Csak a korának megfelelően, hm, mindig csak a kérdésre válaszolni, nem többet, nem túlterhelni.
Ma megkérdezték. Bővebben…
beszélnünk kéne a fogamzásról
240
család címkéhez tartozó bejegyzések
a zsidókérdésrűl
Jól figyeljenek arra, amit most mondok. Én nem tudtam erről, az én felvidéki-partiumi-sváb-kitudjami családom is csak suttogva: a téma, ami máshol trauma vagy titok, nekem filmélmény csak, történelemóra, furcsa, jelentés nélküli szavak. Regény, Meras: Döntetlen, egy pillanatig. Én nem tudtam, hogy ők léteznek, hogy ők milyenek — hogy mi ez az egész. Én megtehettem, hogy ne tudjam, ellentétben azzal, aki tudta kiskorától, és azzal is, akinek csak tizenkilenc éves korában mondták el. Bővebben…
mondjuk el még azt is
…egészen? Vagy csak félig? Szorítsuk tenyerünkbe a pihegő befejezést, csillogjon a rémült szeme ott, és majd egy másik bejegyzésben repüljön csak a magasba?
2007 júliusa van, nagy forróság, van egy szeretőm Bővebben…
nektek ez sem elég
annyira szeretném, ha értenétek
Uramisten, ezek az új típusú apukák mosogatnak, oviban videóznak, hallottak már háromféle női orgazmusról is, wellnessbe visznek, és nekünk ez sem elég.
Ti csak néztek, nem beszéltek velünk, elnémultok, és ha a szétköltözés, válás vagy a testünk megtagadása van terítéken, hirtelen tárgyalóképesek lesztek, de csak ekkor. Bővebben…
de olyan jó apa!
2013. júliusi írás
Cs-nak
vagy nem is tudom
Hogy lehet ennyire kétféleképpen működni? Erről írtok ti is most, Gyöngyi például, és én régóta figyelem ezt: két értelmes, jóakaratú, egymást valaha szerető ember, a pompás gyerekeik, családi ház, nagymamák, programok, ovis műsor videózása, minden, és a teljesen elakadt, besült, elnémult párkapcsolat. Szép család, zajos nappali, másfelől ugyanabban a nappaliban a Semmi. Bővebben…
családanya
és nők a nők: szabadok, kedvesek
Most végre elmondom, mi a bajom a hagyományos családanya-szereppel. Megígértem még Kolozsvárról. Úgy is, hogy hiszek a választás szabadságában. Bajom van.
Mivel van bajom? Bővebben…
az olvasó kérdez
Milyen volt Csíkszeredában?
Most jöttünk haza hálókocsiban, amit már hetek óta emleget Julis meg Babadávid, hogy olyan lesz, mint amikor Pemzli papa utazik a Tesz-Vesz városban, és leöntik a kabátját levessel. Végül sokkal viccesebb volt, mint a nappali odaút, pedig az is tréfás volt: Bővebben…
az anyjára van szüksége
agnecinek
De nem? Te boldogan tangózod át a fél éjszakát, otthon meg utánad sír a gyerek? És ha nem tangózol, akkor meddig tart ez, hogy minden, de minden mozdulatod, gondolatod, érzeted ővele kapcsolatos?
sok vagyok
2013 júniusából még, de vállalható
azóta még sokkal több lettem, és már nem szorongok
hálásan 1. Jánosnak, 2. Balázsnak, hogy nem bánták sose
És azt gyanítom, ezzel sem vagyok egyedül. Sokan vagyunk sokak. Azt éljük át, hogy baj van velünk. Nem vagyunk jók úgy, ahogy vagyunk. Akkor volnánk elfogadhatóak, ha visszafognánk magunkat. Ha eljátszanánk, hogy mi nem is vagyunk olyanok, amilyenek üvöltően vagyunk. Na, ugye?
Jaj, csak őt el ne riasszam. Majd keveset beszélek. Majd bólogatok, ha beszél hozzám. Majd tőle kérdezem, hol a Logodi utca. Letagadom az ókátévét, a Zugligetet, a blogot. Le. Neki előbb volt bambuszbiciklije. Majd szeretem a Staroprament. Így jó? Kettőt is szeretek. Bővebben…
az én anyáknapjám
Tavaly még így, most már másképp.
