Ha egyvalamit olvastok a tegnapi poszt alján linkelt írások közül, akkor az Lobster legyen. És ha még valamit, az viszont az itteni ők is szenvednek című poszt, annak is a második része, de nem is a szöveg, Bővebben…
a közös nevező
1
elv címkéhez tartozó bejegyzések
mindenki belőled él, pedig az erő benned van, az akadályaidat te fogod leküzdeni, és az nem megy sem basztatásra, sem parancsszóra
A Skandináv maszáj posztja.
mi a feminizmus? és mi nem az?
Ma reggel stoppoltam a buszig vezető, végtelen hosszú úton (Felbuda, abszolút közbiztonság, audik és seatok), és detektáltam a saját önkéntelenségeimet, úgy is, mint gondolkodó lény és mint feminista: ez a nő nem fog felvenni, mert gyanúsnak talál engem ebben a harisnyámban, amelyet ő nem vehetne fel, ez viszont férfi, ő felvesz, de vele jó vigyázni.
Mindkettőben igazam volt, vagyis, ki tudja, de milyen világ ez, basszus? Ki tett minket ilyenné, hogy igazunk van, ezekben a gyanúkban?
Szögezzük le mindenekelőtt: nem kell feministának lenni. Bővebben…
a gyengéd erőszak 3.
ez ritka: csajozási tippek a blogon!
Hát azt ismered-e, amikor tudod, hogy nem kéne, de csak járkálsz valaki után? Ez a valaki lehet a vágytárgyad, és lehet a partnered, aki szakított veled, vagy szünetet kért.
Sajnos, amit te állhatatos, gyengéd szerelemnek vélsz, az a számára határsértés, molesztálás, kontroll. De ezt már tudod, ha olvastad az előző bejegyzéseket.
Azért vagy oly állhatatos, mert nem felel a szándékaidra, és ezt nem fogadod el. Makacs vagy. Addig tolod, amíg hátha.
De sose. Egyre rosszabb lesz. Nem viszonozza, és meg is fog vetni. Lesz egy pillanat, amikor a szíved meghasad, és nem érted, mert olyan kedves voltál vele, ő meg elküld a bánatba.
Ezért szállj ki.
A közeledés nem baj. Bővebben…
mi történt azóta? egy kislány kálváriája
…aki egyszerre az erőszak, a befolyásos apa és a korszerűtlen, áldozathibáztató rendszer áldozata. Az eredeti poszt három éve, 2013 szeptemberében jelent meg:
tudom, mit tettél tavaly nyáron
Most 2016 októbere van. Semmiről nem gondolom, hogy túlzás lett volna, nem revideáltam titkon sem, amit akkor gondoltam: a valóság annál is durvább, mint amit hittem. Semmi kételyem nem volt, de nem “a barátnőmért” “harcolok”. A három év alatt távolról követtem a fejleményeket. Nem vagyok egyedül, nálam sokkal tájékozottabb, profibb betűvető még szörnyebbnek látja a helyzetet és a háttértörténetet – ő is kiállt, és őt is kicsinálták, ellehetetlenült a belterjes pesti balliberális körben.
A nevetséges bosszú-szóbeszédnek, miszerint azért adtam hírt a szörnyű visszaélésről, mert engem az apa nem akart lótifutiként alkalmazni az újságjánál sokkal korábban, és elég pökhendien is viselkedett, szóval ennek az összefüggésnek semmi alapja nincs. Engem semmilyen érdek, egyéni motiváció nem hajt. Az igazságérzetemről van szó, és az áldozatokért való kiállásról. Arról, hogy néha nem lehet hallgatni.
Mindenki hallgatott, mindenki félt.
Idézet attól, akinek szerintem hinni érdemes.
*
A 2012 májusában indult gyermekelhelyezési per első fokon 2015. szeptember 17. napján zárult. A BKKB ítéletében az anyánál helyezte el a gyereket, az apa számára az átlagos kéthetente hétvégi kapcsolattartási időnél lényegesen bőségesebbet ítélt meg (két hetes időszakra nézve 6 apai kapcsolattartási nap, minden iskolai szünet fele, a nyári szünetben 5 és fél hét.) Az anya elfogadta a bíróság ítéletét, az apa fellebbezett és kérte a gyerek nála történő elhelyezését, az anya számára pedig heti 1 órás (!) felügyelet melletti kapcsolattartást kért, szombatonként 10 és 11 óra között. Az apa kérte a fellebbezésében, hogy az anya fizessen minimum 60 ezer forint havi tartásdíjat. A bíróság által egyébként megítélt tartásdíjat az apa azóta sem fizeti gyermek után. A Fővárosi Törvényszék két tárgyalást is tartott az ügyben, s a per végül másodfokon 2016. május 11-én zárult. A Törvényszék ítéletében helybenhagyta az első fokú ítéletet, tehát maradt a gyermek az anyánál.
