divatos

melléknevek sorozat 29., de nem is, mert 30.

Ezt olyan lekezelően szokták mondani: most divat a futás, divat a konditerem, divat a ketogén. Az ember összerezzen, szinte szégyelli magát, amiért valamit másképp csinál, hogy akkor ő csak bedőlt valaminek. Melegnek lenni is divat, nem ám kigúnyolt, undorítóan firtatott, össztűzben is bátran vállalt identitás, a melegfelvonulás is divat, nem pedig polgári jogi tett, és divat az egyenlőség is, nem pedig cél és áhított közjó. De még a válás is divat. Bezzeg a jól bevált, igazi, klasszikus dolgok!

Zavarba jövünk ettől. Én is. Rohadt igazságtalan és pöffeszkedő ledivatosozni valakinek az újszerű, nehezebb útját, másrészt meg mi van, ha igaz, és ez csak hóbort és különbözni vágyás. Pedig az új vizeken járás bátorsága elismerést érdemel. Birkának lenni, soha semmit felül nem vizsgálni, meg nem haladni sokkal könnyebb.

Gondold át, ki mondja és miért. Ha közelebbről megnézzük a dolgot és hozzá a saját érzéseinket is – ez mindig hasznos –, akkor feltűnik, hogy ez a fateri fejcsóválás hangja. És a fater mindent elítélt, amit nem ismert. A divatos jelzőt nem a járványszerűen terjedő, felszínes, két szezonra érvényes jelenségekre mondják, hanem mindenre, ami különbözik a megszokottól. Arra, amit nem is ismernek, úgy ítélik el, mert gyanús. Pont arra, ami el sem terjedhetett: a mezítlábas futásról is csak egy-egy cikk van, de senki nem űzi. Ami ritka, az feltűnő, és mint felűnő, hírértéke van, soknak tűnik, sokat is beszélnek róla, mert hogy mit ki nem találnak már…? A mi társadalmunkban nehezen mozdulnak az elmék és életstílusok. Hacsak nem okostelefonról vagy valóságsó-szereplőről van szó.

Azért rezzenünk össze, mert új úton járni, a megkövült dolgokat cáfolni, jobbat keresni, próbálkozni nem könnyű. Hacsak nem ragadott magával a szektás buzgás, mi sem tudunk igazán magabiztosak lenni.

Nem az a kérdés, hogy a szóban forgó dolog megszokott, bevált, vagy alter, újszerű. Ez önmagában semmit se mond. Az a kérdés, hogy

  1. miért csinálod,
  2. milyen az eredménye.

Ha mélyen megélt, szerves a döntésed, ha valami azt súgja, hogy ez jó neked, akkor mindegy, hogy régi vagy alter, és az is, hogy ki mit gondol róla. Megeshet, hogy egy új kor hírnöke vagy, és természetes, hogy a status quo hangja rosszallja az utadat. Nézz körül: aki a “jól bevált”, nem divatos dolgokat követi, abban marad, amit te meghaladtál, mire jutott a maga életében? Nézz az embertársaidra, akik folytatják, amit a szüleik. Ugyanazt hajtogatják, ugyanolyan látszatéletet élnek, hivatalos orvoshoz járnak, elhiszik a tévét, megeszik a háromfogásos ebédet. Akarsz olyan lenni?

Újdonságok ereje, friss szelek. Végre meghaladtuk az öröknek tűnő, nehézkes beton-igazságokat. Végre ráérzünk, hogy az nem működött, ez viszont valami saját, és vállaljuk ezt az új életünket.

Nem baj az, ha valami divat, ne félj tőle. Boldog társadalmakban az lesz divat, ami új és jó. Azért tart itt az ország – hogy leírjak egy fordulatot, amelyet még soha –, mert a középszerű gyanakvók kicsinálják azt, aki újít és elér valamit.

