egy anekdota a gymből

Ma, kedd ez még, az volt, hogy végre gépen, tehát nem állványon húzódzkodtunk, mert lett egy új szerkezet: asszisztált húzódzkodógép a neve. Vagyis, nem kell ott állnia Ednek, hogy a lábunkat tartsa, a gép adja a segítséget:

Nyomom is szépen, nyolcakat, ebből a királygyakorlatból ennyi az adagom egy sorozatban. Szoktam egyedül is sokat (a Reedben, ahol van ilyen gép). B. fekvenyomása fölül néz és szól csak oda Ed: tegyél rá súlyt! (Ami azt jelenti, könnyítsek, mert itt a súly ellensúly, annyival kevesebbet emelek magamon.) Mert nem hátból húzom, belelengetem a lábam, hasat használok, tekergek törzsből. Nem szabályos.

Most nem azért, de aki tud egyedül húzódzkodni – elég ilyet néztem, megfigyeltem a mozdulatot –, az mind használta a fülét és a kislábujját is, és nem baj: ez egy funkcionális gyakorlat. Az a célja, hogy fölküzdje magát és kikukkantson a rúd fölött. Ha erősebb, nyilván szebb a technikája, gazdaságosabb, a hátát használja inkább, vagy többet bír.

A húzódzkodás egy funkcionális, avagy összetett gyakorlat, de az az érdekes, hogy egy izolált elvű edzésen végezzük, épp a széles hátizom erősítése érdekében.

Na, mondom, Gergej (élőben így hívom Edet, nyomatékos jével), ez nem izoláció! Ez egy összetett gyakorlat.

Ül az Ismeretlen Edző, egyedül, épp köztünk egy fekvenyomó padon, és odabiccent Ednek: ezt jól megkaptad.

Jó megvetően. Én, az edzett, beszóltam az edzőnek. Jobban tudom. Vitám van vele.

És ilyen nincs.

Az edző nem ismer sem engem, sem a viszonyunk természetét, azt sem érti, én miért a rúdon átfordulva és bukfenccel érkezem a fekvenyomópadra. Nem szid, nem is néz énrám, csak megjegyzi a fejem fölött, az edzői kaszt összekacsintásával, hogy a vendég okoskodik.

Hihetetlen impertinens ez, ha belegondolok. Nem fogok semmilyen nőjogi meg szociokulturális következtetést levonni, mert az elszürkítené a lényeget. Bő egy éve, de lehet, másfél, látom őt. Nem köszönünk, vele nem úgy alakult. Villamoson néztem a múltkor messziről, baszott vastag könyv van nála az edzéselméletről. Kedves, komoly fiú amúgy, nincs vele bajom.

Akkor még ezt nem gondolom így. Megszeppenek: illetlenül viselkedtem. Beleszóltam a Nagyok dolgába. Milyen könnyű is ezt kiváltani belőlem! Ezt a gyerekkori megfelelősdit.

Visszakérdeznék, és ez már lépcsőházi: te figyelj, oké, hogy így beleszólsz két ember párbeszédébe, csak mert Edet ismered és pont ott ülsz fizikailag közöttünk. Okés a fricska is, lehetsz gúnyos, én nem vagyok érzékeny. De hahó, neved nem tudom, csak azt, hogy ti edzők vagytok, és az egy kaszt, én meg “csak” vendég, akinek amúgy a pénzéből és lelkes rokonszenvéből, visszajárásából él az edző… és én ellent mertem mondani a saját edzőmnek, vitám van vele, volt még másban is: érdemes-e nagy súlyt használni, ha egyszer nekem a közepes súly puhapöcs és hétfő kilenc órás tesi-érzet, és helyes-e nőknek fekve nyomni, és úgy alakult az Ed velem, hogy igen, érdemes. Nem gondolom, hogy ne módosulhatna az én igényeim szerint az edzés, szóval nem hiszek a tekintélyelvű bambaságban, utasításkövetésben, ami persze nektek annyira kényelmes volna. Én alkotóan edzek, úgy is élek: erős, lelkes részvétellel. Aztán mégis jól megy nekünk Eddel ez az edzésdolog, van egy sajátos partnerség, komolyan vesszük egymást, és elég látványos az eredmény. Nekem ez így éri meg csak, és ezért nem mentem máshoz, aki az egóját fitogtatva, felkentségére hivatkozva ledorongol, hogy én nem tudhatom – a saját tesetmet, működésemet.

Na, térjünk a lényegre, és azt mondd meg nekem, kedves Ismeretlen Edző: összetett gyakorlat-e a húzódzkodás? Abban a nagy könyvben mit írnak? Igazam van-e?

Én húzódzkodni akarok tudni, haladni akarok a húzódzkodásommal, ezért megyek mindig a határ közelébe, ahol már romlik a technika. Ed eközben persze azt akarja, hogy én az elég nagy, de nem jól beidegzett, nem tudatosan használt latissimus dorsimat gyakoroljam, és neki ebben igaza van, mondjuk te ezt az előzményt nem tudod, csak ott unatkozol éppen. De nem igaz az, hogy aki “helyesen húzódzkodik”, az kizárólag hátból húzza.

Na.

Egyébként nem a tudás teszi az edzőt, ezt felejtsük el. És itt adnék tippet azoknak, akik a képzés után most majd edzőt keresnek. Nyilván ne essen be senki a vendéglátóipari Huba utcából személyi edzőnek, képezze magát, elméletben és terepen is. Ne mondjon, javasoljon irtózatos baromságot, tudjon gyakorlatokat, elveket, lássa a különbséget a térd ilyen meg olyan állása között, variálja a pózt a célnak megfelelően, figyeljen az ízületre, legyen tapasztalata, mikor melyik izom dolgozik, mi sérülésveszélyes, mekkora a jó terhelés, mennyi legyen a súly, gugoljunk-e menstruáció napján, ilyenek, és ez mind tudás, de nem okoskodós tudás. És engem nem is érdekel a pontos, mégoly korszerű tudás, az okosság, a szakszerűség, amivel egymás között vagiznak, leszólva a tudatlan vendéget. Hallom eleget amúgy, borzalmas, lúzer, kispénzű, tehetségtelen, feketéző, sóvár edzők sportja azokat szidni meg kibeszélni a hátuk mögött, akikből, ha hozzá fordulnának, megélne.

Engem az emberi viszony, a szeretet érdekel, a lelkiismeretesség. És az kiépül és hat, és röpít. Nekem ne unják az edzéseimet, én lehessek ott nem-stresszes hangulatban, dicsérve, nagy, elfogadó szeretetben. Éljem át, hogy én komoly vagyok, nem nyavalygok – de könnyű is, mert én ezt az egészet, a kemény, koncentrált edzést szeretem. Ha belegondolok, ebben vagyok tizenöt hónapja. Ez éri meg, csakis, ezért mentem betegen is. Ez a fontos egy edzőben.

