antonia mondja

Szeretnék írni erről egy kicsit, mi történik ott és olyankor, a feminista angolóráinkon, mert hatalmas élmény – ez volt a nagy titkos blogos kezdeményezés április végén, amihez jelszót adtam akkor. Többen csatlakoztatok, és azóta is járunk hetente.

Működik, és én mindig élvezem, ha beindul így valami.

Antonia szellemi vezér, nyelvtanár, érvelőművész, a mi bölcs nővérünk – és egy kicsit a pszichológusunk is.

Mindig öröm van, amikor belépünk, szívbéli üdvözlés. Leülünk a nagy asztal köré, Bővebben…

lehetett volna akárki

Mostanában sokszor hallgatom, hogy xy hű, de tehetséges, de sajnos. Másfelé sodorta az élet. Nem engedték érvényesülni!

Ebbe nagyon bele lehet ragadni. Mintha valami igazságtalanság történt volna. És persze csakis más a hibás. Pont akkor jött ’56… Vagy: ha más országba születik, de sajnos, itt…! Fiatalon még micsoda tehetség volt, de kár, hogy nem folytatta a zenélést!

Mintha akkor biztosan sikeres lenne most. A meg nem valósult, tökéletes ábránd. Hát persze. Azért zavar engem ez a hiedelem, mert ez a fajta önsajnálat lebecsülése azoknak, akik viszont végigverekedték magukat a tehetségtől a sikerig vezető, küzdelmes úton.

És akkor még emlékezzünk meg arról is, hogy sokan verekedtek ugyanúgy, és az derült ki közben: nem sokat ér a tehetségük. Vagy nem is akkora az a tehetség.

Hogy a sikerhez más is kell, mint a tehetség. Bővebben…

micsoda nap!

Egy, hogy sütött. Csicser. Jó ébredés, a tegnapi képzés élménye még kering bennem. Vasalt (!) zöld vászonruhámban:

és a kislányommal leszálguldok a városba, miután oviba zúztuk Babadávidot. Nagyon büszke vagyok, hogy ilyen szinten biciklizik a lányom, nem egyszerű az útvonal. Friss szemmel nézem: de szép a városom, és még mindig nem esett szét alattam a bambuszbiciklim, pedig már nagyon odavan. Bővebben…

önelégedetlen

melléknevek sorozat 31.

Te elégedett vagy magaddal?

Hogy van ez az önbizalomdolog? Most akkor elég jó vagyok, vagy nem? Meg lehet nyugodni?

Mikor leszek kész?

14572599_10210790695062729_1687223992_o Bővebben…

csirkemell-csont és önmegvalósítás

Nekem fontos, hogy írjak mindennek a másik oldaláról is, amúgy pro-kontra gondolkodva. Érveléselméletet, esszéírást tanultam évekig, fel kellett építeni a beadandókat, a pályamunkát, a szakdolgozatot, e téren kifejezetten virtuóz skilleket szereztem. És aztán meg kellett tanítani érettségi dolgozatot írni az ifjakat. Ott lesz egy ismeretlen novella vagy vers, ne fossál. Mit lehet elmondani bármely szövegről, érvényesen. Mi lila belemagyarázás, mi valódi, tartalmas állítás, hogyan teremts összefüggést azzal, amit már tudsz. Kerüld a giccses méltatást, romantizálást, töltelék-mondatokat.

Levethetetlen ez. Ilyen alapon van kritikám a túlhevülő vagy fikázó cikkekkel kapcsolatban: nem szeretem a tényeken alapuló témákban az elfogultságot, de még a véleményműfajban sem bírom a mindent jóra (vagy épp rosszra) magyarázást. Ott valami akarás, érdek, ideológia, dogma van. Bővebben…