top 10 olymindegy

Shimano váltókból például létezik tízféle szint, különböző minőségben és ennek megfelelő áron. Ez a bejegyzés azon jelenségek, dolgok, élelmek, emberi magatartások, műfajok gyűjteménye, amelyekből nem létezik a felső három szint, tehát képtelenség valami jót kihozni belőlük: az egész koncepció úgy szar, ahogy van. Most majd megint mindenki nekilát, köztük frissolvasó frissnyugdíjasok, hogy megmagyarázzák, miért vagyok én az emberiség szemete, micsoda morális veszedelem a blogom, és miért van rendben a sujtásos bajusz, általában a szövegek olvasásához gyengék bosszúja kezdődik majd, én pedig pompásan fogok szórakozni, valamint modortibinek érezhetem magam néhány percre.

Szelfi. Sajnos, sehogy, sehol: nincs olyan produktum, beleértve az ironikusakat is, amely igazolná a létét. Profilképnek facebookra: forró olajban főzés, alacsony hőfokon.

Világnézet pólón. Ügyek se, anarchizmus se, popikonok se, de nagy bajusz? Nálam a határ a futóverseny-emlékpóló, az is csak mementónak jó, vagy fogyóeszköz, mert ugye a sportruházat könnyen büdösödik.

Wass Albert, bármilyen módon költőként, jeles betűvetűként említése, mottó, szavalat, hivatkozási alap. Olvassatok tíz évig minőséget, majd megértitek.

Sátrazás, cipővel bemászás, benti szagok, étel tárolása, szex a sátorban. A legalja. Nagyon sajnálom. Elmúlt.

Turul, mint olyan. Aki nem érti, miért gáz ez mint jelkép, az fejezze be a dekontextualizálást és a műveltség nélküli múltba révedést, mert az veszélyes. Olvasson utána, mit csinált a Turul Szövetség, különösen a negyvenes években.

Legénybúcsú, általában bármilyen mások által szervezett meglepetésbuli. Mindig nyögvenyelős, mindig idő- és pénzbaszás.

Puncstorta. Talán valahol valaki egyszer megpróbálta igazi rumból, valódi fűszerekkel, nyilván haloványabb színe lett, de ez nem menti a menthetetlent. A cukrászati adalékanyagok Eldorádója. Szégyellt bűnöm, mert szeretem, főleg ha nagyon-nagyon rózsaszín. Miközben egy fos.

Szalagavatói beszéd. Azt hiszem, ide nem kell írnom semmit. Sokat írtam másoknak, nekem magamnak tanárként soha nem kellett efféle előadásáig süllyednem, hála a jó istennek. Általában a szalagavató és parodisztikus szülőlerablás (az megvan, amikor nincs elég lány, és ezért tizenegy darab tizenegyedikes szépreményű táncpartner teljes stafírungját is a végzősök szülei állják?).

Tetovált szemöldök, smink, és általában: tetoválás. Ne már, hogy ennyire maradandó károsodást okoztok magatoknak, ekkora öntudattal, és ennyire drágán oldjátok meg a kétes kimenetelű, mérgező anyagokból dolgozó, mesterkélt kinéztetet. Tudom, mit kapok ezért. Vállalom, és dalolva ugrok a barikádra, a sortűzbe.

Palotás. Tegnap fenyegettem be vele a fiamat, aki még csak kilencedikes: ez lesz a szalagavatón. Kínosan műanyag álhagyományteremtés, édeskés pátosz, a magyar 19. századi polgárság harmadosztályú bosszúja a bécsi keringőért (amely nemkülönben fejfogósan giccses műfaj, de abból legalább tejszínhabízű). Ráadásul a mi nagy nemzeti jelképünket is egy angol mérnök tervezte, sírok. Hallgassatok tíz évig igazi zenét.

Reklámtoll. Soha, sehol, senkinek. Persze van az a férfi, és akkor én, aki amúgy csak töltőtollal, legalább számlát írok vele. De szigszalagot ragasztok a Pest Megyei Rendőrkapitányság feliratára.

*

A top 10 egy kedvelt műfajom. További top 10-ek:

csakazolvassa.hu/tag/top-10

A legjobb pedig a blog korai szakaszából: top 10 konyha

IMG_7470

174 thoughts on “top 10 olymindegy

  1. A póló és a világnézet: egyetlen ruhadarabom, amellyel megszegtem a “nem hordok feliratos cuccot”-elvemet, az a szent macispóló. Félszemű rajzolt macikkal illusztrált kijelentés: “I’m with the bears”.
    A puncstortánál is van lejjebb: a minyon. Abba az a tészta megy, ami lepottyan a torta széléről. Maradék krémmel ragasztják.

    • A fater mondása volt: cukrászdában puncstorát, étteremben fasírtat (fasírtot? vagy mit?) nem eszünk! Volt pár ilyen neki, mindet fel kellene hímeznem a falvédőre, akkorák.

      • A hortobágyi húsos palacsintából visszakacsint a tegnapi pörkölt. És vendéglátásban dolgozók folytatnák bőven a listát foodhack néven. Keskeny a határvonal praktikusság és ügyeskedés között a főzésben.

    • A klasszikus, jól készített minyon pedig egy apró ékszer, olyan finom tud lenni a fondan ellenére és épp azzal együtt. Egészségtelen, nyilván.

    • Amikor nagyon durván fejbekólintott a szerelem pár éve, és gyakorlatilag félálomban valahogy kikötöttem Veszprémben, és ismeretlen körülmények között egy Tally Weijl bolt előtt haladtam el, megláttam egy pulcsit a kirakatban, amelyen flitterekkel kivarrva ott díszelgett, hogy OBSESSED. Betámolyogtam és megvettem próba nélkül, aztán címkéstül felhúztam és abban lófráltam tovább. Azóta is megvan, jó kis praktikus és csinos darab, ami akkor abszolút nem tűnt fel, csak a felirat.

  2. Nálunk nincs hagyománya a tetoválásnak (hegtetoválásnak, stb.), nem a kultúránk része. Máshol az. Na bumm. Itt luxusszolgáltatás. Én rituális okokból tetováltattam.

    A sátrazás hiányzik. Sallangmentes nomád szállás, bárhol, bármikor. 10 évvel ezelőtt élveztem utoljára, azóta elpuhultam, elkényelmesedtem. És az érzés, amikor 10 nap sátrazás után hazamész, és úgy érzed, összenyomnak a falak…! Pótolhatatlan.

    Évnyitó-évzáró beszéd? 😀

    Wass Albert: na ő mi? Jó, rengeteg könyvet írt, láttam boltokban/polcokon, némelyek odavannak érte és idézik keresztül-kasul. Egy könyvét nem olvastam, és ne tudom ennek örüljek, vagy ne.

  3. Első gyerekes sátrazás előtt sátor felverése a negyedik emeleti nappali közepén, hogy szokhassa az a tízhónapos. Életem legjobb ötlete volt, a többiek mind szívtak, mi meg jól aludtunk. Még járni is megtanult a kötelekbe kapaszkodva.

    Eljegyzéskor leendő anyós puncstortát csinált, már ezért megérte a következő húsz év.

  4. Ez egy szandekos provokativ poszt. Tudataban vagy annak, hogy levered a biztositekot. Erre a posztra azt lehetne irni: Olvassal tíz évig igazi posztokat.

      • Provokalni es merni gondolni az nem ugyanaz. Pl ha azt mondod, hogy a satrazas szar, mert budos, izzadtsagszagu, akkor nem satraztal meg ugy, ahogy en, hogy soha nem mentem be a satorba cipovel, es bent tisztasag volt. Ha ez arrol szolna hogy neked mi az ami rossz vagy ertektelen, akkor ok. De te univerzalisan kijelented, hogy a listad elemeibol keptelenseg tobbet kihozni. Neked max, mert ugy szocializalodtal, de pl nekem a Turul es a turul mitologia, Wass Albert, a satrazas, a legenybucsu (sem reszegseg, sem kurvazas nem volt), az ajaqndektol, stb mind olyan ami pozitiv emlek, ero, kotodes. Ahogy neked az izmaid, meg a sport tudatod. Ha valaki rad mutatna es azt mondana,hogy ez tok ertelmetlen es felelsleges, akkor vsz nem lennel boldog, es csak a kozles modja hatarozna meg a valaszod “melyseget”.

        • Remélem, volt turulos-albertes pólód is. Rossz azzal szembesülni meglett emberként, hogy ami neked fontos, az másvalaki számára szánalmas és gagyi?

          Hogy ilyen változatos a világ?

          Oké, rossz. Biztos rossz. De miért ilyen fontos, amit írok? MIÉRT KELL MINDENT, DE MINDENT EGYMÁSHOZ VISZONYÍTANI?

          Ugye te műszaki értelmiségi vagy?

          (Izgi a mai munkád is?)

          • Nem volt egyik sem, es nem vagyok szelos jobbos sem, de a Turul madar mnt jelkep csak egy atvett jelkep, amit felhasznaltak, csakugy mint a horogkeresztet.Sajnos.
            Igen, muszaki ertelmisegi vagyok, de ez nem latnoki kepessegednek koszonheto, hanem mert elolvastad a nicknevem.
            A munkam erdekes. Barmikor vegezhetem. De ezt egy eve mar kitargyaltuk. Nagyon jol emlekszel, villamgyors vagy, csak azt nem tudom, hogy tobb ezer kommentelo kozul hogy tudsz ilyen hirtelen emleekzni ram… 🙂
            Semmi bajom azzal ha valaki nem osztja a magyaros (vagy magyarkodo) ertekeket, csupan azt nem szeretem ha valaki ezzel provokal. Ugyanaz amit te teszel, provokalod azokat, akiknek ez ertek. A kerdesedet magadnak is felteheted: Rossz azzal szembesülni meglett emberként, hogy ami neked fontos, az másvalaki számára szánalmas és gagyi?

            • “A kerdesedet magadnak is felteheted: ” Téged nem zavar, hogy ez az én blogom, és én írtam rá a posztot, én vetettem fel a témát, és te reagálsz arra?

              Mi az, ami neked szánalmas és gagyi, nekem meg fontos? Ki vele!

              “Rossz azzal szembesülni meglett emberként, hogy ami neked fontos, az másvalaki számára szánalmas és gagyi?” Nem, nem rossz, és modor tibi pont ezt csinálta. Ennyire nem fontos, hogy más mit mond, pláne netes ismeretlenek. Bármin felháborodhatnék, ha a feszkó lenne az izgalom az életemben.

              Általában röhögök, van, hogy magamon. Nem gondolom, hogy Én Aztán Mindenből A Legjobbat Csinálom. Pl. szeretem a puncstortát…

              A turul még mindig nem ciki szerinted? Ezeket nem tudtad, ugye? Nem lehet úgy tenni, mintha a jelkép a történtektől függetlenül létezne.

