Egyszer már linkeltem, de inkább kétszer ezt a cikket az alter-egészségtémájú Páros kintorna blogról. Interjú Szendi Gáborral:
A te bajod, ha nem tudod kitalálni, kinek higgyél!
És ez nagyon fontos: nem más akarja, hogy “hiteles” legyen a szemedben, hanem TE akarsz válaszokat, és ezeket NEKED kell megkeresned. Bővebben…
…ami azt jelenti, hogy a kicsik táborban vannak most, így nem ők szervezik a napirendet. Lehet hosszan edzeni, nagyokat aludni, pedikűrösnél bambulni, magasra hintázni, réten heverészni, filmnézős estéken duplázni, éjszakázni, ügyintézni. Kell is. Ugyanakkor nem rohanok, nem és nem: nem engedem, hogy napi többször kelljen percre pontosan odaérnem akárhová. Nem kelek vekkerrel, és nem hagyok félbe csetelést, könyvfejezetet, szimfóniatételt, posztírást, ha épp svunggal vagyok benne… mert pihentet, ha benne maradhatok, és meggyötör, ha folyton figyelni, menni kell.
Moziban nézünk filmet: semmi Amerika, két magyar, egy német–norvég–dán és egy spanyol az eheti adag. Vasárnap este A kertész titkát láttuk, amiből sok más mellett megértheti bárki, mit nevezek skandinávnak – mentalitásban, tabutörésben, női kinézetben, humorban. Az anyaság vajon vérségi, lelki kapocs, vagy puszta tudati dolog? Nagyon szép, lassú, haladóknak való film, és egy feledhetetlen arc, Ruby Dagnall:
Ebbéli felindulásomban, mivel tényleg elmentünk statisztának regisztrálni, vállaltam Bővebben…
Kommentben már linkeltem ezt a gyönyörű darabot:
Nőnek lenni jó! Ne akarj férfias dolgokat, férfias kinézetet!
Tényleg nem hittem a szememnek, hogy egy fehérjékben-vitaminokban-aminosavakban, gyúrós, de nőknek szánt táplálékkiegészítőket kaseroló cég honlapján megjelenik ekkora öngól. Majd összeszedtem a gondolataimat arról, hogy 1. miért kéne egy nőnek okvetlenül lágynak lenni, ki írja ezt elő, és hogyan lehet, hogy itt tartanak emberek, 2. tényszerűen igaz-e, hogy a zúzós sportok keménnyé, szögletessé és zsírtalanná tesznek (nem, sőt, évekig lehet a konditeremben is küzdeni a nőies formákért és a szírréteg ellen…), 3. mit tartok én elérendő célnak, emberileg szép testnek, mit tartok teljesítménynek, mit gondolok nőiesnek.
Én amúgy még azt is utálom, amivel tele vannak a magazinok, a “divatot”, ami állítólag minket nőket annyira érdekel, a rafinériát, mert ez látszatkeltés: előnyös hosszított blézer, egy csinos sál, amely eltereli a figyelmet a túlságosan kiálló lépedről stb., meg a trükközés mintákkal, szabásvonalakkal és színekkel. Erre annak van szüksége, aki takargatja a formáit. Én protestáns lány vagyok, a nettó, egészséges testben hiszek, kissé androgün módon, sallangok nélkül, testhezálló ruhában, ujjatlanban, bikiniben. Ezért jelenítem így meg magam.
Aztán rájöttem, hogy Nagy Gréta cikkeihez is tudok kapcsolódni:
Nem félsz, hogy túl izmos leszel?…
7 inspiráló sportolónő, akiket imádok online követni
Itt annyit írnék, hogy ezúttal nem arról van szó, kinek milyen test tetszik, és mi néz ki jól. Hiába próbálja egyrészt a szépségre-lágyságra, msárészt a női szerepre kihegyezni a dolgot a butácska cikk, amit hirdet, az sem szépséget, sem valódi nőiességet nem jelent. Ha te valóban át szeretnéd alakítani a tested összetételét és így az anyagcserét és a hormonális működésedet is, akkor ebben nincs hatékonyabb és gyorsabb módszer, mint a nagy erőkifejtést igénylő mozgásformák: a súlyzós edzés, súlyemelés, crossfit, sprintek, plyometrikus gyakorlatok.