Az én anyaságom az most olyan, hogy legyen már csönd. Legyen papucs a lábakon, ne sikítson és sírjon senki olyan másfél percig, ne kelljen ennyiszer legóra és üveggolyóra lépnem, ne keressem a sálaimat, amelyekbe rettentő fontos volt felöltöztetni a Dörmi mackót. Bővebben…
én nem akarok sárkány lenni
2013. áprilisi írás
a kommentek történelmet írtak. Ekkor még mindenki örült, bízott, helyeselt, senkinek nem volt velem baja, nem tett meg ellenségnek, nem kente rám a depresszióját, szar életét, házassága kudarcát… aztán minden elromlott – elrontották, aljasok, pletykásak lettek vagy csak elnémultak és máshova tódultak a korábbi nagy rajongók, nem tetszett nekik, hogy én már nem vagyok dundi frissözvegy, akit sajnálni lehet, sikerem van a bloggal, lett szerelmem, edzek… Nagy pofon volt, hogy képesek voltak erre, de én azóta tudom, ki vagyok
én itt is férjlojális (ha már vele éltem) és gyerekpárti vagyok, de a kommentek igazak és sokfélék
Én sem akarok sárkány lenni.
Te sem? Mondják rád?
Miért van az, hogy fiatal, kedves, lelkes lányokból szinte kivétel nélkül leharcolt, fáradt, szorongó, gyanakvó, de legalábbis kedvetlen és néma nő lesz Bővebben…
akkor téged biztos kényeztettek
2013. áprilisi bejegyzés
Ez az obligát reakció negyedszázada arra, amikor megtudják, hogy nekem három bátyám van. Jaj, de jó, de aranyos. Megvédtek. Elkísértek! Lovagok! A sok helyes fiú, a barátaik! Kis királylány! Bővebben…
etűd
Azt mondja nekem a Gábor, aki a másik ügyvéd itt a irodában, tehát nem az, akinek a bojtárja vagyok, beszélnünk kell. Munkaügyben. De bizalmas. Ugorjunk ki ide a Dérynébe, most nyugis.
Megyek. Veszek bagettet is visszafelé majd. Bővebben…
szeret a fiam, de…
Mivel kérték, szívesen adok publikálási lehetőséget más nőknek.
Akik megvilágítják, milyen iszonyatos mocsarakban és élethazugságban kínlódnak, és hogyan tükrözik vissza a körülöttük élők a viselkedésüket. Az összevissza nevelők, a szubmisszívek-rikácsolók, a gyerekeiktől elismerést és lelkizést követelők, a mindent másra kenők, a Bovarynéként nekik járó dicsőségről, értelmiségi karrierről és udvarlókról fantáziálgatók pokla ez, akik rengeteget magyaráznak: “közélet”, “politika”, “tehetség” – egyvalamit nem tudnak: tisztességgel, hiszti és más nők baszogatása nélkül helytállni abban, amit magukra vállaltak. Murinai Angéla a családjáról ír őszintén.
ha igazi Nő akarsz lenni
A legnagyobb hökkenetet, kommentözönt kiváltó írás, 2013. február.
Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban. A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is. De nem csak a kencék érdeklik Őket. Bővebben…
teljesen elnyomja
Hogy mindig az van, amit a nő akar. Megmondja, mi hogy legyen. Dirigál. Mindenben ő dönt. A férfi behúzott nyakkal teljesíti az utasításokat. Bővebben…
micsoda különbség
Jánosnak
Tegyük fel Bővebben…
karácsony van
Nem bánjátok, ha a blogra nem (sem) szerkesztgetek jpg-ket? Ha kihagyom a karácsonyi aktualitást a bejegyzésekben, és egyáltalán nincs kellemes ünnepeket, magyal, gyertya, hópehely, idézet? Ha úgy gondolok rátok, hogy elvonulós magánügynek tartom az ünnepet?
Szép volt, egyébként. Bővebben…
minek szül még?
nem akarom, hogy fájjon neked
(ajánlás huszonsok szeretett ismerősnek)
Azt mondja, elege van. Mesél, sokat. Borzalmas szeretetlenségről. Nem bírja, de inkább magát hibáztatja.
Fél év múlva terhes az újabb gyerekkel. És örül neki.
Nem számítva azt az elvileg lehetséges eshetőséget, hogy egyszer csak minden rendbe jött köztük (ó, ez az álságos, a feleket egyenrangúnak láttató megfogalmazás!), az ember ezt nem érti. Bővebben…
te akartál gyereket
Minden Áronnak
Hát nem? Még magunknak is sokszor mondjuk ezt. Házasságot, gyereket akartunk, ezt vállaltuk, aztán meg sírunk. Miért nem vállaljuk a következményeket?
És jobban szeretnénk, ha család, gyerek nélkül élnénk?
Na, álljunk meg. Bővebben…
