politika címkéhez tartozó bejegyzések

erkölcstelen-e kövérnek lenni? probléma-e? vagy csak egy normál testverzió? nyáry luca

Közzétéve Szerző:
2

A cancelelésem, szociális kiközösíttetésem nem az LMBT-őrület-kritikus és TERF szövegeimmel kezdődött ám. Már 2012-15 között a szeretők megvetett csoportjáról írtam, azon is sokan kiakadtak, de az átment, mert sokan voltunk, idegyűltek, meg igazunk is volt: a rég elhalt, használós házasságokban az ocsmány dölyffel ítélkező feleségek húzásait lepleztük le a szeretés, az új élet, az őszinteség nevében. Az érem ritkán látott, másik oldala. Soha nem írtam az ellenkezőjét, akkor sem, amikor kiegyensúlyozott, megszokássá váló kapcsolatban éltem.

A kövérek felszabadítása, ünneplése a tízes évek közepén kezdődött, Tess Holliday, Ashley Graham, a body positivity, a “fogadd el magad” mozgalommal és annak siralmas színvonalú magyar változataival. Megosztó téma ez is, intellektuálisan izgalmas az okokat és a sokféle beszédmódot elemezni, én is írtam erről akkoriban, például itt és itt. Kaptam ezért is, lejjebb idézek belőle. (A trendvonat továbbszáguldott: ma már nem a kövér nők a legszebb nők, hanem a férfiak!)

Nyáry Luca cikkére reagálok, ezért veszem elő a témát:

https://wmn.hu/wmn-life/60543-inkabb-a-halal-mint-a-logo-has–a-koverfobia-nyomaban

Mi a baj azzal, ha valaki kövér? Bővebben… →

ez már annyiszor volt…

Közzétéve Szerző:
1

Hogy úgynevezett bátor-aktuális beszólás megy a hatalomnak valami klasszikus színdarabból.

És nem lett semmi.

Én ezt unom, ezt a debátorságot. Valamit kéne éreznem, de nem érzek, és nem akarom ezt többé átélni színházban. Kellemetlen. Annyira, hogy el is rontja az estét.

Rontja a katarzist, azt, hogy van színpadkép, ötlet, és a színésznek van hangja, mozgása, kisugárzása, ereje. Öt nagyervint kinyír egy fóliázott lakatosmárk.

Mondjuk az ilyesmit ők is hisztinek tartják és viccelődnek vele, de legalább a néző is elidegenedik. Lakatos Márk a Konferansziét játszotta a fóliás magánszámmal. Itt Béres Attila rendező, Ónodi Eszter és Nagy Ervin színészek beszélgetnek:

Na várjatok, a Chicagóról akartam írni, de van frissebb:

Az egyik író (költő), aki nem írt mostanában semmi jelentőset, és nem róla szól a kultúrsajtó, de sosem szólt amúgy – én is csak a coming outjáról szóló Narancs-publicisztikát olvastam tőle, noha művelt ember vagyok –, nyilvánosan szóvá teszi a rendszerelnyomást annak az írónak a posztja alatt, aki épp hatalmas ally, és van is elérése, mert mostanában üstökösnek számít. Közepes író vagy? Vedd elő a buzikártyát! Mi mással nyernéd meg az olvasót?

Írd a homlokodra az orientációdat, avasd politikává, írjál a rendszerről okoskodó, elemző mondatokat, korhold a szövetséges heterót is – mintha nem a kudarcod fájna. Ne mulaszd el az elnyomást hangoztatni, nem lehet elégszer beszélni róla! És “a nap végén”,  fújj, magyar költő amerikaiaskodik. (Ezt úgy mondjuk, hogy végeredményben, összességében.)

Mintha érdekelné az írónő a Gerevichet (aki egyébként Szvoren Edina, a minősége jogán ismert, és soha nem háborog így).

Ami engem illet, az ilyen viselkedés eredménye: egyértelmű, azonnali bojkott. Írjatok jó szövegeket!

Szóval, szombaton a Chicagót szombaton, felturbózták (és meg is húzták) a tavalyit, vannak benne mindenféle Bátor Beszólások, Amelyeken Nevet A Közönség – hát, én nem. Ahogy elnézem, nem is a klasszik színházjáró nevet, hanem a megyeszékhelyi öltönyös, állaza sugardaddy vállalkozó a csöcsös-platformtalpú macával, aki a kétezerötszázas aperolspritzet úgy issza, mint mi a csapvizet. Legfőbb erénye, hogy kicsengeti a tizenhétezres jegyet.

