2012. októberi bejegyzés
Evolúciós értelemben a gyerekek alacsony ingerszinthez vannak szokva. Legalábbis a városi életmódhoz, sebességhez, mobilok pittyegéséhez, reklámszignálokhoz, lövöldözős játékokhoz képest. Testközelben sokkal magasabb ingerszintet is elviselnek, de a csecsemők a mesterséges ingertömegtől sokszor nyugtalanok lesznek.
Kapcsolódó bejegyzés: mitől féltjük a gyerekeinket? Bővebben…
2012. őszi bejegyzés
Itt, ahol élünk, a hegyoldalban, a népszerű kirándulóhelyen egy nagy bükkfa alá, paplanok és nejlonok közé úgy két hete bevackolta magát egy asszony. Bővebben…
Jaj, jaj. Zsuzskára gondolok, aki korán kel, és itt megint nem volt jó kis 6.40-es, avagy 55-ös bejegyzés, mert én újabban elalszom este a gyerekekkel, és meg kell mondjam, sokkal jobban érzem így magam.
De lehet, hogy ez az én vízióm, és Zsuzska egyáltalán nem kel korán, ha korán kel is, nem ő olvas, és mindegy neki, hogy fél hétkor vagy kilenckor van-e új bejegyzés, mindez csak az én parám, és a szorongásom, hogy nem írtam meg azt, amit szerettem volna, egy fiktív Zsuzskában ölt alakot. Mennyi ilyen víziónk van másokról! Bővebben…
archív interjú 2012 októberéből — féléves volt a blog
Ne haragudjon, öt percem van, a kicsi beszart, a kutya nyüszög, összetört az eperdzsem, már a serpenyőben a hús és ma még csak négy bejegyzést tudtam írni…
De szép ápolt a körme. Bővebben…
Ez a teszt nem ígér olyasmit, amit a COSMO, tehát nem leszel a végén Tüzes vadmacska, Lányregényhős meg Jégkirálynő. Bővebben…
Tulajdonképpen én a sokkon, hogy bírni kell, átestem már két éve. Mindez néhány nappal az esküvőnk után történt. Ez a szöveg akkor született. Milyen kis békés voltam én akkor.
Beteg a férjem. Nagyon beteg. Bővebben…
Az egy embertípus, aki… — kezdték a diákjaim a röhögésbe fulladó felsorolást a hetedik óra utáni nyugalomban. Aki fényre sötétedő szemüveget hord, aki makramét rak a Lada ülésére, aki kólásflakonba teát tölt, és más színű kupakot tesz rá. Könyvet is akartak írni az embertípusokról. Csitítottam őket: nem szép dolog általánosítani, külsőségek miatt lenézni valakit. De be kellett látnom: aki nem dob ki semmit, az tényleg egy embertípus. Fölényemet némileg csökkenti, hogy magam is közéjük tartozom. Bővebben…
…ha nem nyom a cipő, már boldog vagyok, és nemhogy szőrös a lábam, de fogalmam nincs, hogy szőrös-e, mert nem láttam napok óta.
Olvasom a ragyogó blogkollegina bejegyzését, miközben tolom a Milkát. Igen, igen, igen.
Igen, nyomasztó a sok vékony, feszes, nagymellű nő. Bővebben…
F. M-nak, a műfajért hálával
Azért szeretem a szkájpot, mert így bármikor beszélhetek Anyuval. Bővebben…
Jaj, itt vagyok. Elsodort az életem a blog mellől.
Jakab extrém sírós mostanában, nem játszanak el már olyan jól egyáltalán, taknyosak, nem viselik jól, hogy írok. Nyomom itt a blogon az életmódmagazinná stilizált hétköznapjainkat, de eléggé gyászos a helyzet.* Gyűlnek az érthetetlen tárgyak, fél pár zoknik, sőt, minden fél zokniból kettő is van, mert özvegyük ugyanabban a fiókban zokog, de a családegyesítésig nem jutok el mentálisan. Bővebben…
Csillának
Olvasom az októberi ELLE-ben, hogy a férfiak 74 százaléka imádja a magas sarkút, viszont 82 százalékuk utálja az egyrészes fürdőruhát, 90 százalékuk pedig a térd alá érő szoknyát. Bővebben…
Kedves hallgatóink! Mai műsorunkban a nem lesz jó férfit vesszük górcső alá.
