ez nem mindenkit érint: hordozóstanfolyamvezető-társaim,

amikor én voltam nagyon lelkes, első hordozóhét, polgármesterekkel leveleztem, ilyesmi, a hordozás ügy volt. Kicsit amatőr, kicsit nandus, de a miénk. Aztán lett egyesület, nagyon szépen működik, itt és csak itt megjegyzem: először elnöknek választottak, aztán kiutáltak, én meg inkább nem bántam. De az egyesület tehetetlen azzal szemben, hogy ma nincs hordozásügy, hanem iskolák vannak. Hála istennek amúgy, több is van, sokfélék, esély nyílik a termékeny szakmai vitára, van kétnapos meg négyhónapos tanfolyam és hordozóhét. Vezéregyéniségek, honlapok, továbbképzések. Fórum a tanfolyamvezetőknek.

Az iskolák egymásból nőttek ki, és az nagyobb örök harag, mint a külön alapítás. Némelyik árul kendőt, sajátot, kapcsolt áruként, mert csak a tanításból nem lehet megélni, és azért ez még mindig értelmesebb, mint a Tupper. Hoppá. Nem, ez nem az én gonoszságom, hanem idézet. Vagy sokfélét árul, sajátja nincs is, és más hordozóeszközt is. Van, amelyik nagyon szorosan felügyeli, a végzettje mit működik a nevében. Az egyikhez jó, ha tud az ember németül, a másikhoz nem kell. Az egyik szerint tönkreteszi a babát az a kötés, amelyet a másik mint alapkötést tanít. Elvitatkozgatnak a lábtartás pontos szögén, a kendő optimális hosszán a fórumon vagy hetvenen, megbántódnak, az egyes csoportok kibeszélik egymást, egyre mélyebbek az árkok, és nem történik semmi fontos, csak azok az anyák hajítják be az előszoba sarkába az új, méregdrága kendőjüket, akik már kétféle tanácsadónál is jártak.

Az megy kifelé ebből a nagy, termékeny szakmai vitából, hogy jaj, annyira nem mindegy, hogy hordozol, jaj, csak drága kendőben, csak így, csak úgy, mert különben… fenyegetés, kotnyél, részleteken rugózás, és mindenki jobban tudja és hozzátesz még valami speckót, direkt bosszantásul valamit, amiről a másik nem is hallott, kiröhögi az egyik a másik háti kötését, és elsikkad a lényeg: HORDOZZ. ÉREZD A BABÁD.

Én 2009-ben lettem tanfolyamvezető, eléggé lapítok, mert batyut hatékonyan és sűrűn tanítok, de egy csomó mindenhez nem értek. Ezennel kijelentem, hogy

BÉKÉT szeretnék. Lényeget. Áldásos kölcsönhatásokat. Aggasztó látni, hogy a hordozás persze nem, de a hordozós tanfolyamvezetők közege, napi betevője kicsinyes és kellemetlen világ lett, amelyben a szekták működésmódja intézi az egyes csoportok ügyeit. Nem lehet már olyan iskolát választani, amelyben nem folyik ez a gonoszkodás. És mivel anyagi érdekekről és üzleti versengésről is szó van, és nagyon, túl sokan lettünk, egyáltalán nem mindegy, mit mondunk a konkurenciáról. Ne dobjuk oda az elemi korrektséget a nagy Kutatásokon Alapuló Csakmitudjuk Gőgnek.

Hordozó anyák lennénk eredetileg, kedvelhetnénk a másikat, tanulhatnánk egymástól, közösen felmutathatnánk valamit, ami társadalmi tény lehetne, de az identitásunk alapja, ama négy-, öt-, tízbetűs szócska, a brand, egy-egy alapelv és néhány buzgó tanácsadó fölényeskedése közénk áll. Inkább veszekszünk. Az jó gyesbetegség ellen is. A férjünk meg csak néz: mitől vagy ilyen feszült, drágám? Ahogy ő a webdizájnhoz, mi az újszülöttek csigolyáihoz értünk. Hej, de nagyon.

Na, most megint sok kattintás lesz.

