de akkor legyél teljesen őszinte

Én ÚGY utálom a fat pride, a fat acceptance hamis öntudatát. Írtam már erről sokat, meg itt is. Most viszont szeretném kiemelni, mert lehet, hogy ez eddig nem domborodott ki, hogy én nem a kövérséget, a tökéletlenséget, a nem-sportolást utálom. Nincs is dolgom azzal, ki hogy él. De az ítéleteik elérnek.

Én nem a magam példáját, “portékáját” igazolandó beszélek anatómiáról meg az edzés öröméről. Egészségfasiszta se vagyok, kinézetnáci még kevésbé, de ha mégis, akkor magamon kezdem.

Én a hamisságot utálom, a feljavítást, a megszépítést. A tagadást. És a női média boldogan asszisztál ehhez. Bővebben…

drága Nótár Ilona!

Az egyik cikket, amelyről szó lesz, már kitettem a főoldalra. Ott van egyébként egy kis rovat, cikkek linkjei, mindig másik, Most olvasom, ez a címe, és a főoldalon, az oldalsáv tetején találod. Fedezd fel!

Annyi minden eszembe jut, elvekről, testekről, trendekről, szóhasználatról, a netes összeszólalkozásokról. (Egészen unalmas leszek, ugyanezt már sokszor, aktualitásokhoz kapcsolódva elmondtam.)

Ez az issú most:

http://notarilona.com/a-media-szerepe-a-testszegyenitseben/

http://www.life.hu/sztarszerzok/sarka-kata/20160229-sarka-kata-a-life-sztarszerzojenek-nyilt-levele-notar-ilonanak.html

http://notarilona.com/23117/

És akkor most stílusos leszek.

Drága Ilona, én annyira érezlek téged. A múltadat, a pályádat, az előítéletekkel való küzdelmeidet, a tested dús diadalát, és a hétköznapok nehézségeit, az egyedülálló anyaságot, felvételiző gyerekkel egyetemben! Bővebben…