              Nem lehet, hogy azonnali visszavágás helyett amit nem tudsz, nem értesz, annak utánamész a neten? Ha már ilyen jó a munkaidőd.

        • Amúgy nem ugyanaz provokálni és merni gondolni (nem is írtam), de mindkettő van.

          https://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_Szövetség#20-as_.C3.A9vek:_az_egyetemi_zsid.C3.B3ver.C3.A9sek_korszaka

          Gratulálunk.

          Úgy éltettétek a turult és wassalbertet, hogy fogalmatok nem volt, utána se néztetek, mi az és miben fogant. Ez iszonyatos igénytelenség és veszélyes butaság, és megdöbbent, hogy ilyen határozottsággal párosul.

          • A kurvazas nem batorsag kerdes. Az csupan egy dontes, kell-e eljatszott szerelem penzert?..
            Ez a megjegyzesed megint egy sztereotipian alapulo kis szemetkedes, teljesen ismeretlenul.

        • “nem satraztal meg ugy, ahogy en” úgy viszont remek élmény lehet négykézláb bekúszni, meg a szagok, és főleg a talaj, szúrós kórók mint derékalj.

          Mindjárt megfogalmazza, milyen pompás matraca volt.

          Valami azt súgja, többet sátraztam, mint itt sokan…

          • A satrat sik es homogen feluletre szoktam allitani, sem koro, sem gorongy nem volt, nem okozott problemat. Kb 10 even at minden nyaron igy nyaraltam, 2-3 hetet. Palma felfujhatos matracom volt, vagy a vege fele polifoam. Semmi sem volt jobb, vagy masabb mint a tobbieke, de mindenki boldog volt, es ugy is emlekezunk erre manapsag is.
            Talan te csinaltal valamit rosszul, ha derekaljad szuros korok voltak, es szagok vettek korbe…

            • Így nyaraltam én is, sőt… sátor nélkül, csak űgy, vagányan a hálózsákban az olajfa alatt (tényleg vagány volt, azt meg letagadtam még magam előtt is, hogy mennyire zavart reggel hathúszkor a behunyt szemet is kisütő napkelte…) Vagány volt a májkrémes spagetti, meg a paradicsomoshalas gyors rizs, amit egy hétig minden nap ettünk, hogy a hálózsákos kempingezés utolsó napján megkóstoljuk a kemping pizzáját, mert arra még épp futotta, ha már kiböjtöltük. Így lehetett három hétig csóró diákként össze-vissza utazgatni Európában. Vagány volt, de elmúlt. De amikor megérkezünk este a 4 eurós kempingbe, ahol egyébként hatért már lenne dormitory, egy utcával arrébb meg külön szoba a barátoknál, de ELVBŐL egy kurva vakondtúrás tetején töltjük az éjszakát, mert mi nem vagyunk puhányak, majd másnap egész nap hegyet mászunk (ami egyébként remek, de kialvatlanul és összetörve nem annyira élvezem), mert ez a PROGRAM, és eközben pluszban szégyellnem is kell magam, mert képtelen vagyok élvezni, hogy többszáz kilométert autóztunk ezért a fos, önszívató élményért, na ezt nem. Bocs, ez csak az én kis sztorim, a turulmadárról meg inkább ne essék szó, az szerintem a rakamazi tarsolylemezen volt legutóbb történelmileg vállalható. Eredetiben.

          • Sátrazás 1. Anyámékkal, 10 évesen, román tengerpart, erdélyi nagynénit visszük, mert ő tud románul, és jó lesz, ha jön. 3 felnőtt 3 gyerek egy Wartburgban + egy 3 személyes sátor. Anyám, apám, 2 kisebb gyerek a sátorban, nagynéni és én a kocsiban aludtunk egy hétig. Ha így nézzük, ez nem is volt sátrazás a részemről. Viszont egy hétig nem aludtam, csak napközben. A nagynéni este beszélgetni szeretett, sokáig …
            Sátrazás 2. További túrák anyámékkal, sátorállítás különböző kempingekben, családi nyaralások , ha nem esik az eső, akkor nagyon meleg van a sátorban (és általában büdös is, mert a sátorponyva büdös, ha megázik, annál inkább). Sátorállításnál félórás helykeresés, ne legyen rög, vakondtúrás, lejtő, árnyék/nem árnyék, ezen veszekedés, hol a karó, melyik rudat kell elsőnek, mit hagytunk otthon, nincs kalapács, nem megy le a cövek, vigyük arrébb az egészet, kilukadt a matrac.
            Sátrazás 3. Barátokkal, Velencei tó. Első nap óriási vihar, kb. fél órán keresztül a sátorba kapaszkodtunk, hogy ne fújja el a szél. Utána 2-3 nap folyamatos eső, a sátor beázott, reggelre csavarhattuk a vizet a hajunkból, cuccainkból.
            Sátrazás 4. Ismét barátokkal, már gyerekekkel, hogy tapasztalják ők is, milyen az. Augusztus, óriási vihar, egész éjszaka. Itt jött el az a pont, hogy másnap megvártuk, amíg megszárad a sátor, és hazacuccoltunk teljes egyetértésben.

            • Kedvenc sátrazós élményem a Tiszánál egy homokpadon volt, óriási szélben, miközben férj (és még sok férjek) szintén az elemekkel küzdve borították be a folyóba a túlparti faluban megvásárolt lecsó-alapanyagokat. Én meg Kőmíves Kelemennét játszottam a homokban a cövekekkel, aztán rájöttem, hogy simán csak bele kell feküdni.

      • Elég alacsonyan van az a biztosíték, ha egy ilyen poszt le tudja verni. Ha pl. lenne tetoválásom, leszarnám, kinek nem tetszik, és a csomó reklámtollamat sem érzem, hogy meg kéne védenem a blogger vagy a világ ítéletétől. Nm provokál, max. laza csevegésre invitál.

        • “…és a csomó reklámtollamat sem érzem, hogy meg kéne védenem a blogger vagy a világ ítéletétől” 😀

          A TROLL (Tudatos Reklámtollak Országos Ligája) tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy csoportjukat bárki a toll-társadalom alacsonyabb rendű tagjaként állítsa be. Mélységesen felháborítónak tartják a bejegyzés tartalmát, és ezúton elhatárolódnak tőle!

          • Lakik a házunkban egy édes ember, aki gyűjti a reklámtollakat. Van hozzá üveg tolóajtós szekrénykéje is. Akárhol járok, szoktam neki kérni tollat, örül. Egyébként egyetemen tanít, a toll még gyerekkori becsípődés. Megértem, én is úgy maradtam, négy vastag füzetem van tele űrhajónevekkel, én azt gyűjtöm a mai napig.

          • Már készül is kommentelni a T.R.O.L.L. nevében egy öntudatos, Wass Albert életművét reklámozó rostirón, hogy felszólítsa a bloggert, revideálja a minden tudományos vagy filozófiai alapot nélkúlöző, társadalmilag káros nézeteit a sátorozásról, a puncstortáról és a többi diszkriminált sorstársukról, kövesse meg a jogsértòen kipellengérezetteket, helyesbítését pedig mielőbb tegye közzé 10 nemmindegy címmel.

  5. Szalagavató, évnyitó, évzáró, évközepi, idősek napi, anyák napi, karácsonyi, temetési, esküvői, ballagási és bármilyen ál-patetikus szar. Bábozni kellene, vagy táncolni helyette, vagy nem tudom.

    • Amúgy jó kis lista, a tetoválás kivételével az enyém is lehetne. Hadd jegyezzem meg, hogy a gimi utolsó évét eü okokból levelezőn végeztem, és örök hála, nem volt palotás, kölcsönzős menyasszonyi ruha keringőhöz, és ez az egész totál értelmetlen pénzkidobás. Itt már a szakmunkásban is van, menyasszonyiban nyomják a lányok.

      • Engem hat lóval sem lehetett volna beöltöztetni habosbabosba. Szó se lehetett róla, pedig akkor még nem voltam olyan házasság- és esküvőellenes, mint manapság. Félig komolyan foglalkoztat: a lányok az abroncsos szoknyáikkal hogyan férnek be a művelődési ház / tornacsarnok vécéjébe?

          • Hát ez az. Egy szegény menyasszonynak az esküvő előtt alig sikerült beférni a vécébe. /Én a 18-19. századi hölgyeken is csodálkozom, nem lehetett könnyű dolguk/. Szülői értekezleten kérdeztem: minek a kölcsönző meg a nagy felhajtás sok pénzért? Megmagyarázták, hogy ez lesz a gyerek legszebb emléke… Végül is nem volt rossz, de minek? Vicces volt, ahogy – nem érezve a keringő lendületét, röppenés helyett lépegettek csak.

    • Én is így.
      Középiskolában szisztematikusan leléptem az összes ünneplésről, csak egyszer tűnt fel az osztályfőnöknek, de a többiek falaztak.
      Ha csak egy mód volt rá, a gyerek iskolai ünnepségeit is kihagytuk, teljes egyetértésben (mármint a gyerekkel).
      A gyerek szalagavatójára bementem segíteni (mint öltöztetőnő) a többi leányzónak is. Amíg a többiek hajsütővasat, tükröt, sminket, stb. hoztak magukkal, nálam volt cérna, tű, olló és ragasztópisztoly. Nagy sikerem volt.
      Ó az a sok elszabott, méretben sehogy sem passzoló, szakadt, foltos, béna fehér ruha!
      Két esküvőm is volt, egyszer nem volt rajtam fehér habos ruha, meg is haltam volna benne.

  6. En a 70-es evek vegere hallagattam Emese legendajat nagyapamtol, a szuleimtol es akkoriban semmifele szelsojobbos elmelet nem parosult hozza, egy kedves mitosz volt. Vsz nem vagyok ezzel egyedul, de paran ezt jelkepnek kezdtek el hasznalni, ami sajnalatos, de aki olvas es tajekozodik, az tudja mi ez, ahogy a buddhista joszerencse szimboluma sem lett attol karos, mert masok is elkezdtek hasznalni.
    Wass Alberttol olvastam kb 16 regenyt. En sokat jartam Erdelyben, nekem olvasas kozben egy tokeletes idoutazas, es tokeletesen egybevag azzal amit Erdelyben ereztem, hallottam, tapasztaltam.
    Miert faj az neked, hogy ha kimondom a velemenyem a posztodrol hogy provokativ? Mintha nem tudnad magadtol, hiszen le is irtad.
    Megint szemelyeskedsz, rossz emberiteleted felem (papucsferj, lapitas, trollkodas) mint betokosodott idegen test ul az elmedben, ahelyett hogy jatszanal. Ez a poszt jatszasra jo max, a listad populista mint barmilyen top 10 lista a bulvarban.

    • Nem fáj, dehogy. Szórakoztat, hogy az első bekezdésben leírom, mi lesz, és lőn. Azonnal, saját elfogultságokat védve, pattogva.