58 thoughts on “ez nem mindenkit érint: hordozóstanfolyamvezető-társaim,

    • Nagyon egyetértek! Igen, szívemből szól…de ez tényleg az “üzlet” miatt van? Szerintem nem vagyunk elegen…lehet, hogy Pesten sok is, de máshol nem. Nem tudom miért van ez a vita, de nem nagyon hiszem, hogy a üzlet van benne… szeretném hinni, hogy nem.

      Kedvelés

  1. “Sok bába közt elvész a gyerek”

    A kötődés szempontjából meg tökmindegy van-e hordozó eszköz, vagy nincs; sőt még az is, hogy anatómiailag helyes-e a gyerek/felnőtt tartása, vagy nem. A plebsnek pedig a kötődés a fontos…
    Az embert valóban elrettenti az örökös és kívülállók számára értelmetlen vita.

    Kedvelés

    • A kötődés szempontjából mindegy, amúgy nem. Az életminőség szempontjából például. A nem jó hordozás (kifelé, lógva, tízkilóst elöl) nem teszi tönkre a gyereket, inkább az a baj vele, hogy kifelé visz a hordozásból. Ez idézet a szédületesen profi Hordozóháztól. Leteszi a gyereket és a hordozóeszközét is, akinek fáj a háta, és a ygerek se élvezi úgy.

      Kedvelés

  2. Én is örülök ennek a cikknek.Pont erről beszélgettünk férjemmel valamelyik este, hogy már csak az üzleti részét látom, így kívülállóként, az ügynek, ahogy sok más szép céllal indult mára megélhetési forrássá fajult dolognak is, és ez olyan kiábrándító.:(

    Kedvelés

  3. Azt hiszem, ha “kézben” kellett valamelyik gyerkőcöt vinni az mindig én voltam. Úgyhogy ez az érezd a gyerekedet dolog Annánál nem volt lényeges.Érezte Ő máskor. Mondjkuk akkor is vidéjen laktunk, s így nem volt fontos, hogy bárhová gyerekkel kellett volna rongyolni.

    Kedvelés

  4. Alapvetően egyetértek. Azzal nem, hogy meg lehet ebből élni. Mármint a mezei tanácsadónak. Ha jól sejtem az iskolákat a félmondatok mögött, akkor helyesbítenem kell. A mi iskolánk alapvetően nem a kendőeladásra utazik. Ezt kérlek fogadd el tőlem. Tudom, hogy mást gondolsz erről, de csak egy ember hozzáállása alapján fogalmazod meg az álláspontodat. Én bentről ezt nem tudom neked visszaigazolni. Az iskola egészére ez nem igaz. Pont ellenkezőleg. Azért lett az iskola (mármint az eredeti anyaiskola), hogy tanítson. Utána lett a kendőmárka…
    De azzal mélyen egyetértek, hogy ebben a “harcban” pont az veszik el, amit alapvetően közvetítenünk kell, hogy “érezd a babádat”. Ebben kell a legnagyobb támogatás az anyáknak, apáknak. Minden oktatás alkalmával megtapasztalom.
    A szakmai “viták” helye pedig a szakmai kör, nem a laikus közeg. Ez is fontos. De az anyukáknak teher. Elég súlyos, mert elbizonytalanítja őket, ahelyett, hogy erősítene.

    Kedvelés

  5. En is szeretnem leirni a velemenyem, es a tapasztalatom!
    En most vegeztem az egyikben. Egy baratnom vegzett a masikban,akivel eg nagyon viragzo,szeretetteljes kis klubot vezetunk.
    Annyira nagy boldogsaggal tolt el h mi kijovunk egymassal.nyitottak vagyunk egymas ismereteire,kivancsiak vagyunk egymasra,mikozben nem csak a baratsagunk melyul,hanem egyre jobban tiszteljuk azt akiert van, a hordozni kivant szuloert es annak gyermekeert.
    Meg vmit! A tanfolyamon SEMMILYEN informaciot,hasonlitgatast,kopkodest, oda nem illo emberi rosszindulatot nem tanultam,nem tapasztaltam es ez remek erzes volt!
    Nyoma sem volt annak,amit fentebb megfogalmaztal. Meg ha tudom is h letezik ez a jelenseg!

