Ez csak címében párja ennek, amúgy semmi köze hozzá, de én szeretem a páros címeket, aki megtalálja mind a hetet, azt meghívom parfétortára a Szamosba.
Az van, hogy beszélgetek sokféle emberrel, ismerem és szeretem őket, kérdezgetik például, hogy vagyok.
És akkor az egyikük ezt mondja nekem: Bővebben…
A férjem március óta nyugdíjas.
Március előtt nem volt ez. Minden nap szól a telefon, ma az volt, hogy a Hómrelaksz, de frankón relaksznak mondta, Káeftétől beszélek, Edelényi Boglárka vagyok. Bővebben…
The ultimate beach babe. Ezt (vagy őt?) látjuk a képen. Bővebben…
Ez a bejegyzés folytatás: Kukorelly Endre regénybeli felvetésére válaszul az első részben azt tekintettem át részletes szakirodalom-citálással, hogy tényleg tovább élnek-e a gyengébb nem tagjai, mennyivel és ebben, illetve még inkább a férfiak korai halálozásában milyen tényezők játszanak szerepet. Menjünk most tovább.
Életminőség: kényelmesebb, biztonságos
Az élettartam puszta szám, de hogyan élik le vajon a nők azt a sok életévüket?
A nők az egész világon jóval szegényebbek és társadalmilag halkabbak. Bővebben…
amikor én voltam nagyon lelkes, első hordozóhét, polgármesterekkel leveleztem, ilyesmi, a hordozás ügy volt. Kicsit amatőr, kicsit nandus, de a miénk. Bővebben…
Varga Krisztának — olvas-e?
Mindenki ismeri az anekdotát, erről hát több szót ne is ejtsünk (igényes a link is, de nehezen találtam meg ilyen tömören és nem a honlap alján, amúgy meg Szendi Gábor szexi). (De ez érdekes, harmadik bekezdés, lényeg, hogy nem mondott, nem írt ilyet a maestro.) Bővebben…
Ezt a bejegyzést még 2012 augusztusában több, mint négyezren osztották meg, de akkor még wordpress.com volt a domain, most meg .hu, így azok nem látszanak. Mindenesetre a blog korai időszakának legnagyobb sikere volt. Annyira nem jó.
Orsinak, aki messziről, mint beagle a szarvasgombát, kiszagolja a minőséget
Többször szúrtam már oda a facebookos giccseskép- és életbölcsesség-megosztóknak. Szeretem a barátaimat, és nem szeretem, ha ilyesmit tolnak elém.
Tényleg, mi a baj ezzel?
Amit a kínlódó, kereső nők a leggyakrabban megkapnak ún. pszichológusoktól is:
Ne akarjuk a másikat megváltoztatni, nem fog sikerülni. Az ilyen próbálkozás eleve kudarcra van ítélve. Megváltoztatni kívülről nem lehet senkit, legfeljebb segíteni abban, ha ő változni akar.
Lássunk néhány példát, amelyben a nők tipikusan nagyon is meg akarják változtatni a partnerüket. Bővebben…
Most meg az olimpikonok farvizén csinálják azt a cégek, például a Kuponvilág, hogy fölrakják az érmes diadalmas fotóját, és Ha te is örülsz az éremnek, nyomj egy lájkot! Sőt: veregesd meg a vállát egy nagy lájkkal! És közben a cégnek gyűlnek a lájkjai, meg majd neked fog ajánlatokat küldeni. Eleve ez a nyomj egy lájkot, ha (felismered moncsicsit, szeretted a Donald-rágót, bazz!!!), ez milyen bárgyú. Felismerem, szerintem is remek, örülök, nem nyomok, majd nyomok, ha valami tetszik. Mert szellemes, fontos, nem triviális, nem rágógumi.
Ugye hogy nem a pénz számít?
Bővebben…
Miért harapunk rá arra, ami olcsó? Miért akarunk örökké jól járni? Bővebben…
Muszáj, és ezt is j-vel írjuk, ahogy arra kedvenc honlapom felhívja a figyelmet, és amilyenek, elipszilonnal is bejön,
muszáj a szájunkkal kiabálni, muszáj erőseket írni. Élezni, sokat beszélni erről, piszkálgatni a tudatokat, megbotránkoztatni. Bővebben…
Balázsnak, aki imádja az ilyet, és hajlandó velem dohogni
és még két kedves volt tanítványomnak, vagy többen is vagytok?
Rengeteget olvasok, mindenféle szöveget, és egyre többször olyat, amit nem olyanok írtak, akiknek az írás a szakmájuk. A Facebookot és blogokat.
És kedvetlenül, néha döbbenten látom, hogy annyira nem tudnak írni, olyan suta sokszor a jó szándék, hogy komolytalan az egész. Én legalábbis nem tudom komolyan venni. Sajnos, újságírókkal is előfordul. A múltkor az egyébként dicséretes nyelvi színvonalú Magyar Narancs szerkesztői jegyzetében olvastam olyat, hogy kiesett a szemgolyóm, és pattogva gurult a könyvespolc alá. Majd írok arról is. Bővebben…
Közzétettem a minap a facebookon, mert egyszerűen elfáradtam:
Kedves ismerőseim!
Kérésre nem lájkolok, mert az abszurdum.
Üdvözlettel: (a nevem)
Megbántódtak. Vitatkoztak. Azt hitték, szabályt akarok, általános érvényt fogalmazok meg, kigúnyolom őket. Magára vette valaki, akinek nem is láttam a kérését. Bővebben…
egy áldozatnak, akit ismerek és szeretek
Elég sokat gondolkodom és írok ebben a témában. Kerestem egy valóban hatásos önvédelmi útmutatót, reagálva a facebookos ne menj sehova, zárd be a kocsid, ne nyiss ajtót stb., a nők életminőségét súlyosan rontó, futótűzként terjedő intelemcsokorra. Bővebben…
Hát gyerekek, nem akarok keresett lenni: a lóf túrót volt régen nagycsalád.
Elharapózott újságírók, pszichológusnők, katolikus közéleti szereplők közvetítésével ez a sírni való közhely. Bővebben…
légkondiban élek
kocsival járok a légkondiba
útközben kirakom a benzinkútnál a fáradt olajat
tankolok is, mert ez ökobenzinkút! és én akárhol nem!
Bővebben…
Ha amúgy hagyományosan fel van osztva a feladatkör, te dolgozol és pénzt keresel, anya pedig gyerekezik és háztart, hát, ez lehet másképp is, de vegyük akkor így, szóval megvan kinek-kinek a maga szerepe, akkor
tedd már meg,
legyél szíves,
Bővebben…
Felépült tegnap a nappalinkban a galéria, hát, olyan, amilyen, szőrös is, ferde is, csúnyák a csavarfuratok is — úgyis csukott szemmel alszunk majd rajta. Bővebben…
A bejegyzést 2012 júliusában írtam, szerkesztett változata megjelent a Népszabadságban. A néni 2014. január 18-án meghalt.
A büntetőügy első tárgyalása március 14-én lesz. Már nem mondhatja el.
avagy hívjunk-e rendőrt családon belüli erőszak esetén, és ha nem, hogyan,
hát ahogy itt nagyban írogatok a nők elleni erőszakról, mert végre nyugalom van, elvitte a szomszéd anyuka az összes gyereket fagyizni, aranyló csöndben írok, olvasok, iszom a kávét, hát a Feri, a mi házunk Ferije, mert szép itt, meg minden, Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 