az élet értelmei

Anyák napján, egy héttel ezelőtt nem írtam szépet az anyaságról. Ma születésnapom van, ma írok róla. Tegnap voltam anyukámnál, ő már nem tartja számon.

Kötődő-hordozó netes közegből érkeztem ide: olyan anyák között, által váltam igazságkimondó bloggerré, akik elkötelezetten voltak jekánák, viszont romokban volt a házasságuk, és ők maguk is. Nehéz volt szétszálazni, mi az ok: a szerep? az anyaság? a saját tévedéseik? Mindenkit felfal az anyaság? Mindenki frusztrált lesz a kisgyerekes helyzetben a férjével? Vagy nem vagyunk anyámnak valók, csak azt hittük? És miért hittük azt?

Még én is belefutottam az egyenlőtlenségbe, a frusztrációba a világ legemelkedettebb, szerető, őszinte férjével.

Ez a csakazolvassa alapja: a saját szülőségem, azok a sugárzó, dundi csecsemős évek, a kételyekkel, és a mondandóm a saját és a többi anya párkapcsolatáról. Amikor a blogot írni kezdtem, még szoptattam a most nyolcéves Dávidot (még fél évig, egész pontosan). A korai posztokban derűsen és ironikusan számoltam be a háromgyerekes, kaotikus, hordozós mindennapokról, arról is, hogy milyen rendet tartani, mennyire kreatívak, milyen sajátos itt a hangulathova utazunk és hogyan szökök meg futni, szusszanni, de megjelent utópisztikus poszt is az egészséges munkamegosztásról, már János halála után.

A csakazolvassa 2014 februárjában vált végképp azzá a hellyé, ahol ki lehet mondani, hogy nem kötelező szülni. Bővebben…

a hatodik szülinap – gyakorlati tudnivalók

Ugyanezt írtam a Facebookra is. Ne olvasd el kétszer, olvass helyette Márquezt, Ian McEwant, Nádas Pétert, Muscle and Fitness magazint, Newsweeket vagy Murakamit! Bővebben…

kerek-szögletes születésnap

Negyven, jaj negyven!

Szívem visszaretten,

Élőim is itt-ott, egyre kevesebben…

És a blog ötödik évében itt nincs se szerző, se link, se magyarázat. Jó lesz-e?

Mama, te nem öregszel, csak fiatalodsz, mondja a lányom. És: csak abban különbözöm rád (!), hogy az én térdemen van egy nagy seb, a tieden meg nincs.

Nem kell annyit az öregedéstől beszélni, agyalni, figyelmeztetem magam. Csak élni, megélni.

Nekem ez nem sima születésnap. Bővebben…

tortát vettem

Zuhog is, csöpög is, szemerkél meg szitál (lent Bel-Budán nyálka, idefenn patetikus angol romantika ez is, köddel), de ma mégsem értem be az ovis tartozások rendezésével, edzőtermi futással (röpke hat kilométer), szaunával (dörzsszivacs! nem felejtettem otthon!), banki ügyintézéssel, csekkbefizetéssel (lakbér, Magyar Narancs-előfizetés), a páros kolbásszal, borjúcombbal, töpörtyűvel (Balogi húsboltja, csakis), az ötmagos kenyérrel és a tejszínnel, na meg a kétszer vajas kunkori kiflikkel (mindezeket a zsíros élelmiszereket már a kicsivel szereztem be, aki gumicsizmában és más rajzfilmkellékekben jókedvűen jött követhetetlen utamon). Olyan rég jártam a világban, nem volt mindez elég, rámugrott (hátulról!) egy Esterházy torta is. Bővebben…