      Azok is szórakoztatnak, akik írják, hogy tudják, hogy csakazolvassa a cím, de az nem érvényes, mert ez egy nyílt blog.

      De, érvényes.

      Az összes gyűlölködő eszme ilyen kedves legendákkal alapoz ám. És ezért veszélyes a tájékozatlanság.

      Trollkodást nem írtam, de azt tudom, hogy lapítasz, és az otthoni feszkók helyett erősködsz itt. Engem használsz, mert a feleségeddel szemben nem mersz kiállni.

      Populista, persze. De szellemes és továbbgondolható. Egy olyantól, aki viszont pontosan ismeri az említett dolgok hátterét.

      • Latod mekkora hulyeseget irsz, kijelento modban: “Trollkodást nem írtam, de azt tudom, hogy lapítasz, és az otthoni feszkók helyett erősködsz itt. Engem használsz, mert a feleségeddel szemben nem mersz kiállni.” Mar tavaly sem eltem a felesegemmel, sot azota mar el is valtam, csak azt nem tudom hogy ezt mikor leszel vegre hajlando megerteni. Nem lapitok, soha nem lapitottam, es senki mason nem vezetem le a feszomat, mint aki kivaltja azt. Azt meg vegkepp nem ertem, hogy a szemelyeskedes mit keres itt? Muvelt posztokat is kepes vagy irni, de ez a kommentelos ened teljesen mas, sokkal egyszerubb, kozonsegesebb. Mintha ket kulon ember volna.

      • Éva, én bevallom, hogy amikor olvastam azt a disclaimert az elején, húztam a számat, hogy áá, most erre már miért érkezne bármi, ezt nem értem. Most meg leesett az állam. Mi a nyitja? A turul? A wassalbert? Vagy bármi, ami “szerintem gáz”, kombinálva a nagyon nem értő olvasással, amit, hát, én nem gondoltam volna, hogy ennyire nyilvánvalóan, de itt látunk demonstrálva?
        A múltkor az öreg fószer, most meg ez, komolyan, de tényleg, szóhoz sem jutok. A blogod újabb meglepetést okozott.

        • A poszt nem arrol szol hogy Evanak mi nem tetszik, hanem altalanossagban kijelenti hogy ez-az szar. Megteheti a sajat posztjan, de lesz aki ellentmond neki. Feltetelezesem szerint ez volt a celja, egy kis provokacio, jatek, ami ha nem menne bele szemelyeskedesbe (korabbi velt serelme alapjan) akkor meg elvezheto is lenne. De igy… csak cirkusz.

          • És te ebbe a cirkuszba jársz hónapok óta! És az új műsorszám alá kommentelsz húszat, mert nem bírod ki! És ott volt az első bekezdésben, hogy mi a tipikus buta reakció, és mégis előadtad, és aztán te óbégatsz személyeskedésről!

            Hát hogy tehetsz ilyet magaddal? Annyira nem férfias.

            Nekem nincs veled sérelmem, tévedsz. Tudom, hogy szeretnél fontos lenni, de inkább magaddal szembesülj: rámutatok a tipikus, ambivalens, “lógok rajta-megpróbálom kontrollálni-kioktatni-és még önigazoló, szögletes és buta is vagyok” modellre, amit férfiak csinálnak a neten és a való életben is nőkkel.

            És neked a turul egy kedves mítosz! És csupa olyan hozzád hasonló félműveltnek kedves meg magyar meg melengető jelkép, akik a saját anyanyelvüket és irodalmukat alig ismerik, ellenben lezsidózzák a legjobb szerzőinket, akiket soha nem olvastak!

            És engem ez a vicces poszton kívül és ellenére felháborít!

            De igen, a poszt arról szól, hogy Évának mi nem tetszik, ez joga, sőt, dolga is. A poszt arra alkalmas, hogy megvizsgáld a saját tízes listád vagy a viszonyod az említett jelenségekkel, nem arra, hogy nevetséges módon elkezdj erősködni, hogy milyen jó sátrazni, és én biztos nem jól csináltam, csak mert engem túl komolyan vettél. Egy személyes blogon ez nem lehet másképp, magamról írok, de az a célom, hogy általános érvénnyel.

            Reakcióim azokat sértik, akik többszöri provokáció, indulatoskodás után valami olyan választ kapnak, amiből felsejlik, hogy esetleg valaminek bedőltek, nem elég alaposan tájékozódnak.

            Én pedig szeretném, ha az olvasó vagy magával, vagy a szöveggel foglalkozna, nem engem elemezgetne bosszúból, meg a blogomat, ahol egyébként vígan használja a felületet, és követeli magának, hogy ő is olyan magabiztosan írhat, őrá is figyeljenek, akkor az ő szava, ízlése is számít… Ez mindig kínos.

            És ha beleteszem a szövegbe a melót íróként, akkor az olvasó tegye bele a melót befogadóként, ne egyszerűsítse le, ne oktasson ki, ne magyarázza félre, ne rángassa le, mert ez méltatlan és idegesítő, illetve csak magadat teszed nevetségessé. Köszönet.

            • Van egy blog, van rajta hozzaszolas mezo. Mit gondolsz, mi kerulmajd oda? Csak egyetertes, meg ari kis tortenetek? Hat nem, lesz ott mas velemeny is, ahogy van is az enyemen kivul is. A te blogod, a te velemenyed. Oke. De ha nem birod elviselni hogy mas olvas, de nem mindenben ert egyet, es azt le is irja, akkor fogadd el. Es ne kezdj el szemelyeskedni, mert en nem szemelyeskedtem. A velemenyemet irom le, de meg minositesz.
              Nekem az a gyanum, te nem vagy rendben magaddal odabent a lelkedben. Gyonyoru szep izmokkal veszed korbe magad, de belulrol csalodott vagy, flusztralt, sertett es a legkisebb ellenvelemenyt is tamadasnak eled meg, az egeszet meg felsobbrenduseg kontosebe bujtatod. Itelkezel, skatulyazol, nem is latod az embert, csak a bosszudat elteted. A kulsod erot sugaroz, de valojaban gyenge vagy, mert ennyit sem birsz kulturaltan, ha valaki provokativnak nevezi a posztod. Ez olyan mintha rangatnad a sulyzokat par szabalyos ismetles utan, nem tudomast veve a szabalytalan ismetlesekrol.
              Azt mondod hogy en kardoskodom. Te sokkal hevesebben kardoskodsz. MIert? Tudod ra a valaszt? Bizots hogy nekem irsz en nem valami mas van a hatterben?

              • “Mit gondolsz, mi kerulmajd oda?” Értelmes, ontopik, nem frusztrált kommentek, a posztbeli témában is jártas vagy utánanézni hajlandó olvasóktól.
                Nem akármilyen ostoba önigazolás, mocsok, áskálódás. És ez a te felelősséged, nem nekem kell bezárni a blogot meg törölni meg figyelmeztetni.
                Utálom az árnyalatlan, munkámat semmire nem becsülő, magát jogosultnak hívő magatartást.
                Utálom és unom az itt lógó, magukat okosnak hívő, dafke szembenálló-protestkommentelő, semmit nem méltányoló, tévhitekben élő, frusztrált kommentelőket. Egynémely férfi úgy csinálja ezt, ahogy a való életben kepeszt nők után, akiknek nem kell: rátapadva, oktatva, fojtogatva, kukkolva, erőszakosan.

            • Vannak jo irasaid, nem igaz hogy nem becsulom a munkad. Tamogattalak amikor raszorultal. De he nem tetszik amit irsz, megirom. Ahogy ha neked nem tetszik, akkor azt irod meg. Ha azt akarod hogy soha tobbet ne irjak neked, nem fogok, de akkor ezt ird meg egyertlemuen egy egyszeru felszolito modban.
              Tudom hogy sok szemet pasi van, foleg egy valas soran. De tudd, sok szemet no is van. Errol is irnak a neten, nok is! Szerintem senki nem jobb a masiktol, es felrevezeted magad ha altalanositva utalkozol. De ez a te eleted, a te dontesed.

              • Nincs szükségem terelgetésre, se elismerésre. Nem ismerlek, nem vagy elég okos, manipulatívan csinálod, fedezékéül a hadakozásnak, leszólásnak.

                Én nem tudom, ki támogat, általában nem ismerem a neveket, de a támogatás erre a blogra vonatkozik, nem arra, amilyet szeretnél, hogy legyen. (Azt te tudod megírni.)

                Olyan biztosan nincs, hogy az olvasó befizet x összeget, és akkor ír az én felületemre, amit akar, én meg kussolok. Úgy gondoltad, hogy te már egyszer bizonyítottad a jóindulatodat, támogattál és kétszer meg is dicsértél, és így majd elmegy a felületesség, támadó hang, kockaság, leszólás, visszavágás egy SZATIRIKUS poszt alatt? Megjegyzem, engem dotáltak azok is, akik később ettől önmeghatódva elárultak és le próbáltak járatni.

                A kockáktól ingerült leszek, az a benyomásom, hogy vagy kifigyelnek, hogy aztán lecsapjanak, vagy csak erre jártak épp, unatkoztak, és odakennek valamit, amit bírálatnak gondolnak, miközben a posztot egyáltalán nem értik. Semmi meló nincs egy magabiztos protestkommentben. Nekem viszont munkám van ebben a szövegben, ez nem így megy, hogy akkor te is megmondtad, 1:1. Nem lehet mit kezdeni a kommenteddel, ha csak arra tudsz hivatkozni, hogy én “viseljem el az ellenvéleményt” (ezt mindig a legnagyobb trollok, leggázabb rosszakarók, irigy would-be bloggerkék mondták). Az ellenvéleményed felületes, ingerült, kioktató, értetlen, erősködő.

                Én elviselem, csak semmit nem ér, ha nem vagy igényes és nem nézel utána annak a témának, amiről írsz. Vagy ha utálkozásnak, netán ellened való támadásnak érzékeled, hogy szerintem sátrazni szar, WA ízléstelen, a puncstorta meg gejl.

                Te vagy beakadva, nem én.

                “Szerintem senki nem jobb a masiktol, es felrevezeted magad ha altalanositva utalkozol. De ez a te eleted, a te dontesed.” Amit itt előadsz, az passzív agresszió. Tévedsz. Nem, nem vezetem félre, és nem utálkozom, hanem műfajokat ismerve írok szórakoztató, elgondolkodtató, ráébresztős szövegeket. A provokáció nagyon hasznos eszköz, csak a kis lelkek ugarnak rá. Te úgy döntötted, hogy ezeket olvasod, rendben, de az nincs, hogy a kioktatsz. Azért sincs, mert reménytelenül kocka vagy, nem vagy empatikus, amellett egyáltalán nem vagy járatos azokban a szövegfajtákban és témákban, amelyek ezen a blogon vannak. Éles nyelvű blogger akartam lenni, olyan, akire értő (!) olvasók kíváncsiak, és az lettem. Köszönettel, de ne aggódj értem, mert az mindig felülről van, mintha te annyira egyben lennél, meg jól tudnád az én életemet. Te belém beszéled, hogy én mit érzek, de én csak hivatásszerűen kifej€zem a véleményem. Ha ez zavar, nem kell itt kínoznod magad.