Edről, a férfi edző–nő edzett apollón–artemiszi viszonyáról itt olvashatsz. Ed egy Ző, mégpedig nagyon jó Ző, Apollón és Artemisz pedig testvérek. Szépek nagyon. Artemisz szűz.

*

Megvolt a második képzésünk is vasárnap: ne félj az edzőteremtől! A résztvevők mind blogolvasók, lelkesek, lehetett blogra célozva poénkodni, és jelentős dózis motivációt, tudást kaptak (vettek ki maguknak) már innen. Azt mondják, élmény volt, tanulságos volt, azt kapták, amit vártak. Nagyon jól érzem magam Ed mellett a segítő, háttér szerepében, az a dolgom és az az öröm, ha jól megy a képzés, az időbeosztás, ha kéznél van a hétkilós rúd, és ha a résztvevőknek tartalmas, erős, amit kapnak. Soha nem játszottam és nem is fogom játszani a tudort. Noha amiket hobbiból olvasok, azok korszerűbbek, mint állítólagos tudása a nem annyira eszes és igényes edzőknek, de ettől még nem leszek szakember. És pont azt élvezem, hogy alátenni, tudni a pontos szerepemet. És jé! Én kínoztam megam ezzel, hogy kell a szereplés, hogy én csak azt élvezem igazán, amikor én vagyok középen a fényben, de most látom, hogy a sebzett, meg nem nyilvánuló, éhes íróság és az én, a lélek rég megkapta a magáét, már sok is, ne már, ez hamis, inkább menjünk edzeni… És most nem érdekel, ki milyennek lát, mit gondolnak, nem viselkedem, hanem teszem a dolgom. Csodálatos, felnőtt érzés. Az érdekel, ami van: a test, a gyakorlat, a résztvevők és Ed, hogy jól tudja csinálni. Pompás páros lettünk. A következő képzés májusban lesz. Írj, ha érdekel.

65 thoughts on “egy anekdota a gymből

  1. Olyan sok van, aki edzőként önmaga miniatűr-edzőolimpikoni legfelső dogogófokán tetszeleg, díszeleg, ragyog és tündököl, önmaga és a kevésbé tapasztalt / kevésbé öntudattal rendelkező, nemvisszaszóló-szerény-kis-fogyni-izmosodni-vágyó “vendégek”előtt…már eleve a vendég szó…tudom, tudom hogy az, nem is a szavakon lovaglás, mert hívjon annak akár, ha a többi okés,de valahogy ez olyan, “csak” vendég, picit alsóbb lépcsőfok – ha edző, akkor legyen inkább, mint itt, “Trainer” und “Trainierte” az olyan egyenrangúbb érzet.
    Na jó, szó-riding off. 🙂
    EdZős képeken nagyon átjön az a mosolygós, egybefogózkodós, egy célért dolgozós összhang. Nagyon jó képek, tényleg inspirálóak. (Ed a Ző pedig egy szimpi& okos kisugárzású eye-candy ,) na jó, tudom hogy nem erről szól. 😉 )
    Nem “vendég” vagy nála, hanem Trainingspartners.

    A csoportképet is nagyon jó látni, integetek is most itt Nektek 🙂 akikkel már beszélgettünk a képről, és akikkel még nem is, de itt vannak. Ha otthon leszek ilyen alkalomkor, én is becsatlakoznék majd egyszer.

    Még nem vagyok túl erőben az edzésekkel, de a rendszeresség már megvan, egyelőre edző nélkül…otthon az a baj ezekkel, hogy sok köztük a hasáraütős géphasználó, aki edzőnek hiszi magát…itt pedig a legtöbb edző nem edző, hanem “profi”bwl-marketinges…öt alkalommal öt helyen hallgattam végig, hogy miért lesz nekem nagyon jó és előnyös a minél hosszabb szerződés, és már nyomták a kezembe a tollat erőszakosan…tukmáltak, erősködtek, nem hagytak időt…úgyhogy ötször álltam fel és hagytam ott őket a dumálás közepén – az egyik képes volt a parkolóig jönni utánam, hogy miért nem akarom, és még ennyi és annyi kedvezményt ad,ha most.
    Szóval most még zajlik az edzőkeresés.

    Ilyen frissítő írást olvasni viszont tényleg mindig öröm.

    • “szimpi& okos kisugárzású eye-candy ,) na jó, tudom hogy nem erről szól.” De, illetve főleg az emberi kapcsolatról, másik felé fordulásról, szeretetről szól. Az eltökélt, kompromisszum nélküli edzésekről, erről az attitűdről, ő se volt soha tanácstalan, irtó fegyelmezett, és ez magától értetődő neki, nem fogcsikorgatós. És az, hogy nekem mindenki mond mindenfélét, de sportügyben csak az ő elismerése számít, és ő annyit mond: szép. A poénkodásról is szól, én senkivel nem tudok úgy, mint vele, és vele nem kínos. Fekvenyomóhelyzet, van bőven poénlehetőség, veszi a lapot, de ő a szelídebb fél, mert én meg minden edzésen turbó-kirobbanós vagyok, nagyon izgalmas állapot, hormonálisan olyasmi töténik, mint fergeteges szex közben. Az eye-candy jelleget amúgy hamar megszokjuk, nem döbbenet, hanem norma lesz a minden ponton kidolgozott, zsírtalan test, amúgy tele a terem eye-candykkel, de kettő jó fejet tudok közülük, akivel szeretek is beszélgetni.

      Ilyen a fekve nyomás.
      https://csakazolvassa.files.wordpress.com/2016/12/img_4213.mov

      Mondjuk azóta már felmerült, mi értelme folyton 1-eket maxolni meg 3-akat nyomni 55-56 kilóval. okés, megéltem ezt is, dögös vagyok, de visszamentünk 40-re, és sorozatokat csinálunk.

      • Kizárólag a nagyonsexxy-pedignemishosszúhajú-hypeing.ra gondoltam ám csak 😀 merugye, nehogymár csak az eye-candységén pörgünk.8)
        Igen, nagyon átjött az, amit megjeleníteni akartál.
        És a videó is – a háttérzenéről akartam kérdezni, ez hogy alakul, hogy épp mi megy?
        Azért kérdezem, mert itt nálunk általában nem jellemző az össztermi zene, csak a végtelen sok mindenféle csatlakoztatási lehetősége a saját tracklisteknek. Bocs de nem annyira vagyok képben, érdekel, mert nálam is nagyon fontos szerepe van a zenének az edzések során, alaap.