    Kedvelés

  6. Pont ezért lenne a zárt tanácsadói fórum, hogy ne kint, a bizonytalan anyukák előtt folyjon a szakmaizás… Ebben teljesen igazad van, h a nyílt ellenségeskedés miatt kiborulhat a gyerek is a fürdővízzel.
    (Valamint megélni szerintem sem lehet ebből, sem eladással, sem anélkül.
    Nekem amúgy nem konkurencia az itthoni tanácsadó, bármelyik iskolában is végzett, hiszen nem itthon működök, nem ez motivál, mikor írok valamit. Kint pedig valahogy megfér a több szigorúbb és kevésbé szigorú iskola, pedig a sajátom ott is ugyanazt mondja ugyanúgy, mint itthon. A SuT fórumán pedig azonnal kimoderálódik mindenki, aki nyilvánosan akarna vitázni ilyen témákban – lehet, hogy ennek is köszönhetően.)

    Kedvelés

      • Néha (saját magamon tapasztalva például frissen végzettként, mikor még világgá akarja kürtölni az ember az újonnan szerzett tudást) nehéz megállni. De azt hiszem idővel beletanul az, aki bele akar.

        Kedvelés

  7. Én is kívülállóként: kissé sérelmeztem, hogy ebben az üzletágban is lehet találkozni a másfél órás csodatanfolyammal, akár ingyenes “tanácsadással” is, (aminek gondolom a kendőeladás lenne a célja) csak ezt az odarángatott pár hónapos baba szívja meg. És amikor egy ilyen után még mindig nem tudunk háton hordozni, az valóban nagyon elbizonytalanító. A nagy versenyben nehezebb becsábítani az anyukákat a drágább, munkásabb, többször fél napos tanfolyamra, pedig szerintem ezt csak így lehet biztonságosan megtanulni.

    Kedvelés

    • Ezzel nem értek egyet. Tapasztalatom szerint a háti hordozás általában másfél óra alatt megtanulható, és akinek nagyobb támogatásra van szüksége, az jöhet megerősítésért. Kérdezhet, elmondhatja hol, mivel van problémája. A hordozás nem ördöngősség, gyakorlás, tapasztalatszerzés, és bizalom magunkban és a babánkban. Nem szükséges hozzá a tanácsadó folyamatos jelenléte. Az ő dolga, hogy az alapokat megtanítsa, aztán az anyuka, apuka a saját képére formálja, neki hogyan jó. Mert ebben pont az a legszebb, hogy magunkat is megismerjük közben… ehhez nincs szükség tanerőre.

      Kedvelés

      • Egyetértek! Én is 1,5-2 óra alatt tanultam biztonságosan hátra kötni. Kb. 3 éve. Azóta is sokat alakult a technikám, sokféle kendővel találkoztam, több gyereket kötöttem, sok helyzetben, amiket egy fél nap alatt se lehet lemodellezni.

        Kedvelés

      • Úgy látszik, ez is olyan, mint a tánc, a nyelvérzék vagy az olvasás, van, akinek zsigerből megy, és van, akinek több útmutatás kell hozzá. Nekem a háti nem ment youtube-ról, és jól jött, hogy az alapkötés úgy-ahogy elsajátítása után és két hét emésztgetés, gyakorlás után volt hová visszamenni, tökéletesítgetni, és így lépésről lépésre (3 alkalom) tök jók lettünk a babával (most már bárhol, bármilyen helyzetben, többféle kötést többféleképpen tudunk). Egyetértek azzal, hogy ennek a folyamatnak a része a kölcsönös bizalom, testtudat, egyéni stílus kialakítása, ehhez már valóban csak mi ketten kellünk.
        A nettó másfél óra pedig egy pár hós babával bruttó egy délelőttöt jelent, nyűglődéssel, cicizéssel, nézelődéssel együtt, legalábbis mi így működünk 🙂 , ha a baba nem áll készen a tortúrára tízkor, akkor hiába volt másfél óránk.
        Én remélem, hogy ezt a tudást majd át tudom örökíteni a lányomra, húgomra.
        Az, hogy milyen típusú iskola/tanfolyam, vagy akár elég a youtube, az szerintem ugyanolyan egyénfüggő, mint az olcsó/drága kendő, vagy akár a kendő/mei-tai stb. kérdéskör, nehéz megúszni próbálgatás, esetleg csalódás nélkül, hogy az ember megtalálja a nagy ő-t.

