Felhívtam a kezelőorvosomat, aki azt mondta, nagyon fontos, hogy ebben a hőségben elegendő magyar lírát vigyünk be a szervezetünkbe! De azért fél liter vizet is ittam, tisztítottat, hideget, mert Illy kiűz belőlem minden levet.
Varró Dániel: Ha szívemen a félelem (facebook)
Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig
a keletkezés megrendítő története, kézirat itt
Én többé nem félek átgurulni a Kékgolyó utcán. Lefelé, egyirányú. Felfelé egyirányú. Mindig szél, mindig alkonyat, mindig bizonyosság. Bővebben…
2013 júniusából még, de vállalható
azóta még sokkal több lettem, és már nem szorongok
hálásan 1. Jánosnak, 2. Balázsnak, hogy nem bánták sose
És azt gyanítom, ezzel sem vagyok egyedül. Sokan vagyunk sokak. Azt éljük át, hogy baj van velünk. Nem vagyunk jók úgy, ahogy vagyunk. Akkor volnánk elfogadhatóak, ha visszafognánk magunkat. Ha eljátszanánk, hogy mi nem is vagyunk olyanok, amilyenek üvöltően vagyunk. Na, ugye?
Jaj, csak őt el ne riasszam. Majd keveset beszélek. Majd bólogatok, ha beszél hozzám. Majd tőle kérdezem, hol a Logodi utca. Letagadom az ókátévét, a Zugligetet, a blogot. Le. Neki előbb volt bambuszbiciklije. Majd szeretem a Staroprament. Így jó? Kettőt is szeretek. Bővebben…
fogok-e még tudni? Annyira kitenni magam a másiknak? Nem nézni ilyen felnőtt tudatossággal őt és mindent, nem csak eldönteni, mi válik hasznomra. Nem merülni szügyig abba, hogy nem kötelező szívni, és én döntök. Néha kockázatot vállalni.
Vagy most már mindig gyanakszom?
aranygaluskát sütnék, ködben bicikliznék, érteném a függöny porát, tiszta lenne a szívem, jaj istenem.
Ezt írtam az ifjúságsirató levelemben a művész úrnak. Ezek itt az én megcsalatott, mellőzött, kaotikus, magányos huszonéveim. Bővebben…
Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog. Egész úton hazafelé azon gondolkodám, nincsen többé elbújás, színt kell vallanom. Most már leszólítanak a szombat esti lázban is, hogy ugye, az én blogom? Most már nem kerülhető el a találkozás. Bővebben…
Tavaly még így, most már másképp.
Az én anyaságom az most olyan, hogy legyen már csönd. Legyen papucs a lábakon, ne sikítson és sírjon senki olyan másfél percig, ne kelljen ennyiszer legóra és üveggolyóra lépnem, ne keressem a sálaimat, amelyekbe rettentő fontos volt felöltöztetni a Dörmi mackót. Bővebben…
Szerintem a blog legjobb írása, irodalmilag, de hát ki vagyok én, hogy.
Frissítés 2015 karácsonyán: már nem gondolom ezt, ez egy akart, artisztikus, de túlírt szöveg. Aki érti egyáltalán, mit akar, annak mesterkélt, a többiek nem számítanak.
Vagy csak túlságosan ismerem.
2024 nyarán Nem rossz ez, habzóan artisztikus, de annak paródiája is akar lenni.
Balázsnak megint
Dórának
A művész úrnak
Fény. Eszmény. Lény. Legény. Tény. Élmény. Kemény. Remény. Kény. Szegény.
Nincsen kedvem nőkről írni, társadalomról. Tanítgatni, érvelni, türelmesen fejtegetni. Szépen, munkaidőben, koncentráltan írni. Mindig máskor, más helyett írok, mindig írok. Sajtóhírre reagálni sincs, okosnak lenni, antifeministákkal vagy feministákkal vitatkozni. Fotókat feltölteni (pedig készülnek újak). Paródiát írni sincs, viccesnek lenni. Beköszöntött a blogtavasz, a második év. Blogtavaszi blogfáradtság (igen, t-vel), lanyha, lusta, langy. Bővebben…
Hát nem tudom, de nekem ez mindig gyanús volt. Aki maximalistának mondja magát. Bedőlünk neki. Egy kicsit irigyeljük. Amiért erős, sugárzó, ő hajtja nagyon, ő mindent elér, nem lankad, nem puding, hanem csinálja. Neki van hivatása, ügye, projektje, célja. Bővebben…
Azt mondták mindig, erősen szexuális vagyok. Bővebben…
Balázsnak, aki ott volt, aki végignézte, aki tárgyi emlékeit ma is őrzi
és azoknak, akik túlélték, és olvassák
Tanítottam én valaha magyart, több olvasóm ma is tanít, mások meg elviselték tőlem — nem egy sikertörténet, mit tagadjam. El szeretném mesélni, de nem csak nekik, hogy az én módszereimre és ténykedésemre kétféle tipikus kritika jött a diákságtól. Bővebben…
A bejegyzés alján kérdések!