          • Nem nem dehogy 🙂 ez csak ilyen kedveskedo poenkodas akart lenni, targyiasitas pedig abszolut tavolalltolem. De amugy nagyon birom ezt, hogy mindig azt irod, amit kivalt beloled az aktualis komment 🙂 es ez azert jo, mert ez nekem (vagy epp akinek irod, joesetben ugye) megint csak reflexio jelleggel bir, elgondolkodtam, hogy vajon volt benne ilyen? Nem volt. De azert jo, hogy a figyelmet felhivtad ra. 🙂

            • A gusztálgató férfiak is ezt mondják. Hogy ők nem is. Az epigonok, az iriyek, a bántalmazók is tagadják: ők is elítélik, de ez nem az! Olvasd vissza a szavaidat, valakit eye-candynek nevezni, pláne nyilvánosan, vastag tárgyiasítás. Nem belőlem váltja ki, és nem csak az én kedves edzőmet féltem (sokkal kevésbé érzelmi a kapcsolatunk, mint azok hiszik, akiknek csorog a nyáluk, és szokatlan nekik a fiatal, izmos test közelsége); bárki, akinek ilyen jellegű, píszí-önreflektív érzékenysége van, ezt fogja mondani.

      • Nyar masodik feleben, de addig meg konkretizalunk.

        Meg muszaj kerdeznem egy praktikusat: olvastam, hogy mik tortentek itt az elmult napokban, sajnalom, nem ertem, tovabbra is unklar, hogy ez miert okoz barkinek oromet. De ez a “masik” csak az olvassa” kommentelo kek jellel, ez mifele jelenseg itten? Miert hasznalja a blogtulaj nevet? Talan kiderithetnem,ha eleget utanaolvasnek, de most elegge el vagyok foglalva, viszont zavaro a kettos nev, olvasaskor plane. En neztem be valamit, vagy valaki tenyleg olyan gaaaz, hogy a nevedet hasznala?

  2. Jött egy komikus hozzászólás. Amelyben a névtelen és hiperintelligens kommentelő állítja, hogy engem BEÁRULTAK a Flexben, a viselt dolgaimat, az összeset, tudjátok, amit úgy szégyellek és rejtegetek!, és azért utálnak. Ez aztán nagyon erkölcsös, névtelenül mocskolódni, rászállni valakire, akihez semmi közöd, és biztos nem téged néznének miatta bolondnak. Vicces, hogy így képzeli a termet és az ottani viszonyokat. Mindenki utál. De meg is érdemlem! Ronda is vagyok. Nézem a fényes, gömbölyű vállam. Sírok most.

    Csak ne volna ez a blog, meg mindaz, ami nem jött nektek össze. Azt nem bírjátok ti elviselni. Itt követelőztök évek óta, figyelemért, szereplésért, korrekt bánásmódért. De a legnagyobb szemetek és visszaélők ám, akiknek az fáj, hogy ők tehetségtelenek.

    (GYES volt az, te, és csalta. GYED csak munkaviszony után jár, magyarországi lakhellyel. Egyik se volt neki. Azt kértem, hagyja abba, mert rosszul jár. Döntött. Rábaszott. Szerintem megérdemelte, bőven többet is érdemelt volna, de hát tudod te az előzményeket, bőszen részt is vettél a cirkuszban. Pedig téged nem támadott senki. Nektek kell a konc…)

    • “tudtunk” 😀
      Egyedül vagy, és unalmadban fantáziálsz. Arról fantáziálsz, hogy te, aki egy rosszindulatú senki vagy, és mint minden ilyen, valami szörnyűséges nagy hatalomnak gondolsz (és emiatt is gyűlölsz) engem, pedig én csak simán, kitartóan, beleugatókat leszarva csinálom azt, amiben jó vagyok, te HATNI tudsz a hangulatomra, életemre. Így neked is van valami hatalmad. Magadat teszed nevetségessé, akárki is vagy. Röhejesen átlátszóak az indíttatásaid, és mindig akkor kapcsolsz rá, amikor nem bírod elviselni, hogy megint van valami sikerem.

      Évek óta ugyanazt a négy-öt gumicsontot rágod és erőszakolod rám. A feléről hazudsz, azt te hergelted és hamisítottad, a másik feléhez semmi közöd, és nem is tudsz róla semmi érdemit.

      “vamzerkám” ez tőled, sunyi, figyelgető, kullancs, hazug hamisítgató… :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

      A Flex nekem nem munkahelyem, te félreértettél valamit. Engem amúgy is önjogon utának az antiintellektuellek, ezt jól látod, de ez nem gimis osztály vagy mókusőrs. Edzeni járunk, és bennem nincs kapcsolódási, szeretési vágy olyanokkal, akik nem akarnak velem kapcsolódni. Ezt biztos nehezen érted. 🙂
      Van egy taperoló, meg pár lepattintott figura is, csak én nem írok minden esetről rikácsoló posztot.
      Nem függök senkinek a tetszésétől, engem nem lehet zsarolni, hogy ki milyennek lát, mert én úgy fogok viselkedni, blogolni, edzeni, kommentelőket kezelni, ahogy én érzem jónak.

      Biztos nem azt néznék hülyének ám, aki névtelenül zavaros vádaskodásba kezd az egyik törzsvendég ellen. De hogy te “rá”tolod ezt is, valaki másra, te becsületbajnok…? Te, élő lelkiismeret. Pompás.

      Volnál csak féreg. Volnál csak irigy lúzer. Csak pszichopata. De főleg ostoba vagy.
      Azokat védelmezed nagy meghatottan mint áldozataimat, akik egytől egyig agresszíven belém kötöttek az írásaim, a blogom miatt, meg akik leloptak, elirigyelték a sikert. Koppintani, megtagadni a hajdani nagy rajongást, blogomon élést, szarrá lájkolást mindig iszonyú kínos lesz, akkor is ciki, ha ezzel az aljaskodással próbáljátok túlharsogni. Na, ők (és te is) tényleg nyalnak, árulkodnak, más teljesítményét használják, feszkóznak és fontoskodnak, minden cél nélkül, és még kudarcosak is. Ők szoktak engem gyűlölni, mert én meg leszarom őket.

      Komikus, hogy az edzőmre és a vele való kapcsolatomra is irigy vagy. Ne zavarjon a valóság, tudd mindig jobban! A gyűlöletkoncepciód eligazít, bízhatsz benne!

      • Tömbben, ránézésre utálni egyvalakit aztán roppant intelligens dolog, de ez rád, a te kis drukkeri körödre jellemző, mi többiek tízévesen kinőjük. Elég furán képzeled őket, ez is olyan ovis.Több száz emberről van szó, ki ilyen, ki olyan. Egyetlen momentumot nem tudsz, amit ne innen meg a facebookról gyűjtögettél volna, vagy a beteg agyadból.

    • Milyen alapon, hol jelentenél fel, milyen semmiért? Mivel bizonyítod? (És ha tudnád, mennyit!…)
      (Miért jönnek el ennyien akkor? Miért engednek engem egyáltalán ott lenni velük a Flexben? Ez is fáj?)

      Nem tud rövid izmom lenni, 174 centi vagyok, mutatom:
      combcsont 49, felkar 22

      Nem vagyok versenyző egyébként. Mi fáj neked ennyire? Mi ez a borzalmas agresszió? Szeretnél valakivel beszélgetni?

