mindenki bőszen pedofilozik: hú, ez az összemosás aztán rendkívül káros!

Összemosás – ez undorítóbban trendi szó, mint az oltakozás!

Itt egy cikk, tegnapi – a szerző, Fődi Kitti a leadben állítja: NAGYON VESZÉLYES összemosni a pedofilokat a nempedofilokkal. S persze ki más, mint Gyurkó Szilvia szakértő siet tisztára mosni a nempedofil visszaélőket:

Bővebben…

a konszenzus – és ami a konszenzuson túl van

Egyszer, még 2013-ban épp férfi és nő kétpólusú feszültségéről írtam valami fontosat, de legalábbis tetszetőset itt a blogon, és akkor egy – egyébként nem buta – olvasó nekem szegezte a kérdést: miért vagyok heteronormatív? Láthatólag élvezte, hogy az újonnan tanult, ütősnek hitt fogalmat ellenem veti be.

Megrángatta a trónt, amelyre úgy kerültem, hogy soha ilyesmit nem akartam. Így kezelte a szöveg hatását: belekötött egy lényegtelen részletbe, és így ő is jelentősnek, okosnak tűnhetett. Férfi és nő? Hát mi lesz a melegekkel, leszbikusokkal, vagy azokkal, akik nem érzik magukat sem nőnek, sem férfinak? Az ő tapasztalatuk szerintem érvénytelen? Ne kapjon kifejeződést?

Jonathan Allardyce

Bővebben…

…ezt lehet cáfolni?

A Családinet interjúját, mármint:

https://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/szulok_nagyszulok/34433/kiegett_frusztralt_anyak_nevelnek_zavarodott_es_szomoru_gyerekeket_-_beszelgetes_az_anya_sziv_c_kotet_szerzojevel

Nekem is küldik: ez azért ütős, annak ellenére, hogy ő írta! Van ezen fogás? Most mit mondjak? Kapásból tíz állítás simán hazug, meg a stílus, meg a téves pozíció, amiből beszél… és mögötte az ember is. Őszintétlen, felületes, önigazoló, téves, sunyi, pánikkeltő, hatalmaskodó, áltudományos, továbbá “a halál kultúráját” és az örömgyilkosságot képviseli.

Bővebben…

hó, csillagok, klíma és babák

Ritka tünemény itt minálunk: hó! Térdig érő, mindenhol jelenlevő, ágakon vastagon ülő, napokig megmaradó. Mikor volt ilyen utoljára, de komolyan? Egy-egy napot síeltem évente a Harangvölgyben. De annyit mindig: minden évben egyszer leballagtam a Németvölgyi úti kölcsönzőbe.

Dávid a terepen

Pár éve még megelőlegzett borúlátással, intenzív szorongással gondoltam arra, hogy az én gyerekeim már nemigen fognak havat látni, érdemben síelni. Bővebben…

az olvasást népszerűsítik

Szerintem az #olvass meg a többi is ordas nagy kamu.

Semmi sem az, ami. A felszínen az ügy nemes, a píár profi, de igazából kínos önpromó, önérdekű hiúskodás megy. Ez különösen világossá vált a Könyvfesztivál-botrány idején. Címlapra vágyó, teljesítmény nélküli parádézás:

https://24.hu/kultura/2023/10/03/john-scalzi-szabados-agi-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival/

Annyira kínos… de nem áll ez sem önmagában. Pankotai Lili tegnap a tizenhárom aradi vértanú mellé tizenhárom távozó tanárt tett, úgy harsog. Én többre tartanám őt, ha nem lennének suttyó hibák a slamszövegében. (Eleve a slam: demokratizáló szerepű műfaj bárki tehetségtelennek, ráerőltetve a hallgatóságra, csak sok alkohollal tűrhető.)

Pressmann Kossuthot, Széchenyit, Petőfit emlegetii, és Alice Osemant, a Heartstopper szerzőjét meg az LMBT-gyerekek szüleit nevezi hasonló hősöknek. Miafasz.

Látom, “kivéreztetve” flashmobot tartottak a miniszterelnöknek, álvéres álruhában álzenére álelheverve álvirágokkal.

Sárga csillagot emlegetnek a könyvfóliázás kapcsán (a fólia volna a sárga csillaggal egyenértékű megkülönböztetés), oda és vissza vannak a saját jóságuktól a többnyire ijesztően kommunikáló, fogalmatlan és/vagy agresszív LMBT-mozgalmárok, az új világ prófétái, akik szerint az ő különleges szexualitásuk a lényeg, az ügy, aköré kell a küzdelmet szervezni, de aki heteroszexuális és gyereket nevel, az kussoljon, az bigott.

És mintha nem volnának kártékony, gyerekeknek nem való tartalmak. De, vannak. Meleg aktivisták szerint is:

Látom, festményeket öntenek le paradicsomszósszal, műtárgyakat rongálnak “klímaaktivisták”. Csak tudnám, a festmény mit vétett és mit remélnek ettől. Bővebben…

nekem is fura, hogy ezt ki kell mondani, de az anya a fontosabb szülő

Ez a poszt arról szól, hogy hogyan tagadják az anyák jelentőségét, hogyan radíroznák ki és hígítanák fel a női-anyai tapasztalatot.

De hát ember volnék elsősorban, úgy értve, hogy a nővoltom előtt vagyok ember – ez egy emberi jogi, klasszikus posztom.