                Nem tud senki a szeretettel meg népszerűséggel rángatni, se holmi általánosnak vélt morál jegyében terelgetni, elhallgattatni, befolyásolni – nem lettem birka.

                Nagyon vicces, ahogy atyáskodsz meg “jót akarsz” nekem, miközben az egésznek a szelleméből, hátteréből nem nagyon értesz semmit, és a válaszokból sem, hogy mitől problémás ez a leállíthatatlan ellenkezés.

                Nem igaz, hogy nincs különbség a blogok, írók, vélemények között nívó tekintetében. Nem igaz, hogy egyik vélemény olyan, mint a másik. Mindez nem csak ízlés kérdése. Ha nem volna különbség, akkor akármilyen would-be írójani sikeres és rangos szerző lehetne, de a hagyományos írók és a bloggerek 98 százaléka tökéletes érdektelenségbe fullad.

                • És ha én azt jelzem, hogy ez, amit csinálsz, hadakozás, támadás, leszólás, akkor abból indulj ki. Ne abból, amit te gondolsz, hogy csinálsz, amit te hiszel, hogy én érzek (vö. miért ment tönkre a házasságod). Tehát, szerintem ez az, és kérlek, ezt ne csináld. Ilyen egyszerű. Ne kezdd el magyarázni, hogy de te nem is, én viszont igen. Nem fogok belőled elhallgattatott mártírt csinálni, azt ne várd, csak értsd meg, hogy ez itt így hat. És hogy ha nem az irodalom az erősséged, akkor azt ne magyarázd már el olyasvalakinek, aki azt tanulta évekig.

                  Azért írok neked ilyen hosszan, mert szeretném, ha megértenéd.

            • Nem gondolom ugy, hogy a tamogatasoddal jegyet vettem a blogod tualjdonara, irasra. Ugy irok ide mint barki, a velemenyemet. Provokativnak tartom a posztot, azert irtam oda az utolso mondatot, mert pont ugy irtam mint te. Jatszottam, de nem vetted eszre a reakciod alapjan. Aztan meg jott a sok szemelyeskedes, skatulyaba gyomoszoles. Van onkritikam, tudom mik a gyengeim. Nem is tudom mindig kezelni oket, mert nem vagyok tokeletes. Velemenyt mondok, de nem minositek.
              Ezt a hosszu valaszt koszonom, erzem hogy dolgoztal rajta, es ugy latom, az en “kocka”komentjeim viszik el a reakciod 90%-at. Megtisztelsz ezzel a figyelemmel. Es nem aggodom miattad. Nemigaz hogy felulrol kezellek. Es az eletedbol is csak par villanast latok, amit itt megosztasz, de annak nagy reszet is elfelejtem. Kulonc vagy, soha nem neveznelek birkanak. A sajat utadat jarod, bringan, hideg vizben, a kaved meleg csupan.
              Azert olvasom a blogod, mar amikor erdekel a tema, mert ertekesnek talalom. Nem allitottam hogy a velemenyek csupan tetszes alapuak lennenek. De pl egy irot meg lehet ugy is itelni, hogy tetszik-e amit ir vagy sem. Van ami tetszik Vamostol vagy Varrotol es van ami nem, de nem tudom elhelyezni az ertekes irok listajan sem. Nalam igy zajlik. En az atlag ember vagyok. Mashoz ertek jobban. De ettol sem buta sem kocka nem hinnem hogy lennek, csak mert veled nem fedi az erdeklodesi korunk tulzottan egymast, a tudatos sporton, eletmodon kivul.

              • “veled nem fedi az erdeklodesi korunk tulzottan egymast, a tudatos sporton, eletmodon kivul.” az a kérdés, hogy mit szeretnél itt akkor. Mintha én erőltetném rád. Mert elég régóta olvasol, és nem tűnik úgy, hogy nyílnál, árnyalódnál. Magadat idegesíteni jársz ide? Engem kioktatni?

                ha azt mondod, hoyg érdekesnek, értékesnek tartod, támogattad is, akkor meg miért esel nekem. Így indítottál most: “Olvassal tíz évig igazi posztokat.” Az én fordulatomat ellenem használva. Miközben érdekes és értékes szerintedd. Hogy van ez? Mire van ekkora szád, honnan ez a fölény?

                “Ezt a hosszu valaszt koszonom, erzem hogy dolgoztal rajta” Nem ismered te az én munkamódszereimet. 🙂

                Most átélhettél figyelmet és feszkót, amit láthatólag élvezel (pedig téged senki meg nem szólított, nem kritizált), én nem sajnálom ezt tőled, de azt azért tudd, hogy én ettől a karaktertől eléggé idegenkedem, és ebben a hosszú, kényszeres threadben elég sok minden kiderült rólad.

                És nem, ezek nem a szemét férfiak, ezek pont az erősködő-ragadós ügyetlenkék, akik “én jó fiú vagyok, nem kurvázom, nem részegeskedem…” szöveggel jönnek, és semmit nem értenek, és szerintük ha nekik valami tetszik, akkor az nívó. (Ajánlom a Star FM-et.)

              • “Ez az iras egy szemet. Egy megcsomorlott, vesztes no, akinek fel kell nonie, es megertenie mi az apai es anyai szerep, es hogy mi fontos a gyereknek es mi nem. Frocsogo, szar. Jobb lenne a szakemberek cikkeit, konyveit olvasgatni, mint ezzel butitani masokat is.”

                első kommented
                mit szeretnél itt???

              • “Az a gond az egesszel, hogy a velemnyedet igazsagnak kezeled, ugy is irod le, amit masok meg abszolut igazsagnak hisznek. Oda kellene irni, hogy a te velemenyed egy a sok kozul es ha rokon gondolatra lel, nem kell bizonyitekkent hasznalni.”

              • “Latom lesz eleg kattintas, fent lehet tartani az erdeklodest. De ettol a mondanivalo eltorzult, egy anyai siram, egy tipikusan kiszolgalt no, aki egy gyerekkel kuzd, persze em munka mellett, ahelyett, es amikor kiesik a csecs a szajabol, kapar, toporzekol mint egy kisded, kb annak megfelelo ertelmi kepesseggel…”

              • “egy rakas NO kepzeli azt hogy ez az elvalt/valoban levo ferjenek leirasa, mikozben a no agyaban mas el mint ami a valosag. A legtobb no sertett, megbantott, mert oda a csaladi egyseg amit neki is tudnia kellett volna egyben tartani. De vegul kudarc lett. Ezutan elolvassa azt ahol a ferfi valoban egy mocsok volt, onzo egoista allat, es osszemossa a sajat volt ferjevel, es felhatalmazva erzi magat hogy a gyerekekkel buntesse volt ferjet, gyermekei apjat.
                Tehat mivel ezen blog szerzoje ebben az irasban meg sem kozeliti Jokai szintjet, az lett volna helyesebb ha belecsempeszi ebbe a megoszto szovegbe, hogy ez csak egy a sok kozul.”

                Sírósan, zokogósan ostoba vagy.

              • “Majd jon egy ilyen poszt. Es anya elolvassa, tapsol oromeben hogy itt a tuti, linkeli apanak, aki ezredjere is elmondja, hogy: rendszeresen takaritottam, jatszotta, bringaztam, turaztam, sieltem, szereltem, legoztam, meset olvastam, pelenakztam, furdettem, ejszaka tapszert melegitettem, hetvegen anyanak reggelit vittem az agyba tizkor, hetkozben reggelit csinaltam amikro anya keptelen kimaszni az agybol, es a pszichologus tanacsara, aki kivesezte hogy anya nem terhelheto este 6 utan, megprobalt megfelelni, es beken hagyta, hagy despotaskodjon mert akkor nincs balhe…
                Erted mar?!”

              • “Latom vagy 5 oraja porogsz a munka kozben idevetett, nem tul sok gondolkodas utan megdigalmazott mindataimon. 🙂 A szovegedet nem az en kedvemert ajanlittam rontani, hanem azokert akik nem kepesek kulonbseget tenni valisag es fiktiv kozott. Emiatt kerultem ide: ajanlotta a nejem, hogy ismerjek magamra. De en nem az vagyok, csak o hiszi.”

            • Miert masolod ide be egy evvel ezelotti kommentjeimet egy masik posztbol kiragadva eredeti kontextusukbol? A te valaszaidat, minositeseidet iranyomba miert nem irod ide, amik az en reakcioimat kivaltottak? Eva, biztos vagyok benne, hogy tudod, nem masitjuk meg a szovegkornyezetet magunk igazolasa miatt. Ez azert olcso huzas volt!
              Gyanitom, azert idezted azokat, hogy lattasd akkor minositettelek. Igy is van. Akkor azonban meg is bantam, es ezt akkor le is irtam. Erre nem emlekszel most, pedig reagaltal is ra. Most viszont nem minositettelek. Tudod mi tortent azota? Tanultam az esetbol, tortentesen toled, vagy a blogodon. Azt hiszem hogy ez valtozas, amit az egyik kommentedben kertel szamon.
              Te tudsz valtozni? Mondjuk kesobb itelkezel emberekrol ismeretlenul?

              • “Miert masolod ide be egy evvel ezelotti kommentjeimet egy masik posztbol kiragadva eredeti kontextusukbol?” Mert ilyen vagy, nem revideáltál azóta sem, és nekem ez a benyomásom rólad, és mert pont ezt nyomatod most is, csak más témában, minősítgetsz, összevissza hadakozol és nem értesz semmit. Ennek nincs kontextusa, ez sötétség, bántás, alázni akarás. Ami még egy írásban-bölcsészdolgokban jártas valakitől is szemétség, tőled meg komikus is.

                Támogatod te a blogot, csak kontrollálhasd, beszólogathass. Miért támogatsz valamit (most kikerestem: nem is kevéssel), ami ilyeneket vált ki belőled, és ha támogattad, értékesnek tartod, miért beszélsz vele ilyen agresszíven? Miért szorulsz rá erre az egófitogtatásra? Miért beszélsz eleve pökhendien, ellenségesen? Hogy aztán magadat sajnálhasd?

                Én a blog bloggere vagyok, azé a blogé, amit olvasni akarsz, szabad akaratodból. Te ki vagy?

                Szeretnék rámutatni arra, hogy amit velem csinálsz, az leképezi a nőkkel való ambivalens viszonyodat, és nagy önértékelési deficit áll a háttérben.

                Mit akarnak a nőK? A nők azt akarják, hogy hagyják őket békén, teljesen, vagy szeressék őket, kontrollálás, fölényeskedés, ítélet nélkül.

                A férfiak is ezt akarják, csak ők jobban kiszolgáltatják magukat a szexnek.