Az ítélet szerint abban az esetben, ha az anya a kapcsolattartást akadályozza, a gyermek azonnali hatállyal az apa gondozásába kerül. Az apa a gyermek után fizetendő tartásdíjat azóta sem fizeti a bíróság által meghatározottak szerint. Ez semmilyen következményt nem von maga után.
A gyermeket az apával való kapcsolattartás rendkívüli módon megviseli, ez gyakran fizikai tünetek, betegség formájában is jelentkezik. A gyermek tanárai, pszichológusa megírta ezzel kapcsolatos észrevételeit, figyelmeztetését, ezeket azonban a hivatalok figyelmen kívül hagyták és hagyják azóta is.
Az anyával szemben korábban eljárást indított az apa kapcsolattartás akadályozása miatt. Az anya hamarosan vádlottként áll a bíróság elé.
Az apa emellett pert indított az anyával szemben személyiségi jogainak megsértése tárgyában (apai jogai sérültek a korábbi elmaradt kapcsolattartások miatt), 6 millió forint (!) kártérítési összeget követel az anyától. Emellett az apa újabb pert indított az apai nagymama nevében is, szintén személyiségi jog megsértése tárgyában (a nagymama jogai is sérültek a véleménye szerint, hogy nem láthatta a kis unokáját. A nagymama az évek során egyetlen alkalommal sem próbált kapcsolatba lépni sem az anyával, sem az unokájával. Ebben a perben 1 millió forint (!) kártérítési összeget követelnek az anyától. Tehát összességében családilag 7 millió forintot látnak ebben az ügyben.
A végén annyit jegyeznék meg, hogy a gyerek azóta is többször jelzett, hogy az apja folyamatosan megzavarja őt öltözködés közben. A gyerek nem hajlandó tisztálkodni az apjánál, mivel nem érzi magát biztonságban. Ez a nyári időszak összefüggő 3 hetes időtartamában elég extrém… Emellett gyakran felmerülő probléma, hogy a gyerek határozott ellenkezése ellenére az apa bebújik mellé az ágyba éjszakánként.
Ezt a bejegyzést nem lehet kommentelni.
a viccek nem viccesek
A minap F., hogy szórakoztasson, elmesélt két viccet. Élményszerűen és gátlástalanul ad elő, nagyot nevet utána, és nincs tudomása arról, hogy viccet mesélni úgy általában, beszélgetés helyett, annak olajozásaképp eléggé bornírt foglalatosság. Meg némileg miheztartás végett is mondja, azért, hogy deklarálja: ő aztán mentes az én demokratikus, jogérzékeny meggyőződéseimtől.
Volt egy buzis, és volt egy feministás. Bővebben…
olvassuk újra! 6.: ne zsarolj szeptember végén
Istenem, hogy én már nem vagyok, nem lehetek magyartanár…! Hát milyen élvezetes, emlékezetes, érettségin is hasznos elemzést tudnék ebből tartani egy őszi pénteken, gesztenyék visszaverődő fényében, kezemben krétával, intellektuális lázban, azzal a csak tanárkoromban jellemző, felhevült testszaggal (igen)! Most csak abban bízhatom, hogy ti élvezitek, meg hogy a verselemzésre rákereső érettségizők is idetalálnak, és egy nanogrammal kevesebb lesz a mechanikusan buta, hiedelmektől nem szabaduló verselemzés a vizsgákon. Bővebben…
fogyókúrázik a kamasz gyerekem
ugyanaz, megint.
ha unod: holnap a Szeptember végént elemezzük, lázadó stílben! :DDDDD
Nem először élem át: amikor kimondok valamit, ami szerintem ordítóan világos, azt válaszolják, de nem túlzás talán úgy sem fogalmazni, hogy azzal próbálják belém fojtani a szót, hogy de hát ez (a kimondás, a néven nevezés) nem megoldás.
