reagálok a szentesi éva hergelte cirkuszra, május 8.

Update, augusztus 4.

Ha valakinek kérdése van, kik és miért csinálják ezt.

Nem dehumanizálásból van a címben így a név, hanem a cím tipográfiája miatt.

UPDATE, május 14. Ez kommentben is van lent, hogy lássa (láthassa), aki erre a posztra még kattint vagy visszajár.

Ma úgy alakult, hogy nem ijesztett már meg a hab, megnéztem, pontosan mik vannak azokon a képernyőfelvételeken, amelyeket egy hosszabb időszak alatt Szentesi Éváról írtam, és ő kirakta egyben.

Nagyon tanulságos az egész. A fő tanulság, hogy nők tízezrei kicsit sem értik, amit olvasnak, de szívesen hergelődnek azért.

Nincs bennem indulat, és semmit nem gondolok erősnek, tévesnek, amiket írtam róla, és nem én csináltam ezt a cirkuszt most.

Miért nem hagyom, hogy az olvasóim eldöntsék, kit olvasnak? Ki vagyok én? Hogy dönthetnék erről? De én is arról írok, amiről mondandóm van, ez az én döntésem, és Szentesi Éva ennyire irritáló és hamis, szerintem. A jogomat, hogy én dönthessem el, miről és mennyit írok, nem adom. Viszont: én nem az érzelmeidre utazom, nem várok egyetértést, táborosdi felsorakozást. Szabad vagy! Nem kell érzelmileg azonosulni (sőt, gáz).

Ó, ti nagyon komáltatok ám, velem zúdultatok, amikor olyanokat kritizáltam, akiket ti is kiröhögtetek. Most mérgesek vagytok, mert ti felültetek a rákturnébuszra. Vagy mert nem sikerült lefogyni. Vagy mert jól vagyok, és ti nem annyira.

Most meg: “erdélyi házaspár”. Én írok álnéven?, beszarok rajtatok. Meg a nettó hörgése, gyalázkodása az üres életűeknek a fórumon. Mi lett veletek??? Elég jól megmutattátok a szinteteket.

Összességében, szerintem nagyon durva a hiszti, amit ebből rendeztetek. Szentesi Éva megsértődött, ti pedig ugrottatok, vezényszóra, nem is a ti ügyetek, ott lihegtetek, és semmilyen tartalmi állításotok nem volt. Női nyilvánosság, 2020.

Mi a cél ezzel, hogy Szentesi Évát ekézem? Ahh, olvasó. Nincs cél. Ok van. Nincs nekem semmilyen hatalmam. Én szólok, ennyi van.

Legyen egy hang, mely kimondja: ez mint női újságírás kurvagáz, az influenszerkedés nem írónőség. Sokan gondolják ezt amúgy. Én kimondom, nekem nem tabu.

“Kereszténydemokrata” vagyok, felemlegetem a gyerekszülést (pontosabban: azt gondolom, egy háromgyerekes aligha irigyel olyat, akinek nem lett egy se): a határ nem a gyerekvállalók és a gyermektelenek között van, hanem azok között, akik maguk döntötték el, mennyi gyerekük legyen, meg akik nem. És én a legélesebb hisztiket pont náluk látom, akiknek nem lett, vagy nagyon béna az eredmény.

Csonkítás: ennek ez a neve. Magyar szó. A férjemnek egyetlen testtrészét, szervét sem távolították el, nem értem, mire írja Orsolya. Én nem a rákra. Az biztos, hogy nem sztárkodtam meg rúzsoskodtam rákkal soha. Akkor írtam, amikor történt, inkább magamról, terápiásan, nagyon diszkréten, jelszavas posztokban, minden üzleti érdek nélkül. Nem volt termék.

Jó tudni, ki milyen. És nem bánom.


Mostanában írt posztjaim:

hisztiztek (ez még előtte)

érinthetetlen, mert elesett

mire költesz mostanában?

Nem minden tart három napig, úgy tűnik. Teljesen elleptek, nyomják, hajtják a drámát, és élvezik.

Sóhaj. Másról írtam és másról szeretnék írni. Most nem lehet úgy, kamu lenne, dacnak tűnne, szétszednék. De ha elül ez, ugyanúgy fogok írni, mindarról, ami fontos, ami foglalkoztat, és csakis annak, akit ez érdekel. Nem várok el semmit, nem hisztizek, nem kell azonosulni – lehet viszont gondolkodni. Irodalmilag is, kritikusan is, újat mondva is fogok írni.

Látom, hogy olvassátok. Amit kérek: ne állj ki mellettem. Saját néven végképp ne. Köszönöm, de rád veszélyes és polarizálja az őrületet. Olvass, és írj privát, ha van mondandód.

Nem reagálok itt most senkinek, aki “egyetért” és akivel más, személyes viszonyom is van, volt. Nem kell félnetek. Azért sem exponálok senkit, mert Murinai Angéla mindenkit megkeres, mindenhova odaerőszakolja magát, hogy engem lejárasson, ezt jó páran írták meg. Tiltsd le, szard le.

Mi a célja? Kifigyelni, beférkőzni, szerepelni, aztán olcsóskodva leutánozni, betörni a helyére, díjakat remélni, majd amikor az eltiporni kívánt nagy előd (“mindannyian Gerle Éva köpönyegéből bújtunk ki”, ezt írta) nem hallgat az árulásról és el sem kotródik; amikor az írókarrier nem sikerül, személyes kudarcok sorozatában, munkanélküli segélyen és mások szarának pucolásában végződik a nagy tehetség, az #énlegalábbdolgozok, akkor meg bosszút állni. “Ráakaszkodik a feminizmusra”, írja rólam az, aki itt hallott nők jogairól először.

Mindent bírálok, ami nem tetszik, nem kell mások ízléséhez igazodnom, független vagyok. Kellemetlen vagyok sokaknak. Drámáznak is, érv híján. Próbálják úgy beállítani, hogy én sírok utánuk. Stílusom mértékletes, senkit nem picsázok, elmebetegezek, szókincsem kiterjedt. Gúnyolódni, azt szoktam. Jólesik.

Független, nem gonosz.

Hevület, nem agresszió.

Innováció, nem elmebetegség.

Megélt élmények, nem kontent.

Reagálok arra, amit hozzám írtatok a facebookon, és ami moderálatlanul fent van, azon kívül, ameiket ismeretlenek jelentései alapján leszedett a facebook (én nemjelentettem és csak egy bizonyos személy védelmében töröltem; tudom moderálni, de annyira megmutatja az ő lényegüket a szóhasználat, az összevissza vádaskodás, a magánéleti dolgok és többéves, elferdített ügyek odahozása, az álnevek, profilképek, hogy hadd maradjon). Én világosan látom a határokat. Személyekét, agyakét, büntetőjogét.

Akárhányan kiabáljátok most a csorda erejét érezve, felhevülve, hogy én beteg vagyok, továbbra is kritikus leszek, ami nektek rosszul jön, mert borul a festett díszlet, sérül az érdek, ráébrednek emberek, mit műveltek ti női kontent meg nővédelem örve alatt. Mérő Veráéké is hasonlóan borul, kicsináltak ők másokat is. Ezért van ez az ordibálás.

Nekem csak a középső ujjamat van kedvem felemelni, Takács Levente. Érdekeseket írtok amúgy.

Elhatárolódom Takács Levente kommentjének attól a részétől, amelyben az én szavaimat értelmezi: én nem írtam és nem gondolom, hogy SZÉ haldoklik, hogy a rák gyógyíthatatlan. Ez az ő véleménye. Blaszfémia is ilyesmiről elmélkedni, a rák nagyobb erő nálunk, és Isten kezében vagyunk. Noha szerintem annyit igenis tehetünk, hogy nem iszunk, nem kemikáliázunk (de ha igen, akkor ezeket legalább nem reklámozzuk), nem eszünk szar kajákat, nem éjszakázunk, jól élünk, rengeteget edzünk, erről nem csak dumálunk, nem mentegetjük a lusta, felelőtlen életet, és nem írunk a rákról giccses, félrevezető, üzleties cikkeket. Tedd meg a tehetőt (én kb. másról sem írok életmódtémában, mint mitokondriumról, felelősségvállalásról, telomerekről, autofágiáról, prevencióról, azért is szétszedtek: “öntömjénezés”, “mindenhez ért”), aztán meg lehet lapítani, hátha kikerül. Nincs bennem dölyf a rákkal kapcsolatban.

Azt gondolom, Szentesi Évánál a műsor a túlélősége, az “érintett vagyok, tehát mindenki más hallgasson”. És tényleg optimistára van festve, a valóság sokkal szomorúbb. Nem gondolom, hogy a haldoklással turnézik, és azt sem, hogy haldoklik, de amit átélt, és ahogy próbál “sikeres” lenni ezzel, az egész vergődésére rámegy a lélek tisztasága. Másoké meg más traumáikra, van, aki a sima klimaxra, a házasságára vagy az unalomra is. Szörnyű látni, mivé lettetek, és kit szidtok onnan lentről.

Az anyaság hiánya, amikor nem te döntötted el, hogy nem akarsz gyereket, hanem az állapotod, a körülményeid, a korod, ugyanígy ront meg és tesz kompenzálóvá, van, akit gonosszá is, kár ezt letagadni. És ERRE nem vagyunk irigyek.

Szerintem ha egy jelentős médiahátterű, ismertségű, érzelmileg érvelő közíró perrel fenyeget egy magánbloggert, úgy, hogy soha le nem ült vele (pedig kértem), pusztán azért, mert nem tetszik neki a véleménye, az aljasság. Ezek nem jogi ügyek amúgy, nem is vennék komolyan. Nem adta jelét, hogy fáj neki vagy mérgezi, hogy ne tudná kezelni – profinak tűnt. Most egyben rámzúdítja. Azt hittem, a névtelenekről, a trágárakról írja, hogy mérgezik, zaklatják. Én a tízszeresét viseltem el, és olyan nagy ovációba se ültem bele, nem is fizetnek nekem cégek. Amúgy sem érdemes mártírt csinálni a másikból, ez senkinek nem jó. Értelmesen kéne beszélni inkább.

Köszönöm Évának, hogy világosan megmutatta: drámázni, önsajnáltatni irtó ciki, én sem teszem, csírájában fojtom el.

Aztán. Vajon Mérő Vera (aki nem random júzer, hanem hatalmashiteles aktivista) hogyan élné meg, ha egy nő, aki nem is ismeri, beállna egy őrjöngő kommentelésbe, és az ő elmeállapotát elemezné, minősítené, összeröhögve másokkal, lejáratási, hiteltelenítési céllal? Jól fogadná? Én nem hiszem. NEM BESZÉLÜNK SENKINEK A (VÉLT) PSZICHÉS BETEGSÉGEIRŐL, NEM ELEMZÜNK. Ha beszél róla, ha van neki, az csakis ő lehet.

Én amúgy faggattam a terapeutámat és egy tanácsadómat is, van-e valami, voltam pszichiáternél, enyhe szorongásra adott csak gyógyszert. Nem merült fel diagnózis soha, és azóta csak erősebb és önállóbb lettem. Nekik mocsár, nekem hegyfok, hogy lehet??? Végletesen eltorzult a mércétek, az egész, ami szerintetek gyűlölet, gonoszság, elmebaj. Csak sértődöttek vagytok, behergelődtetek, és féltitek a pozíciót.

Itt olvashatsz arról, miért és kik diagnosztizálgatnak oly bőszen exeket, vagy ellenségeket a facebookon:

dobálózzunk diagnózisokkal!

ezek a szegény beteg emberek

Bárki ellen, aki pszichológusnak mondja magát, és aljasul, kommentben diagnosztizálgat (most is volt egy, meg Révész Renáta Liliána gyásztanácsadó is ezt tette egy kövérségről szóló kommentelésben), etikai panaszt lehet tenni. Ilyet valódi szakember, akinek diagnózis felállításához jogosultsága van (klinikai szakpszichológus és pszichiáter) nem csinál: nyilvánosan, megbízáson kívül, szenzitív dolgokkal, ránézésre, kéretlenül, diszkreditálási céllal. Ilyen nincs. nem engem sért, én látom, mennyire vagytok aljasak és hogyan csomagoljátok be jó ügynek, kiállásnak. De látja más is. Nem az a kérdés, ki kivel ért egyet, kit kedvel, hanem hogy ilyet, amit ti műveltek, meg Murinai Angéla, meg Vecsey Tamás, EMBERREL NEM CSINÁLUNK.

