top 10 olymindegy

Shimano váltókból például létezik tízféle szint, különböző minőségben és ennek megfelelő áron. Ez a bejegyzés azon jelenségek, dolgok, élelmek, emberi magatartások, műfajok gyűjteménye, amelyekből nem létezik a felső három szint, tehát képtelenség valami jót kihozni belőlük: az egész koncepció úgy szar, ahogy van. Most majd megint mindenki nekilát, köztük frissolvasó frissnyugdíjasok, hogy megmagyarázzák, miért vagyok én az emberiség szemete, micsoda morális veszedelem a blogom, és miért van rendben a sujtásos bajusz, általában a szövegek olvasásához gyengék bosszúja kezdődik majd, én pedig pompásan fogok szórakozni, valamint modortibinek érezhetem magam néhány percre. Bővebben…

a kína-tanulmány és én

hosszú poszt, de fontos

én irtom az önismétléseket és stíluscikornyákat, becsszó

ne legyél türelmetlen

ha nem szereted a szöveget, akkor javaslom, kattints ide

Ez a Denise…!

De figyeljetek, 23 éves, egy kis bloggerecske, angol szakos summercamp tanár, mint azt ad hominem meg is jegyzik bírálói –tartalmi észrevételük kevesebb van. Nekimegy a Denise a Nagy Felkent Doktornak, aki viszont sok ponton sántító áltudományt nyom, amiből ráadásul bestsellert is írt.

kepernyofoto-2017-01-29-20-10-00

És a kiscsaj így kezdi a hibaelemzést:
Bővebben…

heti híreink

Na, mi van, mi van már megint, úgy le vagyok maradva. Annyira jól ment a beszélgetés az öregségről, hogy napok óta nem tettem ki új írást. De az már egy hete jelent meg, azóta vibrál. Szerintem ezek fontos témák, és kifejezetten nem azt érzem a dolgomnak, hogy jó érzéseket keltsek, hogy ne legyek bántó. (Arra békebeli magyar vígjátékok alkalmasak.) nem, ez nem jeleti azt, hogy a bántás a célom.

Bővebben…

de akkor hogyan öregedjünk meg?

A “nagyokos” blogger most összeszedi, hogy ő hogyan tervezi az öregségét, hogyan készül fel rá, habár ezek teljesen világosan kirajzolódnak a megannyi NEMből, amit az előző posztban ma öregjeire kimondott, a köteles tisztelet és hierachia leszarásával, valamint egészen magától értetődőnek kezelve, hogy vannak kivételek. Öngyilkosok is lehetnénk, ha mindegyik olyan volna.
Itt szeretném megjegyezni, hogy nagy elismerések jöttek erre a posztra, hízik a bloggeri máj, de ilyen szöveget írni nem nehéz. Szegény, amúgy is padlón fekvő nyugdíjasok felett állni diadalmas izomszázalékkal, én, aki még nem, aki “szerencsére” nem, és aki nem tudja még, milyen a halál kapuja…
És most megint úgy érzem, hogy nekem mázlim volt, pedig nem, nem mázlim volt.

Bővebben…

nézz az öregekre, mert sokat tanulhatsz tőlük

Nézz rájuk, és gondolkodj előre, a saját eljövendő harminc-ötven évedre.

A minap, egész pontosan, karácsony előtt bementem a Délinél a kis papírboltba olyasmik megvásárlása céljából, amire így az ünnep előtt az énanyafajtának szüksége van. Na, volt egy kis zsúfoltság eleve, és akkor bejön az obligát kerekes szatyorral egy alacsony úr, öntudatos szemüvegben, és azt mondja a vásárlótérben lelkiismereteskedő eladónak, hogy ő színes rostirónokat (!) akar, több színben, de nem készletben, hanem darabra, és olcsóbb legyen ám, ne legyen drágább ötven forintnál. Mert ő majd azzal jelölgeti az ertévé részletesben, mert ő azt szereti, a kedvére való műsorokat. Találtak is neki negyvennyolc (!) forintos darabáron ICO típust a preferált színekben, bőséggel. Igen, egy piros, egy kék és egy zöld, jó lesz. A pirosból legyen kettő. Esküszöm, azért akart még egyet, mert négyszer negyvennyolc, az százkilencvenhat, fizetendő készpénzben összvissz százkilencvenöt forint, míg ellenben háromszor negyvennyolc, az száznegyvennégy, amelyet, hohó! fölfele kerekítenének, és akkor ő most jól járt. Bővebben…