A határokig elmenés pedig sokaknak döbbenetes, megvilágosító és lelki élmény, a mentális erőd tesztelése, kéretik ezt nem lebecsülni és pláne kitiltani onnan a nőket. Ilyet a “torna” nem tud, ezekhez a testi és mentális élményekhez képest az amúgy üdvös és hasznos pilates, body art csak óvatoskodás. És ezt én sem tudtam korábban.
Na, a cikk így az Üvegplafonra való, és végül oda írtam meg, rögvest ki is tette Anna. Enjoy:
Súlyemelés vagy balettóra? Amelyik jólesik!
ezen a képen 50 kilóval maxolok. ez férfias súly, a gyakorlat neve fekve nyomás negtív padon (a fej lejjebb van), és a mellizmot edzi, ebben a szögben az alsó részét. két és fél ment (a harmadik segítséggel), de az kétszer.
ez pedig az egyik szokásos akrobatikus gyakorlatom. hagyományosan ezek nőiesnek számítanak, de olyan izomerőre és testtudatosságra van szükség hozzájuk, amit a súlyzós edzésekből szereztem.
Az történt, hogy egy hónap alatt megdupláztam az életemben teljesített futóversenyek számát! (A versenykilométerekét nem.)
2004 őszén futottam ugye első versenyemet, egy gyalázatos 5,6-ot a SPAR Maratonon, a záróbusszal a seggemben, érdekes, kevesebb kiló voltam, mint most, csak nem tudtam még hatákonyan futni. Tavaly július 30-án éjjeli félmaraton, készületlenül, a távot lefutottam végig, az utolsó harmadban végeztem, és testi sokkot és melankolikus rossz élményeket vittem magammal, utóbbiak hetekig eltartottak, viszont volt alkalmam magamon gondolkodni és futásügyben olvasni az olimpiáig. Azóta is inkább teremben és ritkán futok, 5-6 kilométert legfeljebb. Április 9-én tíz kilométert nyomtam a Vivicittán, és azt a magaménak éreztem végre, 1 óra 4 perc 16 másodperc
Ma délelőtt pedig tizenhármat az Európai Uniót ünneplő rendezvényen.
Azannya (azanyáknapját), már azt hittem, lemaradtam róla, mert betelt a létszám. Bővebben…
Már megint annyi mindent írok egyszerre, írok olyat, hogy öt kérdés, ami interaktív lesz, írok Schäffer Erzsébetről (miért nem ártatlan, ellenben romboló a patetikus giccs), írok az önmegvalósításról és a férfiak szexuális félelmeiről, mert nem csak olyanok ám, elképesztő, mik vannak!
Vasárnap Vivicittá, ma súlyemelés!
that’s what I call feminism
Ha lefogysz, nem leszel boldogabb, csak vékonyabb, mondja a mém.
Jaj, de hiszen ez ugyanaz a lobbi, amit már annyit bíráltam. Az érezdjólmagad-lobbi, amit azok harsognak, akik rosszul érzik magukat. Meg hogy sokféle test lehet szép. Hogy a fitnesz öngyötrés, saláta, magok, éhezés. Én nem fogom sanyargatni magam, hanem örülök az életnek. Hagyjuk az egészet, “én szeretek enni” (értsd: túlkalória, nassolás, édesség, feldolgozott élelmiszerek…). Ó, jaj.
Én azt mondom: igenis boldogabb leszel a fogyástól. Bővebben…
Lelkes Villő (tavasztündér nickkel egykori hatalmas rajongó és fontoskodó) egyik korai geciskedése
Mert azóta itt tart, álnéven. Ömlik belőle a gyűlölködő mocsok. Nagyon fáj neki a teste, az öregedés, a magány, az, hogy nem ért el semmit, és ezért fáj neki az én eredményeim, bátorságom, saját utam.
“idővel lesz belőle komolyabb vállalkozás” :DDDD, nem lett. de ezen kívül is… mennyi aljas rosszindulat.
Szombaton, amint baráti családdal sétálunk a Harangvölgyben, mely kétségkívül legszebb lokációja szűkebb pátriárkámnak*, tündérleányom felnyűgösködik, hogy ő fáradt gyalogolni, majd ugyanazzal a lendülettel lefekszik a lejtő merőlegeseként, és nyúlt testtel lehengeredik a mélybe.