Ex. Nem íro_gat_tam a feleségnek. Tudatosan távol tartottam magam tőle, én a legelejétől kértem, hogy soha ne beszéljen róla, ne panaszkodjon rá, sőt, ne is írjon nekem, amikor vele van, mert ez ízléstelen. A nevét sem tudtam márciusig, akkor megkerestem, és EGY MONDATOT írtam neki: sajnálom, amit most tenni fogok. Sajnálom őt. Soha semmi mást nem írtam, nem nézegettem.

Nem számít, hány éves az apja, amúgy igen virágnyelven írtam. Az számít, hogyan lehet leállítani az aljasságot. Az igazság számít.

Ha én Vecsey Tamás volnék, bizony nem taglalnám a Gerle Évát nyilvános fórumokon, és nem is fenyegetőznék, mert még meg találja írni az igazat, vagy elővesz olyat, amit fedjen el a sok év. Fusson a gyáva. Célozgatva sem, álnéven sem, mert én nem voltam inkorrekt soha, vigyáztam rá is és a szerelemre is, és nem tettem ki őt aljasságnak. Ahhoz, hogy kiakadj, LESNI kell a blogomat, profilomat évekig, mohón, és mindent szögnek nézni, kalapácsként, vagy bedőlni ostoba, irigy nők provokálgatásának. Kedves Tamás, aki nemrég e-mailben írtad nekem, hogy nem kommentelsz semmilyen fórumon rólam. Nos…?

Vecsey Tamás is “blogcsalódott” (olyan, aki nem ugrotta meg ezt a szintet, intellektust, őszinte létezést), olvasó volt és a szerelmem lett 2014-ben. Később közvetve és rafináltan (mert családapa, kertvárosi polgár és jogász), de durván lejárató dolgokat írt rólam számos helyen, nyilvánosan, majd bosszúpornószerű hadjáratot folytatott ellenem: engedett Lelkes Villő, Kovács Csilla és Murinai Angéla (itteni olvasók, lelkes rajongók) nyaggatásának, és “mesélt rólam”, úgy, hogy pontosan tudta, hogy amazok az “infókat” elterjesztik, hogy lejárassanak és kikészítsenek engem. Nekem is elküldték a szörnyűséges (kakis fasz szájba, erőszakért rimánkodni, megjátszott orgazmus, bűzös száj, tályogos pina) tartalmakat álneves e-mailekben. Na, akkor most én mondom azt, hogy a bullying nem játék. Nem igaz, hogy zaklattam. Nem volt szakításunk, vitánk, egyszerűen nem beszéltünk többet, mert visszatért, amit én megértettem. Én soha nem voltam a szerelmeim iránt rejtett vagy rossz szándékkal, se a kiválasztáskor (érdekből belemenni), se a kapcsolat után. Róla évekig hallgattam, pár fájdalmas, önelemző e-mailt írtam neki, nem vádoltam, nem mocskoltam, nem vártam választ, és nem akartam “visszaszerezni”, ő ellenben tudatosan mutogatta a családját, “boldogságát” az akkor még nyilvános instáján (#huszonhatéveegyütt, #yesiamproud), és ezt sem én néztem, hanem álnéven valaki küldözgette nekem. Elég rafináltan nyomták, és ettől olyan undorítóak.

Semmi olyat nem tettem, amit egy “ne írj többet” levéllel vagy figyelmen kívül hagyással ne lehetett volna elintézni, ez is műbalhé és bosszú: a saját felelősségével nem tud szembenézni, tagadja, és rámkeni azt, ami ott a kertvárosban akkora bűn. Azért döbbenet a lealjasodás, mert nekem Tamással szép, totalitást ígérő kapcsolatom volt, nekem a jövőről is írt, a kapcsolat utáni időszakról:

“soha nem foglak letiltani, meg ilyen baromságok, nem foglak elárulni, dekonstruálni, életem szerelme vagy, sóhajtozva nézem majd, ha írsz valamit, és te is rámkattintasz majd; nem fogom elfordítani a fejem, ha belépsz a konditerembe, szép emlékek”

, sőt, jóval az utolsó találkozásunk után, 2015 nyarán is jelét adta, hogy nagyon is jó lenne… írjak mielőbb. Csendben fájtam. Nem beszéltem ki, és nem akartam vissza azt a zűrt, viszont megdöbbentett a lealjasodása (és az is, mennyire maga ellen cselekszik: ha befogod, ha egyedül megküzdesz a feldolgozással, akkor semmi nem lett volna!). Az elemi szerződést sem vele, sem a másik Tamással nem én mondtam fel.

Tökéletes egészségnek örvendek, és nem csak újabban, a rövidlátásomat kivéve, ja és 31 fogam van, mert így fértek el.

Péterfy-Novák Éva a fejében élő logika (ti ehhez vagytok szokva, hogy ilyeneket feltételezgettek?) szerint hívja, várja, hogy ő is célpont lesz. Jó lenne hősnőnek lenni, míg rotyog a tokány, de nekem nincsen vele bajom, régi ügyekkel se, az szdsz-es elnökséggel se, nekem ez nem para. Csak ezzel a pódiumos szerepléssel, meg amit Bajusz Orsolya ellen rendeztek. Illetve volt egy nehéz emlékű éjszaka, amikor hat hónapos terhes voltam. És most azt megírtam neki. EZÉRT utáltok.

“Ha valóban adsz a szavamra, kedves Kitti”, írod… jézusom. Ti anyanyelvi szinten sajátítottátok el a manipulálgatást, a passzív agressziót. Ha nyíltan hazudozol, Éva, és láthatólag élvezed a fortyogást, akkor nem fognak adni a szavadra.

Jelenleg hazugak a kötőszavak is… hogy juthatott bárkinek eszébe ez a bénácska vád, hogy én Gumiszobával foglalkozom 2016 nyarán, aki (vagy akinek a megbízottjai) a sokkban és gyászban itt szimatoltak, lestek engem a blogomon? Ha nem lejáratás a cél és unatkozó mesterkedés, akkor ez micsoda? És: ki az, aki a neten pörög, mikor meghal a gyereke? Mi közöm hozzá, miért zsarol így figyelmet, miért hiszi, hogy mindenki őt figyeli? Nem érzed, ez mennyire erőltetett, és mennyire ugyanaz a traumaturné? De Gerle Éva ellen jó lesz ez is? Hülye vagy te? Verseket elemzek, magyar szakos vagyok, mindig is csináltam, ötödik rész volt. Egy kutya tetemének, egy 19. századi szerelmes versnek mi köze ahhoz, ami vele történt? Mikor kommunikáltam én ilyen sunyin, kié ez a működés, hogy így rám projektálja?

Ideteszem a szerkesztési előzményeket. Július 21. a megjelenés dátuma (ez a linkben is benne van), tehát hazudsz, amikor azt írod: másnap. Sokkal későbbi, és semmi köze hozzá. Később összeraktam, mi ez a vád, miután ocsúdtam a döbbenetből, hogy ezek még mindig rajtam rugóznak. Emlékeztetnék mindenkit, hogy azon a július 14-én egy írófejedelem halt meg, aminél nagyobb gyászt én csak családtagjaim halálakor éreztem. Senki nem figyelte akkor Angéla életét. Én biztos nem. A poszt ötlete és lényege májusi egyébként:

Kérdelek, PNÉva, hogy szerinted hogyan jött át egy csomó nőnek a Varga Judit elleni petíciód hangneme. Ne legyen tévedés: te, ő és Szentesi egyformán vagytok közszereplők. Miért kell személyeskedni? És miért omlotok össze és kezdetek nyafogni, ha titeket ér a bírálat? Nem vagy célpont, nem veled van a bajom.

Szentesi Éva nem kislány. Nem kell megvédeni, és nem bírálhatatlan attól, ami mögé bebújik. Nem, ez nem gonoszság. Ez érdeksérelem nektek. Ne keverjük.

Tudjátok, én már komolyan odaállnék néha Norbi, Varga Judit meg Orbán mellé, annyira undorít ez az egész. Ahogy minden lúzer Orbán meg a NER áldozata, akinek nem sikerül az írókarrier, és takarítónőként, munkanélküliként végzi. Meg a transznyafogás ellen. Csakis dacból, olyan undorító a sztárkodás meg az áldozatiműsor.

 

 

74 thoughts on “reagálok a szentesi éva hergelte cirkuszra, május 8.

  1. Érdekes kommentek vannak, ma megnéztem egy részét az oldalamon.

    Pál Dénes álnéven a derék Vecsey Tamás? Mit gondoltok? Kinek az érdeke ez így, ki tud ezekről?
    Itt jelzem a kedves ügyvéd asszonynak, de meg is írtam: megbízólevél híján blöffnek éssemmisnek tartom a felszólítást. Tudom, hogy így vagy úgy, de elkussoltatni akar csak. Értem, miért. Hát, te csináltad.

    Természetesen nem vettem le a Baudelaire-t (amely a gimnazistáknak fontos zarándokhelye a keresőkifejezések alapján), mert nem Murinai Angéla sorsa, érzékenysége, érdeke irányítja a tetteimet, blogolásomat. És mert azzal elismertem volna, hogy azért tettem ki, ellene van, megbántam. Továbbmegyek. Murinai Angéla senkinek a tetteit nem irányítja, ezt, hogy ő ilyen fontos, csak ő áhítozza –» hatalomvágy. Nem érdekel Angéla és ilyen lelkületű emberek, akkor se, ha szar nekik, semmi közöm hozzájuk, nem is én loptam le, csaptam be, akartam tönkretenni őket. Az volna az elegáns, ugye, ha szó nélkül viselném ezt, miközben ők heti szinten helyek százaira teszik oda a lejárató tartalmakat, magánembereknek küldözgetik, és egy komplett fórumot és gyalázkodó blogokat működtetnek ellenem. A tragédiáik, kudarcaik pedig nem derült égből jönnek (áldozati műsor!): ismeretlen országban Földközi-tengerbe engedni harmadfokú viharjelzéskor, kihalt helyen felügyelet nélkül két gyereket???, és nagyon is tudatosan használják fel ismertségszerzésre. (Döbbenet, hogy volt arca ekézni Lippai Mariannát.)

    Ami pedig vicces: ezek a nők, akiknek úgy tetszett meg köszönték a blogot, kíváncsian, most szippantanak a közhangulatba, mi a széljárás, és részben nyilvánosan, részben privátban írják meg, amit PNÉ is, hogy “leveszik rólam a kezüket”. Ti mit képzeltek magatokról? Ki akart tőletek bármit? Én nem írok ki semmit, ami privát rólatok, és nem foglalkozom ilyen emberekkel. Miért nem bírjátok ki, minek ez, nem elég a zaj? Mik ezek az álszent merengések, máshol meg a vádaskodás? Alig valamit tudtok rólam.

    Nagyon jellemző, ki taglal kit, mi az irány, ki reagál kire. Meg hogy mennyire bevonódtok drukkernek, fontoskodni ismeretlen nők dolgaiba. FOMO? Azt 15 évesek csinálják.

    Kedvelés

  2. Nem akartam eddig hozzászólni, mert ez az egész mit művelsz szánalmas.
    Azt már nem írom, hogy menj orvoshoz és beteg vagy, mert valószínűleg te is tisztában lehetsz már vele.
    Ahhoz sem szólok igazán hozzá, hogy saját posztjaidad kommenteled folyton.
    De az mellett nem tudok elmenni, hogy te, aki akkora írónőnek titulálod magad, hogy tudsz ennyire helytelenül írni, ráadásul olyan szavakat használva, amik szerintem nem is léteznek a magyar nyelvben.

    Felfoghatatlan.

    Kedvelés

    • Komoly észrevételek ezek! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
      Szerintem meg neked nagy az orrod! ????
      Látod, milyen értelmetlen? fogalmad nincs, nem ismersz, ítélsz…
      Oda írok, ahova jólesik, és azt, ami eszembe jut. Sőt javítgatok is. Mert a blog az enyém, nyeld már le. Ha később van hozzáfűznivalóm, akkor utólag, kommentként. Én nem követelek rajongást, se lájkot, nem kell egyetérteni, nem akarok senkit meggyőzni, csak írok. És intelligensen kommunikálok, annak jogán, aki tud írni, önállóan gondolkodni, érvelni, és valóban edz, bringázik, nem csak mutogat.
      Nem titulálom magam írónőnek, az igazából a Magvető táján kezdődik, a közelében nem vagyok sajnos, én blogger vagyok inkább. Na, és akkor itt, ebben a mátrixban helyezzük el Szentesi Évát, az influenszert.
      Minden leleményes szerző alkot szavakat (pl.: RÁKEDUKÁTOR, kimondani is gyönyörűség, és azt jelenti: gyógyszergyári ügynök), ez a lényege a kreativitásnak, és ha a szó találó, akkor felfogják (felfoghatatlan!), sőt, át is veszik. Olyannak magyarázol most, aki 30 éve ír napi szinten a nyilvánosságnak.
      Te milyen szakot végeztél?