                Sokan, sokféleképpen magyaráztuk, miért gáz az empátiátlan, kényszeres erősködés, a bírálat tárgyán való csüngés, de nem érted.

                Fáj a múlrt? pedig ez vagy te, önként írtál ilyeneket a blogomra (ami nyilvános, tudod), és nem érted, miért “bánok veled így”.

                Tudok változni, de én a blogomért vagyok felelős, ismeretleneknek nem tartozom elszámolni a jellemfejlődésemmel. Nincs veled közös ügyem. Csak te hiszed, hogy neked van velem. Viszont nem alap nélkül ítélek, mert ugyanazt a kockaságot ismétled, és ugrasz mindenre, a lényeget meg nem hallod meg. Győzni minden áron…

            • Tovabbra is csak ismetlem magam, nem erzek tobb jogot a blogodra tamogatassal mint tamogatas nelkul. Azert adtam mert ugy ereztem raszorultal. De semmi tobb. Joszivu vagyok es segitokesz, nem egy “ellensegemnek” ajanlottam mar segitseget. Sokszor meg is szivtam. Es mielott felreertenel, nem tartalak az ellensegmnek, nem azert vagyok itt. (nem tudom mit tudsz meg indoknak felhozni ellenem, nem akarok a szadba adni hamis valaszokat) Szeretenem ezt a reszet lezarni, jo?
              Ami a minositesedet illeti, azt tavaly megtettem, es revidealtam, le is irtam. Iden nem minositettelek, ellenben veled, aki minduntalan teszi.
              En csak egy megjegyzest tettem a posztodra, erre mar no elnyomo meg mittudom en miket olvasok mar sokadjara. Probalok elsiklani felette, de annyira belelovalod magad, hogy mar kezd zavarni. Ha annyit mondok hogy nem vagyok ilyen, rohogogorcsben fordulsz le a szekrol, bizonyitgatva hogy az irasaim alajan mentalis beteg is vagyok, meg isten tudja mi leszek meg jovo hetre.
              Azt hiszem nem irok mar tobbet… jo hetveget, jo munkat!

              • Nekem az a gondom, hogy te nem revideáltál. Nem kanosszajárásra gondolok, hanem valami jelre, mert én nem tudtam, hogy te megbántad, meghaladtad azt a böszmeséget. Sok férfi nyomja ezt is: ha tesz valami gesztust a bántás után, vagy ő szégyelli magát titkon, annak ki kell terjednie a világra, mert Az Nem Létezik, hogy ne az legyen mindenhol, ami az ő tudatában van. Tehát, vesz virágot/éttermi vacsorát, ő maga másképp gondol rá, és akkor nem érti, a másik miért ragad bele. De nem beszél róla, nem mondja ki és főleg nem változik meg. Tessék érteni a virágból.

                A megbocsátást kérni kell, intén, és akkor sem jár. És főleg: nem lehet dologias (gazdag férfi ékszervásárlása megcsalás után…) Nagyon sokan elvárják a tiszta lapot, leegyszerűsítik a dolgokat – szerintem ez is hihetetlen öntelt gőg.

                (Nincs illúzióm, hogy ezt a párhuzamot megérted, ha írnál még, elkezdenéd magyarázni, hogy te sosem vettél ékszert, és velem sem vagy olyanban…)

                Itt a blogon vagy az erősködés, leszólás megy, vagy – amikor reagálok, és vesztes helyzetben érzi magát a kommentelő – éles váltással az áldozatiság, megtámadottság, nőgyűlölet. Csak ne kelljen belegondolni a másik szempontjába. Abba, hogy ő is ember.

                Én nem szemét férfiakról írok, hanem erről a tipikus magatartásról. Sokszor volt már ez itt: nem tudja elviselni, ha egy nő mondja, amit gondol, függetlenül. Mindenképpen helyre kell tenni, beleszólni, úgy is, hogy fogalmuk sincs a témáról. Jelzek, nem lát rá, nem érdekli, vitakényszer, egyre vadabb dolgokat hoz be. Közben ez mé mindig az én blogom, nem itt kéne gúnyolódni meg kiélni a feszkót.

                Aztán meg a sértődés, elvonulás. Sose volt még másképp.

                Azt hiszi, hogy velem lehet, mert én erős vagyok, miközben azért néz olyan erősnek, mert hosszan olvasott, megalkotott egy képet, aki nem vagyok, gyűjtögette a “sérelmeket”, mintha neki írtam volna, és arra haragszik. És mert ő gyenge, ezért agresszív és sértő, és ezért nem figyel oda a másikra mint érző lényre.

                Unom, utálom.

            • A ferfi viragot vesz, a no meg kicsit odasundorog a ferfihez. A ketto ugyanaz. Az egyik reagal, a masik viszont reagal es a ket reakciobol megertik ha tulmentek a masik erzelmein. Megbanjak, kifejezik a bantodasukat. Az ajandak nem resze, fokepp nem nalam! En eloszor szoban teszem, ahogy itt is, ezen a blogon is, tavaly is, es az iden is llitom,hogy megvolt ez tavaly. De az ajandek es a vacsora az nem ehhez kotheto. Az ajandek es a vacsora a joert jar, ugy is mondhatnam hogy az elgondokodtato gondolatokert cserebe. Es nem a bantasert. Szobeli bantasert szobeli revidealas jar. Szerintem. En igy szocializalodtam.

              • Na de ugyanazt folytattad most is. És nem látsz r,. És nem hiszel a másiknak, amikor állítja: ez nem jó, ehhez nincs jogod, ezt ne. Kvázi lehülyéztél most is, csak mert találva érezted magad. Én nem látom a fejlődést. De ha látnám is, nem vagyok köteles jó fej lenni. Ha bármi kételyed van: most sem veszem bocsánatkérésnek a békésebb, újrakezdett kommentelést. nem vagyunk rendben.

                Van ilyen elvárás, hogy legyen szabad bármit itt levezetni, rám bármit mondani, értsek meg mindenkit, legyek dada, szoc. szervezet, terapeuta, “azért nyilvános a blogom”, de nem leszek. Szerintem ha azt jelzem vissza, hogy ez gáz, ezt NE, az célravezetőbb. Nem dédelgetünk zavaros, ambivales, rajtakapós, rivalizálós, frusztrált viselkedéseket, tessék felnőni.

                De úgysem érted, mindegy.

            • Tavaly ekkor revidealtam, azaz fejeztem ki a megbanasomat:
              Jan 23 12.44 Teged nem akarlak bantani sem, olvasd ugy hogy ne bantson, ha pedig sert, en kerek elnezest!
              Jan 25 12.02 Az oke hogy durvan leszoltam a posztot, ma mar nem igy irnam meg.
              Jan 25 13.52 Az elso kommenten stilusaert igen, jogos.
              Jan 25 10.22 De megkerlek, hogy ne poccenj be, mert [szerk: kimaradt egy nem] celom az idegesites, nem trollkodni jarok ide, hanem ahogy neked is, nekem is van kifejlett igazsagerzetem, es megtisztellek a valszaimmal.

              Az iden ujraolvasva szegyenlem is magam, es oszinten kerek elnezest toled ujra itt es irasban, amiert ugy alakult.

              Mentsegem nincs, korulmeny annal inkabb, de nem a te dolgod, emaitt ne vedd enyhitesnek. Nem varom el hogy megbocsass. Nem varom el hogy rendben legyunk. Magam miatt irtam le, mert igy gondolom mar, elcsesztem. Ugy gondolom hogy amiket irtal ram szemelyeskedes, eloitelet, gorombasag az lehet az en buntetesem. Nem varom el hogy ezzel egyeterts. Akkor is ugyanazt irtam volna, ugyanolyan hevesen, ha a blogot ferfi irna, igy annak semmi jelentosege hogy melyik nemhez tartozol. De mivel no vagy, ezert sulyosabb az amit tettem anno.
              Az iden nem irtam neked csunyan. Tisztelem a blogod, ertem a szandekod es azt is hogy ami a tied az nem az enyem.
              Koszonom hogy ez megtortent, mert nekem okulas volt. Sajnalom hogy sebet ejtettem rajtad, es hogy az en fejlodesem a te fajdalmaddal jart.

              • Nem ejtettél sebet.
                Nem érted.
                Ugyanazt csináltad, mint tavaly, a bocsánatkérések így csak maszatolások.
                Annak higgy, amit a másik jelez.
                Ha melléd álltak volna a kommentelők, vagy én meghunyászkodtam volna, nyomattad volna tovább az agressziót, ez a gond.
                És a turult se érted.
                Mi legyen akkor?
                Én nem büntetésnek szánom a reakciót, egyszerűen nem bírom az ilyet.
                Nem hiszek abban, hogy fejlődsz.

            • En ugy lattam hogy masok is lertak, hogy lehet tobb egy tetko, ajandektol vagy satrazas mint abszolut nulla, szar, ahogy irtad a posztodban. Szerintem ez az elv meg amugy sem mervado, hogy mas mit szol hozza, aligha reprezentativ, meg amugy is en neked irtam, te nekem valaszoltal. Nekem ugyanugy kedves emlek Wass konyveinek olvasasa, masnak az ajandektoll gyujtese, vagy satrazas, neked meg egyik sem tobb a semminel. Ezzel nincs is semmi bajom. Ahogy te elesnyelvu ujsagiro vagy, en meg – most mar – halkabban ellenkezem veled, amit amugy meg is josolsz. Hogy mi volt a celod ezzel poszttal, nem tudom, de biztos jol erezted magad. Bejott vegul? Megkaptad amit vizionaltal? Azt viszont jo latni, mennyi erdekes tema felroppen kozben, ami teged is motival ujabb posztok irasara.

            • Ettol jobban nem tudom kifejezni a megbanasomat. Itt ert veget amire kepes vagyok. De mint mondtam, nem szamitok a megbocsatasodra.
              Erdekessegkent, te hogyan fejezned ki forditott helyzetben? Anelkul hogy a mi lett volna ha lehosegeket fejtegetned…

              • Én TÉNYLEG nem mennék oda sáros lábbal belerúgni más velúrkanapéjába, rátukmálni az egyéni nyomoromat ismeretlenül.
                És ha mégis indulatoskodnék egyet, utána érzékelném a jelekből, hogy ez nem az én stílusom, közegem, elhallgatnék, méltósággal távoznék, nem kényszeríteném ki, hogy elküldjenek, élesen jelezzenek.
                Ha megbocsát a másik, nem nyomatnám ugyanazt a kekec, értetlen, leszóló önigazolást.
                A konfliktust privát intézném, nem arénában, és csak a konfliktust, tehát unatkozó feszkózást nem pakolnék másra, nem erősködnék, hogy “ő írt a neten, el kell viselnie”.
                Engem senki nem érdekel ennyire a neten, elvagyok a magam témáiban, elfoglaltságaival, barátaimmal, közegemben, az általam alkotott kis világban. Aki érdekel, azt néma, kötözködésmentes, szinte elfogult hódolattal olvasom, pl. Lobster vagy Shriver vagy Tamás Rita, nem akarok vele birokra kelni, előtte magam lengetni, mellé lépni.