Életem, csak vigyázz a hóvirágra, hát még a leánykökörcsinre! Azokat, már elnyílóban, akartuk még lefotózni. A leánykökörcsin extrém védett, eszmei értéke százezer, nagyon ritka, és itt olyan a mikroklíma és a talaj, hogy kósza, szakadár virágból polgárjogi mozgalommá nőtt. Bővebben…
Ma, kedd ez még, az volt, hogy végre gépen, tehát nem állványon húzódzkodtunk, mert lett egy új szerkezet: asszisztált húzódzkodógép a neve. Vagyis, nem kell ott állnia Ednek, hogy a lábunkat tartsa, a gép adja a segítséget: Bővebben…
Reninek, Marinak, Juditnak, Vikinek, nagy-nagy szeretettel
Az a jó a sportban, hogy nem alkalmas maszatolásra, vetítésre. Úgy nem működik, egész egyszerűen. Az önszuggesztív mantrák működnek például a facebookon, az önbizalomtréningnek nevezett oldalakon, az ezekre fogékonyak érzelmi életében: jó vagyok így, egyedi és szép vagyok, mindenki le van szarva, a saját világomnak én vagyok a királynője. A sportban viszont mindegy, szép vagy-e, hogy mások mit gondolnak, és tulajdonképpen az is, hogy milyennek tartod magad, pontosabban: mit magyarázol magadnak (talán nem lep meg, hogy szerintem ilyesmiket, mint a dőlt betűsök, hajtogatni önátverés és dacreakció, kudarcos népek szokása).
– No mi baj már megint?
– Semmi, Mackó, semmi. Csak úgy mondom. Sokféle népek vannak. Egyik nem akar, a másik nem tud. Ennyi az egész.
– Mit nem tud? – kérdezte Mackó, és megdörgölte az orrát.
– Mulatni. Vidulni. Énekelni és táncolni. Itt van a kutya eltemetve.Micimac’
Az edzés ugyanis szembesít: itt becsődölnek a mantrák, a kegyesen pozitív szövegek. Ha nem a valóságot tartod szem előtt, akkor elreccsensz derékban és leesel a futópadról. Bővebben…
filmajánló és Julis-kultusz
Visszavonhatatlanul tavasz van, nyitott ablaknál alszunk. Juliskám hóvirágot fedez fel, és ujjong – én olyan boldog vagyok, hogy a kislányomnak a hóvirág az öröm, egyáltalán: inger. Maga is nevelget tulipánt, százszorszépet, beszélget a virágaival. “Na, mondta Juli, miután elültette az új töveket.” (Ezt ő mondja mármint, magáról.) Kapott egy cicás CundA pólót, odavan.
mert ezt kinőtte, meg foltos is a lépén
Visszanézek erre az egészre. A több évre, a saját fejezeteimre, céljaimra, elakadásaimra. A fotóimra. Az első képzésekre.
És meghatódom.
MI EZ A NAGY IZOMMÁNIA?
Merthogy lehetne olyasmi, mint a zsugorfejgyűjtés vagy a makramé, tehát valami fura, szélsőséges egyéni hobbi.
Csak azért tűnik ilyennek, mert kevés ember izmos, és onnan nézve botrány egy kis bicepszecske. Bővebben…
A most induló sorozat az életmódváltást, testátformálást, sportot fontolgatóknak, újrakezdőknek szól, és heurisztikusan írhatom, hogy ezek rövidek. A Skandináv maszájon megszokott stílus, és egy fotó. Ott is közzéteszem. Bővebben…
Az történt, hogy LifeTilt november végén innov- és provokatív kampánnyal bemutatott egy akkor még nem rendelhető sportruházati kollekciót. Az árakat sem közölte ekkor még. Ezek nem szokásos cuccok ám, a viselésüket ki kell érdemelni. A lifetiltes holmi identitás és jutalom, mert M/L a legnagyobb rendelhető méret:
NINCS NAGY MÉRET. HA HORDANI AKAROD itt egy szolid vesszőhiba volt TEGYÉL ÉRTE.