      Kedvelés

      • ez olyan, mint amikor az ovis gyerek megérti, hogy nem lehet most az, amit szeretne, majd legörbíti a száját: most megbántottál, mert olyan más hangon mondtad! (Ennek az itteni változata: szerintem ilyen szavak nincsenek is!)

        Kedvelik 1 személy

  3. Szentesi Éva posztja lekerült. Ha van kiváló ügyvédje, márpedig miért ne lenne, akkor ott a pont nála, mert meghúzta a határt számodra. És te még most sem kapsz a fejedhez, tolod tovább, mint. lopott biciklit.

    Kedvelés

    • Ide az jön, aki ide akar jönni, ugyanez igaz a facebookra. Senki nem tolja az arcotokba.
      Ja, “lekerült”, nyilván mert levette a facebook az őrjöngést, vagy rájött, hogy gáz a hozzá nem járulós tartalomkirakás, vagy rászólt a főnöke vagy az ügyvédje. Nem hiszek a jellemfejlődésében (a ma reggelt is reklámmal kezdte, nagyon röhögtünk a feldizájnolt semmin). Elég ideig volt fönt ahhoz a hadüzenet, hogy a sok kritikátlan bamba nő azóta is ott tombol nálam, meg a net zugaiban viszi szét a véres darabokat.
      Miért “tolom tovább”, később? Talán mert nem ott pörgök, nem nézem, van életem? Te nézed. Azért, mert neked nincs…

      SZÉGYELLD MAGAD, SZENTESI ÉVA, túlerőben voltál bátoer, bedobtál a szarba az ostovba, béna nyaloncaid közé, és amatőr vagy, kritikát nem bírsz elviselni. Ráadásul összevissza hazudoztok, PNÉ is.

      Kedvelés

    • Te SELEANU MAGDALÉNA VAGY, A LEGNAGYOBB RÖGESZMÉS RAJONGÓM. Az index fórumról veszed a zavaros részleteket, ahol egész nap rajtam csámcsogtok 16 hónapja, és ahová alja módon csatlakozott Vecsey Tamás is. Pedig 2014-ben nagyon is elítélte a zaklatást, sőt, 2015-ben is rászólt valakire, hogy ne névtelenkedjen már háromféle nicken körülöttem “infókkal”.
      Öt zaklató, aljas, belemászós kommented van itt két nap alatt, egyazon IP-ről, három néven, ennyire manipulatív vagy, éreztetve, hogy ti sokan vagytok és mindent tudtok.
      A szakma szégyene: vagy, civilben régész és fordító, lehetne ennyi eszed, hogy sunyiban a magányos, kiszáradt életedben mással foglalod el magad, nem alja trollkodással minősíthetetlen hangnemben.
      És az igazi röhej: odapofátlankodtál februárban a rémes fejeddel, aljaskodva egy estemre élőben. Itt meg van pofád zaklatásról magyarázni, valakivel kapcsolatban jólértesültködnöd, akihez amúgy semmi közöd, csak az tartja össze veled, hogy neki is érdeksérelme van, amit tévesen hozzám köt. (Közös ellenség, üssük.)

      Kedvelés

  4. Mindent elárul, ahogy falkaként, nemjó: csürheként ítélnek és köpködnek azonnal a hű wmn olvasók, meg Gumiszobáéi is, miközben azok oktávokkal színvonaltalanabb, végtelenségig manipulatív, gagyi, viszont uszulós, hőbörgős posztjaikra ugyanezek az emberek vadul egyetértenek.

    Broáf.

    Az külön vicc, amikor saját szerepüket picikét eltúlozva jönnek most a kiábrándult olvasók. Hát nyilván most brühü van.

    Kedvelik 2 ember

  5. Szia.

    “Látom, hogy olvassátok. Amit kérek: ne állj ki mellettem. Saját néven végképp ne. Köszönöm, de rád veszélyes és polarizálja az őrületet. Olvass, és írj privát, ha van mondandód.”

    Ne haragudj, ezzel elkéstem nagyon, de nem bántam meg a saját szempontból, de hidd el semmi rossz célom nem volt vele. Nem bírtam szó nélkül végignézni. Zsigerileg rosszul vagyok attól, mikor tömegek szervezetten ráugranak egy jelenségre, és különbnek gondolják magukat.
    (A skarlátbetű az egyik kedvenc regényem :D)
    Nem hiszem, hogy bárki attól fog megváltozni, hogy odaírtam, de ha csak egy embert visszatartottam ezzel, nekem már megérte.
    Pont azért is írtam, mert szerintem tudok elég objektíven tekinteni az egészre, holmi feldúlt állapot alatt adott tanácsokra nem hallgatok, az élettapasztalat nem garantálja azt sem, hogy nem palizhatják az adott személyt.

    Leesett egy idő után az is, hogy moderálni sem tudsz, és hogy mások ezen a címen buzdítanak kommentelésre, így végképp patthelyzetnek és undorítónak találom.

    Mondjuk abba is hagytam a hadakozást, a jövőben tiszteletben tartom, amit kértél, ez sem volt tudatos megszegés. Ha előbb olvasom ezt, máshogy tettem volna, nagyon valószínű.

    Nekem nem írt privátban senki, de minimum őrült dolognak tartanám, az biztos.

    Maradj olyan, amilyen vagy – kérném, de te neked ez alap. Nagyon köszönöm.

    Megfordulhatna a világ egyszer… Örülnék neki.

    Kedvelik 2 ember

    • Nekem mindig kicsit dilemma, hogy mennyire folyjak bele (nemcsak ennél az esetnél, hanem hasonló helyzetekben, másokkal is). Egyrészt késztetést érzek, hogy kiálljak a butaság, igazságtalanság ellen. Másrészt meg, ha belegondolok, lehet, hogy engem ez pl. idegesítene, ha velem történne, mert engem ne akarjon senki “megvédeni”, majd én intézem, ahogy jónak látom, ki tudok állni magamért…stb.
      Végül írtam pár kommentet facebookon, de nem sok értelme volt sztem, úgyhogy hagytam inkább. Nem akarok kéretlenül beledumálni, még jo szándékkal se.

      Szóval jó, hogy ezt leírtad, Éva, így tisztább a helyzet.

      Kedvelik 1 személy

      • Szerintem pont jó, arányos volt így (ma olvastam), én csak azt kérem, hogy akinek nem ment eddig, magától, hogy szól, odaáll, az ne erőltesse, ne legyen ilyen nyomás rajta. tök jókat írtok privátban. Én egyedül is erős vagyok, igen, és csak azok zavarnak, akik odasündörögnek nézelődni, borzadni, beszólogatni, fontoskodni a régi, belső blogos emberek közül. Nem bírják elviselni, hogy itt én tematizálok, én vagyok az érdekes, ők csak bamba bámészkodók. De tényleg, a fejem tetejére állok, akkor is így lesz.
        Tudom, látom, hogy vagytok, sőt, te pont itt voltál 2014-ben, láttad, kik voltak itt, hogyan viselkedtem velük, és mennyire gáz ez. A közös múlt nagy erőt ad.

        Kedvelés

  6. Nem félsz, hogy azért a rengeteg okádék dologért, amit másokkal művelsz, egyszer majd jól pofánbasz valaki, aki kevéssé kultúrember, mint az eddigi áldozataid?
    Őszintén érdekel.
    Te írónak tartod magad? Meg áldozatnak? Érdekes, hogy állandóan megy a harc mindenkivel, ettől érzed magad elemedben, ugye?
    Ha olyan jól érzed magad, okos vagy, művelt, sportos, gyönyörű, akkor miért szorulsz rá, hogy ezt folyamatosan bizonygasd? És telehányd mások lelkét a mocskolódásaiddal?
    Minek írsz, ha annyira lenézed az olvasóid, hogy mindenkit agyhalott, felületes idiótának gondolsz, aki szerint tehetségtelen vagy? Kinek a véleményére adsz a sajátodén kívül? Annak a pár szerencsétlen seggnyalónak, aki még mindig nem ébredt fel?
    Nem fáj tükörbe nézni? Erre maszturbálsz, hogy minél többen utáljanak, lám, ma is jól kibasztál valakivel?

    Kedvelés

    • Nem, nem tartom magam írónak, papírkönyvem a blogtól függetlenül nincs is. Blogger vagyok, szöveget írok. Ezért pedig a művésznő meg aztán végképp nem az, de nem csak ezért, hanem mert influenszer. Röhejes, hogy ezt nem látjátok.
      Nem, nem félek. Egy izmos is volt, de ezek szutyok, gyáva emberek, bénák és rondák, nem mutatkoznak, a Krisztiánon is szakadtunk.
      Nincsenek áldozataim, visszaszóltam annak, aki megpróbált kicsinálni, illetve kiröhögtünk néhány kiröhögésre érdemes netes manipulálgatót, ez teljesen ártalmatlan. Nem kell internetezni annak, aki nem bírja, lehet kertészkedni, sütit sütni, dugni is.
      Pont hogy senkit nem nézek birkának, aki itt értően olvas, nem vagyok én Szentesi – ezért kérem őket mérsékletre, drukkerség mellőzésére, szuverén gondolkodásra.
      Téged nézlek le.
      Nem érdekel, ha utálnak, nyilván a gyárosok is utálták a munkásfelkelőket, de akkor mi van? Fellógatták őket mindenképp.
      Nem bizonygatom, ott egy fotó, meg leírom tényszerűen az edzést és a hangulatot, két maratonomat, vagy tudnivalókat, tök kreatívan, persze nektek, akik nem edzetek és sehol semmi tónus a testeteken, ez bizonygatás. Amúgy az öntudat, a megélt siker ereje nem ciki, sőt, nem kell szégyellni, hogy izmos vagyok és zúzok. Az üresség a ciki, a tartalmatlan kontent, a “smink nélül edzem”.

      Én ezt a sztorit úgy látom, hogy Szentesi Éva járatta le magát, de kurvára, már bánja, hogy rámszabadította őket, meg azt is, hogy ilyenek ezek az ő angy imádói. Én mindig is ilyen voltam, kimondtam félelem nélkül azt is, ami kellemetlen, de fontos, jobbító, vagány, és aki érti, az nagyon érti. És jogom van visszaszólni, ha gyaláznak. Bírd már ezt lenyelni.

      Kedvelés

    • Azt érzékeltem a túldrámázott, hiszterikus, profetikus hangvételű (nevetséges) kommentjeitekből, hogy kurvára féltek, de nem azért, mert én gonosz vagyok, hanem mert látjátok a nívókülönbséget és főleg azért, mert van takargatnivalótok.

      Kedvelés

  7. Sose éreztem, hogy elvárás.
    Téged gondolkodó emberek követnek.

    … és egyre inkább.

    Arról könnyű írni, amiben nincs kockázat. Minden esetre populárisabb is.
    (minőség – mennyiség elvből mindig az előbbi a fontos :))

    Kedvelik 2 ember

  8. nahat, a kis történetem önálló életre kelt! nyilván az egész beltér tudja, hogy én voltam az a balfasz lakáskiadó. nem is tudnék mit mondani, igazából nem biztos, hogy transzellenességre akarnám felhasználni ezt, de ha jobban belemegyek, kkor valószínűleg mégiscsak szívesen használnám arra, szóval egészen gálánsan elfelejtettem ezt a dolgot mind a 30o ezer forinttal együtt.
    tudom, hogy nem erről szól a poszt, de meglepett, hogy két év után ez most kezdett el így forogni, és nem is igazán tudom mit gondoljak, hogy érint, hogy mindenki tudja, micsoda balfasz voltam, de különösen a családom.