Ha színész lennék, nem a harsány-buta kacajból, a triviális, sőt megjósolható  poénra adott alantas reakcióból nyernék erőt, hanem a megdermedő csendből (ami persze szabadtéren nem nagyon tud lenni). Minden profi, elképesztő, mit alakít Mészáros Máté, Ónodi Eszter, Czakó Julianna és Nagy Ervin, de ezek a kiszólások olcsók és önimádók. Beriaszt a hamisságdetektor, amit megfejel az is, hogy a konferansziénknak finoman szólva nincsen beszédtechnikája, se hangképzés, se mondatlejtés.

Amúgy több ilyen gesztus nem csak poén, hanem megrendítőnek van szánva (a fináléban mindenki bőrönddel énekli, hogy “Ez szép… ez jó… ez csúcs”), de mit jelent ez? Kéne valamit éreznem? Tényleg el akartok menni? Magyar anyanyelvű színészek, innen?

De legalább ők jól szórakoznak, hogy milyen Erőset Mondtak.

Hiú ábránd azonban azt gondolni, hogyha nagyon szépen játsszuk el a Chicagót, akkor másnap reggel forradalom lesz Szegeden.

Mondja Nagy Ervin a fent linkelt interjúban. Pedig pont az a forradalom. Higgy nekem, Ervin, huszonöt éve járok színházba, és törzsnézővé biztattam a boggal több száz embert. A szépen játszás, a minőség, az a forradalom. Azt mindig meg fogják fizetni, ott teltház lesz és valódi katarzis. A talmisággal szemben a minőség a gesztus! Nem a direkt kiszólás meg a tokenbuzi giccskirály a kiszámítható nyafogással. (Akit egyébként nem bánt senki.)

Hány éve döbbenünk már meg az ilyen bátorságon? De tényleg. Főleg Alföldi, főleg az az Átriumban, ott mindig jól beszólnak az oligarchának, minden travi bátor és mennybe megy, “alámegy az előadásnak a valóság” – hazaballag a néző, és másnap ő is ott közbeszerez, nyaral, iskoláztat, néz meccset, ahol kénytelen, mert minden erőforrás náluk van. Liberális fiatalok is az MCC-be járnak.

És miért van így? Mert nem volt elég erő, ember, karizma, hogy ezeket leváltsa. Min csodálkoztok? Ti megvezetettnek tartjátok és lenézitek a választókat? Vagy még nem hallottatok arról, hogy a polgárok igen nagy része nem kér abból, amin ti pörögtök – és nem azért, mert nincsenek edukálva. Éppenséggel unják a kenetteljes szövegeket az elfogadásról. Egész Európában, az euroatlanti közegben válságba került a liberalizmus. A Rózsadombról háborog a csok szűkítésén (!) a harmincnyolc éves, koktélozgató, agyontöltött arcú szingli, aki lakáskiadásból él, közben jócsajkodva szelfizget, hobbiból edukál, hergel lincseléseket, jóemberkedik. Mit tud ő annak az életéről, aki lakáshitelt törleszt, óvodát keres, számológéppel a kezében vásárol tejet és felvágottat, és csak reméli, a gyereke nem vadul el tőle holmi divatos (és költséges) ideológia nevében?

Egyébként a Katonában, Örkényben, Radnótiban nem szoktak ilyen direkten kiszólni. Mert ott tudják, hogy ez rontja a nívót. A könnyen hevített hangulat annyit is ér. (A Bajnokban sem ilyen a rendszerkritika, hanem konkrét történetet mesél el, amely a konkrét politika nélkül is érvényes.)

A klímatémát sem oldják meg a vászonszatyraitok, vegán sütijeitek, facebookos háborgásaitok – leginkább semmi nem oldja meg, de az utolsó réteg bőrünk akkor is a tisztánlátás. Legalább ne áltassuk magunkat. És főleg ne a két lábon járó, kiszáradt konzumszaloncukrok avassák magukat szentté a hashtagjeikben. Ugyanígy hazánk szomorú állapotain sem segít a “bátor” infláció-, fólia-, Lölő-emlegetés. A kápózás, -fóbozás, a nagy elemzések unalmatokban, az egész fölényes ítélkezés. Mérhetetlen műveletlenséggel, tudatlanul és indulatból elemzik a társadalmat.

És külföldről, ez a kedvencem. Elmentetek, ott kolbászból van a kerítés, hát örüljetek… És a teljes vakság az ottani társadalom súlyos, mély árkaira. (Istennek van humora, Meloni lett az elnök a külföldre menekülő íróházaspár új hazájában…)

 

 

lefóliázás: mi a törvény célja?