        Kedvelés

  8. a felhasználó szemszögéből pedig dühítő, hogy szinte megtiltják a hordozást tanfolyam nélkül. sarkítok, de folyamatosan azt érzem, hogy azt sulykolják az anyukákba, hogy európaiként nem csak az alkatunk és az edzettségünk, de az ösztöneink is máshogy működnek, semmi sem megy zsigerből. szóvá tettem ezt már, kaptam is érte, hogy felelőtlen vagyok. na de ha pont én vagyok az az egy, aki meg tud tanulni y.utube-ról kötni? vagy a szomszéd hordozós anyukától? és ha én vagyok a szomszéd hordozós anyuka? aki már az első gyereket is, már n.nduban is, még a 4 évest is… “háton hordozáshoz azért már illik a tanfolyam, mert az úgy jó”

    Kedvelés

    • Hát, én nagyon hasonlót szeretnék mondani, bár sejtem, hogy sokan nem fognak szeretni miatta. Szülészeten dolgozom, és ha van időm, nem csak a szoptatásról, hanem a babás életmódról is beszélek az anyukákkal részletesen. Megkérdezem, mit gondolnak a hordozásról. Nagyon sokan annyit mondanak, hogy hozzá se fognának, mert ez egy olyan bonyolult dolog lehet, hogy három napos tanfolyam kell hozzá, és ráadásul pénzük sincsen. És bevallom őszintén, akkor megmutatom nekik játékbabával az elöl keresztbe hordozást, hogy lássák, hogy működik.

      Kedvelés

      • Judit, nagyon köszönöm, hogy ezt elírtad. Sokan haragszanak persze most a bejegyzésért és a kommentekért, mások viszont fellélegeztek, hogy akkor mégsem ők a hülyék.

        Kedvelés

      • igen, a pénz meg a másik része, hogy ne vegyen n@ndut, vegyen kétszer annyiért (minimum), meg még a tanfolyam, külön elöl, külön háti, stb. Olyan pénzszagú lesz az egész és bonyolult. Mikor mi, akik benne vagyunk, tudjuk, hogy lehet “bármilyen” kendője, ha nem szívesen hordoz, mert mondjuk bizonytalan vagy anyós előtt ciki, meg otthon már mégse (ez mind én voltam). ha meg hordoz, mert igénye van rá vagy mert rákényszerül, akkor átmenetileg megteszi egy használt kendő és pár jótanács egy klubból. aztán majd alakul, mert kiderül, hogy egy babakocsi árából hány jó hordozót lehet venni, mennyivel jobban kihasználják, stb.

        Kedvelés

      • Tegnap 2001 őszén,a nagyfiamnak vett Nanduban vittem a kicsit strandra. Az ment a ruhámhoz. Hát, nehezebb pontosan kötni, de ez lesz az utolsó, amitől megválok.

        Kedvelés

      • Egyetértek, szerintem sem kell tanácsadó a hordozás megtanulásához, hordozó anyukák tökéletesen át tudják adni ezt a tudást egymásnak. Kicsit úgy érzem, országunk lakosai könnyebben fanatizálhatók, mint tőlünk nyugatabbra fekvő országokéi, és valami kialakította itt azt, hogy csak annak hiszünk mindenben, akinek papírja van róla, pedig hát a tudás nem feltétlenül jár együtt a papír birtoklásával. Láttam már hordozási tanácsadón is hevenyészve kötött batyut…

        Kedvelés

      • engem az a jelenség zavart annak idején, hogy kérdez az ember valami konkrétumot, pl. van-e különbség, hogy a karikást kifele csavarom vagy befele? erre nem pontosító kérdés vagy neadjisten válasz jön, hanem a kérdés, hogy voltál-e tanácsadónál? (leginkább egyénin, mert ugye a csoportos sem erre való). ha én beállok a válaszol a némettanár fórumba és megkérdezik, hogy miért nőnemű a legtöbb folyó (pedig egy csomó folyó nem is nőnemű), akkor nem kérdezem meg, hogy járt-e magántanárhoz, hogy ezt nem tudja.

