na, akkor mostantól!…

A facebook kincsei, mert azért vannak neki.

A blog oldala, néha ott is van kommentelés:

https://www.facebook.com/csakazolvassa/

Baszogat a facebook, ezt csináljam, azt csináljam, hogy több aktivitás legyen. Nem akarok több aktivitást. Semmilyen módon nem vágyom a rajongást, egyetértést, nagy figyelmet, nem tesz hozzám, nem hagyom magam ezektől rángatni. Vagyok, aki vagyok: azonos azzal, aki már évek óta vagyok. Nem akarok lájkokat, nem érdekel az ilyesmi, és megvetem azt, aki ebben utazik, mert ő használja a témákat és az embereket.

Tudjátok-e, hogy itt hidat fejlesztünk? Csak úgy. A sportos cikkeimet is ide teszem ki:

https://www.facebook.com/skandinavmaszaj/

A helyesírásunkon is dolgozunk, bölcsészszakra készülők, érettségizők figyelmébe:

https://www.facebook.com/gerleevahobbi/

Itt a tagok már május óta naponta számolnak be a kitartó edzéseikről, osztják meg kételyeiket, tudásukat táplálkozásról, testösszetételről, öregedésről, a fejlődés lehetőségeiről, és senki nem nyomaszt másokat, nem akar pénzt vagy hírnevet:

https://www.facebook.com/groups/113423605917681

Epres Attila esti mesét olvas:

https://www.facebook.com/attila.epres

Nekem elegem lett a zajból. Legyen a blog nyugis sziget! Egyre többen kattintotok mostanában.

A hírolvasást – azért van igényem rá, de – egyedül intézem, és csak szeretteimmel röhögök a túlhabzó járványreakciókon, tehát a blogon nem lesz ilyen bírálat, kielemzés, híradás.

Nem lesz semmi, ami arra utal, amivel úgyis tele van mindenki feje, szíve.

Nem fecsegek, nem vitázom, nem állok be a tömegbe. Nem írom elő, ki mit tegyen, nem leplezek le álhíreket, nem keltek meghatódást, álközösségi szerveződésekben nem veszek részt; a borongás, a lélekvájkálás nem köt le, taszít a válság ürügyén felbuzduló szereplésvágy, a krízis meglovagolása. Elég volt a tanácsokból, az unalomból fakadó kioktatásból, a tét nélküli, önjelölt monologizálásból, a rúzsos nővédelemből, a botcsinálta webináriumokból, de még a karanténihlette netes edzésekből is. Ne legyen “hű, de jól megoldottuk” családmutogatás, gőgös optimizmus, ne legyen ki mit tud a vírusról, netes túlreagálás, giccs, bénácska felolvasások. Olyan tartalmakat írok és teszek ki mától, amelyek járványfüggetlenül is voltak vagy lennének. Bőven van ilyen, szerencsére, én pedig akkor írok, ha összeáll bennem valami érdemi.

Amit kérek: figyelmesen olvass. Ne szerepelni, bizonygatni, viaskodni gyere.

Edzésnapló: berlin óta

Sporttörténet.

Kultúrnapló.

Blogtámogatás (köszönet):

https://www.paypal.com/cgi-bin/webscr?cmd=_s-xclick&hosted_button_id=859TKEELVKHRY&source=url

 

visszatértem a létezők sorába!

Eléggé lerohadtam az elmúlt két hétben, nem tudtam edzeni se. Kemény dilemmákkal néztem szembe. De itt vagyok, rendeztem a soraimat.