Közzétéve Szerző:
7

Nem igaz, hogy nem értitek! Vagy tényleg nem értik (okos barátaim, újságírók sem, a fiatalok sem), vagy nem áll érdekükben érteni, és ezért végig sem gondolják. (Valószínűbb ez.)

A lefóliázást (újabban: CELOFÁN /???/), “cenzúrát” mármint. Bővebben… →

nincs olyan, hogy aszexuális!

Közzétéve Szerző:
10

Amiről a felvonuláson beszélnek, az szerintem nincs. Mindenki aszexuális, aki nem torzult el. A sérült emberek, akik aszexuálisnak nevezik magukat, különleges állapotnak, saját választásnak és méltóságteli identitásnak akarják beállítani azt, amit rájuk mért a sors. Hogy tudniillik nem érzik a lángolást.

Azért jött létre ilyen mozgalom, mert ma már nincsenek érvényes társadalmi ügyek, valódi forradalmak. Nem is mondanak semmi érdemit (de elérték, hogy róluk beszéljünk!).

Erre a videóra reagálok, a felvonulás 15-én volt, a videó 16-iki, egy nap alatt megnézték 110 ezren. Április 18-iki frissítés: 128 ezren.

Eléggé ugrottak rá a kommentelők is a YouTube-on és a Facebookon, és a felvonulás hírére, fotóira a 444-en is.

(Nézd meg, utána olvass tovább!)

Hát mi közöm a személyes életükhöz? Miért fáj ez nekem?

Ezt már kérdezték tőlem transzügyben. És ez megint elhallgattatás. Ócska trükk, éncsak bólogathatok. Állításokat kizárólag ők tehetnek. (Vádaskodnak.)

Hát pedig ez itt nem magánügy, hanem utcai demonstráció, közterületfoglalás, média és politika. Ezért reagál rá a médiafogyasztó és a köz. Nem fáj, hanem hamis és káros, illetve irritáló. Rengetegféle embert ismerek, abszolút nem szólok vele az életükbe, de ettől még a mézmázba burkolt hamisság nem lesz valódi, csak hamisság marad, és szabad róla beszélni.

Ez itt az ötlettelen LMBT maga. Már az LMBT is vérzik több helyen, hiányzik az azonos érdek, illetve rohadt unalmas, hogy ráérős emberek panaszkodnak folyton divatos ruhákban, a kultúra csúcsairól. Az aszex ügy meg szürke, semmilyen, állítás nélküli. Maci: “az otthonülők utcára vonultak a jogaikért.” #bestofmaci

444-es komment. Leegyszerűsítő? Egy: ez ilyen egyszerű. Kettő: a honfitársaink többsége ezt gondolja.

Az lett, hogy ki lettek röhögve a vonulók egységesen, és láthatólag már a videó készítői is röhögtek. A kommentelők bő humorral álltak elő, vagy magas minőségű szarkazmussal. Ez a komment revelatív, “nézőpontjaik kihívatlansága”, ez pontos: Bővebben… →

hol a turpisság?

Közzétéve Szerző:
9

Mivel a világ politikai és gazdasági centrumában az uralkodó eszme az inkluzivitás, én nem látom, hogy ti volnátok elnyomva.

Új szerző, tündenevű nemtudjukki, a SzabadNemen, e bátor, hiánypótló platformon:

https://szabadnem.444.hu/2023/03/25/ha-magyarorszagon-maradsz

A posztban lényegében Nadja Tolokonnyikova (így írjuk magyar helyesírással a nevét) Pussy Riot-aktivista könyvét idézi, aki Václav Havelt és Timothy Snydert idéz (sokszoros fordítással ferdül minden; igényes!), majd egy kicsit köríti helyi, cselekvésre buzdító gondolatokkal.

Így indít:

A hatalom bemantráztatta az emberekkel a plakátokon és egyéb médiumokban szereplő propagandaszövegeket, melyekben démonizált személyeket (Soros, menekültek, LMBTQ-emberek), fogalmakat (gender), egy várost (Brüsszel), és nemcsak elülteti a félelem magját, hanem elhiteti, hogy amit mond és megmutat, a létező legnagyobb fenyegetés.