    Kedvelés

      • Nekem volt ilyen anyuka-segítettem is az újrakezdésből, nem annyira szép állapotban adta át a lakást, és akkor még finom voltam, de károkat kifizetett pl. önként. Amúgy, minden fóbia nélkül: a normalitás a garancia, mármint a bérbeadó szemponjából. Ha valakinek rendezettek a viszonyai, nem tűnik el, normális családi kapcsolatai vannak, nincs törő-zúzó bántalmazója (aki jön majd őrjöngeni… jaj. Egy ilyen befogadott nő kiakadt a kikötésen, hogy nem jöhet oda a férj). És ő miért is szorulna olcsó/ingyen lakásra? Segíteni azért inkább annak kell, akinek életvezetési, mentális, emberi gondjai vannak, és ő nem lesz felelős meg dolgos, épp ez a baja (és, ezennel megkönnyebbülten teszem le azt a dogmát, amelyet nemrég még természeti igazságnak hittem:), tehát nem az, hogy őt kirekesztik, a világ elnyomja. Én nagyon kevés rendes, pontos, korrekt embert ismerek azok közül, akik személyes, munkahelyi, lelki, anyagi válságban vannak. Én se voltam az a nehéz időszakjaimban (de mondjuk albérletben nem hagytam gányt). aki rászorul 0 forintos vagy nagyon olcsó lakásra középkorúként, és családi, baráti körben nem tudja megoldani az olcsó lakbért, azzal lesznek zűrök valószínűleg. Meg akinek ráadásul ilyen elnemfogadási, kisebbségi bajai vannak, az gyakran zavaros lélek, strukturálatlan napok, konfliktusok, depresszió, minden. Innen már ez a különlegességvadászat iszonyú ciki, jaj, ő micsoda elnyomott, érzékeny, milyen nehéz neki, és akkor most még a 33-as paargrafus is… de amúgy szerintem ez igaz a Ritáék által dédelgetettekre mind. A hideg futkos a hátamon, hogy kik jártak nálam, nézegették a dolgaim, ették a kajám, a fantasyművésznő, ADHD-val turnézó fiú, nekem az interszex értsük meg zaklatóm. Ahogy kihasználtak másokat.

        Kedvelés

  9. Süti a nap a seggem, és mérleget vonok. Addig is szüret:

    Bemutatkozásom, amely annyi indulatot hergelt (ezek a saját oldalamon vannak):
    Jó reggelt mindenkinek, köszönöm, hogy ennyire érdeklődtök a blog iránt!
    Ki ez a gonosz Gerle Éva, és miért ír ilyeneket? Miért bántja azt a szuper tehetséges és küldetéses, tiszta lelkű íróhősnőt?
    Felületesen ítélsz, behergeltek, drukkercsapat része vagy, a hatodik cébe jársz, vagy rászánsz öt percet, megnézed a szövegeim minőségét és az értékrendemet, hogy “mire ekkora a pofám”, és úgy formálsz véleményt?

    ETTŐL lettek kurva idegesek. Meg mert kimondtam: ő egy influenszer, amit a meghatással nyom le a torkodon, meg hogy jelöletlen reklámok özöne, néha állítva: nem reklám az! Dühítő, hogy tőlem tudja meg. Dühítő, hogy valaki begiccselte a zavaros érzelmi történetébe, rákjába. Hogy használták, és nem vette észre.

    Kommentek:
    Próbálok rájönni, mi késztet valakit arra, hogy ellenérzéseit a közösségi médiába, ráadásul ilyen formában kifejtse.

    Beleolvastam nehany irasodba, szerintem nem tudsz irni, osszefuggestelen, hosszu hablatyhalmazt fosol ki, szennyezed az emberi lelket, szegyen.

    Nem tudok, sem akarok olyan emberrel értő és figyelő lenni, aki… (…) KI KÉRTE? 30 kommentben basztatott összevissza, lelkizve, elárasztva, jóemberséet bizonygatva. Az erőszakmentes kommunikáció és az énközlés mint kommunikációs erőszak, nagyon ravasz.

    De ma belenéztem az utóbbi írásaidba, és szinte mindegyikben Szentesit szídod folyton, engem ez újra elrettent. (vett ő is jutalékos tesztet, bedőlt a maszlagnak, kognitív disszonancia van)

    Szörnyű, hogy ilyen emberek, mint te mérgezhetik mások lelki világát, alaptalanul bánthatnak szabadon, amögé bújva, hogy szólászsabadság van. Harcolj inkább a környezetszennyezés ellen, azzal mindenki jobban járna. Nagyon gáz vagy

    valószínűleg visszanézek még majd, de mint már régóta, nem a blog írója és annak gondolatai, szövege miatt, hanem az ekézettek miatt, hogy már megint mit talált ki, na, hányadik mondatig bírta Gumi említése nélkül.
    :DDD nem használok óvszert

    a holttest megtalálásának napján ?????? tényleg azt hiszik, én figyeltem lihegve, bevonódva az ő életüket. Bővebben:
    szerintem szándékos volt annak a versnek az elemzése a holttest megtalálásának napján,
    én akkor meg is kértem mindenkit, hogy aki ezek után elfogadható személyiségnek tartja Gerle Évát, az ne legyen az ismerősöm
    de nekem jön kommentelni, kioktatni, rég letiltott nő!
    és még, “kiegyensúlyozottan”:
    pár éve még komolyabban nem merült fel bennem más vele kapcsolatban, csak a nárcizmus meg a gonoszságra való komoly hajlam,
    most már azt gondolom, leginkább beteg
    de ha tényleg beteg, felelősségre vonható-e a tetteiért?
    a jogi útra terelés valszeg teljesen ésszerű ebben az esetben – talán sokminden kiderül, talán lesz jóvátétel is -,
    hogy drukkol ennek! és megint jön a manipulatív diagniosztizálgatással, lejáratási céllal, a “segítségre szorul” ürüggyel… nem láttatok még szabad, tehetséges embert, annyira mindenki birka. Ez van, és ezt nézem le. És ez a butus tömeges hisztizős nőjogi katyvasz fog eltűnni, most vert egy nagy szöget ezzel a hadjárattal a saját koporsójába. Adja Isten.
    és:

    a rajongótábor Gerlére uszítása meg nem etikus semmiféle ilyen jellegű dolognál,
    amikor az “üldözöttnek” nincs hasonló számú rajongótábora, szinte egyedül áll,
    mert akármit is csinált,
    ez tömeggel csak sima “lincselés”
    (persze ez virtuális tér, de akkor is)

    Az a botrány nektek, hogy valaki gondolkodik, szabadon bírál, mert nem tartozik érdekkörhöz, nem keres az igazodással, beállással pénzt. Hogy valaki független, és leszarja a tabuitokat, és mégis és megy a drámázás, kavarás, meghatás. Kedves kommentíró, aztán a zöld keretbeli vádaskodás rá nem tartozó dolgokban, amit az imádott gumid előad és terjeszt, az okés? bosszúból okés? Angéla csak meg van sértve, alázva attól, hogy írok, vagyok, jobban élek, íráasból élek, tényleg edzek, és nem a neten van a lelkem.


    máshol pedig, figyeljük a semmi öntömjént:
    Én csak beugrottam, mert épp két könyvem jött ki akkoriban a kiadónál (nem fényezem magam, de azért elmondom, hogy mind a kettő az előrendelés napján bestseller lett), nem igazán akartam sok időt ott tölteni. Viszont egy zsidó szeretetkonyhán jártam két nappal korábban a 8. kerületben ételt osztani meg takarítani, és lett egy sztorim egy hajléktalan roma srácról a konyháról.
    :DDDDDD

    Itt pont 40 ezerrel többen vagyunk, mint ott…és a Szentesi bár néha tiszta gyagya, de imadnivaló gyagya, és a miénk.❤
    :DDD

    Szerencsi Éva, szeretünk!

    Köszönjük az értő olvasó válogatását.
    Miért írok erről szombaton, megkésve? Mert nincs bennem FEAR OF MISSING OUT: csütörtökön, pénteken és ma reggel is az igazi életemet élem.

    Kedvelés

  10. És a mérleg:
    én elmondtam a véleményem, értelmesen, erősen. Ez jó.
    Kiderülhetett, amit nem mondott ki még nagy elérésű kritikus sehol (a magánkommenteket törölték): influenszer, átverés, műmeghatás, rákturné, jelöletlen reklámok, rejtett szponzoráció (a wmn-en is) és emellett rossz írói szint. Ennek legyen vége! Ez jó.
    Nagy sértődések emiatt a kimondás miatt a jóindulatú naivaktól, köztük itteni olvasóktól is, mert nem vették észre az átverést, a felháborodásból eredő méhkas-kommentek, érzelmi érvelés, személyeskedés, taglalás, buta vádak, “eddig nem is tudtam, ki ez a nő” stb.: ez nem jó, de elkerülhetetlen, olyan, mint az izomláz.
    Sokakhoz eljutott, amit írtam – tudom, utálnak meg minden, de így vagy úgy beakad a szó. Ismerem ezt: utál, de azért rágódik azon, amit mondok, másnak később mint saját alter véleményt mondja, akkor is, ha nyálzott egy kötelezőt az íróhősnőnél kommentben. Vagy legalább a jó mondatot, okos megfogalmazást viszi… az is hat. Ez jó.
    A behergelt, ölelgetős nőtömeg, köztük félanalfabéták megmutatták a lényegüket: miben hisznek, mire képesek, hogyan bánnak valakivel, aki nem az ő tabuik szerint létezik, és (ez fontosabb) a jóval okosabb nyerészkedők, a kalkuláló opportu-feministák, a más okból ellenségek, a nőjogi pózaikat és pozícióikat féltő drama queenek is megmutatták az igazi arcukat. SZÉGYEN. De: ez jó. Hulljon, váljon cikivé az, aki ebben tocsogott. Akinek ilyen indíttatású nők a hősnői, az zavarodjon össze.
    Barátomnak hitt emberek (vagy engem a barátjuknak gondolók), régi blogolvasók szimatoltak bele a közhangulatba, és kényszert éreztek, hogy beálljanak valahova – oda álltak. Fecsegtek, fontoskodtak. Mintha a sajtótájékoztatót kéne tartaniuk, mintha kérdezte volna bárki a véleményüket. Ez is jó, valahol, tulajdonképp.
    Szentesi Éva szerzői oldala eltűnt, ezt ma reggel mondta valaki, okát nem tudom és nem firtatom. Én nem jelentettem és nem tettem semmilyen lépést, és nem is kértem senkit ilyesmire. “Lekerült a poszt”, írta az egyik aljadék katasztófaturista. Ha eltűnik az influenszerkedés, rákkal manipulálás, ha ez a biznisz bedől, ha jobb cikkek lesznek tízezrek elé téve, annak én örülök. Ez jó.
    NE LEHESSEN HALÁLLAL, BETEGSÉGGEL MANIPULÁLNI, igenis tiltsa etikai norma, fb szabály, hogy ilyeneket ismertségre, termékeladásra lehessen konvertálni. Ez a célom (ha bárkinek nem állt volna össze), nem az embert utálom. Lippai Mariannát megállították (és nem mondta senki akkor, hogy szegény…). Én abba nem álltam be, nem is volt a nő eladva írónőnek, intellektuális tartalomnak.
    Kaptam jóleső sorokat, gesztusokat többektől. Ez jó.
    Egyvalaki törölte a havi 500-as kávétámogatását, neki visszautaltam egyben az eddigit, senki ne érezze, hogy átvertem, nem is olyan vagyok, tartozom neki. MINDIG ILYEN VOLTAM, élem is, nem csak duma. És egyre jobb, élesebb. Jól is érzem magam (nem most, ettől, többéves folyamat).
    És: az én olvasóim is megmutatták (itt és a blog facebookoldalán), hogy gondolkodnak, mérlegelnek, nem hergeltek, nincs brancs, nincs buli, balhéélvezés, nem érzelmileg vannak velem – nem is velem vannak, értékekkel vagyunk mindannyian.
    Ez a legjobb.

    Kedvelik 2 ember

  11. Igen. nagyon picsarózsaszín az összkép, és most nagyon röhögök rajtad már megbocsáss. Főleg, hogy csak olyan kommenteket jelentetsz meg (a saját kiposztolt statisztikád erre ékes bizonyíték), amit akarsz. Kapcsold ki a moderációt kiscsillag, oszt nézzük meg, mi jön ki belőle. Ja, hogy ennyire nem vagy tökös leány? Bocsesz.

