dackor, kamaszkor, aggkor

Kiemelt

Azt mondják, minden fejlődéslélektan, kismamakönyv, védőnő állítja legalábbis, hogy a dackorszak törvényszerű, amellett fontos lépcsőfok a gyermeki én fejlődésében. Nem akarja, tiltakozik, hisztizik, próbálgatja a határokat.

Szerintem kulturálisan vakok vagyunk: ebben a világban ennyire rossz kisgyereknek lenni. A dackorszak civilizációs ártalom, mint a cukorbetegség. Bővebben…

milyen boldogok most

Kiemelt

Nézem az exeimet. Találkozom velük véletlenül, vagy eszembe jut: de hiszen ma valahány évesek. Fészbuk. Az egyik pont ma valahány. Hogy pont hány, nem tudom, de a hónap-napot mindig. Még mindig, és minden évben még mindig, így aztán már mindig.

Ezek azok az exeim, akik csak kicsivel idősebbek nálam, nem az apukám-típus. Ők közben nagypapák. Vagy legalábbis úgy néznek ki. Ezekkel meg egy generáció volnánk. Vagy, legyünk pontosak, másfél. Bővebben…

a lángolás elmúlik

Kiemelt

Amikor kiüresedett kapcsolatról, elkívánkozó férjről, zombivá fagyott nőkről van szó, mindig van valaki, aki megjegyzi:

Hát igen, a lángolás nem tart örökké. Bővebben…

ha igazi Nő akarsz lenni

Kiemelt

A legnagyobb hökkenetet, kommentözönt kiváltó írás, 2013. február.

Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban. A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is. De nem csak a kencék érdeklik Őket. Bővebben…

nem ujjong, nem rinyál

Itt ez a mi gyönyörű életünk, rendszeresen elönt a hála, hogy a gyerekeim, az erdő, az a mindig-valahogy-mégis kibírása télnek, fűtésgondnak, pénzzavarnak, a csodaszép blogéletem, a legszóbb legszorosabb legértelmében legvettebb siker, pont az a fajta, független, messzire ható, amire vágytam. És az izmaim, a jó embereim, akik már tíz meg húsz éve, és az élményeim. Én már azt hittem, vége a világnak, két szárnyam messzire repült, hogy legyek így gerle, és akkor mégis valahogy minden van, és a tetejébe tejszín is.

És akkor ott állok pünkösd hétfőn az amerikai nagykövetség előtt, és az van bennem, hogy kész, én dezertálok, felmondok, kiköltözöm önmagamból, én ezt nem. Anyósomhoz megyünk épp, hárman, biciklivel, süt a nap. Egy vérbükkre látok. Ezt, hogy vérbükk, Jánostól hallottam, és akkor azt hittem, János költő. Vérbükk…! Bővebben…

tények tisztelői

ezt neked

Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!

Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?

Nem úgy van az, ahogy hiszik, szegények.

Át vannak verve, és átvernek másokat.

Kétfelől mondják ezt. A felvilágosodás leszármazottai, empíria, evidence-based medicine, ráció, Tényeket Tisztelők Társasága, Szkeptikus TársaságKödpiszkáló, hivatalos orvoslás. James Randi bemutatta Uri Geller összes paranormális trükkjét. A másik oldal: manilai csodadoktorok, mentalisták, paranormálisak, ufológusok. Alternatív gyógymódok, szakácsból-pszichológusból egészségnevelővé lett guru, furcsa kiadónevű könyvek, intuíciók, újrafelfedezett népi gyógymódok.

Tudomány és áltudomány lövi egymásra, hogy a másik a vak, és a másik téveszti meg az embereket. Bővebben…

tíz pro és tíz kontra

Én már nem vagyok fekete-fehér, sem csodaváró. Nem úgy van az, hogy jaj, csak találnék valamit, valami módszert, hitet, elvet, titkot, amitől egyszerre minden jó lesz. Tudom, hogy ilyen nincs. De gyerekes is ez, megváltást, egyértelműségeket remélni! A repedést a konyha falán nem oldja meg az, ha végre nyugodt és pihentető az alvásom, és a családommal való zűrjeimre sem válasz az alacsony testzsírszázalék. És nem is úgy van, hogy megtalálom a nagy módszert, változtatok, beleszerelmesedem valamibe (a beleborul szavamat is elvitték innen), és akkor onnan nézve, retrospektíven minden korábbi állapotom bénaságnak és vázlatnak tűnik, mert most már minden hepinesz.

Én nem leszek zászlóra tűzős, mindent egy pontból nézős, életstílus-oldal alapítós, hogy akkor mostantól minden más, és csak ez, és új ketogén barátok, minden barátom low carb, vagy mit tudom én. Bővebben…

felsülsz az ágyban

Ez is olyasmi, amitől homályos gyanakvás tölt el. Nem is tudom pontosan, miért, azzal a gyomortáji nyüszögéssel évek óta megőrülök a beszédmódtól, ahogyan a félig egészségügyi-életmódos, félig kaján-bulváros médiatartalmak az impotenciát kezelik.

És ilyen képeket raknak mellé a stockból:

Képernyőfotó 2015-05-20 - 21.42.17

talán ha néhány ruhadarabot levettetek volna, azt a párnát is elengdné a leány, ha kikapcsolnátok a naplementés borítójú cédét, meg ha nem lenne ilyen iszonyatosan steril ez a szoba…?

Bővebben…

pót-blogszületésnap

Akik a hosszú hétvége miatt maradtak le a nagy, május 2-iki ünneplésről, azokat szeretettel hívom ugyanoda, csak hátra, a kerti részbe,

június 13-án, szombaton 6 körül.

IMG_4954_resize

Meg persze azokat is, akik még egyszer szeretnének találkozni, ismerkedni.

Írjatok, ha jönnétek, beszélgessünk:

geerle pont eva kukac gmail pont com

téged kiröhög a gyereked?

Olyan cukik, míg kicsik, nem? Ha felül tudunk emelkedni a kakiszagon és a bömbölésen, akkor könnyű velük. Igenis könnyű, akkor még egészen az.Képernyőfotó 2015-04-13 - 16.38.06

Aztán telnek az évek, és valahogy elromlanak, nagy szájuk lesz, meg elvárásaik. Megiskolásodnak, eltörik a ceruzát, és Milka Wafelini ragacsos csomagolását találjuk a szamárfüles ellenőrzőben, az aláíratlan hármasok között. Bővebben…