              • De most elolvastam még egyszer. Fura, hogy így igazolod magad, meg értem, hogy te is csak reagáltál (én is reagáltam, azt várom a kommentelőimtől, hogy legyen bennük annyi, de minimumként, hogy érzékeljék, hogy ez a blog nem csak egy felület, ürügy, én ezt megalkottam sok munkával, nekem ez az életem, nekem ez fontos /ezért is rúgnak bele az igazán genyák/, és ne csak önzőn használják, és ne ellenem), meg hogy onnan nem látszik az, meg hogy komolyan gondolod, és próbálod valahogy. És köszönöm.

            • Az elso napsugar a hosszu teli ejjelek utan, vagy az elso hovirag a jeg alol kibujva, ugy hatott ram ez az utolso kommented. Lenyegeben mar feladtam. De meggyoztel, hogy soha ne adjam fel! 🙂 Koszonom.

          • Az a baj, hogy törtök-zúztok, erősködtök, mindent kockává csiszolnátok, és nem értitek, és haragszotok a nőkre, általában azokra, akiket nem értetek (épp a kockaság miatt), hihetetlen jogosultságtudatotok van, azt se bánjátok, ha kínosan röhejes az egész, és a végén titeket kell sajnálni.

        • Én meg úgy szégyellem, hogy szitokszó lett a nyugdíjas, az öreg és a műszaki értelmiségi, meg a kockás ing (arra is hogy ugrottak, te jó isten), és sehol semmi önirónia, és mégis itt gyötrik magukat meg próbálnak visszavágni…

    • “akkoriban semmifele szelsojobbos elmelet nem parosult hozza”
      “paran ezt jelkepnek kezdtek el hasznalni, ami sajnalatos”

      A Turul Szövetség Horthy idejében működött, militáns, erőszakos, gyűlölködő szervezet volt. 1945-ben szűnt meg.

      • Nem erted: nem a Turul Szovetseget eltettem, hanem a turul legendat, ami megelozte Hortyekat. 45-korul, minden politikai szervezet eroszakos volt, iszonyu feszko volt a tarsadalomban es abban, hogy melyik iranyba menjen az orszag. Ezt ma nem volna szabad elitelni a ami ertekrendszer alapjan, az akkori ertekeket kellene figyelembe venni. De ebbe nem fogok itt belemenni.

        • De, értem, és te tájékozatlan vagy. Nincsenek külön turulok. Ha van valami, a zsidóverés, antiszemitizmus elleni fellépés, az elhatárolódás nem korszakhoz kötött. Nem igaz, hogy nem látod, mi megy ma is a turul és holdudvara nevében, hol kell ahhoz állni és miket gondolni, nemzetieskedni. És még te állsz neki engem felvilágosítani.

        • Nem igaz, hogy minden politikai szervezet erőszakos volt. Egy sor csoport tiltakozott, és életeket mentett, amíg ezek pogromokat csináltak. Miért nem tájékozódsz?

          Schlachta Margit pedig parlamenti képviselőként sem volt az, sőt. Hogy lehet?

          • Jo, nem mind volt az, mert voltak csendes partizanok, akik semmit nem ertek el a politika teren. De a dominans, nagyobb tomegeket befogado, ideologiailag egyek mind eroszakosak voltak, akar komcsi, akar nemzeti, akar egyamast kijatszo proletar berencek.

            • Nem igaz, hogy minden politikai csoport erőszakos ebben a korban (nyílt, emberveréses erőszakra gondolok), te most relativizálsz, és ezzel csak el szeretnéd maszatolni, hogy egy ma is különösen erőszakos csoportosulásba tartoztál naivan.

              A Tuerul Szövetség ifjúsági tömegmozgalom volt, áthatotta a napi civil életet, és kirekesztő volt, egyes tagjai szervezetten csináltak pogromokat a húszas és a negyvene sévek. Szerintem jelképe, a madár problémás. Szerinted nem.

  7. Van egy pólóm, imádom: I don’t work here.
    Szinte csak munkában viselem, és néha itthon is, amikor leszarom az egészet, amolyan magyarázatként.

    Amúgy soha nem tetszett egy pólóra írt ideológia sem, egy sem tart ki annyi ideig, hogy megérné magamon viselni, vagy a ruhatáram részévé tenni. Valószínűleg az ideológiákkal van bajom, nem a pólókkal, azokkal kapcsolatban a giccs és a percstílus zavar. Vettem is egy Fendi szemüveget és bebetonozom magam a klasszikba, mert az az egyetlen ami tartós és újabban tisztára egyedinek hat. Meg az áll jól, ugye.
    Azért a Marx&Spencer póló (rajta Marx és Bud Spencer fejével) vicces. Ha már ideológia 😀

    Sosem élveztem a sátrazást, Ember meg imádja, mert nomádság meg ősemberkedés meg akkor hogy építsen hűtőt faágakból és egy elhagyott háló sarkából-jellegű kihívások. Játszik. Értem, csak nem élvezem.

    Tetováltattam a számat fél éve, iszonyatosan fájt, sohatöbbet, de az eredmény klassz. Hússzín, csak kicsit teltebbnek hat és sosem kell sem rúzsozni, sem fényezni. Olyan, mintha nem is lenne csak szebb. Kipróbálom a szemöldököt is hamarosan, szálas tetoválás lesz.

    És az igazi, jó minőségű mignon, citromos és kávés és csokis.. na hát az egy adag méreg, de csodás finom. Mint a macaroon, bár azt annyira nem értékelem.
    Jaj, mondtam már, hogy találtam egy doboz, keserűcsoki trüffelt, málnás macaroon ízesítéssel? Valami francia kisiparos készíti Párizsban, karácsony környékén ettem meg, kettesével naponta. Sírnivalóan finom, igazi vajból és kakaóporból, hideg és selymes.

  8. 😀 ez tényleg modorosblogos, szerintem ott már mindegyik le is van írva, meg az ellenkezője is, a tibi igen nagy rajongója vagyok, na meg ott olvastam a valószínű jövőképemről, a szabadszájú jutkáról is 🙂 alapvetésem, hogy csak olyannal barátkozom komolyabban, aki érti a modorosblogot. mindazonáltal van tetoválásom, feliratos pólóm, szeretek sátrazni, bár kurva kényelmetlen, szelfi a profilképem (bár nem látszik rajta 🙂 ), és a munkahelyemen csupa reklámtollam van, (kiütést is kapok minden tolltól, ami nem golyóstoll), de komolyan, attól még ez csak egy modorosblog-poszt, és azoknak külön bugyor van a pokolban, akik a modorosra járnak felbaszni az agyukat, és vitatkozni a poszttal, hogy de az Edda művek ’83-ban igenis micsoda zenét csinált, de az edzőteremben nem mindenki olyan, Kedves Poszter, szerintem te még nem láttál multit belülről, a kutyák érzőbb emberek, mint az emberek, stb, onnan is össze lehet vadászni több modorosposztra való tipikus reakciót, ez a mágusfaszi is pontosan ilyen. amikor a modor tibi leírja a panelkarácsonyt fantasztikus stílusérzékkel, és full komolyan elmondja, hogy a posztoló hülye, mert ők is panelban laktak, és de igenis nagyon jó volt a karácsony, mert igazi magyar házias ízek és a C64, és blablabla (nézzétek el nekem, tibi munkássága roppantul kedves a szívemnek, különösen az érzékletes család- és iskolaleírások a kilencvenes évek elejéről)

  9. Épp azon gondolkodom mi lenne az én top10 listám, amiből igazán jó nem létezik.
    1. Karácsonyfa – imádom a karácsonyt egyébként, kb augusztustól várom és a karácsonyfát is szeretem, de ugye abból nehéz művészeti alkotást csinálni. Mert amint művészet lesz a lényegét veszíti el.
    2. Danielle Steel – néha olvasok tőle egy-egy regényt, kb mint más pletykál egy jót. Bár sosem gondoltam róla, hogy irodalom lenne, meg kiábrándító, hogy olvasás közben javítgatom ki a fogalmazásmódot… De hát ez van. (Sztem Wass Alberttel is az a gond, hogy nem kezelik a helyén. Nem szépirodalom, amiket ő írt, de attól még aki erre a fajta olvasmányélményre vágyik, miért ne.)
    3. Eszterházy-torta: nah ez az amiből jót még házi készítésűn kívül nem ettem. A diókrém a nyitja, a cukrászdákban íz helyett csak édesen tömény műanyag.
    Egyelőre ennyi jut eszembe 😀

    • “attól még aki erre a fajta olvasmányélményre vágyik, miért ne” – mert olyan ideológia társul hozzá és hat a szerző életében és műveiben is, amellyel nem kívánok semmilyen közösséget vállalni, amellett silány esztétikailag.

      Esterházy: van annak művészi formája, és a legelegánsabb hazai verzió. Épp a luxusmagyarórán olyat csináltak nekünk, a kérésemre felezett cukorral, hogy sítunk.

      • MIlyen ideologiarol beszelsz Wass eseteben? Jartal Erdelyben? Olvastal Wass regenyeket? Beszelgettel ott elo emberekkel? Nem egy vacsora szamit, hanem sok-sok, ejszakaba fullado italozas (nem reszegseg!) es celzott kerdesek, a roman, magyar, szasz es zsido kerdesekrol. Wass muveit sokan nem az irodalmisaga miatt olvassak, hanem a hangulatuk miatt. Neked nem tetszik, mert a tortenet nem erdekel mondjuk, Oke. Az irodalmisaga nem eget rengeto? Lehet. De engem, es sok mas olvasot elvisz abba a korba. Es nincs benne zsidozas, sem romanozas, sem antiszemitizmus tobb, mint ami abban a korban volt, akarhogy akarjak egyesek osszemosni. Az osszes regenybol az latszik, amit a torteneszek is irnak, hogy ezek a nepek siman egyutt eltek, egymasra utaltan, es ha nincs politika, meg szemforgato, provokativ ujsagiras, akkor ma is ugy es ott elnenenek. Esetleg ma mar epithetnenek ortodox templomot kobol akik azt a vallast kovetik.

        • Igen, jártam Erdélyben, végigolvastam WA regényeit, olvastam még egy sor pompás erdélyi kötődésű vagy témájú írót, követtem WA olvasásszociológiai divatját, és magyar szakos vagyok. Miért gondolod, hogy határozott kijelentéseket teszek olyan kérdésekben, amelyekről nincsenek ismereteim?