    Te tényleg nagyon primko vagy, hogy nem érted miért tűnt el Szentesi….
    Ebből is látszik, hogy csak vagdalkozni bírsz, az észjátékhoz már nem értesz. Ügyvédnek megbízólevél hiányában visszaszólsz? Fingod nincs….
    Nem baj, majd ha több eszed lesz, megérted 🙂

    Kedvelés

    • Ezt azért megmutatom neked. Egy zaklató generált egy szoftvert, és azzal fél nap alatt alatt 2000 ilyennel árasztotta el néhány posztomat, ezt történetesen 433-mal (a piros szám). Ezeket kéne szerinted beengednem, mert biztos hülye vagyok. Szerintem meg ápolgasd a saját blogodat vagy amid van, itt én döntök, és meg se kell magyaráznom. Ilyenek vagytok ti, “Ancsa”, hogy nem szégyelled te magad a nagy bennfenteskedéssel. Ezt toljátok, ki technikai “tudással”, ki anélkül:

      Figyelgettek vadidegenként álnevek fedezékéből nagy ítélkezve, sutyerák intellektussal, saját gobdolat nélkül, fos testtel, és ha dühít, amit láttok, azt akkor le kell rontani. Alattomosan gyalázkodtok, semmiközötök ügyeket taglaltok mohón, mert
      NINCS ÉLETETEK, de ezzel sokan vannak így, viszont ti ráadásul nem is bírjátok elviselni, ha valakinek van. Ha szuverén, ha létrehozott valamit, ha edz, ha fölöttetek áll.


      Mivel én nem vagyok fontoskodós-pletykás, nem nagyon agyaltam, miért tűnt el akkor SZÉ. Megroppant, gondolom. És ciki lett neki, ahogy rámuszította az ostoba, hergelhető követőit. Ő valóban azzal küzd, hogy nem elég jó. És ez nem úgy van, ahogy elképzeli, hogy valami hevült szövegben panaszkodik, hogy neki kételyei vannak a kvalitásait illetően, és akkor majd mindenki odarohan vigasztalni, hogy “dehogy! jól írsz, nagyon is”, hanem… tényleg nem elég jó. Nehéz ezt nem tudni, nehéz ezt elfedni maga előtt, ezért van ez a sok rizsa minden felszínességről. Fölnyomták egy nyilvánosságba, egy pódiumra mesterségesen, megépítették neki a brandet, publicitást kapott – és nem bírjaésszel, sorral, szívvel, lelkierővel. Üres az egész. Beszédmódokat imitál, beleül trendekbe, nem élte meg azt, amitről beszél, azok is mások élményei. Végtelen egoizmussal azt hiszi, ami neki fáj, az mindenkinek fáj. Engem ezzel nem tud behúzni, mert én kiskorom óta jó szövegeket olvasok, de ismerem a bénákat is, tudom, ki kit utánoz, mik a beszédmódok, mi nem egyéni hang.

      Kedvelés

  12. Nem tudom, hogy megy ez férfiak által írt tartalmaknál, de felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ott is megy-e ez a fajta érzékenykedés/hisztéria/hőbörgés egy-egy élesebb kritika miatt. Vagy ott ez vagány dolog, hogy Józsi leírja, mit gondol, és leszarja, ha ez nem tetszik másoknak? Röhögnek egyet, vagy “elküldik a faszba”, ha nem tetszik nekik, de nem lesz ebből örihari? Ott nem lincselik meg azt (a férfit!), aki tabukat mer döntögetni, kimondja azt, amit más nem (lát vagy mer), nem lesz belőle zaklatási, tönkretételi, árulási vád?
    Ott menő, férfias, karakán a félelem nélküli véleményalkotás, tipikus (hagyományos) női térben (pl. wmn) pedig cirkusz van, “csalódtam benned”, “beképzelt vagy”, “tönkreteszed nőtársaid”, brühühü?

    Hát, én ilyen nők között, ilyen térben egyáltalán nem szeretnék lenni. Baromi kínos.
    Én arra törekszem, hogy értelmes, gondolkodó, felnőtt emberként éljek, fejlődjek, és nagyon sértőnek, lekezelőnek érzem az összekacsintós hangnemet. Mintha ismerne, mintha tudná, mit gondolok, mit teszek, és ugye én is úgy, hát mindenki, persze, nem baj, sőt, menő, legyen szó tök ciki vagy béna dologról akár. És akkor ezt a viselkedésmódot vagy tettet úgy állítja be, mintha az lenne az origó: “mindenki ezt csinálja”.
    Röhögcséljünk, de semmiképpen se vállaljunk felelősséget, vagy mondjuk ki, hogy elbasztunk valamit (röhögés nélkül!). Azt nem szabad. Legyünk vidámak, röhörésszünk a semmin, habosítsuk a semmit, a lényeget pedig kerüljük el jó messziről, nehogy már arról is beszélni kelljen! Mert akkor még változna valami, és az nagyon nem jó dolog az üzlet szempontjából. A gondolkodás veszélyes! A fejlődés veszélyes. Maradj csak a seggeden, sóhajtozzál, kattints és vásárolj.

    Milyen kettős mérce ez is: szerintük azzal teszi e blog írója tönkre a “nőtársait”, hogy az igazságot keresi (és kimondja), de ahol azt szisztematikusan elferdítik (sokszor saját érdekükben), ahol manipulálják és infantilizálják az olvasót, ott mindenki ujjong, puszi, pacsi, minden. Hát, ez kell nekik, értem, de miért okádnak át a másik oldalra, ha valamivel nem értenek egyet? Na, itt van a kutya elásva. Mire ez a hatalmas indulat, agresszió. Mi rejtőzik alatta?
    Ha rendben vagy az életeddel, akkor totál leszarod, hogy ki mit mond. Vígan lépsz tovább. Elfér ez a blog is, meg az összes többi is. Nem akad be neked, nem leszel ideges… Így van?

    Kedvelik 1 személy

    • Techblogokról mesélt G., nem ilyen személyeskedő, de ott is ment (tíz éve kb.), mondjuk Plaszti Józsi imádja az Apple-t és ért is hozzá, erre randombéla írja, hogy persze, ott ülsz a kétmilliós gépeddel, de nekünk is kell valami, akiknek erre százezrük sincs, meg valahogy mindenki Lamborghinit meg Ferrarit vezetett már, de a Dacia a legjobb, 🙂 szóval hazudozás, vetítés, irigykedés van, továbbá politikai témábannácizás, bérencezés, lehüklyézés vagy akár a “most dugom anyádat, gecis lett a haja” stíl is, de ilyen lelkek ilyen direkt kifordítása, ennyi bántás, ennyi unalom, műköröm, tyúkól és szövegnemértés szerintem sincs a férfiak tereiben. Viszont a kommentelés életstíluskémt, a figyelgetés, kotnyeleskedés biztosan megront mindenkit, eleve is arról tanúskodik, hogy a valódi élmények hiányoznak. Fel szoktam ülni időnként, éjjel: EZEKET NEM SZERETI, ÖLELI, SZAGOLJA SENKI, az a bajuk. nem szereti senki őket önmagáért, nem tartja őket senki eredetinek, izgalmasnak.

      Dalma játssza a nagy kiegyensúlyozót, pedig a lényeg azért az, hogy ide is, oda is nyal egyet, éspedig évek óta, jaj, lányok, ne veszekedjetek, olyan jókat írsz, Angéla, a plágium és az árulás szerinte nincs is, és szerepelni szeretne mások témáiban, tereiben. Érett ember nem magyaráz nyilvánosan fölülről mások (magán- vagy ügy-) konfliktusaiban, hanem távol marad. Csak most láttam, miket írt hozzám, amúgy végül Angéla is elküldte a picsába. Nem kell fölülről beszélni, ennyi.

      Kedvelés

    • Tönkretételi vád: örülök, ha most a fejükhöz kapnak többen, hogy bazmeg, ez tényleg sántít, szépészeti arckenés, Bialetti, Törley, Neumannlabs, ez átverés, a műmeghatás mind ezt szolgálta, évek óta! (És az ügyek abbahagyása is, az is, hogy a nőnapon SZÉ már nem volt szónok, mert a hirdetők nem kedvelik, szerződést bontanak.) Ne ez legyen a menő, a hősi, a feminista! Szerintem ez fontos, ébresztő. Legeyen értelmes beszéd. Biztos talál valami melót, járjon le ez a lemez is.

      Amúgy 41 lájkoló jött most, nálam ez sok, mert nem rúzsoskodom sehol, szóval nem mindenki hangoskodik ám.
      Ja, és az egészet, a képernyőfelvételeket, a rögeszmés utánam keresgélést Angéla szította ám, ez nem SZÉ egyedül, súgtak neki. Továbbá, ugye, megírtam a férjnek is, mi a gond vele, ez így együtt elég, tagadnak, cirkuszolnak.

      Továbbra is undorítónak tartom és osotorozni fogom a személyes, érzékeny témákkal való meghatósdit, a Trvtko-típusú könnyes szemű, “adakozzunk” újságírást ugyanúgy, mint a rákkal manipulaálgatást, talán etikai panaszt is megérne.

      Készül Tamás rovata is!

      Kedvelik 1 személy

    • “Elfér ez a blog is, meg az összes többi is. Nem akad be neked, nem leszel ideges… Így van?” Amúgy én is ideges lettem Szentesi Évától, pontosabban attól a kavarástól, hamisságtól, színvonaltalanságtól, amit megtestesít. Csak én mondjuk a véleményem kifejtéséből élek, nem hobbikommentelő vagyok.

      Kedvelés

      • Persze, én is ideges leszek, nem pontosan fogalmaztam: nem mindegy, hogy mitől leszek ideges: valaki a tyúkszememre lép, kimond valamit, amivel nem akarok szembenézni, vagy nem vagyok azzal a témával rendben (magamban), vagy valamitől, amit értékrendemmel ellentétesnek, károsnak, manipulációnak, hazugságnak stb. tartok.

        Saját érzékeny pontomra tapintott-e rá, vagy égbekiáltó visszaélést látok.

        Kedvelés

    • A férfi virtuális terekben nincs ilyen. Ocsmányul leoltják egymást egyszer, nagy konfliktus esetén kétszer, aztán mindenki megy tovább. Nem intellektuális a megközelítésem: a férfiak azért nem csinálnak ilyen a másik férfival, mert úgy szociálizálódtak, hogy ha piszkálod a másik kant, akkor előbb vagy utóbb pofán leszel baszva. Nem virtuálisan, meg képletesen szólva, hanem fizikailag.
      Nőknél meg elfogadott a szurkapiszka, és egyáltalán nem érzik a határt, mint alsóban amikor beállnak a menő csaj mögé és azt hiszik hogy ők is menők ha ugyanazt utalják. Következménye úgyse lesz, maximum sír az áldozat.
      Ez esetben a szánalom csúcsa hogy ez az ostobenkó Szentesi a menőség, aki mögé be kell állni.
      Igyekszem moderálni magam, mert rettenetesen irritál a Szentesi jelenség, de övön aluli lenne leírni a véleményem a nyilvános párkeresősdi vekengésén is. (Hogy lehet valaki olyan fogalmatlan, hogy rákkal, csonkolt testel és annak következményeivel turnézik egy ország előtt, majd újra egy ország előtt veri magát, hogy nem érti miért nem jön az egészséges, ép herceg.)

      Kedvelés

  13. Sajnos, nem állnak le… És főleg ez a célozgatás. Hogy így be vagyok akadva.
    Ildikó hosszú posztban fejtegeti, hogy ő jó ember, de én nem. Azt hitte, így másnak is előírhatja, hogy ők is jó emberek akarjanak lenni úgy, ami szerinte az, de én nem vagyok jó ember és nem akarok fejlődni.
    Így jártam.
    Ott ül fönt, és ítél, megmondja, mi helyes, embereket egészben elintéz, nem véleményekkel, szavakkal foglalkozik, jóságról papol. SENKI nem ír a bírálataimra semmi tartalmi reakciót.
    Én csak egyet akarok: hogy buta ne legyek soha. Nevezzenek gonosznak, röhögjenek, hogy elbuktam, gúnyoljanak, hazudozzanak rólam, pereljenek be vagy bármi, haljak bele, de a szuverén éleslátásomat, a józan eszemet, a saját véleményemet nem adom.
    Majd eltelik két év, és megmutatja az idő, ki ír, ki igazi, kin látnak át, ki önmaga.

    Kedvelés

  14. Vecsei Anita, érdekes és értő, amit írsz.
    Most olvastalak el. A férjemnek egyetlen szervét sem operálták ki, és nem is túlélő. Mit nem értetek magyar szavakon?
    Nem kell olvasnod és szerintem semmit nem kell eldöntened sem. Kövezésben részt venni, odatódulni aljasság, akármilyen higgadtak a szavaid.