Na, ez nem lett egy tartalmas poszt, de most ennyi van a sok hosszú után. Egyébként abszolút nem akart bántani az, aki mondta, hogy divatos, fel is nézek rá. Soha nem bántani akarnak. Csak nem számolnak azzal, hogy nekem fontos és személyes a maggyőződésem, és hogy kapok érte eleget, ha meg hallgatok róla, akkor valahogy izolálódom.

hídból vissza

13 thoughts on “divatos

  1. Nincsenek mély gondolataim erről, mert nekem pont jól jön az, ami divatos:

    divat a válás – szuper! nem lógok ki a trendik sorából.
    Mikor valaki azon kezd teljesen felszínesen kapirgálni, hogy haj, jaj, mennyien válnak el, akkor mindig bedobom a megszokott mondatot, ott beléjük fagy a szó: Persze, mert már mernek a nők kilépni fojtogató, szar házasságokból. Ennyi.

    divat (volt) a zumba – szuper! olyan mozgásformát találtam, ami nagyon nekem való, örülök, hogy pár éve felkapták

    divat a tudatos étkezés és fogyasztás – szuper! trendinek érzem magam, hogy szelektív kukákba dobom a szemetet, nem autóval járok, piacon próbálok vásárolni helyi cuccokat, vászonszatyrom van

    divat lett a népzene – szuper! a táncházmozgalom elérte a célját

    Én büszke vagyok rá, ha olyan dolgokat csinálok, ami divatos és jó. Értem közben a posztot, és tényleg a gondolkodás megspórolása folyik a minősítés mögött, de szerencsére én sose voltam annyira trendi, hogy megkapjam az arcomba, mennyire divathóbortból csinálok valamit.

    • Dicséretesen pozitív hozzáállás! Csak ezek úgy értik ám, hogy “ez is majd elmúlik”. Mi a divatosak meg közben vért pisilünk az igazi erőfeszítéseinkkel, és gúnyolódnak rajtunk, gyanakodnak, pedig pl. mezítláb futni nem ártalmas.

      • Igen, értem. A szűklátókörűség és normálisék világlátása sose megy ki a divatból. nem akarok belegondolni, milyen társadalomban élhetnénk, ha felszántanánk a gyöpöket az agyakban, mert sírva fakadok. Tegnap az alternatív iskolákról beszélgettem valakivel, aki vért izzad, hogy a Svédországból hazajött fiának olyan budapesti iskolát keressen, ahol befogadják. Pedig nem extrém a gyerek, csak mer szemkontaktust felvenni, felvételi beszélgetésen magabiztos, és ha kell, ki tud állni magáért. Divatba kéne jönnie az intelligenciának, de úgy, hogy ne is múljon el.

        • (Csak zarojelben, mert amugy ertem mire gondolsz es egyet is ertek. A szemkontaktus nem tartasa boven tul megy azon, ami elfogadhato es felfoghato atlag ertelmi es erzelmi intelligenciaval. Nagyon komolyan bezavar a szocialis interakcioba es egyik fel sem erti, mi tortenik. A gyerek extrem, nem kicsit, hanem nagyon, az egyeb normalitasai ellenere. Ez nem a befogado fel intelligenciajanak a hianya.)

    • Ez a “divat a válás”, ez annyira röhejes, hogy először nem hittem el, hogy van ember, aki tényleg mond ilyet, amíg nem közölték velem is. Veszek már egy mélyülepű gatyát, beülök a sztárbakszba sütőtökös lattéval fotózkodni, aztán gyorsba elválok, így leszek ám hipertrendi. Anyátok picsája. Úristen, mennyire foglamuk sincs.

      • Én azon döbbentem meg, és be is fejeztem a beszélgetést azonnali hatállyal, hogy “divat a buziság”. Szerencsétlen arra gondolt, hogy már egyre többen felvállalják, de ez neki nem tetszik. Évezredek óta divat. Akkor mit jelent a szó?

  2. Sokszor elgondolkodom azon, vajon mi az, amitől másokban felbuzog a vér.
    Hogyan élnek azok, akik nem szeretnék újra és újra kihívás elé állítani magukat?
    Mégis mi az, ami kifordítja őket a világuk négy sarkából?
    Ők vajon mitől érzik, hogy élnek?

