, de ez így önös mundérbecsülete-védelem, hergelés, rámuszítás — nem sok értelmét látom, és nem tartom sem emberileg, sem szakmailag szép húzásnak az alimento.blog.hu bloggerétől, hogy így tett célponttá, láthatólag sértettségből.

Ez a poszt, amit most olvastok, november 9-iki.

Én vasárnap este, 15-én ovastam el végül az ottani kommenteket, a 8-iki írás alatt.

Eléggé döbbentem azon, ami ott folyt ellenem. Sándor, ezt te szabadítottad ki a kommentelőkből, a pszichopata négynevűből, és a látszólag mérsékeltekből, ugyanúgy ekézőkből is a magukét — a te sértettséged és személyeskedésed, ami méltatlan olyasvalakihez, aki ennyit hivatkozik a tudományra. Én legalább egy szenvedélyes laikus (meg irodalmár és publicista) vagyok.

Most már 21. van, és engem ma Sándor letiltott. Gondolom, azért, amit itt írok, a blogomon.

Úgyhogy te ne játszd el a mértéktartó felelőst, mert se a ketogénnel, se a személyemmel nem tudsz mit kezdeni, valóban vállat vonni, viszont hisztérikusan reagáltál.

A kommentem szövege egyébként a következő volt (arra reagálva, hogy tegnap törölte a mocskolódó kommenteket):

Én is köszönöm.

*

A laikus beleszól? Én nem szóltam bele Sándorba, se a tudományba. Neki az volt az első válasza, hogy inkább térjek át a VLC (very low carbra), mert az változatosabb. Pedig én nem is kérdeztem ilyet. És ő vonta kétségbe aztán az én “szubjektív valóságomat”, amin azt kell érteni, hogy felhasználóként mondtam el, hogy hibátlanul gyönyörű a vérképem. Valójában: nem hiszi el, mert nem akarja elhinni, mert az igazságom zavaró (mert ha megfontolná pl. Peter Attia orvos ketogén blogját, akkor kizökkenne a magabiztosságból, több más kényelmetlen kérdéssel és válasszal is szembesülne), s ha el is hiszi, korlátozott érvényűnek tartja, noha, mint annyiszor hangsúlyoztam: n = 1, rólam van szó.

Én nem vagyok tudós, és ez nem szakblog. Én átformáltam a testem, az egész folyamat lényege és eredője az öröm és az önkompetencia, és felőlem most már azt mondanak a dokik (akik egyébként nem tudtak rajtam segíteni, akik hírét nem hallották annak, ami már rutinos eljárás boldogabb országokban, és akiknek egyébként a szigorú tekintete előtt is megállnék a vérképemmel), amit csak akarnak. Ha ez nekem jó. És jó. Én fogom tudni, meddig jó, a legapróbb rezdüléseket is, őket meg nem is érdekli, ezért nem fogok többet magyarázkodni, és nem adom át senki közönyös kezébe az egészségemmel kapcsolatos felelősséget.

Nem foglalok állást semmilyen tudományos kérdésben — én ketogén diétázom, sportolok, és — sok más téma mellett — írok róla, mert revelatív élményeket szereztem, mert van más út, és a szabad, emberhez méltó ember olyanon jár, és nem ijesztgethető. Nem, nem gondolom, hogy ez akkor tudóssá avat, nem hiszek az egy igaz útban, és nem vagyok ortorexiás sem — tévedésből és rosszindulatból eredő vád mindhárom (egy kommentelőé).

Nem bántottam senkit, nem kötözködtem, a Sándor által képviselt rendszerről, a kritikátlan lojalitásról, a szkepticizmusnak és ködpiszkálásnak nevezett hiányos érvelésről és hangulatkeltésről nem most lett lesújtó véleményem, és nem megyek bele szócsatákba. Remélem, eljut így is az érdeklődőkig a lényeg.