Az nagyon kínos, ha, jaaaj, ha én ahelyett, hogy az Iszony-kvízt gyűrném, inkább alszom egy jót most? És akkor kedden, újult erővel. Ne haragudjatok.
ÉS OLVASSA EL GYORSAN, AKI EDDIG NEM!!!
Az nagyon kínos, ha, jaaaj, ha én ahelyett, hogy az Iszony-kvízt gyűrném, inkább alszom egy jót most? És akkor kedden, újult erővel. Ne haragudjatok.
ÉS OLVASSA EL GYORSAN, AKI EDDIG NEM!!!
2013. júniusi írás
A gyereket nem kellene kitenni ennek a szörnyű cirkusznak, amit a válás jelent — feddett meg minket iskolánk igazgatóhelyettese nemrég a szülői közösség gyűlésén, látva, egyes osztályokban milyen feszültségek terhelik a gyerekeket. Az a sok háborúskodás! Szegény gyerek! Az ő ép kis égboltja, ím, kettétörik. Szülei baltával zúzzák az egységet…
De milyen egységet? Ha egység lenne, nem válnának el. Bővebben…
Az ördög biztosan jelen volt, amikor feltalálták az internetet. A virtuális kommunikáció becsapós, az arctalanság veszélye, nem látjuk a másik arcát, mimikáját, gesztusait…
Úristen, ha ezt a mondatot még egyszer leírja nekem valaki — virtuálisan! Én felvágom az ereimet. Bővebben…
Most, hogy végre géphez jutok, hosszú, idegölő vonatozás után, meg egy késő éjszakai, nagyon vicces film és hosszú alvás után szeretettel invitálok mindenkit, aki a közelben lakik, és nem követte a facebookot,
itt vagyok Csíkszeredában a TIFFen (TIFFon, mert ha Csíkban, akkor TIFFon), és ma, pénteken 5-től lesz egy beszélgetés az olvasókkal a Tilos Kávéházban, a Gál Sándor utca 6-ban. Az esemény idején a dohányzás stílusosan tilos.
Gyertek!
Köszönöm a szervezést és a vendéglátást csikatyusnak, handrellának és ribizlinek!
2013. júniusi bejegyzés
G-nek
Úton vagyok, leszek, nem lesz olyan leülsz a metrón-megnyitod-ott van a bejegyzések ritmusa, mint szokásosan. Mosogatni megyek írás helyett — egzotikus élmény –, belealszom a vázlataimba, tele van a fejem mindenfélével. Sok a zűr ezzel az úttal, nem megy most minden olyan simán, ahogy a nyolc kilométert futom.
Szeretem ezt a létezést, ami most van. Bővebben…
Hétfőn, július 1-jén hajnali fél hattól az Iszony című regényt beszéljük meg. Egy igazi klasszikus, olvastassátok-olvassátok nyugodtan az érettségi előtt álló gyerekekkel is: tragikus sorsok, megnyomorított szexus, a házasság pokla, de felemelően.
Ha nincs meg, itt olvashatod, a Bűn alatt:
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMETH/nemeth00039_kv.html
Most is lesz kvíz, amely mint fenyegetés a figyelmes olvasásra szorít rá, és azokban, akiknek szadista magyartanáruk volt, nosztalgikus húrokat pendít.
Lesznek értelmező kérdések is, és intenzív beszélgetés.
Én meg megtanulok rendesen írni a laptopbillentyűzeten (elfáradt a jobb kisujjam meg a bal közéspső, excusez-moi).
Én roppantul keresztény családban nőttem fel, én értem, tisztelem ezt az egészet, de ha egy napig én leszek a belügyminiszter, igen csúnyán fogok azokkal bánni, akik ezt a címbeli, bölcsnek ható, lelkiismeretet megnyugtató szöveget szajkózzák, amelynek nagy lapulevele alatt megbújik az önjelölt ítélkezés.
agnecinek
De nem? Te boldogan tangózod át a fél éjszakát, otthon meg utánad sír a gyerek? És ha nem tangózol, akkor meddig tart ez, hogy minden, de minden mozdulatod, gondolatod, érzeted ővele kapcsolatos?
Invokáció
Utolsó Mephisto. Utolsó Nemzeti. Színháztemetés. Nem darabtemetés: az előadást átviszik a Vígbe, de itt kell megnézni. Ötre mentem oda, száguldottam lefelé a forróságban. Stressz volt sorban állni, már harmadszor. AZ előző kudarc után elmentem véres bélszínt enni. Bővebben…
Hát nem értjük? Mit kapálózunk ellene? Miért akarunk férfiak lenni? Bővebben…
Szard le lett volna a bejegyzés címe, mégpedig azért, mert ezt mondják. Nagyon megvonják a válladat, és arra figyelmeztetnek: azt csinálsz, amit akarsz, felnőtt ember vagy! Nem kenheted másra a bajaidat. Bővebben…
Felhívtam a kezelőorvosomat, aki azt mondta, nagyon fontos, hogy ebben a hőségben elegendő magyar lírát vigyünk be a szervezetünkbe! De azért fél liter vizet is ittam, tisztítottat, hideget, mert Illy kiűz belőlem minden levet.