      • Tényleg ritka arányos vagyok, fullnaturálként fiús méretű izmaim vannak, nagyon szerencsés hormonális rendszerrel. Szerintem a bikinicsajok átlaga nem sportoló, ők egyébként nem mernek szezonban sem rövidgatyában edzeni, kettő van, aki igen, mi lehet ennek az oka? Én meg sportoló akartam lenni, és ez egy erősport. Nehézatléta. Én megértem, ha neked az ilyen test pont nem tetszik, de én nem a kinézetért csináltam, az csak mellékhatás. Azt nem értem, miért nem a saját testeddel foglalkozol, vagy azokéval, akik tetszenek. Miért zavarna engem, hogy neked mi tetszik? Jóval tartalmasabb emberek véleménye sem hat meg.

        A bőröm az, ami nem annyira hibátlan, ha már szeretnél valamit, illetve van egy jellegzetes tartáshibám. Mindent olvashatsz itt a blogon, megírtam.

        Tudom, hogy semmi közöd a Flexhez, mert írtál egy nagy faszságot, de évek óta azt írsz.

        • Hat ez jo… dicsergesd magad, attol majd jo nonek foglak latni, siman 😀
          mit visongsz, elgurult a gyogyszer? mit vakogsz teljesen osszefuggestelenul. Irritalo, ostoba, agressziv, nyugtalan gonosz vizilo vagy aki magat unnepli 0-24 ben.

          Gergo is latja ezt es a fasza kivan mar. Restelli magat miattad. Utal teged mindenki, aki masodszor lat. Ketrec lesz ennek a vége, meglatod.
          Addig is elhuzhatnad a nagy valagadat mashova, pa-pa!

          • Úgy érted, a saját blogomról? Te tolakodtál ide zaklatni, és ezt csinálod már évek óta, ugyanazokkal a gyenge, bána fordulatokkal, mert csak az IP-t tudod leplezni. Az a kérdés, TE mit keresel itt, mi a célod. Értem, hogy irritállak, van ilyen, de engem miért zavarna egy kíváncsi senki ítélete? Szerintem neked magaddal van problémád.
            Azt látom, hogy nem fogtad fel, mit jelent az, hogy blogger. Az Instagramot biztos ismered. Na, olyan, csak intellektuálisban, több szöveggel. Ne zavarjon, hogy az általad őrületnek gondolt tevékenységből tartom el a családomat, és élvezem. Ez nem számít, mert NEKED nem tetszik.
            Tudod te, mennyit fáradtunk ezért a gumilabdaseggért, 70 meg nem tudom, hány kilókkal? A legtöbben erről kérdeznek ám.

          • T’od, az a gond, hogy ez itt az ő blogja, szóval leginkább itt van neki helye. Te viszont kereshetnél magadnak akár valami életfélét is, nem?

            Ez nem fárasztó neked, nem uncsi? Mi ebben az izgalmas? Hiszen már rég nem tudsz újat mondani… Ennyi energiát egy csomó jóleső és értelmes dologra is lehetne áldozni.

            (hujuj)

  3. Az jutott még eszembe, mert nagyon kétségbeesettnek és vergődőnek tűnsz, hogy talán segítene, ha megpróbálnád meglátni az embert a másikban, szeretettel nézni a képeket, és nyitottan olvasni a posztjaimat. Netán ehhez újrajárni a gimnáziumot. Mit gondolsz? És akkor nem az lenne az énképed, hogy egy szánalmas, sunyi zaklató vagy, aki ráragad arra, akinek eszébe jut valami, és meg is valósítja. Ezért lenne ez számodra előnyös. Biztos vannak pillanatok, amikor nem ördögien zseniálisnak hiszed magad, hanem annak, ami vagy.

    Mérges vagy, amiért én nem hagytam magam eltaposni, önállóan menedzselem az életemet, kreatív vagyok, nem sírok, hogy kevés a fizu, és kiröhögöm a nívódat meg a szarkeverésedet. Hiába játszod a nagy leleplezősdit, senkit nem érdekel, min acsarkodsz a neten, mert fikázni bárki tud, viszont csak a lúzerek szoktak. Az őszinteség, a tehetség, a kemény meló, az önvállalás az érdekes, az, amitől megértenek dolgokat az emberek a saját életükben, és tovább tudnak lépni. Hogy a picsába vagy képes eljátszani ezt az egészet, nem észrevenni, hogy itt mi minden lett az öt év alatt?

    • Még azt szeretném kérdezni, hogy hol írtam, állítottam én azt, hogy le volnék szárítva, ne volna rajtam zsír, és miért ne lehetne. Tudod, a sokszor tanulmányozott cicim miatt például. Miféle érv ez, a sok zagyvaság között ez aztán végképp?
      Olvasd el ennek az elejét, talán felfogod, miről beszélek én, mire “nagy a pofám”:
      https://csakazolvassa.hu/fototar/
      A másik: vannak erőszakos fantáziáid is?

    • Az, hogy a vállam fényes, kerek, kidolgozott, tény. Az ér a karomon, az is tény. Ez anatómia. Ne legyél már mérges.

      Az viszont szubjektív, hogy ki kit lát szépnek, viszont engem nem is érdekel. Csak te gondolod, hogy az szempont bárkinek. Az olvasóim el szokták ismerni a formámat. Nem picsáskodom, ez biztos. Semmi közünk egymáshoz, azon túl, hogy mohón nézegetsz itt. Engem nem mások tetszése irányít. Ha ebbe belekezdünk, még kiderül, hogy te viszont tényleg nem vagy matyóhímzés. Mi értelme volna? Egész este dühös lennél. Tudom, ki vagy, ne gyötörd magad. És te még sunyi, lúzer, műveletlen, érzéketlen, ostoba és pszichopata is vagy.

      • Nem, nem tudod, és nem is fogod, ez is tény, na. Nem érdekel, akkor mit pattogsz itt hétszer legalább? Rusnya, idegbeteg pojáca vagy, érrel a karodon. Ilyen is van. A Gergő sem bír már. Nem lenne jobb máshol produkálnod magad röhejesen? Tudod, ahol még új vagy és nem utál még mindenki. Aki nem utál az kiröhög. Ez miért jó teneked? Normális ember nem menne oda, ahol nem bírják. A nők undorodnak tőled, mert leselkedsz. A külsőm miatt meg ne nyihárolj, jó vagyok.

        • Miért is kellett neked egy új nick most, te sosem árulkodó erkölcsbajnok?

          Menjünk vissza a lényeghez:
          Udvariatlan volt-e az edző, hogy így belepofázott?
          Összetett gyakorlat-e a húzódzkodás?
          Tónusos vagyok-e, fényes, nagy-e a vállam? Nekem kéne sürgősen valamit kezdenem a testemmel, vagy neked?
          Miért is kell kötözködni azokkal, akikhez semmi közöd?
          Nem zavar, hogy ez az én blogom, ahova te jöttél feszkózni? Te pattogsz, én meg válaszolok.
          Nem tudod, mit jelent, hogy valaki blogger? Az önkifejezés, a szövegek, a megmutatás videóstul a munkám, ebből élek, ehhez értek, és élvezem.

