a blog történetének legnagyobb olvasmányélményei

nyilvános poszt, mindenki épülésére

Írtatok az októberi jelszó kapcsán, egy olvasó kérte, hogy ajánljak könyvet, filmet, őt ez érdekli, és mások is említették, hogy a könyv, a film, a kulturális ajánló és értelmezés a kedvencük.

Több irodalmi poszt készül, archetípusokról és műfajokról, amik felmerülnek az olvasgatásaim, beszélgetések közben.

Sok könyv van, szédítő a kínálat, de rutin és biztos ízlés híján eltévedsz a kínálatban. Itt most az igazi, megszűrt irodalomról beszélek: a cél a világ megértése, a szórakoztatás másodlagos, ugyanakkor élvezetes, megrendítő. Én szerzőkre mentem rá az egyetemen, végigolvastam Ibsent, Örkényt, Kosztolányit és Csehovot az eseménytelenebb vizsgaidőszakban a Széchényi Könyvctárban, illetve a kortárs magyar regények javával 16 éves koromtól ismerkedtem a társadalomismeret-tanárom ajánlása nyomán, ezeket kértem születésnapomra. Aztán éltem egy irodalomtörténésszel, tanítottam, sokat beszélgettem kollégákkal, folyóiratokat is olvastam, és ami szembejött: figyeltem mindig a Magyar Narancs irodalmi kritikáit, listáit, az Írók Boltja kínálatát, a Magvető meg a Jelenkor köteteit. Ezek biztos szűrők.

Micsoda nap ez amúgy is!

Aki ma olvasni szeretne, annak könnyű a helyzete, külföldről is: nem kell könyvtár sem, nem kell pénzért könyvet rendelni. A magyar klasszikus irodalom nagy része olvasható a MEK-en, illetve a kortárs a dia.hu-n, legálisan. Akik életművét ott közzétették, azok tisztes jövedelmet kaptak ebből.

Magyarok klasszikus próza, a kedvenceim

Koszolányi Dezső négy nagy regénye: Édes Anna, Aranysárkány, Néró, a véres költő, Pacsirta és az összes novellája, ő az etalon

Bródy Sándor: A nap lovagja

Móricz Zsigmond: Sárarany, Rokonok, Az isten háta mögött és novellák

Ottlik Géza: Iskola a határon, Buda

Németh László: Gyász, Iszony, Bűn, Lányaim

Déry Tibor

Szerb Antal: Utas és holdvilág, A Pendragon-legenda

Örkény István: Lágerek népe

Molnár Ferenc: A százados köpönyege (novellák), Noran kiadó

Kortárs próza

Nádas Pétertől minden, ha kezdő vagy, a rövidebbek: A Biblia, Egy családregény vége

Esterházy Pétertől (kezdőknek szintén): Egy nő, Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk, Utazás a tizenhatos mélyére, aztán Harmonia caelestis és Javított kiadás

Bereményi Géza: A svéd király, Magyar Copperfield (ez nincs fönn, mert új)

Bartis Attila regényei: A nyugalom, A vége, A séta

Závada Pál: Jadviga párnája, Milota, A fényképész utókora

Gergely Ágnes: Őrizetlenek

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka (regény), A Hold a hetedik házban (novellák)

Szabó Magda olyan, mint az ABBA: csajos, emlékezetes, egész életedben megragad, nem lehet nem ismerni, én nagyon is jól (protestáns, nő), de a magam részéről túlvagyok rajta, sok hamisságot találtam benne, igazi tömegkultusza van, ami a minőségnek nem szokott lenni. Ő a nem igazán irodalomértők kedvence. Érdemes lehet viszont kritikus szemmel újraolvasni.

Kun Árpád: Boldog észak

Szvoren Edina négy novelláskötete, vagy itt, ezt meg ma reggel olvastam a teraszon Macinak, lent két további darab az új kötetéből

Ez a rovat is érdekes, benne sok Edina.

Líra itt és itt. Olvass verset naponta! Ezt a 2012-es posztot valaki (tanár?) minden tanév elején előveszi:

Külföldi kedvenceink (meg kell venni)

Lionel Shrivertől, Alice Munrótól, Lucia Berlintől, Ian McEwantól, Chaim Potoktól bármi, Doris Lessing, Paul Auster, Raymond Carver (novellák)

Film, sorozat

Nem értek a filmekhez, amiket mi élveztünk, döbbenten néztünk, azokat mindig említettem a kultúranaplóban.

A streammel, a sorozatnézéssel az a baj, hogy nagyon időigényes, túlingerlő hatású és addiktív. Az ilyen tartalmakat tömegesen gyártják, mindig van mit várni, nézni. Napi egy-két ötven perces epizóddal tele lesz a fejed, akkor is, ha minőségi, például skandináv (ez is volt szeptemberben). Ha a fordulatos sztorira izgulsz, megemelkedik az ingerküszöböd, egy Sorrentino-fim vagy egy könnyed francia vígjáték (a francia vígjáték akkor is jó, ha rossz!) már lassú lesz. Elbutulsz tőle, többet nem fogod élvezni a klasszikus nagy filmeket. Így szerintem, ha olvasó, filmélvező akarsz maradni, túl a Bond-témán meg a Marvelen, akkor tartsd magad távol ettől, alkalmanként, a gyerek kedvért fogyassz ilyeneket.

Életművek: Ulrich Seidl, Paolo Sorrentino, Luc Besson, François Ozon, Michael Haneke, Woody Allen régi filmjei, Robert Altman, Lars von Trier, Thomas Vinterberg például.

6 thoughts on “a blog történetének legnagyobb olvasmányélményei

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.