Micsoda lenézés! Azok mind buták, megvezetettetek. A szerző bezzeg semmilyen agysásnak nem dőlt be, ő szuverén gondolkodó!…

És ez a vége:

Van-e értelme bármit tenni, ha alig változik valami? Tegyük fel, hogy nincs. Vagy képzeljük el, hogy soha nem is léteztek segítő és civilszervezetek. Vége, ennyi volt, nem is volt. Nincs mit tenni. Akkor ezt meg kellene mondani a roma gyerekeknek, akik az Igazgyöngybe járnak rajzolni, hogy többet nem mehetnek. A párkapcsolati erőszak túlélőinek, hogy már nincs olyan nőjogi vagy segítő szervezet, akikhez fordulhatnak. Vagy azoknak, aki épp most jönnek rá, hogy a szexuális orientációjuk, nemi identitásuk nem a társadalmi többséghez tartozik. A kilakoltatásra váró, hajléktalan élet elé nézőknek, hogy senkit sem érdekel a sorsuk. És a már hajléktalanná váltaké sem.  Nem volt egyetlen Pride sem. Nincsenek közösségek, ez a blog sincs, senki nem kapcsolódik senkihez. És még sorolhatnám…

Kiemelés tőlem. Micsoda ízléstelenség! Pár elkényeztetett, zavart, értelmiségi netező “rájön”, hogy ő ezt vagy azt érzi, így meg úgy élvezi/nem élvezi a szexet. Őket ezért senki nem üldözi, tele van velük a drukkermédia, ők a “bátrak” – a szerző a képzelt sérelmeiket a legkiszolgáltatottabbak, a hajléktalanok, kilakoltatottak, mélyszegény romák közé keveri.

A szerző premisszái:

1. Magyarországon üldözik a melegeket (stb.).

2. Ezt a kormánypárt, a diktatúra irányítja, hozza létre. Erős: Orbán. Gyenge: LMBT.

3. Agymosással hergelik a tudatlanokat.

4. Földi paradicsom, inkluzív mennyország lenne a pannon lanka Orbán nélkül!

Magyarországot én sivár purgatóriumnak mondanám (ez nem a legrosszabb! menny tán nincs is), de ennek Orbán és bebetonozottsága nem oka, hanem tünete. Ami viszont valóságos pokol, az például Nashville: ott a transzneműek a politikai sérelmeiket gyerekek lemészárlásával torolják meg. Ennek a borzalomnak az előzménye, hogy a nemváltók példátlan gyorsasággal kaptak plusz jogokat, elismerést, terepet. A létszámuk is robbant, az összes nyomorú perverz munkanélküli transznemű áldozatként vonul fel. Most akkor innen vond vissza a törvényeket, hajrá. (Hányszor mondják a magyar aktivisták, hogy mi még nem tartunk ott, majd ha lesz szélsőség, túlkapás, akkor foglalkoznak vele?)

Ahogy a nagy szabadlelkűek kussolnak a nashville-i esetről!

Ha a szerző megvizsgálná a premisszáját! Nem teszi, hiszen premissza. Hát mondom én.

Magyarországon semmiféle intézményes hátrány nem éri a melegeket. A hisztis, önös, nőnek beöltöző provokatőröket éri némi kritika, akik/mert… cikik. Soha semmilyen edukáció, fejlettség nem fogja lenyomni őket a torkokon. Messziről bűzlik, hogy zavaros, nem tiszta a szándékuk, a világ a fétisek kiélésének terepe.

A kommentelő itt összefoglalja, hogy a munkahelyeken minden a transznemű alkalmazott egója, sebzett lelke körül forog, és ezt nem komálják:

Manapság ott is legfeljebb pletykálni fognak a furákról, ahol archaikus, tradicionális a közeg, egymást lesik az emberek. Az ellenzéki sajtó évente két-három enyhe konfliktust tud előrángatni és felhabosítani. Nincsenek támadások, verések.

Az ellenérzést nem a kormány hergeli. Persze jól jön nekik, ha van mit forró üggyé tenni, de a passzív idegenkedés a másságtól itt minálunk eleve is megvan az emberekben. Ide születtél, haver. Nem ünnepelnének egy buzit a “bátorságáért” könnyes szemmel, ez nem az a hely. Valamennyire már elfogadóak, mert az idő halad: nem komoly botrány out melegként élni, de igazán nem érdekli ez a téma az átlagembert. Vállat von. (Ami fáj a Mónika-típusnak.)

Sehol egy nagy ügy! Aktivista berkekben viszont hatalmas a tolongás a bátor hős szerepéért. A tünde szerző ezt a Timothy Snyder-idézetet gondolja iránymutatatónak a magyar LMBT-aktivisták számára:

Beállni a sorba könnyű, valami mást csinálni viszont először furcsa érzés. De a kényelmetlenség nélkül nincs szabadság.