        Kedvelés

  9. És ki a túró gondolta komolyan valaha is, hogy az időnként egy-egy házhozmenésből, tanfolyamból meg lehet élni? Saját cég, számla, hely, profi honlap nélkül, mintegy mellékesen, az amúgy is túltelített piacon? Még az iskolák is vergődnek. Egyszerűen nem értem, mintha apa be akarná nagyon gyorsan hajtani a dúlaképzés meg a tanfolyamvezetői tanfolyam árát a családi kasszába. Én most vagyok körülbelül a pénzemnél, három év után, de sosem akartam annál lenni.

    Kedvelés

  10. Én a hordozást szeretném olyan kulturális, szocializációs dolognak megélni, amit anya lányára, barátnő barátnőjére örökít át. És igen, engem eléggé megdöbbentett, amikor valaki leszólt, hogy milyen felelőtlen is vagyok én, mert tanfolyami végzettség nélkül megmertem tanítani valakinek egy-egy kötést. Bocsánat, de röhögnöm kell. Persze, akinek nincs rá lehetősége, hogy mástól megtanulja, ellenben van rá igénye, pénze menjen el tanfolyamra, de ha valaki ügyes és youtube-ról is megtanulja a dolgot, akkor ne nézzük már le, pláne ne mondjuk rá, hogy felelőtlen. Így is annyi mindenkit elriaszt a hordozástól, hogy ez hűűű milyen bonyolult, nem kellene ezt még tetőzni azzal, hogy egyébként csak ilyen-olyan csúcs kendőben, ennyi meg ennyi tanfolyami óra után lehet hordozni.
    És igen, szerintem ez az európai nők úri huncutsága, ez az egész iskolák közötti csetepaté…

    Kedvelés

  11. A dúlaság újra megjelenését nagyon fontosnak tartom, és nem keverném ide. Engem pontosan az zavar a hordozás elüzletiesedésében, hogy egy egyszerű, praktikus, mindennapi dolgot démonizálunk, túlbonyolítunk, misztifikálunk. Egyszerű természetességgel kellene kezelni a csecsemő elemi testkontaktus igényét és ennek hatékony eszközét a hordozást. Szerintem nem lehet egy lapon emlegetni a várandósság és szülés támogatást (és engem itt egyáltalán nem zavar a pénz), egy technika megtanításával. ÉS persze rózsaszín utópia, hogy egyszer talán természetes lesz, hogy nőként tudunk más nőket segíteni a várandósságban, mert van rá idő, tér és elemi igény, na persze most pont nem errefelé megy a világ.
    Nem az zavar, hogy vannak pénzes tanfolyamok, természetesnek tartom, hogy valaki ebben a formában szeretne valamit megtanulni, más meg a tudását értékesíteni, hanem, hogy már kizárólagos jogot formálnak sokszor az oktatók arra, hogy csakis ők tudnak jól megtanítani akárkit is hordozni. amikor pontosan tudjuk, hogy ennyire gyakorlati dolog úgy sajátítható és csiszolható ki a legjobban, ha csináljuk, a gyakorlat teszi a mestert, ugyebár…Vagyis két hordozott gyermekkel a hátam mögött 🙂 ne kérdőjelezze meg nekem senki, hogy nem tudok hordozni és hogy alapvető dolgokra nem vagyok képes megtanítani egy másik anyukát…

    Kedvelés

  12. Brigihez csatlakoznék, most készülök nagy izgalommal a tanácsadói tanfolyamra. Eredetileg eszembe sem jutott volna, de nem tudom kiverni a fejemből, hogy hordozni tanítsam a sérült gyerekek szüleit, akik órákat, napokat, heteket…ülnek, járkálnak különféle orvosi rendeléseken, fejlesztéseken és re. Az álmom, hogy köztük is elterjedjen a hordozás, nem részletezem, hogy miért, hiszen mindannyian tudjátok, ehhez csak pluszban jön az életük megkönnyítése, illetve, hogy ne ápoló-ápolt, hanem anya-gyerek kapcsolat felé billenjen a mérleg nyelve. Nem magyarázkodásból írtam, csak azért, mert vannak célok a pénzkeresésen kívül is. Azok a tanácsadók, akiket személyesen is ismerek mind hasonlóan elhivatottak, mondhatni megszállottak. Fontos, hogy legyen, mert jó és nélkülözhetetlen az is, hogy egyik anyuka a másiknak tanácsot ad, de bizony elkel a szakember. Ugyanúgy, ahogy a szoptatás során.
    Az egyik iskolánál tettem le a voksom, de a másik iskola szemlélete, azok az emberek, akiket onnan ismerek szintén nagyon közel állnak hozzám és ők is viszont, nem néznek az égre, mikor elmesélem nekik, hogy hol fogok tanulni.
    A vitát pedig nagyon rossz kivinni a nyílt fórumra, egyrészt lejárató, másrészt gyomorszorító, harmadrészt megijeszti az újoncokat.