          Mindig, amikor nincs érved, azzal jössz, hogy de minek válaszolok akkor. Azért válaszolok, mert nem félek tőled, és megmutatlak magadnak: íme, ennyire vagy rusnya, irigy, pitiáner. Erős a szavam, de dühös csak te vagy. Szeretném, ha rosszul éreznéd magad, mert rohadék vagy. Magamat képviselem, és fellépek a sunyi erőszak ellen.

          “már” mert eddig…? Mindig azzal áskálódsz épp, ami a legnagyobb sikerem. Ez egy gyümölcsöző együttműködés. Semmiféle félreértés nincs bennem az edzőmmel való viszonyomban, egyébként. Látom, a bevétel mellett ez fáj a legjobban.

        • Tele van szelfizgető, hasvillantós, súlyzókkal vicceskedő figurákkal a terem. Mindent kamerázó, lapos, nemisvicces nárcizmussal a flexesek facebookja. Sportolni járunk oda és jól érezni magunkat. Valamiért mégis a harmadik képzést szervezzük ott. Ez az utálkozás dedós és proli dolog, és az a felelős érte, aki csinálja, vicces, hogy velem akarod elvitetni ezt is. Nem tudod tönkretenni, ne fáradj. Én megvetem azt, aki úgy utál, hogy csak nem ért, vagy hall rólam valamit, de neki soha nem ártottam. Van egy fickó, aki súlyzót ráejtette, és széttörte a kőlépcsőt, aztán elpucolt, úgy keresték vissza kamerán, ki volt. És még ő is jár, és barátkozik. Ez nem buli, nem közösség, hanem edzőterem, mesebeli elképzeléseid vannak. A nem bírás nem az én hibám, és nem is foglalkozom vele, tekintettel arra, hogy soha nem az volt a célom, hogy mindenki szeressen, amellett csak a te sunyi blöfföd és nyomasztásod. Te nem sokat tudsz rólam, csak annyit, ami el is vakít: hogy gyűlölsz. Hogy lehet, hogy ennyire zavarlak? Van valaki, akivel ezt át tudod beszélni?

        • Bocsáss meg, hogy még írok neked, de egyszerűen azért csinálom, mert igazam van. szóval, téged a intellektuális tartalmak vagy a mozdulatok, az esztétikum, egy videóban a trouvaille nem annyira érdekel, ugye? Mert akkor nem kéne it lenned. Aki szarul érzi magát itt, mind ettől érzi: nem érti se a szöveget, se a poént, nincs türelme, nem érdekli, de unatkozik, feszkót keres. Szóval, ha engem mindenki utál, és én ne menjek a Flexbe, és nevetséges vagyok, akkor te miért jársz ide ilyen mohón? “Normális ember nem menne oda, ahol nem bírják”, és te, velem ellentétben, normálisnak gondolod magad, sokszor hivatkoztál már nekem erre. Más erényed sincs. (Lefordítom: szűk látókörű, megalkuvó, érdekvezérelt kisember.) Kötelmeid, előírásaid nem vonatkoznak arra, aki 1. nem úgy akar élni, 2. tehetséges, és ezért több mindent megengedhet magának.

          Olyan érdekes, hogy mindig azt támodod, amit irigyelsz. Szerelem, test, blog, öntudat, kinézet, pénz…

        • Azt hiszed, hogy pusztán attól, hogy álnéven csinálod, rajtakaphatatlanul, hogy nem kell a szemembe nézned, vagy hogy van, aki elhiszi, hogy te egy új ellendrukker vagy, rendben van a gyűlölködő zaklatás? Nem a látszat a lényeg, hanem a valóság. Amúgy ezt a leskelődést már elsütötted, akkor “a barátnőd mellét néztem”, kis hazudós. Ami azért is vicces, mert én nem járok az öltözőbe. Ezt tényleg mindenki tudja rólam.

        • De még azt mondd meg, hogy ha ennyire ronda vagyok, és senki sem szeret, és menjek onnan, akkor miért jössz utánam ide is, és töltesz itt a hatásom alatt, a figyelmemet kérve ennyi időt? Nem rossz ez neked?

          Éek óta ugyanazt a négy-öt gyalázkodást ismételgeted.

          Miből gondolod, hogy én a terem törzsvendégeit úgy általában szeretem, vagy hitelesnek tartom? Félmaffiózók is vannak, analfabéták, kínos műanyagnők, sötét tahók. Mit gondolsz, kezdjek én is áskálódásba? miért pont te, ellenem? Hát a netes, gyáva zaklatókról nincs lesújtó véleményed?

          Nem az a kérdés, ki milyennek lát, vagy én milyennek látom magamat. Az a kérdés, hogy miért tagadsz le anatómiai tényeket, és mit próbálsz rámerőszakolni. Miért kéne nekem úgy kinéznem, mint egy versenyzőnek? Soha nem állítottam sehol, hogy szép vagyok, vagy zsírtalan, nem értem, mit leplezel le. Én raktam ki a fotókat, amelyek alapján ezeket mondod.

          Csak te gondolod a képek láttán, hogy az dicsekvés, nyilván mert látod, hogy igen sok munka van ebben a formában.

  4. Akkor itt:

    Nagyon köszönöm a lehetőséget, remek volt, és igazán informatív. Sokkal letisztultabb, megbízhatóbb, mint bizonytalanul kavarogni az egymásnak ellentmondó internetes infók között.

    Ed’ pedig egy mérhetetlenül kedves és ezzel együtt profi Ző. Élmény vele bármilyen kommunikáció, hát még a Zés!

