normálisék

Kiemelt

Minden idők legolvasottabb bejegyzése, 2014. január.

Normálisék nem betegek soha. Nem válnak, nem hordanak szakadt farmert, nem öngyilkolásznak, nem lesz néger vejük. Dolgosak, a tekintetük tiszta. Gondosan megmossák a nyakukat, a hónaljukat, és igen, ott is. Bővebben…

gyomorgörcsös gyermekeink

Kiemelt

Iskolakritika: népszerű bejegyzés a blog elemző, rendszerkritikus, nem feminista vonalából, 2013. február.

Szülői értekezletre mentem tegnap, biciklivel tizenhét perc, és mindig csak lefelé, és lassan megyek, mert azt képzelem, csúszik (nem csúszik, de már csak én vagyok nekik). Irhakesztyűm narancssárga, Bővebben…

ha igazi Nő akarsz lenni

Kiemelt

A legnagyobb hökkenetet, kommentözönt kivívó írás, 2013. február.

Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban. A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is. De nem csak a kencék érdeklik Őket. Bővebben…

többen vagyok

Kiemelt

archív interjú 2012 októberéből — féléves volt a blog

Ne haragudjon, öt percem van, a kicsi beszart, a kutya nyüszög, összetört az eperdzsem, már a serpenyőben a hús és ma még csak négy bejegyzést tudtam írni…

De szép ápolt a körme. Bővebben…

mi a baj azokkal a szép képekkel?

Kiemelt

Ezt a bejegyzést még 2012 augusztusában több, mint négyezren osztották meg, de akkor még wordpress.com volt a domain, most meg .hu, így azok nem látszanak. Mindenesetre a blog korai időszakának legnagyobb sikere volt. Annyira nem jó.

Orsinak, aki messziről, mint beagle a szarvasgombát, kiszagolja a minőséget

Többször szúrtam már oda a facebookos giccseskép- és életbölcsesség-megosztóknak. Szeretem a barátaimat, és nem szeretem, ha ilyesmit tolnak elém.

Tényleg, mi a baj ezzel?

demotivalo
Bővebben…

lesz még valami?

Te már mindig így fogsz élni, vagy számítasz még valami fordulatra?

Hogyan fogsz élni öt év múlva?

Döntés lesz? Történés? Te akarod? Más akarja? Tudható?

Van esélyed arra, hogy az legyen, amire vágysz?

Elköltözöl? Másik város? Ház? Fény? Erkély? Vízpart? Külföld? Vissza?

Lesz még egy gyereked? Szeretnél is? Testvért szeretnél a meglevőnek, vagy gyereket? Az embered is szeretne? Fiad lesz, lányod lesz? Milyen lesz utoljára a szájába adni a melled?

Mással fogsz élni? Miért? Kivel? Mikortól? Milyen lesz? Vagy egyedül? Csak a gyerekeiddel? Anyáddal?

Más lesz a munkád? Kirúgnak? Dobbantasz? Pályát módosítasz? Megváltod a világot? Megalkuszol?

Utazol? Szép a világ? Nézed? Hostel? Egzotikum? Európa?

Ködös vízió mindez, vagy nagyon érik már?

Lesz még valami?

Mi lesz még? Mi lesz már?

Hányan kérdezik még ezt maguktól rajtad kívül?

Min múlik, hogy lesz-e még valami? Mit kellene tenned? Mi köt?

Nem tudod, lesz-e még valami?

Marad minden így? Sóhajtasz? Miért sírsz? Ezt reméled?

És az jó neked? Megérkeztél az életedbe?

további kérdéssorok

jogszerű

Csúnyán le van járatva a jog, a jogszerűség, a jogra való hivatkozás, az a helyzet. Olyan halott, okoskodó, romlott valami a jog sokak szemében, amivel csak visszaélnek a dörzsölt figurák, hogy szemétkedhessenek.

Már néha én is elhiszem ezt. Na de…

Miért gondolják azt az emberek, hogy a jogszabály, a saját hazájuk törvényeinek összege írott malaszt, és nem úgy van az?

Rohadtul úgy van, és legyen úgy, ha nincs. Bővebben…

a jelszó

a jelszót neked adom, és bizalmi viszonyba hoz bennünket

ne add át másnak, ne hagyd úgy a gépet, ne beszélj senkinek az olvasottakról

ha beszélsz, nőjön kolbász az orrodra, álmodjál minden éjjel a varjúdombi mesékkel, és ne merj nekem többet írni

nem én osztottam kibékíthetetlen két táborra az olvasókat

nem vagyok balek

új jelszó lesz, köszönöm, 30 órás meló, ez hiányzott most határidős munkák idején

a társadalom jól jár

M. Györgynek

Nekünk nagyon progresszív gondolataink vannak (lettek) itten. Figyelünk, ráébredünk, és pörölünk az égbolttal: de hát miért van így, miért van úgy, mennyivel jobb lenne mindenkinek amúgy! Annyi szenvedést termelnek a rendszer jellemzői, hát miért nem lehet a rendszeren állítani?

Például hosszabb ebédszünet, hatórás munkaidő, és kötelező juttatásként mindenkinek kondi- és fürdőbérlet. Csupa boldog, energikus ember. Hm? Bővebben…

lebutított világ

Az miért van, hogy gyerekeinknek, jogfolytonosan még a nagyobbacskáknak is valami tompított világot szánunk? Őzikéset, jézuskásat, méhecskés-virágosat? Nem akarjuk terhelni őket.

Minket leköt a devizahitel, a HPV-szűrés, az iskola előtt grasszáló exhibicionista, a gázai övezet, a házasságunk ordító kudarca.

Őnekik arról mesélünk, hogy a nyuszi hozza, hogy a jó elnyeri jutalmát, hogy a testvéreknek szeretniük kell egymást, hogy Mátyás igazságos volt, hogy csak akkor halsz meg, ha már nagyon öreg leszel, hogy a pap bácsi szereti a gyerekeket, hogy a főzelék szomorú, ha nem eszik meg, hogy apa elutazott, de majd jön, hogy a tanár néni tudja jól, és szót kell fogadni, hogy a szorgalomnak meglesz a gyümölcse, s hogy akinek tűhegyes a ceruzája, az sokra viszi. Bővebben…

éva, itt fekszel narancssárga bugyiban

az ágyon. Tangát írnál, ha kattintást vadásznál, és mert az, de azért kattintást vadászol így is. Nézz végig, nézd, mi van itt, ezen a csodálatos, intim hálóhelyen. A hidratáló krémed elfogyott, a babaolaj feldőlt és befizetetlen csekket áztat, a mécses ellobbant, dizájnos tartójának, amelyet otthonod ékének szántál, kerülöd a pillantását. Megutáltad, rajta elszáradt jázminág, és, igen, március egy napsütötte délutánja óta egy muzeális leánykökörcsin. A hajópadlón éjjelilepke-tetemek, gyerekruhák, félbehagyott regények, gyűrött törülközők, gyerekkori fényképek, legókockák, gyanúsan tiszta fülpucoló pálcikák. Hát mi ez itt, élet…? Bővebben…