    Kedvelés

    • jó, hogy van hordozóiskola, amelyik felvállalja a sérült, beteg gyerekek hordozását is. (én már annak is borzasztóan örülök, hogy a koraszülött osztályokra kerültek a kendők, kenguru módszer, stb.) legalábbis ezt veszem ki a szavaidból. az én nagylányom is “sérült”, izombetegsége van. rengeteget küzdöttünk annak idején, mert minimum azt mondták, inkább ne hordozzam, biztos, ami biztos, nehogy baj legyen belőle. vagy egyenesen azt mondták, azért nem tud állni, járni, mert folyton cipelem. most nagyon örülök, hogy a tesót látván újra kedvet kapott és néha még felveszem csak úgy is. ha meg kényszerhelyzet van, akkor muszáj. kisfiammal is borzasztó nagy könnyebbség volt a sok kórházjárat alatt a kendő, vele zömmel pozitívak voltak a visszajelzések az egészségügyi személyzettől is.

      Kedvelés

      • Igen, ezért is szeretném elvégezni, hogy a lehető legalaposabb válaszokat tudjam adni. Ez persze még csak az első kurzus lesz, majd erre épül a speciális. Ez off, de szeretem úgy mondani, hogy különleges gyerekek, bár a két sajátom átlagos.
        Kíváncsi lennék a tapasztalataidra, ha van kedved/időd megírni, a fórumon ugyanezen a néven vagyok fent.

        Kedvelés

    • Nagyon fontos, hogy segítsünk, terjesszük a hordozást, és fontos jól hordozni is. Én a belső viták kigyűrűzésének kártékony hatásáról próbáltam írni. Én is tanítok, én is kérek pénzt. Nem ez a gond, hanem a tudálékosság-verseny, a másik kibeszélése a háta mögött, a megélhetési na, én aztán majd!, meg hogy a világ már a lábtartási szög körül forog.

      Kedvelés

      • Nem is neked címeztem, hanem azoknak, akikről írtál. Mivel szerencsére nem ismerem őket személyesen, gondoltam, majd itt.

        Kedvelés

      • Csak ilyenkor szokták kirakni a bloggerek a főoldalra, hogy a kommentek tartalmáért semmiféle felelősséget nem vállalnak, és azok nem minden esetben tükrözik a satöbbi.

        Kedvelés

  13. Ugy erzem sokszor keveredik az altalanositas a szemelyes tapasztalassal.
    Amiket irtok abban latok is igazat,es nem is,tudnek vele vitazni meg nem is.
    Dulanak erzem magam (tanultam is,tanulok is h jo legyek),hordozos tanacsadokent is kepzem magam, de nagyon messze vagyok attol h a befektetett penzemnel legyek. Leszek valaha? Nem tudom.
    Most per pillanat jobban erdekel az,h anyakon,babakon segitek. Meg tudom szamolni hanyszor kertem erte penzt eddig.kerek a szam: 0. Viszont ennel tobb anya van akik emiatt nem hivtak tobbe. Ingyen van a segites? 1, vmi nem stimmel-gondolja; 2, nem hasznalom ki,m nem merem.
    Ez a tapasztalatom.

    Draga kendo vs olcso kendo:
    Lattam en mar olyat h vkinek azert ment el a kedve,m bar nem nagyon teheti meg h dragat vegyen, az olcso hasznalhatatlan az o szamara(!!!!, ez nagyon fontos), es feladta.
    Es termeszetesen lattunk mar jopar masik peldat is. Sokan vagyunk sok kulonbozo igennyel. Egyik sem jobb,csak mas.