    Ezen a “divatozáson” én is sokat töprengek. Szakadékokat váj emberek és kapcsolódások közé.
    Hányszor hallom én ezt a nagyszüleimtől! Mikor kisebb voltam, mindig feszengtem a korbácsként lesújtó ítéleteiktől. ilyenkor mindig úgy éreztem, mintha a puszta létezésemet cáfolták volna meg, s mintha a bennem épp szárba szökő friss boldogságot ekeként szántotta volna ki a családi verdikt: “Manapság ez a divat, ez van, ezt el kell fogadunk és kész.”

    Bár még mindig elevenembe talál, idővel megértettem, hogy ez a szellemi sótlanság a meg-nem-érteni-akarás bugyraiból fakad. Amire legyintesz, azzal érdemben úgysem kell foglalkoznod. Úgyszólván jogod formálhatsz arra, hogy ne kelljen árnyaltabban eltöprengened egy jelenségen.
    S akinek joga van legyinteni, azé az igazság.
    Kiszámítható reakció, közízlés formájúra szabott vélemény, konstans állásfoglalás – náluk felnőtt fejjel is pont ott találod a kávéskanalat, ahol anno még kisgyerekként.

    Persze sokkal egyszerűbb feketére színezni egy bárányt, mint a feketére festett bárányok tömegeinek kifehérítenie magát – és őszintén, melyikőtök érezné tőle jobban magát? 🙂
    Hordjuk hát a szőrménket inkább büszkeséggel! 🙂

  3. mikor 18 éve úgy alakult, hogy vegetáriánus lettem, a családom eleinte aggodalmas kéztördeléssel várta a napot, amikor életerőm fogytán elvisz a szirénázó mentőautó, majd amikor látták, hogy valszeg megmaradok (leszámítva az első cca. 10 kg súlyfeleslegemet, amivel nagyjából ekkoriban számoltam le), akkor jött a divatozás, meg hogy elmúlik. nem múlt el ( a divatja – ha volt neki egyáltalán – viszont szemlátomást igen, nocsak). kisvártatva egy orrpiercinggel tetéztem az ún. bajt, de ez már alig érte el az ingerküszöböt, a mattfekete sminkkészletemre meg már a szemük sem rebbent (akkor sem, ha használtam 🙂 ).
    úgy tűnik, viszonylag hamar megértették, hogy én sem tudom garantálni azt, hogy minden életszakaszomban ugyanazon preferenciák szerint fogom alakítani az életmódomat, és hogy ezek akár olyan döntések is lehetnek, melyek nekik soha eszükbe sem jutnának, de ettől még nem feltétlenül rossz döntések. milyen szerencsés is voltam én.
    azért írom ezt, mert amióta a jobb szememmel is nézem nem csak magam, hanem néha a környezetemet is, gyakran látok példát arra, amikor egy új ötletet, kedvtelést, pályamódosítást, vagy másmilyen kitörési kísérletet (meggyőződésem, hogy a legtöbbször tkp erről van szó – ha nem is forradalom, de a kizökkenés vágya óriási hajtóerő tud lenni, ha hagyják) hóbortnak, divatnak minősít akár a közvetlen környezet is, szóval a partner, család, ún. barátok, akik egyúttal mintha azt várnák, hogy az az ember ott, aki mától nem eszik sütit, vagy elkezd istentisztelere járni, beiratkozik mongolra, tudomisén, szóval aki nekik a párjuk, gyerekük, szülőjük, barátjuk, mindig ugyanolyan maradjon, és ne tegyen keresztbe a dolgok nyugodt és kiszámítható áramlásának azzal, hogy bizonyos elemeket szórakozva kicserél egy másikra, mintha valami játék lenne az élet – pláne ha szétkapja a legófarmot, hogy csillaghajót építsen belőle. a végén még meglóg vele, elrepül.

  4. Ilyen alapon, minthogy “normálisék” gondolkodnak, mindent lehet divathóbortnak venni, csak ebből nem lesz semmi fejlődés, előrehaladás. Aki meg haladni akar valamerre és fejlődni, netalán egészségesebben élni, azt megszólják “normálisék”. Ez a magyar Ugar.

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s