De hiszen a sor, az az LMBT-aktivisták sora, és nemhogy nem először, de repetitíven és halál unalmasan, ezredszer zsarolnak érzelmeket.

A már elnyert elfogadást a szivárványos aktivisták olykor erősen visszavetik. Épp ők! Döbbenet volt Homonnay Gergely története: lévén ellenzéki, agyonhallgatták vagy nyíltan hazudoztak a haláláról értelmes emberek is. (Merénylet!) Ezzel szemben Szájer lebukásakor, amely hasonló körülmények közt történt, a legliberálisabb, tanult balpesti újságírókról is kiderült, hogy durván homofóbok és szexnegatívak, álszentséget kiabálnak, de simán kiröhögik a másságot és a megszégyenülést (megalázott emberbe még egyet rúgni, az aztán az autentikus, balos cselekedet). Mit vártok akkor a kisvárosok népétől?

És fintorodj csak el a kikötözős, nőalázó bujálkodás (BDSM) terjedő propagandáján, rögtön te is szexnegatív, prűd, felvilágosulatlan, lefojtott leszel.

Ettől undorodik a többség, akit lekezelően megvezetettnek, butának állít be a SzabadNem írása. Pedig hát ők a választópolgárok. Az ő elfoigadáasukat akarjátok elnyerni. nem fog menni fensőbbrendűsködéssel.

Valóban vannak a Fidesznek ellenségképei, de rég elismerte, az alkotmányban is benne van a melegek egyenlősége. Felnőtt ember éljen, ahogy akar, “nőként” akár, csak “a gyerekeinket hagyják békén”. Van Pride, biztonságban vagy, nem vernek meg ellentüntetők. Sétálhatsz kézenfogva, nem rúgnak ki, nem kell bujkálnod, akármilyen karriered lehet. Megjelentethetsz aktivista kiadványt. Ami nem lett továbbra sem: melegházasság, erről már írtam; amit “elvettek”, az a nem- és névváltoztatás bürokráciája, a fantáziák valósággá avatása. Azt csinálsz, amit akarsz: hülyén rád nem a Fidesz miatt néznek, hanem mert (ha) elviselhetetlen, önző, diszharmonikusan rút és buta vagy. Tehát a “transzfóbia” annyi, hogy az állam nem asszisztál adataid, neved megváltoztatásához, ezt nem kérheted, és a születési anyakönyvi bejegyzés utólagos megváltoztatását, a múlt eltörlését sem. De miért tenné?

És: nem szeretnénk indoktrinációt az iskolákba a nemváltásról. Én sem. Lapozz bele a tankönyve, megdermedsz:

Általában gyerektelen emigráltak, queer csodabogarak harsogják, hogy kéne az iskolákba a “hiteles információ”….

Nincs Magyarországon valódi (orosz, kínai, ugandai) homofóbia. Sweet point, mondja Maci, a pont jó hely a háborgásra: ez itt a periféria, ha meleg vagy, igazán nem üldöznek, de egy kicsit azért idegenkednek (nem a Fidesz miatt, hanem mindig is). Egy kicsi baj azért van, egy kicsit lehet kiabálni, egy kicsit kritizálnak is érte. De nem visz el a rendőr, nem fognak perbe. olcsón leszel hős. Viták vannak, de nem közösít ki a társadalom pusztán azért, mert a saját nemedet szereted, vagy mert ezt hangoztatod. Nem néznek rád görbén azért sem, ha nem házasodsz (ezzel minden harmadik ember így van). Egyébként ugyanolyan jogod van házasodni, élhetsz is együtt a szerelmeddel, mint bárki.

Enyhe (perifériára jellemző) ellenérzés van. A tündenevű szerint viszont diktatúra, elnyomás, börtön!

Most jön az igazi a turpisság:

A fejlett világban az uralkodó eszme az inkluzivitás, transzpátyolgatás. Ahol hatalom, erő, jólét van, ott hegemón eszme a woke-ság. Az emberek egyenlőek, a nemi identitásuktól és szexuális orientációjuktól függetlenül, ezt még a jobboldal sem akarja visszavonni. Nincs cáfolat.

Én nem sajnálom tőlük az egyenlőséget, nagyon is fejlett állapot, magam is vallom. De azt látni kell, hogy ott támogatják a szivárványt, ahol a gyarmatosítás halmozott fel több évszázad alatt véres, érdemtelen jólétet, ez ágyazott meg a kapitalizmusnak, liberális demokráciának, szólásszabadságnak. A mohó szabadpiac ugyanakkor ökológiai katasztrófát eredményezett a teljes világon (fokozottan a széleken, mert még ahhoz is van hatalmuk, hogy ne nekik kelljen a szennyezett tengert, a szeméthegyeket nézniük). Ott lesznek kövérek, tétlenek, magányosak és depressziósok az emberek, ott mészárolnak tömeg.