  5. Te most tanácsot adsz nekem, hogy én mit csináljak?
    Olvasd már vissza, miket írtál nekem, milyen hangnemben. Valami minimális realitásérzéked maradt azért? Mit vársz a hazudozás, rágalmak, mohó szarkeverés után, majd megijedek, vagy méltányollak, utánamegyek a kis nyugtalanító morzsáidnak, vagy elcsevegünk? Majd ettől olyasmivé válsz, mint én? Engem ugyan nem fogsz rávenni semmire.
    “Gyerekek halálán ujjongani”, milyen gyerekek, ki, hol ujjongott? Azt a szart is te keverted, és rám akarod kenni, bosszúból, majd fölöttem moralizálsz. Pompás. Miközben a valóság az, hogy én NEM élem Gumiszoba életét, és nem hozzá képest írok, ez csak az ő, önmagát a világ főszereplőjévé avató vágyálma. Hogy nem látjátok? Imádja a feltűnést, és hónapok óta ezzel csikar figyelmet, érzelmet. Na, ez undorító.
    Mi ez a késztetés benned, hogy így kielemezz, az én életemet éld, rajtam pörögj? Én csak reagálok, mert rémisztő, hogy ilyen emberek léteznek, de neked mi dolgod velem?
    Ez nem valami torz formája a rajongásnak? Mert ilyen nincs még egy, és évek óta nyomod, alakoskodva, odavirítva, hogy “úgysem tudod, ki vagyok, bebebeeee!”
    Nem gondolod, hogy ekkora hév eltorzítja a tisztánlátásodat?
    Miért ne válaszolhatnék, ha megszólítasz? TE MIÉRT ÍRSZ NEKEM? Ez az egyetlen kérdés.
    Semmi közöd ahhoz, miből van bevételem, mit csinálok, és ne hazudozz meg találgass. Látom, naggggyon érdekel. Az én blogom, az én példám motivált ennyire embereket, hogy ezek a képzések összejöjjenek, tudod, a Gergővel. Ő nem ért hozzá, vagy hogy? Nem zavar, hogy a résztvevők elégedettek? Miért dolgoznék ingyen? Ugye tudod, hogy irigykedni csúnya dolog? De mindenképpen jelents fel, és közben nevezz engem vamzernek.
    Jól látod: nekem sok mindent szabad, amit másnak nem, egyszerűen azért, mert megtalálom az utakat, eszembe jutnak dolgok, nem vagyok birka. Nem kamu, amit tudok, mindig is voltak eredményeim. Ez nem kéne, hogy zavarjon téged, csak hát te saját döntésed az, hogy utánam jössz, és felbaszod magad.
    Te is mehetnél gerendára, neked is lehetne olyan edzőgatyód, te is beküldhetted volna a videót, nem olyan nagy dolgok ezek. Csak neked nem jutott eszedbe, nem is keresel jól, ezért acsarogsz. Bloggerként és családfenntartóként pedig senki nem csinálta meg azt, amit én, és nekem egy előnyöm van: hogy egészséges vagyok, de minden másban iszonyú nehéz, három gyereket kell nevelnem az ország legdrágább 5 km2-én. És soha nem voltam becstelen. Engem a birkák és a gyűlölködők utálnak.
    Sehogy nem fogod tudni ezt a zaklatásrohamot úgy beállítani, hogy ne rád nézve legyen kínos.

  6. Azt állítod, zavarlak én “a Flexben”, meg többeket. Engem senki nem zavar, nagy az isten állatkertje, csak szoktunk röhögni. Ebből az következik, hogy az menjen el, aki rosszul érzi magát. 🙂
    A kicsiket akkor hozom, amikor muszáj, és engedélyt kértem a tulajtól. Hogy őket is ekézed, elég gáz. De visító hisztiből nélkülünk sincs hiány.

    • …én arra gondoltam, hogy szakemberrel kéne átbeszélned.
      “mert a csajnak több a lájkja” – aztán mégis minimálbérért takarít diplomásként, odahagyva a gyerekeit, más anyaságát megítélve. Nem érdekes?
      “annyira nem érdekel semnkit”, ahha, azért loholsz a nyomomban évek óta, variálsz, kutakodsz, fogalmazgatsz, írsz száz meg száz kilométeres kommentet. 🙂
      Ami rólad biztos:
      Imádod, élvezed, keresed a feszkózást. Álneveskedés, nyomasztás, szúrás, megszégyenítés, direkt bántás kritika és látlelet címén, sugalmazás, fenyegető légkör, ráragadás, jobbantudás, árulkodás, pletyka, a saját korlátolt normáid számon kérése azon, aki tök jól van, és leszar téged.
      Te ezt élvezed.
      Téged letiltanak, akkor mi nem világos? “Normális ember nem megy oda, ahol nem látják szívesen.” Te jöttél ide. Ez az én blogom.
      Gázláng.
      Keress segítséget

      • Ez a szeretéssel zsarolás, ez pl. nem a te beakadásod?
        Az edzőmmel mi jól elpoénkodunk, meg mesélünk is egymásnak, öröm, ha találkozunk, de a lényeg, amiért becsüljük egymást: mindketten nagyon keményen edzünk. Mi más lenne?
        A többi a te beteg, megszégyenítésben utazó agyad terméke.

  7. Nem lehet, hogy épp az okoz nekik/neki örömet, hogy ezeket újra és újra “leíratják” veled? Hogy az idődet, energiádat így veszik el? Azt nem látom, hogy érzelmileg mit okoznak, de az világos, hogy 1-2 havonta rábírnak arra, hogy sokszor és kimerítően írd le a fentieket.

    • Hát majd megérti.

      Amikor nem reagáltam, mindig emelt az áramütés erősségén.

      Következetes vagyok, mindig ugyanúgy reagálok.

      Van egy pont, amikor én csak nem vágok vissza (ama tény kivételével, hogy ő bántani akar és pszichopata), csak szembesítem, mondom a tényeket.
      És akkor elkezd trágárkodni. Az jelzi, hogy nem jól bírja.

      Szerintem erről nem lehet fogalma senkinek, aki nincs benne, hogy ez milyen. Én így tudom kezelni.

      Hogy milyen pusztán azért kikezdve, zaklatva lenni, azt kapni, hogy embereket bántasz és gonosz vagy, mert csinálsz valami látványosat, ami sokakat érdekel.

      Én szólni fogok – és a megfogalmazással fel is dolgozom.

    • És azért is, mert tényekkel szembesítem. az fontos.
      Általában úgy válaszolok, hogy nem olvasom, amiket ír, az első után letiltom. Csak látom a számokból, hogy ontja a kommenteket.
      Hogy miért? Mert a felállás az, hogy ő érdeklődik, jön ide és ő olvas engem. Fordítva nem lehet. Pontosabban: nem fordítva van.
      Mégpedig azért, mert amit csinál, erőszak, nyomasztani, manipulálni, kavarni akar, és mindent, de mindent bevet.
      És én soha nem fogok semmit azért csinálni, mert a másik nyom, hogy azt csináljam, vagy arra számít, hogy megijedek, vagy hogy azt teszem, amit csinál egy “normális” ember.

    • (az előző elszállt) Nem, ő azt élvezné, ha megijednék, rémülten hallgatnék, ha rá tudna venni bármire, megszorongatna, elmennék a Flexből, abbahagynám a blogom, nem tennék ki edzésvideót, rejtegetném a kételyeimet és emberi vonásaimat stb., de én nem, épp azt jelzem vissza: én nem. A tényektől, világos mondatoktól, szembesítéstől csak erodálódik. Ő is ember, vannak érzései, ő se szereti, ha szembesítik önmagával – és ő valóban gáz.
      Semmit nem okoz érzelmileg, az ártani akarás, az álneveskedés, a kavarás és a hazugságok az ő problémája, az ő lelkét nyomják. Nem vagyok vele harcban, ő akar engem. Annyi van, hogy mulatok, hogy mennyire fontos lettem, ennyire koslatnak utánam, Gumiék, Lorax, Villő. Próbálom megérteni az okát. A tanulságokat. Az igazit, nem ezt a démonizáló katyvaszt.