Ami jön:

fény a méhben (ez már ma)

készül a Legszebb reflexióim! A Legjobb történeteim mintájára juthatsz hozzá. Egy dózis éterien szép, mélyen megérintő, sűrű szöveg, a csakazolvasás legjava.

miért butábbak a jobboldaliak?

egy teszt (csak úgy, mindenféle kérdések)

hogyan győztem le a depressziót? (jelszavas)

egy nagyon izgalmas, újságírói téma, amelynek utánajártam, témáját nem árulom el, de feltérképezetlen anyag

meddig maradunk a szüleink gyerekei?

a saját életünket éljük

Intenzíven értetlen, tiltakozó, döbbent, olykor agresszív reakciókat váltott ki itt és egy fórumtopikban is az előző posztom, pontosabban azok az igen egyszerű állításaim, hogy

a szex (a nő hajlandósága) nem szolgáltatás és nem jutalom,

nem kéne erőltetni, manipulálni érte a nőket, ebbe beleértem az udvarlásnak, közeledésnek nevezett stratégiák zömét is, állati nyomasztó,

a párterápia pénzéhes pszichológusok műfaja, hihetetlenül eredménytelen,

nem-vonzó partnerekkel nem élvezzük az aktust,

a nők (is) vágyból, szenvedélyből szeretnének szeretkezni, Bővebben…

új év, új témák

Boldog új évet mindenkinek! Eszteremnek, Ellienek és Petőfi Sándornak boldog születésnapot! Tudom én, hogy nem mindenki másnapos!

A pécsi 2019-as jelzésű autóbusz egy éjszakai járat, mely csak 2018. december 31-én és 2019. január 1-jére virradó éjjel közlekedett az Uránváros és Kertváros (Csontváry utca) között. A járatot a Tüke Busz Zrt. üzemeltette. Bővebben…

a dolgok egyszerűbbek, mint hinnéd

Támogató Július 6.

Az életemnek nincsenek nagy megoldandó kérdései (aka “a lényeg stimmel, így akarok élni”). Viszont Bővebben…

a legjobb posztok – szerintetek, szerintem, a blogmotor szerint

Ezeket a posztokat ti említettétek. Erős az egyenlőtlenség-téma, a kertváros-leleplezés és a személyes-irodalmias vonal:

normálisék 2014. január

a csönded is tanít 2015. január GYEREKNEVELÉS

valentin-napi bejegyzés 2018. február PÁRKAPCSOLAT

ugyanaz, nőbe’ 2015. február NEMEK KAPCSOLATA, ERŐSZAK

mondjuk el még azt is 2013. július SZEMÉLYES, SZERETŐSÉG, ABORTUSZELLENESSÉG

a minimalizmus, a dolgok és én, ja, és még dolgok 2018. május TÁRGYAK, ELVEK

az élet értelmei 2018. május GYEREKVÁLLALÁS, ÉRTÉKREND

kapcsolatunk idős szüleinkkel 2018. május NAGYCSALÁD

a lányom 2015. szeptember JULIS

portrék 1.: a törzsfőnök 2013. augusztus FÉRFIFÖLÉNY

portrék 3.: vudielen 2013. október PÁRKAPCSOLAT, INTELLEKTUS

már nem képzelt ház üres telken 2013. július ÉPÍTKEZÉS, NEMI SZEREPEK, ROSSZ ÍZLÉS

ha több pénzünk lenne 2012. szeptember PÉNZ, MUNKAMEGOSZTÁS

a szabadidő tartalmas eltöltése 2014. július CSALÁD, KARIKATÚRA

diplomás analfabéták 2018. február SKILLEK, VALÓDI OKOSSÁG

az egyenlőtlenség formái sorozat PÁRKAPCSOLAT, MUNKAMEGOSZTÁS, NEMI SZEREPEK

az egyenlőtlenség formái 21.: megjöttek a vendégek 2015. március KIRAKATÉLET, SZEREPJÁTSZÁS

sok vagyok 2013. június SZEMÉLYES, LÉLEK

teher lettél 2015. november PÁRKAPCSOLAT, LÉLEK, MÉLTÓSÁG Bővebben…

ígérem és fogadom

Rendet rakok a régi bejegyzések között. Törlök, címkéket frissítek, nívós főoldalakat válogatok.

