“én nem jó nő akartam lenni” – interjú vay blankával 1.

A Vígszínház mellett ülök Vay Blankával, aki néhány napra, ügyeit intézni érkezett Budapestre. Reggelizünk. Mellette nagy hátizsák.

Milyen volt a vonatút?

A csütörtök esti berlini vonaton az a jó, hogy az ülőhelyes rész is kellően üres ahhoz, hogy lehessen aludni. Egyedül voltam a kupéban. Végül a szomszéd kupéban ülő lánnyal, akiről pár mondat után kiderült, hogy a húgom jó ismerőse, egy kupéba cuccoltunk, hogy biztonságban legyünk.

A csomagjaid miatt…?

Nem igazán.

Ööö… ez tehát egy olyan hátrány, amit te transzként is átélsz. Mintha azáltal élnéd meg a nőiséget, hogy lám, már téged is sújtanak a hátrányok. De hogy is van ez anatómiailag? Bocs a gyenge poénért, de sokat kell neked még ahhoz alakulni, hogy meg tudjanak erőszakolni. Bővebben…

egy kis pihenő

Annyi komment jött tegnapelőtt a mosogatógép-témára, hagyni kellett volna még burjánzani azt nagyon jó beszélgetést, de nem tudtam az öt óra valahányra időzített bejegyzést (akkor eldobják) feltartóztatandó felkelni. Nem hagynak a gyerekek se aludni, se felkelni.

Aztán abból is nagyon jó kommentözön lett. Úgyhogy végül ma tartottam vissza a következő bejegyzést. Írjatok, szóljatok hozzá!

IMG_5054

Két napja kizárólag kommentelek, olvaslak titeket, meg írok, néha megpisiltetek egy s más gyereket, építek egy legótornyot — nagyon élvezem, nagyon jó ez a pörgés, állandóan intenzív flowban tartja az agyam. Csak közben beáztunk, hideget eszünk, meg akartam a galérián takarítani… na, majd, nem szalad el.

Mára, így estére a Nőkért.hu interjúját ajánlom nektek, az itt is kommentelő (de nem áruljuk ám el a nickjét) rd jóvoltából:

Kétszersült a sületlenségtől megfáradtaknak — interjú a Csak az olvassa blog írójával

többen vagyok

archív interjú 2012 októberéből — féléves volt a blog

Ne haragudjon, öt percem van, a kicsi beszart, a kutya nyüszög, összetört az eperdzsem, már a serpenyőben a hús és ma még csak négy bejegyzést tudtam írni…

De szép ápolt a körme. Bővebben…