Nem is csak a méretről van szó: a fazon is alakkiemelő, tónusláttató. Nem mintha ez mindenkit visszatartana.
Kommentözön érkezett: Bővebben…
2016 áprilisában írtam, először a könyvben jelent meg, aztán tettem ki
fotókkal: Spingár-Westerlund Anita
Ed egy Ző, egy személyi ző, mégpedig nagyon jó ző. Írtam róla cikket is, mire másik szívem csücske, aki sportpszichológus, megjegyzi, hogy ha ő még valaha tanít személyi edzőket, kötelező tananyag lesz a cikkem és benne Ed.
Ed egy konditerem-reklámfilm, vágatlan, azonos azzal, hogy ő Ző. Bővebben…
De hogy én ne tudjak leülni és elolvasni kávé (csilis!) mellett egy használati utasítást!
Juli hol van – jő Dávid.
Később nem találja a csíkos (A Csíkos) pólóját. Keressem meg. Sír, de legalábbis nyűgösen mondja. Rendszeresen nem találja az (akármit), én kellek ehhez is.
Le szeretnék ülni a kávéval. Elolvasni a barna hajúaknak szánt, két festés közötti színélénkítő használati utasítását (hajfestés nincs, csak között). Hat rövid sor. Sajnos, sok parabén, de legalább nincs benne se hidrogén-peroxid, se ammónia. Viszont talán haragszik a fehér bikinire? Standot ígértem nekik, hullámfürdőt, ez az ígéretem is rámborul.
És rámjön-e a felső? Groteszk novellacselekmény: annyit szenvedtem a mellemen, jó-e így, ilyet akarok-e (!), hogy egy reggel arra ébredtem, hogy hatalmas a mellem. Bővebben…
Valamiért fontos gyakorlataim az elmúlt évekből. Otthoni edzéshez módosítva:
További sport-, gym- és testátalakítós képek: fotótár
1. fekve nyomás OTTHON KÉZI SÚLYZÓVAL VÉGEZHETŐ, vagy bármivel, ami markolható, szimmetrikus és nehéz. a pad lehet könyvespolcdeszka két szék között, de földön fekve is csináélhatod, csak az korlátozza a mozgástartományt (nem tudod leereszteni a könyököd)
Mert “én is akarom!” (Nők ritkán csinálják, Ed se javasolta eleinte, aztán megkértem szépen, és meg is barátkozott az én terhelhetőségemmel, “te ettől vagy boldog”.) Mert alapgyakorlat. Mert nehéz. Mert fényessé teszi a dekoltázst és megemeli a mellet. Mert jól megy. Mert szagom lesz közben, az az igazi edzős. Mert senkit nem látok közben, ha egyedül csinálom, ha meg edzővel, akkor csak őt. Az olyan, mint kitolási szakban, ködös tekintettel a szeretett orvos arca — az egyetlen biztos pont.
itt 55 kiló már, 2016. december 20:
Negyven, jaj negyven!
Szívem visszaretten,
Élőim is itt-ott, egyre kevesebben…
És a blog ötödik évében itt nincs se szerző, se link, se magyarázat. Jó lesz-e?
Mama, te nem öregszel, csak fiatalodsz, mondja a lányom. És: csak abban különbözöm rád (!), hogy az én térdemen van egy nagy seb, a tieden meg nincs.
Nem kell annyit az öregedéstől beszélni, agyalni, figyelmeztetem magam. Csak élni, megélni.
Nekem ez nem sima születésnap. Bővebben…
Majdnem becsuktam ezt a cikket, az első mondatbeli képzavar miatt:
Kevesebb bejegyzés, több edzés
, de aztán végigolvastam, és hát szellemes, szemléletes, “nagyon igaz”, “szívemből szólt”, “minden szavával egyetértek”, “te én vagyok?”, “pont így”, “osztom”,”magam sem fogalmazhattam volna meg jobban”.
Próbálj meg fekvenyomni és szelfizni egyszerre és töltsd fel a képet (hagyjuk, hadd dolgozzon a természetes kiválasztódás).
Hehe.
Leszámítva, hogy nekem nincs kedvem rendőrködni a sporttársaimon, normákat szabni a más közegből érkezőknek, mást preferálóknak, morális kérdést csinálni abból, ami nem az. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 