    Kedvelés

  15. va, szerettem volna leirni, ami az elmult napokban piszkal az ugy kapcsan. Lehet, hogy nem a blogodon kellene, de akkor legfeljebb nem engeded be, viszont en emiatt nem akarok regisztralni a forumra. Gondolom olvassak az itteni posztokat. Tegy vele belatasod szerint.

    Beleolvastam az Index forumon tavaly ota zajlo gyalazkodasozonbe. Annak ellenere, hogy vannak, voltak fenntartasaim azzal kapcsolatban, hogy mennyire erdemes belemenni es idoben elhuzva foglalkozni regi serelmekkel szeretnem elmondani, hogy gyalazat ami ott folyik. Azt a primitiv, aljas ragalomozont -ami ellen allitolag ti leptek most igy fel, csordaban, mondvan, hogy a blogger zaklat aljasul benneteket- valojaban barmilyen aljassagot ubereltetek, nincs erkolcsi alap ami igazolhatna a tortenteket. Ketsegbevonni, tagadni, hogy a blogger jol ir olyanoktol eleg hulyen hat, akik nem tudnak egy eredeti mondatot osszerakni, sem. Hat eloszor is: Nem, Angela, tenyleg nem tudsz irni, nem csak jol nem, hanem sehogy sem. Amit irsz az egy rakas szar, stilisztikailag es tartalmilag egyarant, bar vannak akik unnepelnek, de ne altasd magad, nem az ertelmiseg. Amolyan videki hoborgo oregasszony stilus nemi “modern” alparisaggal fuszerezve. Az a baj, hogy igen, ott a “geci” szo az ami, alpari, kozonseges.
    Villo, alias tavasztunder, most tenyleg attol, hogy magas beosztasban hovatovabb miniszteriumban dolgozik, az mennyire erv amellett, hogy az illetonek igaza van es nala az erkolcsi foleny. Ne mar, okos nok ti ott….
    Jol emlekszem meg, amikor ti is hozzaszoltatok az itteni bejegyzesekhez, pont az olyan jellegu noi magazinok ellen volt eroteljes kirohanas, amit most hirtelen magasszinvonalunak es ertekesnek akartok lattatni. Pedig nem az. Es szamotokra sem az, de most fogjatok ki epp a szelet a vitorlabol. Engem Szentesi Eva nem erdekel kulonosebben, de megneztem a pezsgos reklamot, bena, sotlan, ondolalthaju butacsajos, igen. Olvastam is valamit, de semmire sem emlekszem belole es nem azert mert rossz a memoriam, hanem azert mert semmilyen, 5 masodperc alatt felejtheto iras volt. Nem misszio, hanem uzlet amit csinal, en is igy gondolom, nem kell sokat agyalni rajta, hogy leessen a tantusz. De felolem csinalja, en nem olvasom es amugy is tele e kies hasza kulonfele opportunistakkal, hat viragozzek ezer virag. Az viszont, amikor eloszor kommenteltetek az Evarol a facebook posztja alatt es o nem torolte, nem kuldott el benneteket a busba, az igen is gaz. Ez nem csak benneteket minositett hanem ot is. Ez van.
    A szerelem. Amit az az alak muvel es ir az a legaljasabb es ti ehhez asszisztaltok, elvezitek. A peldas apa es ferj, csodas hazassagban, uhh. Az ilyeneket te peldaul Angela, elmeletben kiherelted itt a blogon, most egy ilyen ferfi segget nyaljatok, akinek “erdekes hobbija van es kreativ is a tetejebe” anyam borogass, megint egy bullshit. Ki nem szarja le a hobbijat, tetu modon viselkedett egy novel (valojaban tobbel) es ezzel turnezik, ti pedig engedelmesen tapsoltok hozza. Egy olyan faszi, aki “pornofetrengeseket” emleget egy igazi jellemtelen suttyo. Persze a blogger csak bekepzelte ezt a szerelmet, holott csak nehany dugasrol volt szo, de hat hulye volt igy atbasztak. (irta ezt valaki nagyon empatikusan) Fasza. ( Ezert az egeszert csak egy valaki szegyellheti magat kurvara es az kizarolag az ugyvedur. Nem a kapcsolat miatt, hanem az utohatas miatt, a lejarato kampany miatt, remelem modanom sem kell.) Aldozathibaztatas ez a javabol, ami ellen anyit frocsogtok orrba-szajba, ti nagyon onallo, szuveren nok. A masik, rohejes erv, hogy nem gyaszolta eleg hosszan ( vajon mennyire hosszan illendo szerintetek) a ferjet, hanem adabszurdum szerelmes lett. Te Angela, aki itt rinyaltal a szemet ferfinepsegen including your husband, bezzeg helytalltal, meg ma is eszedbe jut nap mint nap. Ez lenne a minta, a kovetendo ugyebar, hat ezt nem neked kell eldontened es masnak sem, ezen csamcsogni izlestelen es felesleges is. Es bocsass meg Angela, te sem tutel es tunsz tulsagosan osszetortnek a vesztesegeid utan, but the life goes on, in your case, doesn’t it?
    Osszefoglalva, amit a forumon muveltetek, a maganugybe tartozo tabutemakon valo csamcsogasotok idegenek bevonasaval, barmennyire is szeretnetek erkolcsileg nem igazolhato. A legsotetebb bugyorban tocsogtok.

    Kedvelik 1 személy

      • Mirol nem tudtal? ( Ezt nem igazan ertem, lehet, hogy nem is nekem szol.) A forumon zajlo torteneskre te hivtad fel a figyelmet. Nem hireket akartam szallitani, egyszeruen leirni azt ami egy ilyen elfajult helyzetben felmerult gondolat. Merleget sem akarnek vonni, hogy ki mennyire saros abban, hogy idaig fajultak a dolgok, de az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy eltulzottnak ereztem reszedrol is azt, hogy az elmult hosszabb idoszakban keves kiveteltol eltekintve rengeteget irtal, foglalkoztal veluk itt a blogon. De ez a te feluleted es te donteszr arrol mi jelenik meg. Ez nyilvanvalo. Amit szerettem volna az nem mas mint megfogalmazni, hogy teljesen mindegy mennyire erzik jogosnak ezt a tomeges gyalazkodast, annyira tulzasba vittek es olyan aljasul csinaljak, hogy akkor sem lehetne szimpatizalni veluk, ha ugy lenne igaz ahogy allitjak. Ennek az egesznek olyan sok retege, rengeteg velt vagy valos elozmenye van, hogy azzal nem lehet targyilagosan foglalkozni, en sem teszem, de amit a joerzes diktalt azt leirtam.

        Kedvelik 2 ember

      • Nem nézem a fórumot jó ideje, erre írtam. Nem gondolom, hogy hírt szállítasz. Köszönöm.
        Ők azok, akik azt hiszik, én is egész nap velük foglalkozom.
        Az beszélhet arról, ami vele történt, akivel történt, és ő dönt, hogy mennyit és hogyan, igen. Tényleg fogalma sem lehet másnak arról, milyen ez, ez abból is látszik, hogy ők icipici fricskára is üvöltöző hisztivel reagálnak. Nekem ez nem habverés, nem is gondolom, hogy az olvasókat nagyon érdekli, de a hadjárattal a legelemibb méltóságom szétszedése a cél, undorítóak az eszközeik. Az pedig nem igaz, hogy rengeteget írtam róluk. Soknak tűnhet, mert mindenki borzad, nem szeretjük a konfliktust. Az sem igaz, hogy ők azon hergelődtek fel, hogy “foglalkozom velük”, és ezért, ekként lennék felelős az eszkalálódásért. Ha nem reagálok, azért kapcsolnak rá, hogy kicsikarják (sír már?).
        Köszönöm, egyetértek veled a többiben.

        Kedvelés

  16. Persze nem csak a joerzesrol van szo. Felolem az irkal blogot aki akar, csak ne higgye, hogy az tenyleg jo, es nem arrol van szo, hogy az izlesek kulonbozoek, dehogy. Arrol van szo, hogy a Gumi egy felulet amire valaki feldobal nehany mondatot, ami se nem eredeti, se nem “forradalmi” (annyian irnak ezekrol, sokkal jobban) tavolrol sincs jol megfogalmazva stb..szoval aki azt olvassa az honnan veszi a szemtelenseget es biralja egy masik blog erteket es a blogger tehetseget. Ezen be kell szarni.
    Es a kepmutatas mellett sem lehet egyszeruen elmenni, ez az ami felkavar es a legzavarobb. A gyaszmunkak osszehasonlitasat epp ezert citaltam ide. Nevetseges vagy inkabb szanalmas es ovon aluli is. Lehetne rengeteg peldat hozni, csak tenyleg van egy csomo szepseg korulottem, nem mergezem magam vagy nem igy. Gondolom sok ertelme nincs is, mert nem fognak magukba nezni, megvizsgalni, hogy tenyleg messzire mentek e.

    Kedvelik 2 ember

  17. (fent is)
    …hogy lássa (láthassa), aki erre a posztra még kattint vagy visszajár.

    Ma úgy alakult, hogy nem ijesztett már meg a hab, megnéztem, pontosan mik vannak azokon a képernyőfelvételeken, amelyeket egy hosszabb időszak alatt Szentesi Éváról írtam, és ő kirakta egyben.

    Nagyon tanulságos az egész. A fő tanulság, hogy nők tízezrei kicsit sem értik, amit olvasnak, de szívesen hergelődnek azért.

    Nincs bennem indulat, és semmit nem gondolok erősnek, tévesnek, amiket írtam róla (sőt, az influenszer-HPV ügy durvább,a reakciókból ítélve), és nem én csináltam ezt a cirkuszt most.

    Hogy miért nem hagyom, hogy az olvasóim eldöntsék, kit olvasnak? Hát ki vagyok én? Hogy dönthetnék erről? De én is arról írok, amiről mondandóm van, ez az én döntésem, és Szentesi Éva ennyire irritáló és hamis, szerintem. A jogomat, hogy én dönthessem el, miről és mennyit írok, nem adom. Viszont: én nem az érzelmeidre utazom, nem várok egyetértést, táborosdi felsorakozást. Szabad vagy! Nem kell érzelmileg azonosulni (sőt, gáz). És írok egy csomó témáról.

    Ó, ti nagyon komáltatok ám, velem zúdultatok, amikor olyanokat kritizáltam, akiket ti is kiröhögtetek. Most mérgesek vagytok, mert ti felültetek a rákturnébuszra. Vagy mert nem sikerült lefogyni. Vagy mert jól vagyok, és ti nem annyira.

    Most meg: “erdélyi házaspár”. Én írok álnéven?, beszarok rajtatok. Meg a nettó hörgése, gyalázkodása az üres életűeknek a fórumon. Mi lett veletek??? Elég jól megmutattátok a szinteteket.

    Összességében, szerintem nagyon durva a hiszti, amit ebből rendeztetek. Szentesi Éva megsértődött, ti pedig ugrottatok, vezényszóra, nem is a ti ügyetek, ott lihegtetek, és semmilyen tartalmi állításotok nem volt. Női nyilvánosság, 2020.

    Mi a cél ezzel, hogy Szentesi Évát ekézem? Ahh, olvasó. Nincs cél. Ok van. Nincs nekem semmilyen hatalmam. Én szólok, ennyi van.

    Legyen egy hang, mely kimondja: ez mint női újságírás kurvagáz, az influenszerkedés nem írónőség. Sokan gondolják ezt amúgy. Én kimondom, nekem nem tabu.

    “Kereszténydemokrata” vagyok, felemlegetem a gyerekszülést (pontosabban: azt gondolom, egy háromgyerekes aligha irigyel olyat, akinek nem lett egy se): a határ nem a gyerekvállalók és a gyermektelenek között van, hanem azok között, akik maguk döntötték el, mennyi gyerekük legyen, meg akik nem. És én a legélesebb hisztiket pont náluk látom, akiknek nem lett, vagy nagyon béna az eredmény.

    Csonkítás: ennek ez a neve. Magyar szó. A férjemnek egyetlen testtrészét, szervét sem távolították el, nem értem, mire írja Orsolya. Én nem a rákra. Az biztos, hogy nem sztárkodtam meg rúzsoskodtam rákkal soha. Akkor írtam, amikor történt, inkább magamról, terápiásan, nagyon diszkréten, jelszavas posztokban, minden üzleti érdek nélkül. Nem volt termék.

    Jó tudni, ki milyen. És nem bánom.