Varró Dániel: Ha szívemen a félelem (facebook)
Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig
a keletkezés megrendítő története, kézirat itt
Én többé nem félek átgurulni a Kékgolyó utcán. Lefelé, egyirányú. Felfelé egyirányú. Mindig szél, mindig alkonyat, mindig bizonyosság. Bővebben…
Ez van olyan, mint a rossz házasság. Bővebben…
Szeretném, ha olvasnánk, beszélgetnénk tovább. Mi legyen a következő együtt jobb-mű?
Javasoljatok nyugodtan más műveket is, a szempontok: legyen benne női sors; klasszikus és viszonylag könnyen hozzáférhető legyen; az Iszonynál (kb. 200 oldal) hosszabbat nem merek, nem működik, nehézkes.
Vonjátok be nagyobb kamaszaitokat, akiknek úgyis el kellene olvasniuk ezeket, pengék lesznek őszre!
Ez is kattintásvadász cím persze, ma sem lesz szex. Bővebben…
Szóval, ezúttal nem Lőrinccel, hanem Balázzsal mink ismét felültünk a kilencnegyvenes járatra, én megint nagyon színes ruhákban, ezúttal görcsösen időben indultam, sőt, még stoppoltam is, így aztán beszerezhettem az utazás kellékeit: készpénz, sajtóorgánum, gyümölcslé, kilógó belű szendvics, csokolád’, és bár nem tudtuk, jegyünk lesz-e, nem-e, nekivágtunk a reménynek, mert tudtuk, ránk sár ott freccsen, ebédlőasztal ott dől Bővebben…
Fáradt vagyok és furcsán szomorú. Nem fényezem magam: ilyen vagyok. Tanár létemre. Ez hangzik el. Bővebben…

fotó: Erdőháti Áron
Megjelent a júliusi szám, így már publikus, hogy a Marie Claire Kiteljesedés 2013 kampányában a Törődj a nőkkel! témában indultam, s hogy megnyertem, az azt jelenti, lesz blogkönyv, bemutatók és közösségek, ahogy a csillag megy az égen.
Szeretettel gratulálok a többi kategória nyerteseinek, a képek sorrendjében:
Törődj az egészséggel! — Salamon Adrienn, aki az endometriózissal küzdőknek szervez közösséget, klubnapot, honlapot,
Törődj a művészetekkel! — Horváth Rita, aki csapatával rászorulóknak tervez tereket és újít fel bútorokat,
Törődj a gyerekekkel! — Fülöp Brigitta, aki legendás kerámiatanár Dunakeszin, és égetőkemencéért pályázott.
A Garnier-különdíjas Laurik Szilvia, aki jógastúdiót működtet.
Köszönöm a Garnier-nek, a Marie Claire-nek, hogy meghirdették, a lap munkatársainak, hogy a fülcimpámat is lealapozták, a zsűrinek, hogy engem választott, és nektek, hogy a bloggal, e “már működő projekttel”, ami a kiírásban feltétel volt, pályázhattam.
A Szervusz bisztróban toljuk éppen az ebédet a kicsinyekkel, akkor hívtak a szerkesztőségből, és ma is beléptem oda, és ugyanaz a mámor! Az ottmaradt metonimikusan.
Részletek a júliusi számban, Ónodi Eszterrel a címlapon — amikor fotózták, még nem tudhatták, hogy ő egy arany nimfa.
És Móga Piroska, akinek magyartanára lehettem, Bulgáriában kapott díjat. Ez átszerkeszthetetlen (tudom, hogy méltatlan így a végén): gratulálunk!
pompás kommentek
Különösen a facebookon olvasom, de ide is leírják néha, hogy igazából nincs is probléma, egyenlőtlenség nem létezik, vagy nem úgy, ahogy mi látjuk, esetleg pont az a nemek viszonyában a probléma, hogy az öntudatos nők így hangoskodnak, túllőttek a célon. Mit akarunk még (figyelitek? mi akarunk, és a többiek, akiknél jog és hatalom van, ha nagyon ugrálunk, adnak belőle, és ez valami mesterséges fejlemény a természetes állapothoz képest. Érdekes, hiszen alapjogokról, minden emberi lényt megilletőekről van szó). Kész is a magyarázat: mivel ez az egész téma túlzás, a mi frusztrációnk csak, túlpörgettük magunkat, önigazolunk.
Egészen értelmes, jól érvelő férfiak írnak le ilyeneket: Bővebben…