Összefoglalom kultúrélményeimet. Lefotózom a könyveket, mert volt egy nagy beszerzésem nemrég, de sajnos, széthordtam a halmot.

ez 2013-as kép

Mostanában sok eleven, új hatás ér:

1. olvasás (papírkönyv, szépirodalom, csakis!),

2. színház (felelőse: Eszter, kifogástalan ízléssel választ darabot és ügyességgel vesz jegyet),

3. filmek (egyedül és Lőrinccel, moziban főleg, rajongás, áhítat, elképedés),

4. sport, ahogy eddig nem (ezt mondjuk elég rendesen írom az edzésnaplóban, a squashedzéseket lehetne még részletezni, nagyon örülök, hogy belekezdtem!)

futok többet: gyors nem leszek, de áhítatos élmény az erdőben futni. Kb. egy hete semmi kételyem nincs, hogy le tudom futni a maratoni távot, tehát 42195 métert a hűvös fehér éjszakában, Norvégiában. Előtte volt kételyem. Olvasok, figyelek, és apró jelek tömegei utalnak arra, hogy teljesen máshogy működöm, mint amit a mainstream állít. Adaptálódtam az alacsony intenzitású, hosszú távhoz, edzett vagyok, motivált, eltökélt és több területen edzett. A SuperStarch pedig szuper.

Átláthatóbbá teszem a … mit is? Mi hiányzik? Mit nem találsz? Unod? (Ne unjad.) Mit olvasnál?

Na, ebből körkérdés is:

Köszönöm a válaszokat! (Legyen nyereményjáték?)

a hatodik szülinap – gyakorlati tudnivalók

Ugyanezt írtam a Facebookra is. Ne olvasd el kétszer, olvass helyette Márquezt, Ian McEwant, Nádas Pétert, Muscle and Fitness magazint, Newsweeket vagy Murakamit! Bővebben…

tehát

…idén mindennek a megúszása, amitől nekem idegesítő a karácsony: dekoráció, család, utolsó napi rohanás, tanárok és edzők kötelező meglepése, karácsonyfa, nagytakarítás, trakta, kötelező ételek, szaloncukor, vásárlási kényszer. Bővebben…

jelszó, 2016

Új korszak kezdődik a jelszavas írások történetében. A sportrovat kivételével minden jelszavas posztnak ez lesz a jelszava mostantól, illetve, hát hiszen ismertek, a lassan őrlő malom munkájától függően, de előbb-utóbb.

Az új jelszó rejtvény lesz Bővebben…

mit csinálj a blogon?

Amit szeretnél, ami jó neked. Én arra kérlek, használd jóra.

Általában az új olvasók nem ismerik ki magukat a blog működésén, és a régiek sem mindig tudják, mit hol keressenek. A megélénkülő olvasottság miatt most újra boghasználati kisokossal jelentkezem. Bővebben…

mommeg!

Kettőt kell, négyet is lehet. Egy gépről egyszer. Köszönöm!

A minőségbiztosítás

Holnap provokatív poszt! Azt szeretném, ha értenék, zavaró lesz, de nem akarom őket bántani, csak nekik az is bántás, ha mi jól és szabadon létezünk.

beszélgessünk

Értelmesen, figyelmesen.

Jó a téma, jó a nívó.

Ne basztatósan, rajtakapósan, célozgatósan, ítélkezősen, ezerszer elmondott magazinbölcsességekkel.

Ne gyere a feszkóért.

Ne fáraszd le a többieket.

Ne bonyolódj végtelen szócsatákba, ne visszavágni akarj, figyelj a másikra.

Fogd fel a posztot, meg van írva.

Ha nagyon nem tetszik, keress másik kommentelési, önkifejezési helyet.

jó neked?

T., k. és b. olvasóimat arról tájékoztatom röviden, ám sok szeretettel (a b.-ket kevesebbel), hogy a blogon vannak kommentelhető oldalak is.

Az oldal olyasmi, mint a bejegyzés, csak oldal a neve, nekem külön van a szerkesztőmben, és a linkje nem tartalmaz dátumot. Olyasmi, mint egy rovat, és nincs olyan percjellege, mint a bejegyzéseknek.

A blog részei:

  • link a címmezőben

  • olvasó

  • kép

  • bejegyzés/oldal

  • komment

  • megosztógombok

  • kiömlött kávé

  • troll

  • hajszálak a billentyűzeten

Viszont az oldalak hozzászólásait nem mutatja a főoldalon a legújabb hozzászólások listája, ezért nem pörög annyira a beszélgetés.