    Kedvelés

  18. Nagy Ágnes, aki soha semmit nem csinált a stalkingon és a mások után mászkáláson, kioktatáson kívül, elszámoltat engem idővel, tehetséggel, úgy, hogy nekem stabil olvasottságú blogom van 8 éve, 2200 poszttal.
    Egy közös vonás azokban, akik áltisk szint fölött olvasnak: mindenki tehetségesnek tart. Csak van, aki ezzel is vádaskodik. “Kéztördelve mocskolódás.”
    Ágnes! Pont arra, úgy használom a tehetségemet, amire akarom. Arról írok, akiről akarok, nem arról, amit te engedélyezel, mert neked is tetszik. Te ezerszer annyi időt töltöttél el az én blogom lesésével, személyem taglalásával, mint én a wmn-nel. Az én döntésem, miről és mit írok. Amúgy honnan tudod, mire használom? És miért gyűlölet az, amiben a legerősebb vagyok: hogy újat hozva kimondom az igazat, azt, amit más nem mer? Neked ez gyűlölködés? Nem az iskolázottságoddal van a gond? Értelmes ember kritikus szöveget annak olvas, ami, nem magyaráz bele semmt. ha nem tetszik neki, érvel: “nem igaz, hogy influenszer, nem igaz, hogy ekézi az anyaságot, nem igaz, hogy nem szívjóságból nyomja a rákedukációt, mert…” (Ez menne?) Vagy olvas mást. Miért jössz utánam mindig?

    “Te Éva, én még egyszer megpróbálom, a “minden érdekesebb” jeligére. Miért támadtad be Szentesi Évát? Miért pont őt? DTK munkássága már a Nők Lapjában láthatóan nem a csúcsértelmiségi és progresszív műfaj volt. Ha jól emlékszem, Vass Virág írta egyszer, hogy sajnos a magvas műveiből nem tud megélni, a nyáltenger romantikából meg igen, s mivel írni akar, így megalkuszik. Véleményem szerint ezt teszi sok jó író a wmn-n is, belőtték maguknak az értelmiségi felsőközepet, de ez a színvonal egyre lejjebb ment. De ha valóban újságíróagyad van, ezt meg tudod írni gyűlölködés és személyeskedés nélkül is, nem? Abban lenne a művészet, úgy zsebre tenni, hogy ne indíthasson ellened pert bullying címszó alatt. No meg nincs mögötte fedezet! Hisz te is szereted, citálod a bulvárt, pénzt kérsz az olvasóktól és igényes írások helyett hatéves konfliktusaidból kapnak egy újabb dózist. Akkor miért baj, hogy Szentesi pénzt kap azért, amiben hisz? Legalább ártani nem akar senkinek. Mellesleg soha nem is írta magáról, hogy ő egy nonpluszultra, Nobel-díjas író vagy hasonlókat. Nem is lehet minden zsurnaliszta kiemelkedő. DE téged soha nem bántott, említett, zargatott. Azt akarod, hogy tönkremenjen ő vagy a wmn? Az akcióddal épp az ellenkezőjét érted el. Mellesleg amióta világ a világ, kevesen vannak azok, akik el tudnak olvasni, értően, egy Nobel-díjas regényt, operába, színházba járnak, több idegen nyelven magas szinten tudnak írni-olvasni. Az emberek zöme a gyorsan emészthető zenéket, fürdőkádirodalmat falja. Erről nem a wmn vagy Szentesi tehet. Szabad a döntés, ez sokaknak az igénye, szerintem még a kommerszbulvár DTK is tudna jobbat írni, de nem akar, nincs rá szüksége. A legjobban úgy tudtál volna tiltakozni ez ellen, ha a penge írásokkal folytatod vagy belefogsz valami más műfajba. De mivel tehetséged 10%-át sem aknázod ki, mert gyűlöletre szánod a gép előtti időd, nincs jogod számon kérni azokat, akik meg mondjuk 50%-ot adnak. Nincs hiteled, nincsenek a nagy szavak mögött tettek.”

    Kedvelés

    • “A baj az, hogy el is hiszi, mint az egyszeri aranyásó, aki addig próbálta eladni a homokot aranynak, míg el nem hitte a saját meséjét. Söpörjük le a Jókai összest rögtön, hogy elférjen az az egy értékelhető alkotás, a blogkönyv. És hányszor abbahagyhatta volna a gyűlölködést, hányezer órát, amit mások meglesésével töltött, fordíthatott volna könyvírásba….embert nem láttam, akinek ennyiszer megadatott a tabula rasa a 6 év alatt, mert nagyon megbocsátóak voltak vele az olvasók, s van még egy tucatnyi, aki mai napig nem veszi az adást (vagy nem mer ellentmondani, sakkban tartja őket az öngyilkosság kártyájával esetleg gyávák megírni és az ő háta mögé beállva élvezik a gerjesztett gyűlöletet). Ennyi elszalasztott lehetőség, mikor más az élete nagy hibáiért sokszor még második esélyt sem kap, nem tizenkettediket. 6 év alatt most került csak ki ország-világ, és többezer ember elé, amit csinál. Iszonyat mázlista volt sokáig, de a nagy számok törvénye alapján belekötött olyanba is, aki túl nagy falat lett, mert túl ismert és nem hagyja annyiban.”

      Ágnes, beszéljünk most rólad, a te életedről, teljesítményeidről, időtöltéseidről.
      Nekem az a feladatom, azt vállaltam magamra, hogy figyelek, olvasok és összegzek. Akkor is, amikor ingyen csináltam, de mára ez a munkám lett. Mi az, hogy sok ezer óra? Nem látod, mi az eredménye? Ez a blog, a cikkeim, az egyedi stílusom, az egész, amit imádok is csinálni, és jól is csinálom. Persze te, aki kimaradtál a buliból, leszólod az olvasóimat, akiket nem ismersz – és nem is láthatsz, neten sem, csak egy töredéküket.
      Te miért elém állítasz olyan mércéket, amelyek a te ízlésedből (rosszindulatodból) fakadnak, és te sem ugrod meg őket?
      Ki _adta_ nekem a tiszta lapot, szerinted ki volt a megbocsátó? A többi olvasó? Te utálsz, ők nem. Milyen megbocsátás? Amiben te gondolkodsz, az a blogger bekebelezése, birtokba vétele, elszámoltatása. Kit érdekelsz te?
      Én kimondtam 2015-ben: súlyosan manipulatív vagy, nem komálom, menj innen. Mit akarsz tőlem? Miért mászkálsz utánam, szúrogatsz kommentekben, taglalsz évek óta a nyomorult Gumiszobán? Hogy lehet, hogy “pont felugrott csakazolvassa, éppen láttam”? Miért nem tudod (téged idézlek, a jótanácsaidat!) ELENGEDNI és értelmes dolgokkal foglalkozni? Miért a neten éltek, csacsogva, mi a munkátok, hogy lehet ez?
      Azért kommentekben szúrogatsz és oktatsz ki, mert neked nincs (olvasott, érdekes) blogod. Ó, szeretnél te is ekkora hatalmat, terepet, nyilvánosságot!
      Hogy lett értelmes, értékelvű (csak épp gány színvonaltalanságot leleplező) kritika gyűlölködés?
      És nem látod, hogy te is azzal próbálkozol, amit nekem felrósz, csak esetedben vitathatatlan a személyeskedés és az irigység?

      Én már akkoriban is ezt írtam, ami szerinted hintó korszaka volt a blognak, pedig ez a bénacsajos szint sehol nem volt még, mint amit a wmn nyom:
      https://csakazolvassa.hu/2013/05/15/az-irastudok-felelossege/

      Remélem, megengeded, hogy nekem más legyen a véleményem, és azt le is írjam (nem én koslatok utánad). És nem, nem 10 és nem 50 százalék, tévedsz.

      Kedvelés

      • (szerintem azoknak kéne magukba nézni, akik most rámerőszakolják a hosszú üzeneteikben meg kommentjeikben, hogy “a szar blogom”, ami “régen jó volt”, csak mert nem azt fújom, ami nekik tetszik/nem tudtak lefogyni/meghatódtak szentesiéván, dédelgetik a transzokat. ők a legnevetségesebbek ebben az egészben: így jól ír, úgy jól ír a gerleéva, ők jól ismerik a blogot /fontoskodás/, de most kiadták a kilövési engedélyt, lehet zúdulni, fontoskodni /ismerik jól!/, és harsányan röhögünk rajta, mert “gonosz és elbukott”. hogy emberek ennyire ne lássák, mennyit kaptak innen, és ha már nem jó, akkor el lehet menni…)

        Kedvelés

    • “Abban lenne a művészet, úgy zsebre tenni, hogy ne indíthasson ellened pert bullying címszó alatt.” Nem indíthat, te beszoptad ezt? Csak lengeti a facebookon. Eleve nincs ilyen Magyarországon, hogy bullying. Közszereplőnél tutira nem.

      Kedvelés

  19. Talán hogy nem kéne ugyanazt hergelni, ugyanannak a haszonélvezőjévé válni (tömegesség, butaság, csordaszellem, műmeghatottság, indulatkeltések), ami aztán jujuj, de káros, játszani a morális fölényt…
    HÁNYOK TŐLETEK, nektek egy-egy ilyen gyűlölködő cirkusz pörgés és anyagi előny.
    https://wmn.hu/wmn-life/52959-en-csak-oszinte-vagyok-baj–verengzes-a-facebookon-tombolo-eroszak-a-kozossegi-mediaban-is-mi-az-oka-az-elszabadult-indulatoknak

    Kedvelés

    • Mennyire félnek, hogy valaki kimondja az igazat. Róluk, az egész művalóságukról, a negédes, csajoskodó, bebukott, örömtelen, külső kontrollos életükről. Jujuj, szépen kell beszélni, nem szabad a másikat bántani… “Például, ha valakit megtámadnak egy közösségben, határozottan el kell ítélni ezt a viselkedést és kiállni az áldozat mellett, nem várni, hogy majd megvédi magát.” De Gerle Évának bezzeg gondos nyomozgatással, idemászkálással, anyaggyűjtéssel, hattyúhalálával neki lehetett esni, AngélátVillőt nyalni, meg KLillát kikezdeni falkában, csalber elleni küzdelem ürügyén.

      Kedvelés

  20. Dráma, dráma, hiszti, közhelycsokor, E/2., egymás nyalása, feljavított én, mások rossz színben feltünetése mesterségesen, dráma. Nagy szavak, hatásvadászat.
    Most az a rendkívül érdekes, de hát miért vagyok meglepve, helyzet van, hogy Szentesi Éva azóta, hogy a kritikáimtól (ami nem baj, meg én legalább egyenesen mondom és lehet belőle tanulni, PNÉ írta ezt…) kiborult, összegyűjtögette, kirakta egyben, fenyegetőzni kezdett jogi eljárással, és rám küldte (uszította) a nem túl okos, emberileg nem mértékletes táborát, a döbbenetes hörgő hordát, amilyen körülöttem nincs és nem volt, mert én nem ilyeneket írok, és nem hisztizek, és ha lehetett volna is, én nem hergeltem,
    szóval azóta Szentesi Éva minden, de minden egyes cikknek nevezett nemtudommiben rám céloz, nekem üzen, engem szid, magyarázkodik, kínlódik.
    Pont, mint aki tudja, hogy igazam van. Túlmenősködte, kilóg a lóláb, szexis üresszelfizik, nem edz, iszik, liba, nem olvas, megvették.
    Nem tud már kijönni ebből, túlságosan belebonyolódott, és a másfajta, erős, okos felismeréshez nem elég okos és bátor. Meg az érdek.
    Aki manipulatív, az az marad, aki naiv volt, és aki nem vette észre időben, mi zajlik, az ezekben a béna köreiben bolyong.
    Amiket én bíráltam:
    nyíltszíni drámázás
    közönség érzelmi behúzása és használata
    kompenzáló menősködés (parvenü)
    instacelebbutaság
    gyerekmutogatás a legolcsóbb módon
    tényleg visszahízás, tényleg komolyatalanság, következetlenség az edzésben, tényleg a komolyan edzők, valódi életmódváltók beszédébe beleülés
    barátságnak nevezett és szintén mutogatott érdekkapcsolatok
    egymás tolása, nyalása kínos módon (abban a generációban ez abszolút tilos volt, amely P-ék életkora
    pasi utáni nyafogás, vicceskedés erről
    téves, lényegről szót elterelő, önfelmentő és konyhára állítások rákról, rizikófaktorokról, kockázatról, HPV-ről, tesztelésről
    ezzel kapcsolatos pénzes nyomulások
    sztárkodás a rákellenes aktivistaság fedezékében
    zsarolós hisztizés a rosszulléttel
    azt hiszi, őt mindenkinek szeretnie kell, támogatni, elismerni, senkit se zavar, hogy ilyen színvonal megy egy ilyen elérésű helyen
    influenszerség: úgy, ahogy van, gáz, mert nem lehet elhinni a szavát, mert érdekből kedves, mert megfizetik, hogy ajánlja
    Szóval ezekre kéne reagálni, nem innen kiragadva, elferdítve siránkozni azon, ami rosszul esik. Vagy elengedni.
    Én az irigységre írtam, amit írtam, és amit azóta üt, mert azonnal rázendítettek, iszonyú gonoszul, olyanok, akik nem is ismernek. Hogy NEM. Senki nem irigyli.
    De amúgy agyilag és íráskészségben sem.