Na de probléma-e?, kérdem én. A probléma létezik? Bővebben…
törésvonalak
Rém erős ám az emberekben ez a dobozba rakási késztetés. Mindenkit el kell helyezni az ismert kategóriákban, mert anélkül nem értelmezhető. A pillanatban, az épp aktuális interakcióban nem tudunk vele mit kezdeni. Sem változásában, a dolgok képlékeny és relatív természetében.
Kicsit torzít a dolog, meg rohadtul igazságtalan is, félrevezető, nagy hibaszázalékú, valamint képmutató is, de sebaj. A biztonság a legfontosabb.
Előnyöm vagy hátrányom származik-e belőle, ha jóban vagyok vele? Esetleg semmi? Menő-e vagy ciki vele mutatkozni?
Elképesztő, ahogy leírnak, jellemeznek. Amikor nem az egyedi mintázatot nézik, a szőttes valódi színeit, hanem a besorolással kezdődik az egész, és aztán azon is csorbul ki. Rám mondják, már torzítva, hogy én x vagyok, majd azért rónak meg, hogy nem vagyok x, nem is vagyok eléggé x, nem vagyok következetes! Én azt mondom, nem x-ben kéne gondolkodni.
(Szeretnél valami dobozba rakni, de engem nem fogsz tudni… ezt se mondtam annak, aki a minap azt fejtegette, hogy de azért én egy kicsit nem vagyok normális. Elmentem, töltöttem egy pohár vizet, belepottyantottam egy szív alakú jégkockát. Újabb homlokránc.)
Tényleg nem értenek. Ki is beszélnek, bőszen.
Legyél gazdag, de akkor az azt jelenti, hogy kocsi, trendi öltözet, ennek megfelelő barátok, saját családi ház és cégek. Bővebben…
én nem
Erről hallgattam eddig. Két éve, négy éve hallgatok erről. Ez mondhatatlan, mindenféle okokból. Bővebben…
tanuljunk magyarul 28. – a költői kérdés
Azt hiszem, ezt a fogalmat nem használjuk mindig pontosan.
Költői kérdés: amire nem kell válaszolni. Miért? Mert nem azért van feltéve.
De miért?
Nincs válasz? Nem tudjuk a választ? Vagy értelmetlen a kérdés? (Hány éves a kapitány?) Bővebben…
tőle akarom tudni
Én ugye protestáns vagyok, és ez mentalitást jelent. Tudjuk a zsoltárokat, jó, mondjuk húszat. Templomaink fala mészfehér, és az se baj, ha nem önálló épület, hanem gyülekezeti terem, bérház emeletén, és kukák között megyünk be, de még ki is rakjuk az őket az ifjúsági óra után. Mi úgy vagyunk vele, hogy ha nem hiszünk igazán, akkor nem járunk templomba, mert akkor is protestánsok maradunk, amikor már nem hiszünk, mert az több annál. A bűnbánatunk nem kötött szövegben valósul meg, hanem igazán. Vagy éppen soha, mert nem bűnben gondolkodunk, hanem sorsban. Csúf dolog errefelé a nagyotmondás, az esküdözés, a hízelgés, a kamu gyónás, de a cifrálkodás is. A szó kötelez: beszéded legyen igen-igen, nem-nem. Hogy az esztétikával mi legyen, nem tudom, azt hiszem, az rárakódott réteg, és erős archaikus jegyeket mutat.
Ilyen alapokon lett az a stratégiám, amelyről most írandó vagyok. Bővebben…
így gondozd a műveletlenségedet
Félreértett, ideologikusan vagy műveletlenségből félremagyarázott szerzők.
Minden szamárság fáj a hazának.
EP
Annyian emlegetik felháborodottan, rákerestem most Esterházy Így gondozd a magyarodat! című, nagy vihart kiváltó rádiójáték-pamflet(?)jére, amely az Egy kékharisnya följegyzéseiből című kötetben szerepel. Erről híres ő, meg a “liberalizmuásáról” (szitokszó). De még rangos, balos, véleményformáló újságíró is azt találgatta néhány évvel ezelőtt élő rádióadásban, zsidó-e, önfeledten, kis kétellyel besorolta Spiró, Kertész, Nádas mellé. Értitek, Esterházy Péter grófot. Ami döbbenet. Nem csak a felvetés, hanem a műveletlenségnek e foka is.