  8. DE HISZEN EZ A MÉRNÖK ÚR(tól származó infók alapján megy a mószerolás)!
    Aki már rosszallólag célzott arra, hogy én is széles körben terjesztem itt a mondandómat. Hát, igen, ez is egy szakma, blogger vagyok.
    Ő a leilás poszt óta nézeget itt! Bosszú. Na, az a felelőtlenség, hogy így diétáztatjátok, minden orvosi felügyelet nélkül szegényeket.
    De hogy a képzés csípi a szemüket, óriási! Kisstílű, elakadt, magukkal mit kezdeni nem tudó emberek, lájkokért lihegők…
    Látom a fején amúgy, nagyon morcos. Pedig… na, mindegy, szóval volt egy időszak, amikor !!!visszaköszönt! Az nagy élmény volt. Ő nem érti, hogy én miért nem járultam oda hozzá bemutatkozni (akkor azt hitte, edző vagyok, és azt továbbra is hiszi, hogy az edzők között ő afféle főnök. Főmérnök).
    Ez a mérnökség-fitogtatás, ez olyan komikus ám, én ugye elég közelről láttam több jeles, valódi értelmiségit, akik le tudnak írni hiba nélkül egy összetett mondatot… de erről pont nem tehet.
    Minden reggel, ha odaér, körbepisili a termet. Teaszertartás két könyékkel! Szivar! Csúcsidőszakban csakis a lenti tükörnél pöcsös-bugyis pózolás! Egész termet megakasztó, fél napos fotózások! Ordítozás a lábtolón! Kiszenvedett vicces szelfik, nőalázó posztok!
    És… és ez még mindig nem indok arra, hogy én beszóljak neki, vagy akár csak megírjam őt, vagy azt kívánjam, menjen el a teremből, vagy kezdjem rossz hírét kelteni az edzettjei körében, mert hogy engem idegesít. Mivel én nem vagyok ekkora egoista, egyben piti lény, aki azt hiszi, az ízlése, ellenérzése bármit is a világra ró.
    De ő megneszelte, hogy én kiröhögöm. Főleg ezt a próféta-mímelő posztolgatást, full szakszerűtlenül. És azt az ő önérzete nem bírja…!
    Ha bajod van, ha szerinted nem okés a telített zsír (pl.), akkor ÉRVELJ! De csak a frusztráció ment, meg hogy ő kicsoda, micsoda ám.
    Állandó forrása ő a jókedvünknek!
    Ő az, aki annyira szidta a zsírevést, meg kirakta a szponzori posztot, hogy a telítetlen zsírok az egészségesek, mire is nem voltam rest megkérdezni, hogy arról hallott-e, hogy ez legkésőbb 2004-ben megdőlt, rég ott van a mainstreamben, hogy orbitális faszság, mert a finomított szénhidrát plusz a sok zsír, a feldolgozott kaja a mumus, meg arossz omega 3:6 arány.
    Ettől mérges lett. Ettől vagyok én okoskodó, beszarok!
    Ő meg ketogén… nagyon hirdeti, remélve, hogy ez valahogy az ő módszereként fog értelmeződni.
    Na, hát ha valaki fedett… ő most szünetelteti a ketót, pihen a szervezete, gyorséttermi kajával, alkohollal, csokival! Az jót tesz. Amúgy is “bevárta az edzettjeit”, és visszanyerte testsúlya tíz százalékát…
    De jó kedvem lett! Ahogy a 180 centis exmenyasszonyunk azért a kicsike izomért olyan megszállottan küzd! Így lett az én izmom rövid.
    Olyan kisszerűek és dühöskék vagytok, ahogy így a gyerekeimbe próbáltok belekötni, és azt hiszitek, hogy az irritációtok miatt nekem kell valamit csinálnom.

  9. Na, most már képtelenség követni, melyiket kinek írtad. Mi ez, valami tömegbunyó? Lehetetlen szétszálazni ezt a katyvaszt. Mérnök úr… na, ez jó! Hahaha, totál be fogsz te csavarodni. Napok óta itt őrjöngsz, ezek szerint.

    • Ez az én blogom.
      Nem kell neked mindenen kiigazodnod. Akinek szól, az tudja. Itt mindig is ezt csináltam, megszokhattad volna.
      Nem te vagy az univerzum közepe.
      Annak írok, akinek van mondandóm.
      Nem én koslatok mások után.
      Kurvára átlátszó, miért csinálod.
      El lehetne viselni, hogy valaki más (több), mint te.
      Ha bármi gondod van, javaslom a következőket:
      1. elkerülsz, olvasol/nézel jobbat, szebbet
      2. a helyszínen szólsz, hogy mi bajod, netes alázás és cirkuszolás helyett
      3. érvelsz, ontopik állítást teszel, nem összevissza vádaskodsz hazugságokkal és blöffökkel
      (megjegyzem, minden kiközösített, igazságtalanul célponttá tett csoportot így próbáltak kicsinálni, hogy irritáló, ő az ellenség, démonizálni, hazudozni. Sok példa van erre a történelemben.)
      4. vállalod magad
      Felnőtt, érzelmileg érett ember volnál, gondolom…
      Az elmúlt éveimben is ezt a haha-jóslatot toltad, és épp azért szaglászol még mindig Nagy Érdekes Gerle Éva után, mert pont nem jött be. Nem én buktam bele.
      Én nem csak pofázok.
      Ez nagy különbség.

      Azmegbazmeg, hogy a gyerekeimért aggódsz álságosan… fujj. Akinek az anyját próbálod sunyin kicsinálni, akinek a bevételét sajnálod és elemezgeted kicsinyes irigykedéssel, akit fel akarsz jelenteni… csak ürügyek a gyerekeim is.
      Egyébként próbáld meg. Indíts blogot, hirdess képzést, valósítsd meg magad. Majd meglátod, sikerül-e.

        • Nézd Emese, meg vagy bolondulva… összehordasz te itt mindent, de a lényeg hogy új neved van: Besúgó Böske. Igy hívnak a teremben. Én javasoltam a Sátán Sacit tekintettel a vízbefúl gyerek miatti örömtáncodra, de ezt elvetették a többiek. Nem fejezte ki eléggé a sötét gonoszságot, vagy nem tudom. El se hiszem, hogy van ennyire romlott ember. Mondjuk a képedre van írva, na.