    Olyan rossz,serto torteneteket lehet itt is olvasni,mamamin is. De ugy gondolom ez pl nem iskola fuggo,hanem ember.
    En annyira sajnalom h ha vkinek rossz tapasztalata lett,szerencsere szemtol szemben, az en kornyezetemben a fent emlitett gondok csak varosi legendak.

    Kedvelés

    • A saját munkám kapcsán én is azt tapasztaltam, hogy ha ingyen dolgozom -nagyon sokszor belecsúszom-, akkor aszerint állnak hozzám az intézményekben, vezetők is, gyógypedagógus kollégák is.

      Kedvelés

  14. Nekem rémlik egy olyan mondat a képzésről, hogy “megtanított a barátnőd? Éljen! Ezért dolgozunk, hogy előbb-utóbb ne legyen “ránk” szükség!” Hogy a hordozás természetes velejárója legyen az életnek, és megtanulhasd nagynénitől, szomszédlánytól, akárkitől, mert mindenki _tud_ hordozni. Csak most még nem itt tartunk. Ha valakinek van ebben járatos ismeretsége, tanítsa ő, hálleluja! De tudjon róla, hogy ha nem megy neki, nem ő a béna, és van megoldás.

    Én azért jelentkeztem anno, mert itt nem nagyon hordoznak, ellenben látják az oviban az ovistársak anyái, hogy egyszerűen, gyorsan megoldom a dolgokat, hogy nem kell batár hordozót cipelni a kocsiból, hogy nem gond, hova rakjam a kicsit a babakocsiból (nem lehet bevinni teljesen), míg a nagynak csatolom a szandiját, hogy akár a baba nyugiban szopizik, míg battyogunk kifelé. Látják, és kérdeznek. És oké, remekül tudok háton hordozni, de én már szinte csak ott hordozok, márpedig kezdő hordozós elöl kezdi általában. És rendben, hogy én magamra jól fel tudom kötni, de nem érzem magamban az önbizalmat, hogy ezt az egyfajta tudást jól át tudom adni. Megtanultunk egy csomó kötést, előnyét, hátrányát, különböző eszközök használatát, olyat is, amit én előtte sosem használtam, megtanultam, hogyan tudom átadni az ismereteimet, úgy, hogy azt kapja, amit szeretne, és hogy ha az, ami nekem jó, neki nem jön be, van mihez nyúlni. És rendben, hogy én tudom, hogy ettől nem lesz baja a gerincének, csípőjének, meg hogy nem kapatom el, ha rajtam van, de most már ott van az a tudás is mögötte, ami nem csak “érzem”, hanem tudom. És ez nagyon sokat könnyít a helyzetemen.

    És nem mellesleg kaptam ott annyit, hogy ha az életben egy fityinget nem fogok hordozási tanácsadásért kapni, vagy senkit nem tanítok meg hordozni, nekem személy szerint már akkor is megérte az a sok megerősítés és bizonyosság, mert most már legalább látok sok mindent magammal és az anyaságommal kapcsolatban, amit eddig nem, vagy nem mertem meglátni, és ez hihetetlenül felszabadít, és hatalmas megkönnyebbülés.

    Kedvelés

  15. Ami azt illeti, én is idáig jutottam el magamban….Bár jelentkeztem 2 éve egy oktatói tanfolyamra, de végül nem tudtam elmenni, amit végül nem bántam meg. Én először a sógornőmtől tanultam hordozni, aztán tőled, és azóta is ebből élek. Voltam hordozós tanfolyamon, abból valahogy nem tudtam profitálni. Viszont azóta sokan jöttek hozzám a környezetemből, a kendőimet, hordozóimat bárkinek kölcsön adom, sosincs itthon mind, aminek örülök! Védőnők is hívtak, hogy tartsak előadást. Ettől kicsit megijedtem, hiszen én nem vagyok profi, de ők meg nem tudnak egy profit megfizetni. Én meg úgy örültem, hogy a védőnők nyitottak és támogatják ezt az ügyet, így mégis megtartottam az előadást (persze felhívtam rá mindenki figyelmét, hogy én nem vagyok hivatalos oktató, és megadtam, hol lehet tanfolyamon részt venni!) Azóta más védőnők is hívtak, az előadás alapján anyukák hívnak, jönnek hozzám, megyek hozzájuk, adok kölcsön viszonzást nem várva.
    És ami bánt az ilyen tanfolyamokkal, hogy a babakocsit az ördögtől valónak tartják, amivel csak lelkiismeretfurdalást keltenek az anyákban (volt idő, amikor én is alig mertem babakocsit használni), pedig szerintem igenis, vannak helyzetek, amikor az a jobb választás anyának és a gyereknek is! És én ezt is mondom a többieknek, nehogy valami elvakult, csőlátású ökoanyának gondoljanak, aki előtt ciki babakocsiban tolni a kicsit…