Ezzel együtt, és most erről írok:

nőnek lenni speciális tapasztalat és létezés, amelyet csak az ismer, ért, aki nő, és csak ő hivatkozhat rá. El a kezekkel az anyáktól! Bővebben…

mi a baj a béranyasággal?

UPDATE:

Love is love, és ennek a legmagasabb formája: a feljelentés!

Pár komment miatt (vagy azt hiszi, a csakazolvassa a BORS-cikk szerzője?).

Hubert, szerinted te ebből jól jöhetsz ki? Hát az LMBT-közösség? Ti örültök, ha egy heteró nőt meghurcolhattok? Lesz itt elfogadás?

*

Tele van a média a bátor, jóságos páros gyönyörű családjával! És az a lihegés, ahogy a kommentekben ajnározzák őket, meg megy a “személyesen ismerem…”…!

Őket ünnepelni kell, mert ők mások és boldogok. Mindez haladó, női magazin címlapján.

A kígyó és az ő farka: a legprogresszívebbek lesznek a legnőgyűlölőbbek mindig.

Mindenekelőtt: ők szerintem is család, nem ez a kérdés, és nem az a kérdés, a melegek szeretik-e egymást úgy, mint a heterók. Hanem hogy amit ők csinálnak, képviselnek, az mit kér a világtól. Az összes olyan viselkedés kapcsán, amit bírálok (még a downhilles bringásoknál is), ez a kérdés.

A béranyaság emberi jogi botrány, a legaljasabb üzletek egyike. Érte lobbizni, normalizálni, felpuhítani a közvéleményt nemhogy nem progresszív ügy, #szeretet, hanem aljasság. Ezt fedi a nyáltenger.

Egyébként senki nem meri nevén nevezni sem, nemhogy véleményezni, hogy a páros

béranyaság

révén jutott gyerekhez, és arról sem esik szó, hogy mi az a béranyaság. Ez árulkodó.

Béranyaság: olyan emberek, akik nem tudnak összehozni egy gyereket, megfizetik egy nő reprodukciós kapacitásait, és elkészíttetik vele. Donorsejtből, ha a férfi is terméketlen, akkor két donorsejtből, vagy két saját sejtből (ez ritka), vagy egy donor és egy saját.

Utána fogadják örökbe.

Azért szónokolnak a szeretetről meg a csodáról, mert a média és a két férfi is tudja, érzik a radarjaik, hogy ez kiakasztó. Ezért elkenik a béranyaságot (én meg odaírom mindenhova), és az ömlik, hogy ők édesek, szeretik egymást, idegsebész a Laca, elmenekültek, jómódúak, kedvesek, mennyire akartak családot, szívemberek. Bővebben…

kitől kell félni és félteni?

Az urak szívesen locsognak a szexről és mutatkoznak alsónadrágban, ez a helyzet. Ők ilyen tabutlanok meg felszabadultak. Éljen a szexpozitivitás!

kommentek!

De most nem a meleg vonal a lényeg, ez csak a nárcizmus-része (és ilyen formával, tejóisten).

Mindig mosolygok, amikor férfiak azt hiszik, az hiányzik a világból, hogy ők magukat mutogassák, a szexszel hencegjenek. Hogy ez volna a progresszió. Apám, bármely suttyó ivóban ez megy! Alsógatya, húgyfolt, hódítások.

Mintha a gőgös-dölyfös szexdumából, hencegésből hiány lenne, úgy nyomatják öregedő férfiak. Épp csak elmosolyodom, mennyire hamis, ízléstelen az egész, máris rámordítanak.

Mennyire unalmas már. És milyen hazug. Kristóf a saját, méretügyi (megírta) és meleg vonatkozású kisebbségérzését kiabálja túl, locsog a szeretetről – de a lényeg, hogy imádja magát. Rossz esetben a heteró szavakkal avat legyűréseket, erőszakokat jó kis sztorikká, magát pedig diadalmas hódítóvá, nagy történetek szereplőjévé.

Vagy csak olyan, magabiztos férfivá, akit imádnak a nők.

Ó, ha tudnátok, hogy ami nektek jó kis történet, vagy akár szép! izgalmas!, az a nőknek hányszor beleerőszakolós, beledumálós, feledhető, fájdalmas, vagy utóbb bánják meg, amikor jön a következő ekkora szenvedély, és őket dobják, mellőzik, teherré válnak!

És mindezt nem azért mondom, mert 1. rossz tapasztalatom lenne a férfiakkal 2. utálnám őket elvi (csoportként, mint nő) általában – elvileg valóban idegenkedő bírálatom van velük, de egyes férfiakat nagyon is szeretek.

Hanem azért, mert végignéztem, miféle korpásan ápolatlan, verítékfoltos, magahitt, alkoholista, dúlt életű és pocakos férfiak környékeztek meg milyen tündökletes, fiatal, vonzó, kedves nőket micsoda jogosultságtudattal, és voltam kis részben ilyen nívójú értelmiségiek célpontja, eldobható nőnek, igazán gyomorforgató. Ezek mit képzelnek magukról? És még vádaskodtak, meg – visszautasíttatván – taglalták, hogy ja, nem is vagyok az esetük… Jó költők sem voltak, ellenben nősek. Bővebben…

mi a bajom azzal, ha valaki váltogatja a partnereit?

Ezt nem én találtam ki a témámhoz – tényleg ezt kérdezték. Bővebben…