          • Te engem meg akarsz alázni, nyomasztani, rossz érzést kelteni, ellehetetleníteni.
            Neked egy vagy több helyzetben nem volt érved, és most ez a visszavágás.
            Bosszúból, hogy szabadabb vagyok, többre vittem, több téren is, mint te.
            Bonyolítod, maszatolod, de nem bonyolult.
            Miért gondolod, hogy nem világos bárkinek, miért csinálod? Kevesebb vagy, alul maradtál, sérelmed van, és nem bírod elviselni. Összegyűjtögetsz a blogról évek óta mindent, aztán elém borítod mint nagy leleplezést, miközben titkon arra sóvárogsz, bár ilyen őszinte és erős szavú mernél lenni.
            Névtelenül azzal fenyegetsz, hogy feljelentesz, mert irigyled a bevételt a sikeres képzéseimből? Én vagyok az egyetlen, aki a Flexben számlát ad, ez feltűnt?
            Igen, sok pénzt. Sok-sok pénzt, és azt mondják, megéri. A képzés is, a többi is.
            Nem érdekes?
            És neked nincs elérésed hozzájuk, nem tudsz rájuk hatni.
            Én tudom, és soha szem elől nem tévesztem, hogy te is ember vagy, vérben születtél, volt kispárnád és vannak rémálmaid. De undorító, amit csinálsz. Hazudsz, te kavartad a szart. Egyébként én hallgattam, most írtam csak le, mit gondolok Angéla felelősségéről. És nem csak én. Semmiféle kenetteljes reakciót nem fog senki kikényszeríteni belőlem, az tuti. Nem lesz összeborulás, nem fog ilyen manipulációval legyőzni.

  10. Szörnyen DÜHÖNGÖK, ŐRJÖNGÖK és SÍROK, KIAKADOK mindig, kezdek MEGŐRÜLNI (már 2014 óta, amikor először esett le nektek, hogy nem tudtok sajnálni), az életem sivár és senki nem szeret, nem foglalkoznak velem, tele vagyok gonoszsággal, de még ronda is vagyok… 🙂
    projektálunk?…

  11. “A nők nagy része nem azért nem edz nagy súllyal, mert nem akar úgy kinézni, mint egy “Lara Croft”.. hanem azért, mert lusta és nagyon nem akar egy kicsit megerőltetőbb edzést megejteni. Arra már nem is gondolnak, hogy 1) SOHA nem tudnak túl izmosak lenni, 2) több izom= nagyobb energiafelhasználás (ami zsírcsökkenéshez vezet), 3) attól, hogy valaki vékony, még lehet zsíros (skinny-fat), 4) a versenyen készült kép egy olyan formát mutat, ami erősen szálkás (zsírtalan, víztelen) Versenyen kívüli időszakban, még rajtam is van pár plusz kg.”

  12. Azért csak eljutottunk oda, a fotóhamisítás vádjától, tehát bő két év alatt, hogy senki nem tagadja a tényeket. Azt, hogy tényleg megcsináltam: nem hagytam abba, az lett, amit akartam: izmos, kidolgozott, robbanékony test.
    Én vagyok az, aki megcsináltam, nem csak ujjongtam, pofáztam, szelfiztem, okoskodtam. Én nem hagytam abba, ti meg lófaszt nem értetek el, elkereszteltétek egyetlen egészségesélet-kísérleteteket orthorexiának, csak mert gyengék voltatok…
    De, természetesen, nyuszika meg a sapkája: akkor lehet azzal basztatni, hogy már túl izmos, meg csúnya az alkarom. :DDD
    Engem a saját céljaom vezérelnek, és nem hallgatok egyetlen nálam szarabb formájú, rivalizálásmániás, többségi birka okoskára sem, aki csak instagramon látott szép alakot, és azt hiszi, az a menő, minden más szar (és nem tudja, hogy a avlóságban az sem úgy néz ki…).
    Így lettem szabad.

  13. Te erőlködsz itt egyedül, én a saját dolgaimmal foglalkozom. mindig s azt tettem. Blig, gyerekek, edzés, tavasz.
    Te ésa többi szánadék reagálásban, kukkolásban, alakoskodásban éltek.
    Én meg, ha egy rejtett zugba leírom a véleményem, biztos lehetek benne, hogy olvassák. Pontosabban: azonnal ott van a középszerű falka, megy a vicsorgás, tiltkozás. Nem csodálatos? Író nem is álmodhat többről. Hogy féltek ti az én mondataimtól! Hát mit számít? Ti, idézem:
    LAPOZTATOK.
    Ellapoztatok.
    :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
    Viaskodtok, sértett, alulmaradt elmebeteg módon. Nem is értitek, amit írok, félig butaságból, félig türelmetlenségből, csak mohón keresitek a belekötés lehetőségét…
    Azt azért elképzelném, hogy merednének rád, ha valakinek az arcába mondod. VÍZBE FULLADT GYEREK HALÁLÁN UJJONG.
    Mert ezt írtad, ez az én nagy gonoszságom.
    De tegyük fel, vadidegen, nálam sokkal irritálóbb netes nő nyűgjei, sérelmei érdekelnek tök más embereket, a közegidegen flexeseket, mert “állítólag”, és akkor találbnak valami megfoghatót, miért vagyok zavaró. De mondjuk kéne azért ehhez valami idézet, bizonyíték is. Mert ilyen soha nem történt, hogy én mit gondolok, azt megtartottam magamnak, és nem is kutakodtam. Valamivel ízlésesebb, mint a műmeghatott cirkusz…
    Te is tudod, hogy ez hazugság, ez egy gerjesztett szarkeverés, te csináltad, a feljelentést is, mert nem bírod elviselni. Titeket minősít., hogy állítólagos részvétetekben ilyen hergeléssel foglalkoztatok a változatos álneveiteken. Bosszúból, amiért középszerűek vagytok, és én kaptam a díjat, a szabadságot, a figyelmet.

  14. “azt hiszed, neked mindent szabad”
    Sok mindent szabad nekem, de egyébként bárkinek, csak félnek. Előttük zárva is maradnak az ajtók. Én meg kitalálom, kimaxolom, megcsinálom. Erről szól az életem.És akkor te kiakadsz, te nagyon sikeres. 🙂

    Amiért nekem többet szabad:
    – a nálad kevésbé taplók látják, milyen helyzetben vagyok: özvegyen nevelek teljesen magamra utalva hármat az ország legdrágább helyén, és ezért nem szőröznek, nem sajnálják tőlem, maguk ajánlják fel, hívnak meg, és nem izélek, ha nem tudom hova tenni az egyébként jó fej, értelmes, ügyes gyerekeimet (ha mégis zavaróak, szólnak a helyszínen, nem áskálódnak)
    – díjazzák a kemény melót és a tehetséget, mecénásként viselkednek.

    Alterofób korlátolték rám olyanokért haragszanak, idegenkednek, ami őket nem károsítja, nem fosztja meg semmitől. Ez a butább emberek jellemzője. Akik azt szeretik, azzal viselkednek normálisan, akit meg akarnak dugni, akit bután idealizálnak, akitől függnek, akitől félnek, vagy akinek a javaira aspirálnak. És ennyi, a többieket utálják, leszarják, simán rájuk lépnek. Semmiféle igazságérzetük nincs.

    És akkor még írd le hogy mennyit írok, milyen zavaros, meg hogy hehe. Nehogy bele kelljen gondolni a tartalmába… vagy abba, hogy te vagy agyilag lusta, és akarsz kizárólag bántani (noha nagyon hangoztatsz alami elvi igazságot, de rohadt átlátszó…).

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s