A blog szövegalapú, a posztok többsége irodalmi jellegű, személyes publicisztika, esszé; van néhány novella. A szerző feminista, de a blog nem része sem a formális, sem az informális nőmozgalomnak.

Sokan próbálták utánozni: “én is sikeres leszek”. Nem lettek.

Ezen a felületen vagyok jelen a kezdetektől: nem törlök, nem váltok nicket; a sablon, a szerkesztői megoldás sem változott.

A szerző.

Olyan emberek laza közössége a blog, akik túllátnak a szelfi-pasi-gyerekabajgatás-kamuezotéria-sorozat-lájkok-Horvátország-idézetek-divat-gasztro-kisállattartás közhelyein, és valami összetettebbre vágynak. Nyelvi élményre, új gondolatokra, témákra, önismeretre, szépségre. Gyakran lázadók, sokszor hasonló a sorsunk. Inkább gondolkodnak, mint hangoskodnak. A pletyka, a szenzáció, a kavarás itt nem játszik. Sokat olvastak korábbi életükben, van ízlésük, tudják, miben hisznek.

Rendszeres hozzájárulásuk révén származhat a fő bevételem a blogírásból. A szövegírás munka, és ha elég jól csinálod, akkor bevételt hoz.

A blogszövegek írásán felül a szerző havonta 4-10 cikket ír, lektorál, fordít, könyvet ír.

MIT CSINÁLUNK? KONKRÉT TEVÉKENYSÉGEK A CSAKAZOLVASSÁN

A legújabb kezdeményezés: feminizmus felsőfokon angolnyelv-fejlesztés, csoport a hazai alapítóval. (Írj, ha érdekel!)

Bár mindig fogadkozom, hogy nem csinálom, több tucat olvasóm rendszeres lelki támasza vagyok. Mesélnek, kérdik a véleményemet.

Kiállás van ügyekért, más nőkért. Ezek nem a személyes konfliktusaim. Csak arról írok, amihez értek, amiben nyakig benne vagyok, és innovatív módon tudok róla írni. Utánajárok. Ha nem tudok eleget, akkor nem foglalok állást.

Információt adok, nyelvi és helyesírási kérdésekben segítek.

Edzőterembe járunk, szabadtéren edzünk, képzéseket szervezek. A facebookcsoportunkban is intenzíven tapasztalatot cserélünk (Ne félj az edzőteremtől!).A Kör. Ez is csoport, színházba járunk együtt. Néha mi vagyunk az egész első sor, és vastapsokat generálunk. Csak a legjobb, az élvonal érdekel.

Irodalmat elemzünk. Novellát, verset, regényt. Találkozókat, irodalmi esteket szervezek. Kvízek, tesztek vannak a blogon: nyelv, helyesírás, műveltség.

Futunk.Miért csináljuk mindezt? Mert értelmes, minőségi életet akarunk élni, és nem elégszünk meg azzal, amit a hazai közeg a nőknek, anyáknak szán.

NINCS A BLOGON

Termék, marketing, semmilyen üzleti érdek, más blogok, honlapok nyalása.

A közösségi finanszírozás demokratikus: mindent olvashat az is, aki nem támogató.

Nincs smink, csajoskodás, celebeken csámcsogás, mainstream tartalmak.

Dühösködés, acsargás, barátnősködés, feszkólevezetés, “együtt vagyunk erősek” hergelődés, közös ellenség elleni uszulás. Nem magányenyhítésre indítottam a blogot, van IRL társaságom, erős, megbízható emberi kapcsolataim.

Nincs lájkszámolgatás. Nem feltűnési vágy, az elismerés éhsége íratja a blogot, hanem szenvedély és elvek.

Nem reagálok napi hírekre, nem dühöngök olcsón, nem esztétizálom fel bagatell történeteimet, nem szimpátiára hajtok.

Vállalom magam. Következetes vagyok. Több mint hét éve tartalmas, értelmes posztokat írok, jelenségekről, trendekről, viselkedési mintázatokról, minőségi kultúrélményeimről. A bírálatom nem finnyogás, hanem megalapozott érvelés.

Tudom, hogy sokaknak nem tetszik, sokan nem jóindulattal vannak itt. Nincs velük dolgom.

Soha nem hittem volna, hogy fenyegetések özöne érkezhet egy intellektuális blogra. Hogy vadidegenek azt méregetik, miből, hova utazom, mennyi a színházjegy.

Nem félek, hogy majd nem szeretnek, mert ha félnék, nem írhatnám meg azt, amit gondolok.

MIÉRT UTÁLNAK?

Mert üres az életük, irigyek, tehetségtelenek, szar a melójuk, betegek és depressziósak, eltorzult a személyiségük, és nem bírják elviselni, ha valaki nem az ő szintjükön van, ráadásul ki is mondja az életükről, a hazugságaikról az igazságot. Azt hiszik, én is lájkokat számolgatok, mohón táboroskodom és szimpátiára gyúrok. Engem csak az írói szuverenitásom és az életem minősége, színessége érdekel.

*