Imádunk együtt futni. Sokan futni. Budapesten futni. Amatőrökkel együtt futni. Aszfalton futni. Nagyon tiszteljük a munkátokat, több nemzetközi futóeseményen vettem részt, és azokhoz képest is profi, ahogy a BSI a versenyeket szervezi, ami mindenre figyelme, kapacitása van. Komoly mozgalom lett a futás és a futóesemények is.
De tudnánk még jobban örülni ezeknek. Észrevételeim, négy olyan év után, amikor jó pár BSI-s eseményeken vettem részt:
Jelenleg a BSI futóversenyein iszonyatos mennyiségű a szemét: műanyagpohár, szórólap, kis kiszerelésű akármik csomagolásai, és rengeteg a hamar kacattá váló ajándékok és tárgyak is. Ez fölösleges, drága, környezetterhelő. A tipikus versenyjáróknak harminc érme és negyven pólója van már. Kezdőként élmény az érem, a gyerekek is szeretik, emlék egy-egy póló, de annak, aki környezettudatos és a futásért fut, már teher. Legyenek ezek választható opciók és legyen olcsóbb a nevezés!
Nem szeretek reklámfelület lenni. Ezért nem veszem fel a pólót, és nem örülök annak sem, ha a hangszórókban a szponzor ajnározása megy, mert korrekt információktól veszi el az időt.
Semmilyen kormánypropaganda ne legyen a versenyeken. Remek, ha a Rogán-házaspár magánemberként köztünk fut, és szívügye a verseny, én ilyenkor kifejezetten örülök, semmivel nem lenne ugyanis előrébb az ország, ha Schmuck Andor- meg Szőcs Géza-szerű arcok ülnének a bársonyszékekben. Nincs rendben viszont, ha politikus rajtoltat vagy beszél mikrofonba, és az sem, ha érdemnek állítjátok be azt, hogy ki hány gyereket vállalt, mint a legutóbb. Rengetegen vagyunk, akik szerint ízléstelen, hogy a hatalom ilyen eseményeket és a tömeget felhasználva legitimálja magát, miközben pont a nőket rendszeresen pofán röhögi. Nincs rendben a családbarát sátor és családpropaganda sem. Nincs rendben az EMMI látványos részvétele, szereplése sem.
Ha lehet, a pályakialakításban ne legyen fordító, ide-oda kanyargás, szűk rész, kapun ki, kapun be, mert rendkívüli mértékben lelassít, torlódást okoz és idegesítő. Ennek a jelentőségét akkor értettem meg, amikor Berlinben és Olaszországban elegáns pályán futhattam. Senki nem futott szembe, nem volt fordító, félsáv, torlódás:


A tömeges amatőr versenyeken sajnos sokan már a második-harmadik kilométernél sántikálnak, nem értem, miért választanak ennyien nekik nem való távokat, de a pálya emltett sajátosságai miatt ők, meg a vicceskedő jelmezesek, szelfizés, mindenféle pályára nem illő viselkedés zavarja és lassítja azokat, akik egyenletes tempóban futnának, és nem szeretnének mást csinálni. A Hungexpo és a Népliget területe nem alkalmas 2-3 kilométernél hosszabb távok kijelölésére, csak olyan áron, hogy a látássérültek, a babakocsisok, a rossz térdűek, sérült bokájúak szívnak. Tudom, hogy a főpolgármester évente három, nagy lezárásokkal járó versenyt engedélyez. De akkor már inkább körözzünk a Margit-szigeten, vagy legyen rövidebb a táv, vagy fent a hegyen, szép tájban, jó levegőn, vagy külvárosban.
Szűnjön meg a szexizmus. Teljesen. Kezdetnek értse meg mindenki, mit jelent ez a szó: a nemek mesterséges, vicceskedő megkülönböztetése is szexizmus, a lovagaskodás is az, akkor is, ha kedvességnek szánjátok. Nem kell azért dicsérgetni valakit, mert nő. Nem csak az a nő, aki szép, fiatal. Csak komolyan kell venni, embervoltában, más nem kell. Az emberek úgy általában nem szépek, mi nem várjuk el a bókokat, viszont mindenkinek legyen, maradhasson meg a méltósága. Ne tegyen senki állításokat arról, se mikrofonba, se bekiabálva, hogy a nő majd mit csinál a verseny után, “apa vigyázott a gyerekre”, “még ebédet is kell főzni”, “menjetek az ALDIba”, mert ezekkel ásatag, normatív szerepelvárásokat közvetítetek és termeltek újra. A mai nők már sokfélék: nem mindenki vezet háztartást, nem mindenki él párkapcsolatban. Nem vicces. És ne azt kezdjék ki, aki ezt szóvá teszi:
https://www.facebook.com/events/184841469086522/permalink/287224448848223/
Legyenek a női futógálán női iramfutók, a többi versenyen pedig kiegyenlítetten!
Ne kiabáljon be senki a pálya széléről, vagy sztereotip nőnek öltözve, ez legyen ciki. Képviseljétek ti is ezt az európai normát!
Köszönjük.
Gerle Éva és sok más futó, csak már nincs kedvünk kommentelni, mert ezekre a felvetésekre senki nem reagál
Minden betűje arany. Ha nem lennének gyakran panaszaim a hosszabb ill. a betonon történő futások után , még akkor is százszor meggondolnám, hogy részt vegyek-e ilyen feltételekkel még egyszer bármilyen futórendezvényen Budapesten.
KedvelésKedvelik 1 személy
De fasza rólad ez az utolsó kép!
KedvelésKedvelés
AZ endorfinos boldogság! Nagyon szeretem a félmaraton távját.
KedvelésKedvelik 1 személy
A műanyagpohár-osztogatásnak hamar vége lesz, ha be leszt tiltva.
KedvelésKedvelik 1 személy
Olyan kb 25 évvel ezelőtt, amikor még jártam istentiszteletre, is előjött ez a “ki főz mára ebédet” kérdés, hihetetlen deprimáló volt ott is, akkor is. Illetve a standard megoldás persze az, hogy tessék korán reggel felkelni, elkészíteni mindent és úgy menni már a templomba.
KedvelésKedvelik 1 személy
Szívemből szóltál… az iramfutókat végképp nem értem, hogy-hogy nem nők voltak a női futógálán. Sok nő iramfutna. Én nagyon is szívesen.
KedvelésKedvelik 1 személy
Bena szervezes terepversenyen is megesik. 🙂
https://hosszutavfutonaploja.blog.hu/2019/05/26/hogy_nem_erdemes_futoversenyt_rendezni
KedvelésKedvelés
Még BSI téma: már írtam itt valahol, hogy az egyik verseny kiírásában külön kiemelték ezt: “Megkérjük dohányos futótársainkat, hogy csak a kijelölt helyeken gyújtsanak rá.” Hihetetlen azóta is. Főleg, hogy azóta a kezembe került a Maratonman egyik versenyének szabályzata:
“A verseny szellemiségével a sportolás közbeni dohányzás nem összeegyeztethető, ezért a versenypályán és a célterületen – a nemdohányzók védelmében – szigorúan tilos a dohányzás.” Respect. Így is lehet.
KedvelésKedvelés