A hírhedett szöveg eleve nem “az író gondolatai”, hanem egy roppant szórakoztató, ironikus meta-szöveg. Derültem is, amikor ezt találtam:
Dr. Torgyán József interpellációja 1996-ból
De drága, nem? Látom a képviselő urat, jaj, mekkora figura volt. Szabadjon megjegyeznem, mindig így mondta, minden interpellációja valóságos showműsor volt. Bővebben…
hordjon mindenki burkinit
A hír meglepett:
http://444.hu/2016/08/22/a-burkini-betiltasa-nem-old-meg-semmit-de-letrehozhat-par-uj-problemat
Nekem nagyon nem tetszik, hogy most minden muszlim nőt vegzálnak. Nem értem, a jogokra, igazságra, közjóra, civil hangra oly érzékeny Franciaországban hogyan történhet meg ilyesmi. Nem tudom, meddig tart ez, de ettől senkinek sem lesz jobb.
A válasz viszont, hogy szolidaritásból hordjunk minél többen burkinit a nyilvános strandokon, merthogy attól elfogadható verzióvá válik, igencsak meglepett. Bővebben…
divatos
melléknevek sorozat 29., de nem is, mert 30.
Ezt olyan lekezelően szokták mondani: most divat a futás, divat a konditerem, divat a ketogén. Az ember összerezzen, szinte szégyelli magát, amiért valamit másképp csinál, hogy akkor ő csak bedőlt valaminek. Melegnek lenni is divat, nem ám kigúnyolt, undorítóan firtatott, össztűzben is bátran vállalt identitás, a melegfelvonulás is divat, nem pedig polgári jogi tett, és divat az egyenlőség is, nem pedig cél és áhított közjó. De még a válás is divat. Bezzeg a jól bevált, igazi, klasszikus dolgok! Bővebben…
ráncfelvarrás, ragyogás, sóhaj
kettőezer-ötszáz szó, negyedórás falat
Egészen fantasztikus mélyrepülés van az nlc-n. A benne tartós tartalmak reneszánsza. Teherán ragyog a kora reggeli napfényben.
Ennek története van. Három évvel ezelőtt azt hittük, az nlc progresszív lesz, érdekli őket az erőnk, a nők valósága. Bővebben…
hogyan tájékozódj?
Fáj a hátad? Kipróbálnád a squasht? Érdekel az origami?
Információt keresel.
Valamit szeretnél, bármit? Vagy a legpontosabbat? Nem mindegy, hogyan kezdesz terepen futni, például.
Vagy csak vágj bele? Vajon működhet a just do it? Felfedezhetőek egyedül a dolgok? Majd jelez a tested? Én ugye itt a saját utat, edzőtlen-szakembertelen keresgélést hangoztattam sokat.
Nem egészen mindegy, hogy égető problémát szeretnél-e megoldani, vagy csak elmélyednél valamiben, mert érdekel. Én mozgásszervi panasz nélkül kezdtem az edzéseket, és rengeteget olvastam, és válogattam az információk közül. Bővebben…
motiváló hatás
Amilyen vagyok – örök megértésre, elemzésre vágyó, pontos részletekre szomjazó –, a szombati félmaraton sokkja után, regenerálódás közben olvasok. Futós interjúkat, szaklapot, olimpiatörténeti fejezeteket és példaképeket (Szűcs Csaba). Futni csak a hét vége felé fogok.
Kiborultam, ez az igazság. Túlleszek rajta, futni is fogok, nem dőlt össze a világ. Előtte nem volt határozott elképzelésem, nem abban csalódtam, én rég realista vagyok, a valóság érdekel.
Az átbattyogó teknősbéka (rajtszám nélkül!), az jó volt. Nem akartam feljavítani az élményt: az volt a jó benne, hogy lefutottam, több ismerőssel rajtolva, a szép éjszakai rakparton, és hogy ribizli, a 2013-as blogév egyik aktív tagja ott várt pezsgővel a célban, meg is masszírozott.
De nagyon szarul lettem. Kiszáradás? A meleg (én jól bírom, amúgy is parti hűs légáram volt)? Elektrolithiány? Nem voltam ketózisban?
testőrületek
Összeszedtem az elmúlt évek virtuális test-trendjeit. Bemutatom, mi mit jelent, és egyoldalú hörrenés nélkül, realitásérzékemet is használva, küldetéstől mentesen, mérlegelve értékelem az egyes jelenségeket.
Mindenekelőtt: a testőrület nem a testünkről, a normákról vagy a társadalom értékeiről szól, hanem a netes médiáról, és az általa manipulált tudatunkról. Bővebben…
nem műsorozni
Hanem időnként csendben maradni, belül hagyni megtörténni.
csak az olvassa. én szóltam 