Az alaphelyzet az, hogy a nő szeretne valamit, ami az élete szokásos korlátai között nem magától értetődő. Bővebben…
egy korai klasszikus, 2012. szeptemberi. benne van a könyvben is. nagyon szerettétek, szerintem ez több megosztást hozott volna, mint a normálisék, de ekkor még nem volt facebook.
és ez után döbbentem rá: intelligens emberek sem értik mindig a posztokat.
Ha egy kicsit több pénzünk lenne, akkor nem tologatnám úgy a csekkeket. Tanyasi csirkét tudnék venni, biotojást és legalább a gyökérzöldségek biók lennének. Megvenném végre azt a nyersselyem bodyt, álomfehérnemű.
A gyerekek kapnának olyan igazi, szépséges babakonyhát, tűzhellyel, mindenféle edényekkel, a miénk, amit hokedliből csinált após, olyan szedett-vedett, lejöttek az öntapadós tapéta platnik is. Vennék egy igazi, vadiúj indiót, azt jó áron el is lehet adni majd, ha már Borit se hordozom. Leandert vagy narancsfát az erkélyre. És egy tornabérletet. Lefogynék. És akkor bikinit is. Horgolt, fehér bikinit, most le van árazva a Calzedoniában. És megtanulnék spanyolul. Bővebben…
A bejegyzés már nem annyira hepi, mint az előző. Sirámaimat azok kedvéért írtam bele, akiket sóvárgással töltene el az elmúlt pár napunk.
Azt hittük, már túl vagyunk a csúcson, de torkunkra fagy a szó, ami a ruszti kikötőnél és játszótérnél a szemünk elé tárul. Bővebben…
Álompihenést terveztünk szeptemberre, ha már nyáron nem jutott nyaralás. A Fertő-tóhoz, tandembiciklivel és vonattal, négy nap, három szálláshely a nyugati parton.
Ismerős a táj. És voltunk már tandemmel is. A tandembicikli a mi esküvői járművünk.
fel van virá-goooz-va
Épp két éve itt volt az esküvőnk, Fertőrákoson. A galamberegetős kép a fejlécben ennek az épületnek az erkélyét ábrázolja. Bővebben…
A hol vagyok én bejegyzés folytatása.
Eltelt néhány nap, amióta olvashattátok a blogon önkereső kesergésemet. Nem is tudjátok, mennyit segítettetek rajtam, nekem. Nagyon jó kérdéseket tettetek fel, ti voltatok a saját személyes jézu terapeutáim.
Bővebben…
G. B-nak
Van nekem egy jobbik olvasatom. Azok látnak ilyennek, akik szeretnek. És, nem tévesztve szem elől a fejlődés lehetőségét, az énképem is jobbára ezzel azonos. Sőt: fejlődni akkor vagyok képes és hajlandó, ha nem veszi el az energiát az öngyűlölet. Ha egyáltalán reális a cél, és nem gondolom, hogy az egész lényemet, úgy, ahogy van, jobb lenne inkább kidobni a szemétbe.
Ez a javított változat vidám és energikus. Bővebben…
Tavaly augusztusban olvastam ezt a cikket.
Nagyon kevés tárgy-vágyam van. Ez még csak nem is volt. Lett, azonnal, és ilyenkor nincs kecmec.
Felkerestem a cikkben említett székesfehérvári férfiút, nevezzük nevén: Drávay Gábor, írtam neki, felhívott. Nem sokkal később levonatozott a család, megbeszéltük, milyen legyen, és ilyen lett. Kölcsönös volt a bizalom: én tudtam, hogy ő olyat csinál, amilyet megbeszélünk, ő tudta, hogy ki fogom fizetni, és október végén elhoztam. Azért az nagy pillanat volt. Bővebben…
edzésről edzésre meg azért jó még (az izmok, formák, a bőr tónusa, az állóképesség javulása, az adernalin- dopaminlöket és az anyagcsere felpörgése az, amiről most nem írok),
önmagamat legyőzni, túl a határaimon azért jó, mert ott nem lehet hazudni.
Ezt a posztot 2012 őszén írtam.
Nekivágok az emelkedőnek, ráállok a futópadra, megfogom a súlyzót, és ott nincs kecmec: vagy bírom, vagy nem. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 