          • Nincs elterelve a szo. Azt probalom megertetni veled, hogy Wass muveit azert olvassak azok, akik ismerik Erdelyt, mert otthon ulve is elvisz azokra a helyekre ahol jatak. Nem erdeki az olvvasok nagy reszet,hogy stilisztukailag meg irodalmi szempontbol milyen a mu. Senki nem akarja Jokaihoz vagy mas irohoz hasonlitani, nem celja az olvasoknak ez az elemzes. Elemezni a tobbi iro fogja, jol megbeszelik es talan le irjak irodalmi lapokban, amit meg az olvasok nem olvasnak. A lenyeg az, hogy azert mert neked nem elegendo a szinvonala, ne irj olyat, hogy bemeseltek-e nekem hogy Wass mekkora iro volt, mert szobsagbol olvastam, hanem mert nekem tetszett.
            A muveiben lathato hogy mit serelmez a roman juhasz, nem lehet puskaja hogy leloje a farkast, mikozben a nyajat dezsmalja. Ez pont az a tarsadalmi leiras, amiben megtudjuk, hogy nem lehetett fegyverviselo barki, nem lehetett kobol ortodox templomot epiteni, stb.

            • De pedig így van, és egész sokaknak bemesélték, és ezt azért tehetik meg, mert az emberek nem olvasnak.

              Én nem ad hoc utálkozom, nem valami rejtélyes okból nem kedvelem pont őt. Nekem ez a szakmám, és sokat olvastam. A véleményemet pedig a saját, bejáratott felületemen írom, feltételezve, hogy az itt olvasók várják a szövegeimet, nyitottak rá, és ismerik a kontextusát. Nem mondjuk a Wass Albert Emlékév (mittudomén) honlapjának kommentjébe.

              Biztos van benne sok érdekesség, de nagyon erőteljesen nyomatták, ideológiai alapon, és én veszélyesnek tartom az ilyen divatokat és múltba révedést. Tudsz azzal a tudattal élni, hogy én így gondolom, vagy muszáj nekifeszülni? Mert én tudok azzal együtt élni, hogy másnak meg ő a nagy író, ez nem háborít fel és nem fáj, csak mint blogger-publicista, egy szatirikus cikkben rámutatok, hogy ez probléma. És nem érzem, hogy ezzel egyesével kikezdtem volna az összes embert, aki kedveli őt, és meg kéne bántódni, hanem egy problémát vetettem fel.

            • “Elemezni a tobbi iro fogja, jol megbeszelik es talan le irjak irodalmi lapokban, amit meg az olvasok nem olvasnak.”

              Miért nem olvassák?
              Mi ez a kultúraellenesség?
              Tudod, mi a különbség író és irodalomtörténész, író és kritikus között?

              Annyira közhelyesen hadakozol, és semmit nem értesz a válaszokból.

            • Látom, nem érted, hogy nem a tanító néni kedvéért különböztetünk meg igazi írókat és pancsereket, hanem úgy, mint a hamis meg a tisztán zengő zenét, mondjuk.

              Ha így volna is (szeri tem nincs így, egyszerűen hatásvadász, és nagyon kétségesen mitizál, hamis /mint a zene)), akkor se lenne okés a Wass Albert mögötti (általa is képviselt és köré teremtett) ideológia. Kélek, olvass utána, nem Erdélyről meg a magyarságról van szó.

        • ” Nem egy vacsora szamit, hanem sok-sok, ejszakaba fullado italozas (nem reszegseg!) es celzott kerdesek, a roman, magyar, szasz es zsido kerdesekrol.” Tök vicces, hogy ezt így megszabod, csak mert te pont így.

              • Légyszi…

                Nem megy át, amit írok, érezd már egy kicsit a másik embert. Az elejétől, minden egyes kommentedben erősködsz, harcolsz, rám pirítasz, bizonykodsz, és mindezt puszta unalomból. Mire jó ez? És egy ilyen blogot akkor miért támogattál, mit szeretnél tőlem?

                Se intellektuálisan, se érzelmileg nem tudsz itt jól működni.

            • Atlag helyi emberek Partiumtol Csikig. Sajat tapasztalat, azt irom amit en eltem at. Semmi koze a kockasaghoz meg ahhoz hogy ferfi vagyok. (nalad minden erre vezetheto vissza? Kocka ferfi elettapasztala maris hiteltelen? Te mit eltel at gombolyded no letedre?

              • Én csupa érzelem, sodrás, irracionalitás, sorsszerű döntés vagyok, 15-ös zsírszázalékkal és 62 kilós lean body masszel. Ez nem akadályozott meg abban, hogy tájékozódjak, ne egyszeri emberek anekdotikus, személyes történeteit vegyem alapul, amikor megítélek egy történelmi traumát, eszméket és több száz év történelmét (és még így sem írtam róla, egyedül annyit állítottam, hogy WA esztétikailag nem értelmezhető).

                Az egész viselkedésed aspergeres jellegű, metaforákon megsértődő, szögletes, fölényes, frusztrált, zavaros.

            • Most ujra kiforgatod amit irtam: az erdelyi illuziot parositottam erdelyi emberekkel, es a hetkoznapi egyuttelesukrol szerzett tapasztalatommal. Magat a tortenelmet olvasmanyaimbol ertekelem. Mernokkent a bolsevizmus kialakulasa, a 19.sz-i szocalis feszultsegek, nemzeti kisebbsegek kelet europai helyzete a kedvenc temam, azert mert ugy gyulolom a kommunistakat, hogy meg akartam erteni, miert tudtak hatalomra kerulni. Ennek egyik mellekaga a Kiegyezes utani europai allapotok es az abbol kinovo tarsadalmi szethuzas. Romsicstol olvastam pl Trianonrol.
              Aspergeres en? Haha.. Ez tok jo, mert elo pelda van elottem errol a korrol. Remelem neked is, mert amugy csak egy ujabb tok folosleges es megalapozatlan vagdalkozas. En nem akarok foled kerulni, elismerem azt hogy sokkal kimuveltebben hasznalod az anyanyelvunket. Ez a kimuveltseg azonban nem predesztinal minositesre.
              Igy irod a poszt elejen: “…tehát képtelenség valami jót kihozni belőlük: az egész koncepció úgy szar, ahogy van.” Ez nem azt jelenti hogy a te velemnyed az hogy pl WA szar (megha a te blogodon is van), ez ennel tobb, olyan mintha a kovetendo ideologia az lenne ami. Nos hat ezzel nem ertek egyet. Ennek adtam hangot, amit az elso kommentjeimben is teljesen kulturaltan tettem. Neked is szukeged lehet arra, hogy lasd, az olvasoid kozott van aki nem osztja ezt, ahogy nekem is szuksegem lehet arra, hogy elgondolkodjak az ismeretim viszonylagossagan.

              • Nekem nem kell bizonygatnod, mi mindent olvastál, mindenesetre akármit is olvastál, nagyon bénán érvelsz. Ne hidd, hogy én csak a formához, a szavakhoz értek jobban. Mögötte van gondolkodás is, és engem nagyon irritál, amikor olyasvalaki szól le nagyképűen, akinek pont az a baja, hogy nem érti, nem gondolkodik, nem megy neki az érvelés. Sorozatosan olyan témákban írsz, amelyeket nem értesz. Nem érted, amit írok, a műfajokat, a beszédmódot, a közírás értelmét, a metaforát, az iróniát.

                Nem tudom ezt tovább magyarázni, biztos olvastál Örkényt, véleménycikkeket, velük azért nem kötözködsz, mert nem arról írtak, amit te szúrtál el a saját életedben. Amikor elfogy az érv, odarángatsz valami újabb részletet, és állítod, hogy én nem értelek téged, majd kárörvendesz, hogy mennyit foglalkozom veled. Ez volt a célod, nem? Unatkozol, magányos vagy, legalábbis úgy tűnsz.

                Nem szeretem ezt a típusú kommentelést a blogomon. “Érted már?”

                Ha megpróbálnád elfogadni a másik valóságát, nem leszólni, nem a magad olvasatát (és érdekeit, jóember-énképedet) ráerőszakolni, akkor tovább tudnál lépni. De ilyesmiben segítséget olyan szakember tud nyújtani, aki alkalmanként elkér 25-100 eurót, és akkor is sok saját meló kell hozzá.

                ” Neked is szukeged lehet arra, hogy lasd, az olvasoid kozott van aki nem osztja ezt” – tökéletesen tsiztában vagyok vele, tudok azzal élni, hogy mások nem így látják. De nem nagyon érdekel a random kötözködni óhajtó olvasó “ellenvéleménye”. Pontosan ismerem ezeket a véleményeket, és ellenük jött létre a blog, rájuk reagálva. Iszonyú közhelyesek, ezért akartam meghaladni őket.

  10. A mai bejegyzést, stílusosan, néhány szelet vödrös nápolyi elfogyasztása mellett olvastam. (És tényleg!) (Ráadásul még ízlett is.)

  11. A-vonalú szoknya. MINDENKI kislánynak néz ki benne, és kész, annak erőltetése pedig, hogy nem is, külön röhejes.

    Buhera. Á, nem kell ide szaki, majd én megcsinálom! Két csőbilincs, egy slagdarab, két valahonnan leszedett menetes valami, és már kész is a vécétartályhoz a bemenet! Hát tudod, mikor fizetek én szakit, aki meg majd jól át is basz! Majd, amikor a minimális víznyomást sem bírja a cucc, van sírás – hogy mennyire szar minőségű már manapság a csőbilincs. True story.

    Ing mackónadrággal. Nem, ez elviselhetetlen, ezért statáriális gatyára vetköztetés a minimum. Profik ing-mackónadrág-zakó kombóban nyomulnak, vasárnapra az extrémek mindehhez makkos cipőt húznak.

    Ködben/felhős időben/este/éjjel/nemszabadtéren napszemüvegben levés. Soha nem lesz menő.

    A. M. Montgomery. Gyakorlatilag mindent olvastam tőle, és most, hogy az általa okozott romokat takarítom, már elmondhatom, hogy nekem nagyobb kárt még Palotai Boris sem okozott. Tudjátok, mi történik Anne Shirley-vel azután, hogy férjez megy? Igen, eltaláltátok. SEMMI. Az ő neve van a borítón továbbra is, de a történetek a gyerekeiről szólnak, hiszen mi történhet egy férjes asszonnyal? Az ő dolga, hogy főzzön és a gyereikeiért aggódjon. És nem, nem érdekel, hogy abban a korszakban a nőknek milyen volt a helyzete, mert most meg most van.

    Nők Lapja. https://csakazolvassa.hu/2012/09/28/nem-mernek-nok-lenni/

    Hittérítők. Az az álszent mosoly. Nem tudom nem gonosznak és hataloméhesnek látni. A lelkedet akarom!!

  12. Szerintem aki azt gondolja, hogy Wass Albert nagy író, az simán nem ismeri Jókait. Az Egy az Isten meg a Szegény gazdagok kellene, hogy az erdélyi identitás kötelező eleme legyen, és nem Wass Albert. Sajnos sok Erdélyből származó embert ismerek, és szeretek, akik elhitték, hogy Wass Albertet szeretni egyenlő az erdélyi gyökerek meg nem tagadásával.