A szivárvány a hatalom ma. A hatalmasoktól jön és hatalmat ad. A centrumban államvallás az elfogadás, az önmegvalósítás, az emancipáció (ennek a nagy virágkor, az előző század utolsó negyede óta van már ellencsapása is, de ez másodlagos).

És erre a trendre ül rá a vigyorgó kapitalizmus, amely szereti, ha a fogyasztója kötöttségektől mentes, individuálisan dönt és ezáltal többet fogyaszt (utazik, divatozik, maga kedvére él, szórakozik). Az eszem is áru, egyben reklámszöveg: szivárványos csokikat, jelszavakat és sportcipőket dobnak piacra. A melegekről van szó minden filmben. Ez nem valami nagy vívmány, mert, mintha a feminizmust, a nyolcvanas-kilencvenes évek relatív nődominanciáját elunták volna, elsősorban homoszexuális férfiakról van szó. Újra és szinte kizárólag gazdag, független, ráérős, excentrikus férfiak vannak mindenhol, most épp nem popsztárként, hanem a szexualitásuk okán (hú, de utálom ezt a névutót, szerintem életemben másodszor írom le).

Ők az elnyomottak, értük írják itt a cikkeket, harcolnak az egyik napról másikra élő aktivista nők, esetleg valami Open Society ösztöndíjon, és holmi börtönüzenettel öntenek lelket a társaikba.

Soros ellen is hergel a Fidesz, Brüsszel ellen is – egyik sem elnyomott. A melegek sem. Ők hasonítanak magukhoz kisebb hatalmúakat.

Mi a centrumnak nem vagyunk részei, mi fél- (vagy egész) periféria vagyunk. Itt kevés a világlátott, nyitott, nyugis, elégedett ember és emiatt az elfogadás is: ez anyagi és kulturális kérdés. Könnyű hergelni. Identitásmizériáidat luxusnyafogásnak fogják tartani. Nem jössz divatba. Nem fognak félmillióan követni. Viszont nem is lövöldözik senki.

De felnőttként úgy élsz, ahogy akarsz, még itt is. Ha meleg vagy, vagy queer, vagy bármi csodabogár, a világ hegemón eszméje és a kapitalizmus áll mögötted. Így idézz kényszermunkatelepről szabadsághősöket.

(Egyébként a Pussy Riotot úri kedvében alapította egy kvázi oligarcha férfi. Sose kapták el, sose vitte vásárra a bőrét, és a létező legjobb reklámot csinálta a cicis csajokkal Putyinnak.)

Érdekes, ez a poszt, mert ezt is én írtam:

ők is léteznek

És az olvasó azt szereti, akkor “ért egyet”, ha én ékesen, cizelláltan, idézhetően erős tömörséggel azt írom meg, amit ő már előtte is gondolt. Nagyon ritka, hogy valaki elgondolkodik az érvelésen, formálódik, megváltoztatja a véleményét.

Védett: felismeréseim emberi dolgokról az év eleji összegzős hangulatban

Közzétéve Szerző:

Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez alább adjuk meg a jelszót.

ügyek, megmozdulások, szereplés

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Rég nem voltam tüntetni, pedig kapom folyton a mindenféle hírlevelet, tudom, mik vannak, kik szervezik, mik az ügyek, de nem vitt rá a lélek. Nem bírom én már ezt, az előválasztás óta. a dalocskáikat, a mellékes keresethez jutó színészeket. No- és Bojárt. Énekel. Meg kiáll tíz ujján öt pecsétgyűrűvel, pocóval, röhejes kalapban, és belebotlik a szövegbe két mondatonként: Bővebben… →

tiltott szavak

Közzétéve Szerző:
4

Még egy kis morgás, merengés, aztán előre a KÖVETKEZŐ NÉGY ÉVBE.