A fejléckép alatti menüben kint vannak ezek az oldalak:

ti írjátok: könyv

ti írjátok: aktuális

ti írjátok: film

ti írjátok: jó nekem!

ti írjátok: zene

A visszajelzések szerint a jó nekem! sokaknak motiváció és remek, konfliktusmentes, bloggerfüggetlen beszélgetőhely. Házigazda: semese.

liebster

A Liebster-díj egy bloggertől bloggerig utazó vándordíj. Ez a kezdeményezés Németországból indult azzal a céllal, hogy új blogokat ismerjenek meg az olvasók. Ha egy blogger megkapja, akkor válaszolnia kell az adományozó kérdéseire, majd további 11 blogot meg kell jelölnie, akiket érdemes olvasni, követni.

Csupa értékes, komoly blog jelölt eddig. Köszönöm, és igazán ne haragudjatok, de nem folytatom a láncot.

  • nem vagyok jól azzal, hogy kell, hogy akit díjaznak, annak is díjaznia kelljen valaki mást, vagy bármit csinálni, mert ezt találták ki a díj alapítói (általában nem vagyok jól semmilyen feladattal, amit nem én találok ki)
  • az az érzésem, hogy a 11, az nagyon sok, a díj így piramisjátékra avagy gyermekkorunk láncleveleire emlékeztet
  • a szűk magyar igényesblog-világban a díj körbe-körbe megy (nekem a hetedik jelölésem), súlytalan 11 bloggert egyszerre díjazni, mintha egymást babusgatnánk itten, közben meg izé, kit bántok meg vele, nehogy sértődés legyen
  • nincs nevezés, sem kategória, körte és alma mérettetik meg egyszerre, de a díjat sem a zöldséges, hanem dinnye adja: nem szakmai zsűri világos szempontjai alapján választódik ki a díjazott, hanem a szubjektív “ezt olvasom, ezt szeretem” alapon
  • én magam legfeljebb négy vagy öt blogot olvasok többé-kevésbé rendszeresen, mert a saját életem, azon belül a blogom és a szerkesztési munkáim elveszik az időt és az energiát a blogolvasástól, és még az, amikor linkeket küldenek az olvasók, rengeteget olvasok — megnevezni sem tudnék tizenegy igényes blogot!
  • nem akarom ezáltal pörgetni a blogszférát mint olyat, nem gondolom, hogy ez önmagában értelmes cél
  • bajom van a Sanomával is, amelyik kitalálta.

Ha szeretnéd látni, kiket olvasok, akkor a főoldalon az oldalsávban megtalálod: olvass igényes blogokat! De ez teljesen esetleges, azok közül választottam őket mint legjobbakat, amelyek szembejöttek. Biztos van még sok más igényes blog.

kávészünet

Minthogy még itt igen újak vagyunk a Sitges nevű katalán üdülővárosban, azért semmi új dolgot nem írhatok többet, hanem csak azt írom időtöltésért, hogy valami nagyon ütős bejegyzést szeretnék nektek írni így a blogszületésnap katarzisa után, és ahogy telnek az órák, egyre inkább. De nem hagynak. Most volt üdítő hetven másodperc, de visszajöttek, hogy hideg van kint, illetve hogy egy spanyol kislány elvette az egyetlen rózsaszín duplót. Amúgy meg hol egy kantáros kék rövidnadrágon kitört, krokodilkönnyes dráma, hol egy szauna-szessön (nyolcvannyolc fok, háromszor tizenhét perc), hol egy göngyölt borjú karfiolkrémmel, hol a Lőrinc által szorgalmazott biliárdozás, és leginkább a kellően kemény matrac–ropogós ágynemű húzza el napozástól meggyötört testem-elmém az irodalmi-közösségi munkásságtól.

