valami történt

Tanulságos volt a robbanás. Soha nem történt még ilyen itt, sokkal kisebb léptékű, más jellegű volt eddig a blog. Röpült mindenféle a detonációban, ki tudja, hol áll meg.

Mi történt? Mi lesz a kislánnyal? Miért hallgat mindenki? Miért én írtam meg a történetet? Mi ez az összezárás? Miért az anyáról, az ő motivációiról beszélnek, miért köré konstruálnak krimit? Miért engem támadnak most szakmailag a belterjes újságírók, az apa barátai? Miféle ez az új nyilvánosság, mire alkalmas?

Úgy kerültem kapcsolatba az üggyel, hogy megkeresett egy civil szervezet, aztán egy jogász. Felvettem a kapcsolatot az anyával. Olvastam. Majdnem abbahagytam, mert nem tudtam, hogy volna jó, nem akartam bulvárt, nem kaptam elég jogi és újságírói segítséget, csak arra figyelmeztettek, hogy vigyázzak. Megtorpantam, lassú voltam. Minden kötőszót mérlegeltem. Minél több mindent olvastam, minél tovább forgattam a darabkákat, annál ismerősebb lett a logika. Az erőszak logikája, a mellébeszélésé. És szóltam. Bővebben…

ha igazi Nő akarsz lenni

A legnagyobb hökkenetet, kommentözönt kiváltó írás, 2013. február.

Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban. A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is. De nem csak a kencék érdeklik Őket. Bővebben…

olyan változatos a szex

Orsi itthagyta az újságjait, ilyen női magazinok, minden. Most egyedül vagyok, bambulok. Szexuális kultúra, úristen, olvasom itt ezt a cikket, jaj, arra megy ki, de ilyen virágnyelven ám, hogy nem csak hanyatt lehet ám, hanem néha kézzel meg szájjal is, és ha a partner türelmes, a határ a csillagos ég. Nem tudok ilyen barátnőt elképzelni, akit arról győzködök, hogy kicsim, ma csináljuk világosban, és vedd már a kezedbe, naaa. Nekünk annyira nyitott és kísérletező a kapcsolatunk, nekem olyan szerencsém van Orsival, kifinomult játékokat játszunk, sose unalmas a szex. Bővebben…

nem terhelem a környezetemet

Az egy embertípus, aki… — kezdték a diákjaim a röhögésbe fulladó felsorolást a hetedik óra utáni nyugalomban. Aki fényre sötétedő szemüveget hord, aki makramét rak a Lada ülésére, aki kólásflakonba teát tölt, és más színű kupakot tesz rá. Könyvet is akartak írni az embertípusokról. Csitítottam őket: nem szép dolog általánosítani, külsőségek miatt lenézni valakit. De be kellett látnom: aki nem dob ki semmit, az tényleg egy embertípus. Fölényemet némileg csökkenti, hogy magam is közéjük tartozom. Bővebben…

nem mernek nők lenni

P. Orsinak, szeretettel, közös harcunkhoz

Kedves-drága Ildikó!

Bevallom, szoktam olvasni a Lők Napját én is, a barátnőm mindig itt felejti az asztalon. Aranyos lány, ha rendetlen is, szeretem. Hogy akkor miért írok Önnek?

Kérem, adjon tanácsot. Érzem, ő nem az igazi társam, talán néhány hetünk van hátra. Mindig megérzem előre, hogy szakítani fogok.

Már nem olyan az egész, mint az elején, azt akarja, köteleződjek el, pedig csak tizenhét hónapja élünk együtt. Bővebben…

annyira rendes ember

a NaNE egykori és jelenlegi munkatársainak, akik a megfigyeléseiket megosztották velem

Vannak persze hibái. Kinek nincsenek? Bővebben…