Hatalmas felhördülés lett a hétvégén, és még e hétre is átnyúlt: egynémely (sok) szavazatszámláló értelmiségi leírta, sokkban, kétségbeesett dühében – melyet osztok, csak én jobban kezelem –, hogy létezik a vidéki szavazó. Aki buta, azaz elkeserítő testi, mentális, életvitelbeli állapotban van, ugyanoda ikszel, láthatólag előre megmondták neki, nem átallja megkérdezni a biztostól, hogy akkor melyik a Fidesz. Utólag és csalódottan írták ezt, a választás eredménye és a saját beleölt munkájuk, idejük, reményeik miatt. Cikkben így, vagy így, cikknek álcázott dohogások, egy kis egyrészt-másrészt, értsünk meg mindenkit. „A pestiek nem járnak közénk, nem ismerik a falusi létet, a mi világunkat.” Már miért tennénk? Gumicsizmában, disznót vágni, reprezentálni? 80 másodperces facebookvideók kedvéért? (Amúgy szerintem tök viccesek voltak ezek, “mezítlábas kávé”, és riogatott ugyan a miniszterelnök, de nem moralizált.) Amit a “pesti” ember képvisel, él, ismer, az városi jellegű, más léptékű és perspektívájú (és diplomatikusan fogalmaztam).

Ez is nagyon vicces, de az eltúlzott képe is pontos, csak hát oda kellett írni az írástudó városiaknak is, hogy PARÓDIA (megőrülök ettől):

Ismerjük meg tehát a vidéket! Épüljünk be, járjunk “le”! Abból lesz a szavazó. Kis Grófót ismerik, Tordai Bencét nem ismerik, ezért Kis Grófóra szavaznak, te csak ne fennhéjázz meg fintorogj ezen! Segélycsomagot vigyünk, vagy a tájházat nézzük meg? Ó, én voltam irodalmárfeleség (vagy mi), emlékszem az ilyen kultúrházas haknikra, ehetetlen pogácsák és lambéria, olyan arcok, fogak, hogy ihaj… ugyanezen szörnyülködtünk akkor is. Bővebben… →

gyerekeink igenis veszélyben vannak

Közzétéve Szerző:
5

Ja, nem azért, mert az óvó néni átműti őket. És hogy ezen ilyen szinten, repetitíven poénkodtak értelmes sajtómunkások is, az sokatmondó. Eleve, hogy “a kormány homofób uszítását”, “kiközösítő népszavazását” ennyit emlegették – addig se kellett eltűnődni, hogy mi is pontosan az ellenzéki állítás, hogy kerül az ellenzékbe a Jobbik “néppárt”, mely plusz szavazót nem hozott, de a régieket sem. Mintha félnének a dolgot valóban megvitatni, hogy mitől káros a gendertan, mik az érdekek a propaganda mögött), túlzásmentesen, elfogulatlanul megnézni, miért ugrik rá tiltakozva-idegenkedve nemcsak Bayer Zsolt, hanem az átlagember is. Inkább defaultnak veszik, hogy általános a homofóbia, sőt, üldöztetés van, mely a Fidesz bűne, és aki idegenkedik a genderdumától, az meg tudatlan, nem érdekli “a tudomány” (pedig Mari néninek igaza van). Soha nem írnak a detranzícióról, se a heves brit, amerikai vitákról, törvénykezésről (számos “transzjogot” vonnak vissza, épp a kamaszokkal kapcsolatban), transz nyomulás visszaéléseiről, és csak Rowling kapcsán a feministák cancel-kicsinálásáról. Állítják: nem létezik melegpropaganda, miközben maguk is ontják az ilyen tartalmakat, egészen a legbutább rinyálásokig (az szexualitás ernyőfogalom, tudtad-e?), de persze az felvilágosítás, segítség, hogy ne érezzék magukat egyedül a kamaszok.

Nem úgy fenyegető mindez, ahogy a plakátokról sejlik, hogy már ma jönnek, műtenek, és nem is úgy, hogy agymosásnak. Direkt sulykolni esélyük sem volt, csak puhítgatják a tudatokat, együttérzésre apellálnak. Ki rúgna szenvedő emberekbe? Aki nem dől be ennek, az is hallgat. Maci is mondja, elismerem: nem számít annyit az LMBT propaganda, mint én azt kihegyezetten érzékelem. El se jut az átlagemberhez. A Tobi színeit 3547 fő látta (és a Nemzeti Filmintézet támogatta!). Pár tucat, igaz, nagy elérésű és hangos szereplő nyomatja, akire ép kamasz nem akar hasonlítani (mondom egyszerűbben: a magyar aktivisták rettenetesen néznek ki, és az üldöztetésen, jogkövetelésen kívül nincsen mondandójuk). És pár ezer jóakaratú nő a közönség. Én meghasonlottam ebben, hogy ezt jelenti ellenzékinek lenni, mert nem.

Nem annyira elnyomó, amit a Fidesz csinál, másrészt nem annyira veszélyes az sem, amit az aktivisták és szervezetek. A veszély hosszabb távon, sok lépcsőben, lassú tudatformálással érvényesül, ahogy a béka fő. 