Remélem, vagyunk azért néhányan, elszánt Ványa bácsi-értelmezők! Higgyétek el, nagyon izgalmas ez is!
Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) a klasszikus és a kísérletező vonalat kedvelő színházak repertoárjának egyaránt ki nem kopó szerzője. Bővebben…
Mi, nem tagadom, vasárnap elmentünk az állatkertbe. Bővebben…
, amikor rágyúr a Ványa bácsira, és kattintgat egyre csak tova. Bővebben…
Nagyon várjátok, én csak úgy bedobtam ezt mint távoli víziót, de komolyan kell vennem.
Sokan csatlakoznátok, sok cím felmerült, köszönjük! Hosszú az élet. Kezdjük egy filmmel, A Magdolna-nővérekkel.
És beszéljünk róla hétfőtől, de semmi gond, ha kedden nézed meg! cvd/béta/hohorgász/duzzoganya volt olyan kedves, és kigyűjtött mindenfélét, amit hétfőn teszek közzé.
Hetenként legyen műfeldolgozás, mindig az álmos hétfőn, egy hétig, mert ezt könnyű megjegyezni, és kellő idő olvasásra, csatlakozásra és egy-egy beszélgetés felfutására és lecsengésére. A hétfői, indító bejegyzésben mindig ott lesz a következő mű vagy műrészlet megnevezése is.
A film után olvassunk, és kezdjük egy viszonylag rövidebbel, a Ványa bácsival (1897),
, amelyet április 1-jétől beszéljünk meg a kommentekben (és abban a bejegyzésben, már most mondom, a Bovaryné leghozzáférhetőbb Gyergyai-fordításának első része lesz kitűzve 8-ára). Majd nézzünk videókat is, mert fönt van vígbeli, radnótis és archív felvétel is több jelenetről.
Amikor a vonatkozó bejegyzés megjelenik, abban egy kicsit tanár leszek, tegyétek ezt meg nekem, hogy elviselitek, mert nagyon úgy tűnik, nem leszek már tanár többet. (Enni lehet óra alatt, és rágózni is, még a mobilt sem kell kikapcsolni.) Először is, a pontos figyelmes olvasás csak a hasznunkra válhat, ezért apró részletekre, motívumokra rákérdező teszttel kezdünk (a saját eredményedet csak te látod). Nagyon jól lehet fejlődni az igazán mindenre felfigyelő olvasással, és szeretném, ha lenne sikerélményetek, meg azért is terveztem ezt, mert a megformált irodalmi szövegekben mindennek, de tényleg mindennek jelentősége van. E jelentőségek felismerése a jelentéstulajdonító képesség, ami nagyon tud fejlődni motivált csoportmunkában, amilyen a miénk lesz, és rengeteg műveltségbeli hozama lesz a egésznek: a régi tudás felidéződik, az új meg ragad, és mindenkinek igaza lesz.
Ezt, hogy teszttel kezdünk, azért mondom, hogy eleve így olvassatok. Aztán pedig felteszek mindig néhány értelmezést elindító kérdést.
És innentől nem vagyok tanár, hacsak nem kell irodalmilag valami pontosítás vagy szempont, de ezzel sem vagyok egyedül, tanárkollégáim olvasnak. Innentől beszélgetünk, megdöbbenünk, értelmezünk, összehasonlítunk, elmesélünk mindenfélét a magunk életéből, és jól egyetértünk, avagy életre-halálra összeveszünk. Nagyon termékeny lesz, az biztos.
Most a Költő utcában lakom — tudjátok, a fűtés! –, és erről eszembe jutott, hogy négyévesen verseket írtam. Anyám büszkélkedett is vele, de mindig hozzátette: vagy ríme van és értelme nincs, vagy értelme van, és ríme nincs. Ez nem esett jól, a teljes szívem volt mindegyikben, és akkor még csak nem is a bamba tömeg, hanem a szőrös szívű kritikus, a saját anyám…!
Bővebben…L. D-nak, legnagyvonalúbb barátnőmnek
Fösvény, zsugori, garasoskodó, kicsinyes, sóher, spúr, fukar, uzsorás, szűkmarkú, skót, és, igen, zsidó. Bővebben…
A Nincs-férfi valami egészen megrázó mértékben tudja szervezni a köré létesült nő sorsát, mindörökké. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 