    Kedvelés

  16. A férj értetlenül néz, hogy mitől vagy ilyen feszült? Aztán elmegy a helyi horgász/kisállattenyésztő/teke stb. klubba, ahol X klubvezető fújjol az Y- klubvezetőre, mert már kettő klub van, (valaha volt ugye 1 volt, de hát kettéváltak a nézetkülönbségek miatt), az elnököt mindenki szidja, népszerűtlen ember.
    Valahogy úgy tűnik, ez a dolgok rendje, jónak nem jó, ráadásul itt gyerekgondozásról beszélünk, de ez a kicsinyesség valahogy mindig megjelenik.
    Sajnos.

    Kedvelés

  17. Mint tanító, abban látom az oktatók fontosságát, hogy nekik megtanítják, hogy észrevegyék, ha valami nem jó, és tudják, mikor, hogyan nyúlhatnak bele egy kötésbe. Kedvenc példám a szekrényugrás: én tudok, jól, sőt nagyon jól tudok ugrani, megmutatom és el is magyarázom másnak, de amikor ugrik és bizonytalanná válik, nem tudnám, hogy segítsek, ha nem “képeznek” ki erre. Annó külön meg kellett tanulnom, hogy melyik fázisban segítek azzal, ha fogom az ugró karját, vagy lendítek egy kicsit rajta.
    Véleményem szerint a hordozási tanácsadóság is egy szakma, amit tanulni kell. Nem vagyok tanácsadó, mégis természetesen megtanítom szívesen azt a kétféle kötést, amit ismerek és használok, gyakorlati tanácsokat is tudok hozzá adni, mivel gyakorlott vagyok bennük. Észreveszem, ha valahol megakadnak, laza marad a kötés, és tudok segíteni is a probléma megoldásában. De tanfolyamvezetőként ennél jóval többféle kötést ismerhetnék, így könnyebb lenne megtalálni, ha az adott baba-mama párosnak másféle kötés a kézreálló, kényelmesebb.
    A hordozóiskolák vitáját elkeseredve tapasztalom, főként ha nyilvánosan megy. De úgy látom, sokszor ez is inkább személyfüggő, ki hogyan reagál le dolgokat. 3 iskola egy-egy vagy több képviselőjét is ismerem és nagyon szeretem, tisztelem őket. Soha, egyikük sem mondott becsmérlő dolgokat a másik iskolákról, azok tanításáról!

    Kedvelés

  18. Az az igazság, hogy én voltam olyan elvetemült, hogy nem fórumoztam hordozás ügyben… próbáltam, de nem volt elég átlátható. Megnéztem, hogy mi a méret ami nekem való, anyukám varrt egy kendőt (megjegyzem, nem jó anyagból, de ettől még egész jól tudtam használni), a youtube-on megnéztem jópár videót és onnan tanultam meg felkötni a gyereket. Teljesen jól működött. Később vettem egy ismerős varrólánytól egy mei tai-t amit nem vettek meg tőle már több hónapja és leárazta. Úgyhogy szerencsére nekem csak jó élményeim vannak a hordozásról. Amit sajnálok, hogy szerettem volna eljutni a hordozós programokra itt Egerben, de nem értesültem róla, úgyhogy mindig lecsúsztam. Idén meg már nem aktuális :-/

    Kedvelés

  19. Visszajelzés: tolonganak az újságírók | csak az olvassa

  20. Visszajelzés: a legtöbben ezeket olvastátok | csak az olvassa

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.