Az fenyeget, hogy semmi nem úgy van. Mindenről elmondják, hogy az tévedés, előítélet, mi meg elhisszük. Feladjuk kis ellenérzéseinket (“az nem lehet, hogy ennyire bonyolult minden”). Sóhajtunk: jó, akkor bonyolult. Az előítélet, elnyomás koherens magyarázatnak tűnik: a patriarchátus a hibás, a kirekesztés, Orbán, a kapitalizmus. Kis szépséghiba, hogy senkit nem bántanak, nem tudnak LMBT-ellenes eseteket felmutatni (az őszi villamosos eset óta), a vélemény meg szabad. Épp a hiszékenységre, tekintélytiszteletre apellálva tudnak normalizálódni lassan a fura, önös, valóságtagadó magyarázatok. Ez a normalizálódás jóléti világjelenség, és bejárat a disztópiába.

Most nem akarok már a melegekről/transzokról írni, mert fontosabb, hogy mindez leginkább a nők problémája. Nekik problematikus, nőként aggasztó.  Bővebben… →

népszavazási kisokos, avagy gyakori tévhitek a transzneműségről

Közzétéve Szerző:
7

Nemváltó óvodások és szoknyás bácsik a napköziben. Anyjának panaszkodó kislány, azt mondták a suliban, “ha akarsz, lehetsz fiú”. Hahaha!

Rosszul vagyok, hogy direkt elferdítik. Nem óvodás, hanem kiskorú (18 alatti) szerepel a népszavazási kérdésekben. Nem csak műtét lehet a kezelés (bár műtét is rémisztően sok van): pubertásblokkoló, mell-lenyomorogatás, péniszhátragyömöszölés (tucking), hivatalos és feketepiaci (!) hormon és “megerősítő” pszichológia, tanácsadás is. És igen, tényleg azt mondják, hogy csak vágyakon, érzeteken, a megfelelő kategóriák ismeretén múlik a nemed.

Nem, nem vagyok fideszes. Hanem nem bírom a hazugságot és az utána nem nézést. Ti, balos újságírók, ennél jobban tudhatnátok, mi a gond a gendertémával. És gyanítom, tudjátok is.

Hát megőrültem én, hogy vállalom? A barátaim mind ellenzékiek (és mennek szavazni, nem is tudnék kit felhívni), általában kritikusak a genderőrülettel szemben, okosak, jól forog a nyelvük, de nem beszélnek róla a nyilvánosság előtt. Szinte senki.

Épp ezért kell. Ezen a pénteken különösen.

A legmeghökkentőbb: ellenzéki kommentelők tömegesen háborognak, hogy ha nem lenne a nagy felhajtás, akkor erről az”aberrált” jelenségről (buzik, nemváltás) nem is hallanának a gyerekeink. De most a plakátokról megtudták. Most minden gyerek erről kérdezget, aztán még kedvet kap… Hát így képzeltétek az ellenzéki szavazót? Azt hittétek, alig várja, hogy homlokára csaphasson: már értem! Hogy tudományosan edukálják a gender expressionről, a diszfóriáról meg a pánszexuális poliamóriáról! (Én ezt továbbra is megcsalásnak nevezem.)

Miért buzdítanak ilyen hevesen érvénytelen szavazásra? Mitől félnek ennyire?

Tényleg veszélyes az “uszítás”? Vagy épp a melegek, transzok nyomulása a veszélyes?

Szerintem jelen formájában egyik sem veszélyes. Se a melegekre (stb.) nem veszélyes a fidesz kampánya, se a jó (szabad, méltóságteli, nyugatias) életre nézve az, ha nem kérsz a műsorból, mert gyanakszol, hogy a szivárvány egyszerűen divat és érvényesülési stratégia. Illetve: mert nincs pofád jómódú, emancipált, szabad emberek (férfiak) túlhizlalt egójáért még kampányolni, a háborúhoz, a szétlopott országhoz, nyomorhoz, az elnyomott nőkhöz képest.

Egy kis hangulatbeli következménye van csak a téma pörgetésének. Elterelésképp vetette be a kormány, persze, mert háború van, mert az oroszoktól függünk, mert ezek a járványt is lopásra használták, mert eltűnik a Balaton, a Fertő, mert semmit nem csinálnak klímaügyben, mert tarol a korrupció, az egyház megfojtotta az államot, az állampárt meg a kultúrát és a civileket, romokban az eü, az igazságszolgáltatás, az oktatás satöbbi.

Bővebben… →