    Kedvelés

  21. Elképesztő, hogy mennyire mélyre ment, amit írtam. Hogy még mindig, minden cikkében az én kritikámat rágja, folyton a szavaimat ismételgeti, miután volt akkora liba, hogy az ellenem ugrasztásnak bedőlt. Pedig ki vagyok én, ugye, egy gonosz, beteg, bukott blogger, akit nem olvas senki. Ugyebár. Rágja, rágja – de magára reflektálni nem tud.
    Szentesi Éva, rossz nyomon haladsz.
    Szentesi Éva, az élet nem ez. Ez a közszemlére tett “pörgés” és a barátok és felkérés és neked mennyi szeretted van.
    Abban is biztos vagyok, hogy bár jókislányként épp nem blicceled el az edzést, de a teljesen saját, megélt, igazi örömét a mozgásnak te nem ismered. Azért kell ennyiszer leírni, hangoztatni.
    Kellett ez. De nem vagy egyedül. Ha kívülről látja magát, abbahagyja a szemétkedést és üresszelfit mindegyik.
    Én évekkel ezelőtt letettem EZT, hogy mit nem illik, body shaming meg az összes gyáva kommunikációs dogmát. Simán megírtam Villőnek, Angélának, Kiss Gábor Attila nevű nyomi zaklatónak is, hogy úgy fikáz engem, a testemet, a kajálásomat, hogy dagadt és nem edz rendesen. Úgy összekapták magukat, öröm volt nézni. Már a maguk szintjén.
    A lényeg néha egyszerű.
    Neked csak megmondták, hogy “a narancsbőr szexi” meg a többi amerikaias, lusta, gyáva kifogás, celebszidás nem menő már, most a sport a menő. Kocsival megyünk a konditerembe, tiszta sor.
    Én sem tudom, mi az élet, biztos, hogy nem én fogom megmondani, nem tudom, mert élem. De te egyedül vagy és keserű vagy, kiüresedtél, belefulladtál a sok kis kellékbe, tárgyba, programba, használt emberbe, kapaszkodóba, amit a menő élet részének hiszel. Mélyen pedig tudod, hogy nem imposztorszindrómád van, hanem valóban tehetségtelen vagy, és a tehetség szólt ellened. Az üres taps ellen a kicsi blog.
    Nem kell mindig jól lenni, lehet szarul lenni, de te nem élsz, te összetákolod az élet látszatát MÉLYALMOS TOJÁSBÓL, GLUTÉNMENTES KENYÉRBŐL (mintha az megoldás volna…), SZÁZHÚSSZOR SZÁZNYOLCVANAS SZŐNYEGBŐL, kb. úgy, ahogy 14 évesen érezted menőnek az életet. Tárgyak, gesztusok, nyavalygás. Jaj, jaj, kontentet kell gyártanom. Fú, de aljas ezt így. Ebből van a pénz, és ez az, amit (hogy jaj, de nehéz) egy profi soha nem mutat meg.
    Beleírsz a dizájnba egy kis lelkizést, aztán mehet a “cikk”. Aki tanult újságírást, annak a pofája leszakad ettől.
    Itt, ebben a helyzetben, amiben ennyire megakadtál, te voltál az agresszor, egy egyedülálló anyát fenyegettél perrel. és te hisztizel mégis, hetek óta. Elképesztő.
    Te nem bírod elviselni, hogy nem csodál és nem tart menőnek mindenki. Te fenyegetőztél, te eresztettél rám egy csorda vérszagra gyűlő, ostoba, felületes, a tájékozatlansággal hivalkodó nőt. Ti toltok többekkel, a nagyon is visszás klánnal borzalmas lejáratásokat, nyaljátok egymást undorító módon, és te csak azért nem “tolsz ügyeket”, mert akkor a partner szerződést bont. Akkor meg mi marad neked?
    Hülyének nézitek ti a nőket, aztán meg siránkoztok.

    Kedvelés

  22. Én csak azt nem értem, hogy ha valaki kap egy értelmes embertől bírálatot, aki ilyen “szofisztikált” dolgokat mutat, hogy mondjuk a reklám korrumpál, hogy a rákedukáció cégeket szolgál ki, hogy a kontentgyártás mint életforma a valódi élet ellentéte, és üresség van mögötte, hogy nem elég testügyben folyton nagypofájúan vagy stréberként deklarálni egy-egy jó kaját vagy el nem bliccelt edzést (ez szembeköpése azoknak, akik komolyan csinálják), aztán meg berúgni az első adandó alkalommal, bezabálni, és ez is de menő; hogy gyereket lájkért, ez a legalja, hogy nem, nem kedves nő, hanem egy naiv lány, aki tán nem akart rosszat, de önimádó és főleg nem művelt, nem olvasott eleget, nem ért igazán semmihez, beleborult a social mediába, és elemien nem érti azt, aminek a sűrűjében van és amiből pénzt keres, tehát érdeklet tolni, de sír, hogy maga alá temeti, hogy hányszor, de hányszor vett részt Mérő Verával és PNÉvával boldogan virális lincselésekben, és uszított maga is, hogy volt itt valami versenyzés emlegetve, de amit mutat, az shitty edzés, amúgy is, nem csak a versenyzéshez képest, hogy ezt így kiposztolni, crop topban és rojtsortban tekeregni, fesztivált mint valami top élményt emlegetni ciki, hogy a trauma vagy a betegség senkit nem ment fel az alól, hogy épelméjűen, hiszti és önszenttéavatás nélkül viselkedjen, fogalmazzon, másokra is tekintettel legyen, ne showbiznisznek képzeljen egy betegséget, hogy nem tűnik úgy, hogy a komolyabb újságírókollégái házon belül kedvelnék őt, és igen, ő is bírálható, stb. stb.

    – szóval ha ezt ő olvassa is, odatolják neki, meg is bántódik rajta, hetekig nem tudja feldolgozni, beleírja a “cikkeibe”, akkor miért, de miért várja meg, míg a sokkal felületesebb nők is értetlenek, leszarozzák, leiratkoznak, és miért kell tolni tovább a Renault-t, ami teljesen védhetetlen, a “novellákat”, a picsás nyafogást, pasik, randi, esküvő, kinek van gyereke és milyen a lába, ő Vénusz…. Miért nem szóltak neki, hogy ezt ne, hogy ez a szex és new yorkba oltott kelet-magyarországias született feleségek, hogy ez húsz éve is kínos volt, vagy legalább hogy ez nem novella (ahogy a Csokiszív sem az). Ki adta azt a tanácsot, hogy “ő csak irigy a pénzedre és a kinézetedre, ne törődj vele, csak csináld, ahogy eddig”, ki nem mondta meg, hogy nem tudsz írni, és amit tudsz, azt eladtad profitéhes cégeknek, de még játszod is a jóügyek követét.

    Kedvelés

  23. Visszajelzés: nyári, napozós kulturális szemlénk | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

  24. Visszajelzés: szolidaritás, de tényleg? – kényelmetlen kérdéseim mérő verához és szentesi évához | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

    • “A kreatív írás-iskolák többségében kitűnő szakemberektől tanulhatsz, de legtöbbjük nem írt még sikeres könyvet – egy rövid guglizással utánajárhatsz.

      Nálam viszont tényleg megtanulhatod, hogyan lehet olyan könyvet írni, amit sokan el is olvasnak.

      Megtanulhatod, hogyan írj olyasmiről, ami tényleg érdekli az olvasókat. Megtanulhatod, hogyan figyelj arra, mi az, amire az olvasók vágynak, hogyan írj újszerűen, hogyan találj olyan témát és olyan történetet, hogy az olvasó ne tudja letenni a könyved.

      Megtaláljuk, mi az a stílus, amely legjobban illik a történetedhez és az egyéniségedhez, megnézzük, milyen hibákat kell kiküszöbölnöd és milyen csapdákat kell elkerülnöd. Megnézzük, mások, akik sikert értek el, hogyan csinálták, és akik sikertelenek, mit rontottak el.

      Ne felejtsd el, az írásra fokozottan igaz, hogy mások hibáiból lehet a legtöbbet tanulni.”

      Példányszám-fétis. és egy József Attila-díjas író. Vajon magyarázkodik-e a többi igazi írónak?

      És pár nap, mintha lenne titok, és mennek az ötvenes nők, hogy akkor ők írók. Álomgyár kiadó, fejőséva szint, krimi, kalandregény, lebilincselni a buta olvasót. Kreatív.

      Asszem, az álantik bútorrestaurálás, felületszétbaszás ennyire ciki még, más nem jut eszembe.

      Azt mégse lehet mondani, hogy ha verbális készségeid fejlettek,van élettapasztalatod, rálátsz arra, mikor másolsz, mikor nem te vagy, és olvastál háromezer igazi könyvet, akkor van alapod.

      És igen, mindenki tud egy könyvet írni, és ha ez az álma, boldogan fizet az illúzióért.
      Csak minek.

      Kedvelik 1 személy

      • Sz. É. azért tart ezen szemináriumot vagy workshopot vagy mit is, hogy a hibáiból lehessen tanulni? Vagy hogy bemutassa, mivel és hogyan lehet a legtöbb lájkot és követőt szerezni a Facebookon és az Instán?
        Lehet gördülèkenyebb fogalmazásra, bizonyos céloknak megfelelő, fogyasztható szöveg írására tanítani iembereket, csak ez nem az irodalomról meg az íróképzésről szól, hanem a szöveggyártó-képzésről meg az ebben rejlő üzleti lehetőségekről.
        Egyébként úgy emlékszem, van egy-két neves amerikai író, aki tartott, tart Creative Writing kurzust, de egyetemen, nem saját szervezésű szöveggyáros életmódtàborban.

        Kedvelés

      • Tart? Nem tudom. Vagy csak ül?

        Egyrészt, itt mindenki Péterfy-tanítvány, rengeteg tanács, szerkesztői segítés van tőle SZÉban is. Másrészt a Mester meghívott mindenféle népet: igazi írót, olavsásnépszerűsítőt, kiadóvezetőt, elfér ebben SZÉ is mint sikerkönyvszerző. És ez a cél, ugye, a sikerkönyv. A kaptafa nevű témában el lehet mondani sok hasznos infót, meg sztorizni. Megváltoztasd-e a neveket, lineáris időrend legyen-e, hány bőrt nyúzhatsz le ugyanarról a szomorúságról, hogy írd, hogy pina, hogy értsék, mit emelj ki, hogyan tagold fejezetekre, köszönetnyilvánítani illik, továbbá a gólyát elipszilonnal írjuk. A cél a kétséges, de az nagyon. Az Álomgyár kiadó, tömegesség, silányság. Nem érdeke senkinek, a szakmának, a kiadóknak, az olvasóknak se, hogy ötvenesével szabaduljon rájuk ez a szint, ezek bérkiadások lesznek, nem bírja el az egyéni álmokat, a puszta könyvtárgyban megtestesülő elégedettséget a piac. viszont nagyon okos, hogy azt mondja PG: EGY regény. Akkor megnyugszanak, mennek horgészni meg lecsót eltenni. Nehogy többet írjanak.

        Kedvelik 1 személy

  25. Ilyen nívóból (életmódból, értékrendből) lett Szentesi Éva írónő, valamint a rák ártatlan áldozata, ebből hősnő és hitel teli aktivista. Aki véletlenül sem pénzért, dehogy!
    Ügyes.
    Ebben az időszakban véres, téttel bíró szövegeket írtam házasságokról, nők elleni erőszakról, testnek, szerelemnek, családi kapcsolatoknak a mélyére lemenésről és médiáról.
    Közben özvegyen neveltem három gyereket.
    És irigy vagyok.
    És zaklató.

    https://www.menstyle.hu/hir/Ket-ember-kozott-le-nem-merheto-tavolsag/11903/

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.