IMG_7789

A nyaralás kemény meló. Pálmafák, szemgyulladós fény, csoki a párnára készítve, már megint hol a szobakártya, jégmorzsák a szauna előtt, és a vendégarzenál: világoskék, könyékig felgyűrt, laza eleganciájú ingek vászonnadrággal, mokasszinnal — francia családapa –, szőke, hosszú hajú nők rövidnadrágban, akik narancsbőrről csak olvasni szoktak (és azt én írtam), piros szemüvegkeretek, csupa kopasz (ra borotvált) fej, francia, olasz, német középosztály. Ismeretlen nemzet egzotikus polgárai lehetünk itt, különös érzés, főleg, hogy engem is, Balázst is következetesen külföldinek néznek Pesten.

Én ezt beblöfföltem, megtetszett a booking.com-on, amikor a barcelonai szállást foglaltam, és meg vagyok döbbenve. Ez nagyüzem, kívül a városkán, a tengertől pedig egy golf-komplexum választ el, de ma biztosan megtaláljuk az átjárót. Elképesztő a munkaerő-tömeg, amely mindezt üzemelteti. Az embernek az a benyomása támad, hogy a világ és benne Európa úgy általában működő hely, nem volt válság, nincs leszállóág, aztán, olvasó, figyelmes baloldali lévén mindjárt el is szégyelli magát ezért az illúzióért. Minden negyedik munkaképes korú spanyol állampolgár munkanélküli.

dolce sitges pool

reggelizünkAz elképesztő profizmus mellett a mi kis szürke, keleti nyomoraink. Egyikünk sem hozott kontaktlencsefolyadékot. Eljöttem, írd és mondd: kettő darab tamponnal. És miért, de tényleg: miért kell bejelenteni, hogy “nem kérem” és “kakilni kell”, “ehetek még fánkot”? Miért kell, és különösen: hogyan lehet egyetlen pohár vízzel négyféle balesetet okozni négy perc alatt a sohamég-étteremben? Miért kell visszaadni a taknyos zsepit, miután nyüszögött már egy sort, hogy nincs neki, és főleg miután már az exkluzív bútorhuzat is merő takony? Élvezhető-e németül a Verdák, és ha nem, miért igen? S eltűnik-e vajon az időben el nem távolított ragtapaszom fehérsége szerdára? A lét végső kérdései ezek.

Mindamellett annak van néminemű gyönyöre, és ez néhány perce történt, ahogyan a félig hegyeket, félig tengert láttató üvegfal előtt, félretaszítva egy szerény ananászszeletet és egy sült bacont, egy külön rendelt, rohamosan hűlő dupla eszpresszó mellett az ember leánya és annak fia áttanulmányozza a blogszületésnap professzionális fotóit, amelyek tegnap éjjel érkeztek. Raffay Zsófi fotózott idén is, figyelt, kivárt, mint mindig, besurrant ide-oda, hátak és vállak között csípett el egy gyanútlan arcot, finoman utómunkálkodott és szigorúan válogatott.

Egyben kérdezem, és így lesz a hedonisztikus posztból ügyrendi, hogy mi legyen a képekkel. Különös tekintettel arra, hogy már megint elkövettem egy indiszkrét baklövést, többet nem fogok. Kinek-kinek elküldjem-e az őt ábrázolóakat vagy az összeset, legyen-e belőle jelszavas poszt, legyen-e külön jelszóval külön poszt csak azoknak, akik eljöttek, van-e olyan, aki sehol, semmilyen körülmények között nem akar látszani, van-e, aki fejlécben sem bánja a buráját.

Van igen frivol kép bajuszcicről, van róla éneklős, van egy csodálatos sorozat Liliről és a magassarkúról, van sok két-háromfős beszélgetős, egy-egy portré, néhány ablak mögül fotózott, és nagyon sokan nincsenek benne a válogatásban, mert a legjobban sikerültek kerültek csak bele.

a legendás csokoládémisszió-térkép

a legendás csokoládémisszió-térkép

 

IMG_0212_resize

jövőre beszélgetünk, ne haragudj rám, sőt, kávézzunk a jövő héten!

Aki elsőként megfejti, honnan idézet az első mondat, az augusztusban velem nyaral itt.