igaza szokott lenni, de ez olyan fajta igazság, amivel nem megy sokra, hiszen az otthoni hangulat nem mutat erős összefüggést a tudományos igazságokkal, racionális érvekkel, másképp mondva: léteznek meg nem térülő, fontos, érzelmi tettek is.) Bővebben…

egy igazi feelgood mozi

A franciák akkor is nagyot alkotnak, amikor könnyedek, hétköznapi témákról forgatnak filmet. Ez az, amit csak a francia film tud. Olyan természetes, mellékes, egyszerű minden, és annyira értenek hozzá, hogy működjön. Akkor is az élet élvezete és szépsége a fontos, ha súlyos a téma.

https://www.imdb.com/video/vi1001374233/?playlistId=tt13531468&ref_=tt_pr_ov_vi

Tánc az élet a Lakótársat keresünk rendezőjének, Cédric Kapischnak az új filmje. Koreográfusa és a zene összeállítója a kortárs tánc egyik leghíresebb alakja, Hofesh Shechter, aki társulatával együtt szerepel a filmben, saját nevükön, valódi koreográfiával magukat játsszák.

A főszereplő, Marion Barbeau a Párizsi Opera balerinája, ez az első filmszerepe. Fater hatalmas arc, jó kis szatíra, foglalkozása ügyvéd, egyébként korán lett özvegy. Ismeritek ezt a típust, aki az életről, pályaválasztásról mint olyanról papol, semmi sem elég jó neki, de azért szeretjük és összenézünk a testvéreinkkel az elképesztő reakcióin. Ó, bár ennyire lett volna rideg az én apám! A színész a felejthetetlen fejű-hangú Denis Podalydès, és láttuk a Belle Epoque-ban (Boldog idők), illetve eljátszotta Nicolas Sarkozyt is (nem túl nagy sikerrel).

A filmben rengeteg testet látunk mozgásban, megkapó zenéket hallunk, és nem csak színpadon van tánc, hanem főleg a próbák világának lehetünk tanúi. Sokat főznek, ez a szál is hangsúlyos, részben vicces is, illetve székeket bántanak.

A legmegjkamóbb emberi viszony a próbáknak helyet biztosító, lesántult anyafigura és az ő gyönyörűre írt intelmei. Josiane a karakter neve, a színésznő pedig Muriel Robin. Annyi jóindulat, öröm, mélység van ezekben a jelenetekben, és az egész filmben is csak enyhe fricskák a karaktereknek (séf, fater), ahogy hagyományosan az ilyen életélvezős a vígjátékokban szokás. Összességében minden érzet, hangulat, gondolat, amit a film kelt, felemelő, fölfele visz.

 

 

 

 

 

veganuar, my ass!

Ahogy minden trendhez oda kell tülekedni, érzelmi és morális tartalmú mondatokkal köríteni, ismerősök fölött ezekkel hatalmaskodni – és lehetőleg bizniszt csinálni belőle! Bővebben…

krédóm a szexről

Avagy: miért leplezem le a szivárványt?

Mindent leleplezek, ami visszás, lealacsonyító.

Ami bennem eszmei fordulatként történt, azt ihlette egyrészt a figyelmem, amellyel több éve a nyilvánosság és főleg az ellenzéki és woke média szexualitással kapcsolatos beszédmódját, tartalmait kísérem, másrészt a személyes életem alakulása.

Többé nem félek a homofóbia vádjától, sem attól, hogy prűdnek neveznek. Sosem voltam egyik sem. Minden zavar, ami nem az, ami, minden zavar, ami a szexualitást megfosztja igazi felelősségétől, emberi voltától, kölcsönösségétől és áruvá, magamutogatássá, trenddé vagy puszta önkifejezéssé teszi –  és ha ilyen, akkor a különcködő szex, a homoszexualitás, a kink is zavar. Ezért leleplezem a butus és a megtévesztő, nemegyszer ragadozó tartalmakat.

Eluntam ugyanis, hogy a szivárványzászló, a “kisebbségek védelme” korlátlan és szabad belépő mindannak, ami tárgyiasító, elidegenítő, kapitalista, anyagias és nem tiszteli az életet, lelket, személyiséget. Erkölcsi álruha és felhatalmazás mindazoknak, akik undorítóan, rombolóan, életidegenül, önösen kezelik a szexualitást – és ami egészen tragikus, a megfogant életet is. Eluntam, hogy nincsenek már melegek se, csak LMBTQ, azaz transzneműek, azaz nőgyűlölő férfiak női ruhában, esetleg néhány csúf, anyaságba unt öncsonkító és szereplésre vágyó nő. Hogy minden csúf, zavaros, mentális zavarral küzdő nyomi polgárjogi hevülettel hirdetgeti ezt a nevetségesen tudománytalan ideológiát, és kamaszok körében akarja terjeszteni.

Az én álláspontom: Bővebben…

okostányér

Infláció, nehézazélet, újév, a 21. századi, tudományt csodáló (lásd még: járványőrült, techfejű, fejlődéspárti) embertípust lenyűgözi a tudósok bármely javaslata – tehát spórolj az evésen és étkezz “egészségesen”!

Hihetetlenül cinikus lettem ezzel kapcsolatban, annyi hülyeséget beszélnek a hazai dietetikusok. Bővebben…

Védett: felismeréseim emberi dolgokról az év eleji összegzős hangulatban

Ez a tartalom jelszóval védett, megtekintéséhez alul meg kell adni a jelszót:

leltár, 2022

színházi este 51, ebből hat Lőrinc bemutatója (négy vizsga, kettő igazi) legjobb: Hedda Gabler (Katona) és a 33 álom (Örkény) (már levették)

mindez nyolc (intézményként működő) színházban, ezek közül a legjobb: Örkény

(hosszú kihagyás volt februárban, amikor karanténban voltam)

kiállítás: 7, sajnos, a Matisse-t nem láttam, a legjobb a Roger Ballen volt (Mai Manó), meg a Nicolás Muller (Capa, ezt kétszer is néztük)

városi, vezetett séta 6

végigolvasott, hosszabb könyv 29, ebből kettő angol nyelvű, közte három olyan, amit szerkesztettem. Legjobb: Nádas Péter Rémtörténetek

olyan közeli barát, akivel intenzív közös tevékenységet végeztem: 8

kiló most 77, de voltam 74 is, meg 82 is (tavasszal)

ébredési vércukor 4,9

nyugalmi pulzus 49

túra 59 alkalom (4 km-nél hosszabb, a leghosszabb 17 km)

edzés: 91 alkalom, amikor nagy pulzus és/vagy súlyzóhasználat volt, ezek a félórásnál (nettó) hosszabbak

lefutott km 369,5 + még ami a HIIT-ekben és sétának mért váltogatásokban van (a HIITeket viszont az edzésekbe számoltam)

úszás 23-szor, 700-1000-1500 m, ebből egy Balatonát, és vissza is majdnem! 5,2 km-nél több. Május óta kb. 38 ezer m!

séta (május 13. óta: 876,6 km (nincs benne a sok őszi filmgyáras HIIT és pár lemerülés)

bringa május 13. óta 1152,4 km

korcsolyázás kétszer

új dolgok az évben: Garmin, tengerimalac, népszámlálás, Dávid szobája

Mindenkinek boldog új évet!