    • Ha mar Erdely akkor Karacsony Beno. Ifjusagom egyik kedvenc iroja. Vass A. muveit ajanlottak es bele is olvastam, de semmit sem erztem, unalmas volt es lapos, ket perc elteltevel gozom nem volt mit olvastam korabban. Mar akkor tudtam, hogy nekem nem szabad ot olvasnom, es tudom, hogy ciki ertelmisegi korokben, de Hrabalert sem rajongok kulonosebben, kiveve egy konyvet, amit azert ugy ahogy…
      .

      • De hát ő zsidó… (gonosz szmájli)

        Kívávncsi vagyok, a nagy WA fanok közül, akik így belebódulnak a hamis múltba, hányan olvastak Tamási Áront, Nyírőt, Karácsony Benőt, vagy hallották akár a nevüket.

        Sajnos, bármely erdélyi író, hacsak nem adysan “hazaáruló”, áldozatul esik annak a hamisságnak, amely minden ilyen érzelmi, félművelt kultuszra jellemző. Erdély nagyon szép, nagyon fontos, megismerendő, Trianon hatalmas trauma, de a vallásos hitűek, a körmük szakadtáig bizonygató típus, aki mindent Erdélyből vezet le, és “hagyományőriz”, érzelmileg viszonyul édes Erdélyhez, tagadja a visszásságokat, élezi a román-magyar viszonyt, mindig a revizionizmus, sebnyalogatás, kollektív szembe-nem-nézés és műveletlenség áldozata. Nincs erdélyezés ilyen ideológia nélkül, és sajnos, ők gátjai a józan megismerésnek is.

        • Eva, miert kell ezt a zsido kerdest allandoan felhozni? Rajtadkivul senki nem emlegeti itt… de biztos ez is a tulajdonodat kepezo blog felulet jogan zajlik…
          Hogy jon Erdely kerdese a vallashoz? Az nem vallasi kerdes, hanem generacikrol genereaciokra orokitett lelkiismereti szegyen, hogy olyan konnyen le lehetett szakitani, es a visszaszerzese sem hozott eredmenyt. Ez erzelmi kerdes. Racionalisan nezve leszamitva Erdelyt es a Csiksagot, Maramarost, Felvideket es a Bansagot a tobbi terueleten alig eltek mar magyarok, igy a Nagymagyarorszagozas nem racionalis, de az Erdelyi autonomia abszolut. Volt is ilyen a 60-as evekig.
          Erdelyben nem a termeszeti szepseg a meghato, hanem az hogy az ezereves hatarnal szenat gereblyezo oregasszony udvozletet kuld az anyaorszagba. O nem tud arrol, hogy Budapesten mar szegyen szekelynek lenni, hogy a magyarsag jellemzoen balos resze koloncnak tekint a hataron tuli magyarokra.
          Erdelyben is meg a tobbi elcsatolt reszen is, a helyi lakossag koreben alig nemzeti kerdes, normalisan elnek egymassal az emberek, nem ritka a vegyeshazassag sem. “Csodak csodaja” a torockoi juhasz roman leterre tokeletesen beszel magyarul.
          Erzelmeket nem lehet jozanon szemlelni.
          Wass konyvei ezt irjak le. Akar jo, akar nem jo irodalmilag, sokunknak tokeletes elmeny. Lehet hogy van tole jobb iro, elhiszem. De nem csak es kizarolag a legjobb az ami elmenyt tud nyujtani. A zsidozashoz meg, Wassnak van egy regenye ami eleve egy zsido csalad elettortenete, generaciorol generaciora, a tehetseg es a sorscsapasok sorozata, a kitartas es hit peldaja. (nem emlekszem a cimere, sajnos a sok regeny nalam nem tud parosulni a cimmel, megkeresni meg nincs idom, de mivel olvastal sokat tole, igy neked is ismeros nyilvan)

          • Csak azokat zavarja a zsidó kérdések emlegetése, akiknek ezügyben rossz a lelkiismeretük.

            Te írtad le a zsidó szót abban a kommentedben, amire válaszoltam.

            Előtte a Turul Szövetségről írtam a turul kapcsán, és ők a numerus clausus betű szerinti, eredeti betartását követelték parlamentáris és civil szinten is, egyes csoportjaik pedig zsidókat zavartak el az egyetemekről, illetve vertek véresre szervezetten, pogromszerűen. De a turul aranyos madár, amúgy. Egy kedves mese.

            KÉRLEK SZÉPEN, olvass utána annak, amiróő a poszt és a válaszaim szólnak, mielőtt reagálsz, mert nem érted, miről beszélek.

            Teljesen rendben van, ha neked tökéletes élmény WA, de te nekem estél, amiért nekem nem, és amiért én sajnálatosnak tartom, hogy ennyire nem érzik, mi a nívó. És próbálsz fölényeskedni.

            • “Csak azokat zavarja a zsidó kérdések emlegetése, akiknek ezügyben rossz a lelkiismeretük.”

              Meg a zsidókat. Megkockáztatom, semmit sem unnak jobban. True story.

              • Most lektoráltam egy könyvet a Laudernek, egy életrajzot, és ahogy abban néven nevezték egyszerűen ezeket a témákat (horthys kirekesztettség, munkaszolgálat, pártba belépés 1947-ben), az nekem tetszett.

          • Van igazság a meglátásaidban, de ezt páldául honnan veszed: Budapesten mar szegyen szekelynek lenni

            Őőő… székelynek lenni szégyen? Mióta? Kezdjük ott, hogy kik a székelyek? Akik annak vallják magukat, vagy akik annak születtek, vagy akiket annak tartanak? Vagy akik épp székelyek, mikor a magyarországi magyarsághoz nem akarnak tartozni lévén ők jobbak, de magyarok olyankor, amikor épp a románokat gyűlölik (utóbbinak természetesen vannak borzasztó okai)? Nem kötözködni szeretnék, de munka és család és barátok miatt rengeteg időt töltöttem és töltök Erdélyben, magyarországiként, és belelátok az ottani világba. Amit te leírsz, az egy igen pátoszos, erdélyi magyart a mo-i magyar fölé helyező, állandó tisztaságot és mindenekfölötti tisztességet sugalló vélemény, holott…! Ne legyünk már elfogultak, se székellyel, se zsidóval mert óriási baromságok születnek így.
            Én tudom, hogy te ezzel a zsidó és nem jobboldali értelmiség álláspontjára célzol, miszerint minden ciki, ami hagyomány, Trianon meg nem trauma. De a te elfogult, nem kevésbé vak álláspontod szintén káros, és csak azért, mert jóindulatú vagy, nem biztos, hogy jót is teszel.
            Mellesleg az erdélyi magyarok kilencven százaléka leszarja a magyarországiakat, haragszik rájuk, sőt, lenézi őket, és hamarabb lenne autonóm a nagy sértettségében, mint újra magyarországi. Szóval nem kell őket annyira védeni, mert valójában tökre nem hálásak semmiért és nem is fogják megköszönni se neked, se másnak hogy szembefordulsz a honfitársaiddal miattuk.

            • Budapesten nezik le az erdelyi magyarokat, szekelyeket. Ferde szemmel neznek rajuk, akik buszkek ahogy te is irod, de nem nezik le a magyarokat. Maskepp szocializalodtak, politikailag elnyomottak voltak, megkulonboztetettek, mikozben ma ujra az ottani gazdasagi elet vezetoi kozott vannak. Teljesen egyetertek azzal, amit irsz, hogy a magyarorszagi magyarokkal nincsenek joban, mert pont a fentebb emlitett pl budapesti megkulonboztetes miatt. Ilyen foku ellenallas nincs mondjuk Debrecen tersegeben. A ketto kozott tortenik valami, mert Bp mar mas.
              Azonban aki baratsagosan viszonyul hozzajuk, azokkal nagyon baratsagosak, olykor tulzottan is. En ezt tapasztaltam szamtlanszor, en mindig vendegkent mentem hozzajuk, es nem ugy hogy az Nagy-Magyarorszag. Az en velemenyem is az, hogy Erdely legyen fuggetlen, mert Mo nem erdemli meg, sem most, sem korabban a tortenelemben nem viselte meltoan.
              En nagyra tartom az erdelyi magyarokat mert meg tudtak orizni magyarsagukat. Talan ez nem elfogultasag. En azt lattam gyerekkoromtol, hogy aki hazat emlegetett, arra ferde szemmel neztek, a kommunista internacionale nemezeti identitast elnyomo ereje elsoporte az igaz magyarokat. Talan ezt a patoszt erzed ki soraimbol. De hidd el, az megrendito volt amikor az idos asszony gereblyezes kozben udvozolte az anyaorszagiakat. Itt mindketten maskepp voltunk patoszban. 🙂 es jol latod, a joindulatom is sokszor fordul visszajara sajnos.

              • Nem azért őrizték meg a magyarságukat jobban, mert ügyesebbek vagy nagyobb magyarok, hanem mert ez volt a fennmaradás kulcsa illetve mellékterméke.
                Így tudtak a román bomlasztással, népirtással szemben védekezni. Ez nem elismerésre méltó dolog, hanem egy következménye a kisebbségi létnek. Tisztelem az erejüket, egyébként. Kegyetlenekké is váltak. Arra viszont alkalmas ez, hogy felevenítsünk dolgokat általa, olyasmiket, amik hasznosak számunkra, mert vagy ismerősek, vagy újszerűek. Nekem ilyen a gasztronómia.
                Közben meg akkor húznak a sátoros ünnepeken kívül székely ruhát, amikor a magyarországi apanázs ezt kívánja, fotósorozat formájában vagy épp rendezvények támogatása végett. Panaszkodnak is miatta, hogy a magyarországi csak szénaboglyát meg földutat akar fotózni, de hát ha ezért adják a pénzt, nyugodtan fotózzák, pedig van aszfalt is…!
                Szóval, én tárgyilagosabb és gyakorlatiasabb vagyok a megítélésüket illetően. Haszon és kényszer, ezek a mozgatórugók többnyire, ne legyenek illúzióink.
                Elhiszem egyébként amit mondasz, idősebbekkel találkozva én is tapasztaltam ilyet. Szeretetet, felcsillanó szemeket. Nekik fontos lett volna visszajutni vagy visszakerülni a hazájukba. De ez a generáció kihal és a fiatalok már másak.
                Amúgy, a székely ellenességhez: Nekem nem voltak jó tapasztalataim a Magyarországra érkező erdélyiekkel, ami az első ismerkedésem volt a határon túli magyarsággal. Kisgyerekként számos család érkezett a környékünkre, akik házat és telket kaptak. Ami nem lett volna baj, abban az alföldi, bizonyos szempontból tudatlan kisközösség minden tagja, az irigység ellenére is egyetértett, hogy a románok elől eljötteknek, szegény honfitársainknak segíteni kell. Sajnáltuk őket, talán hibásan, de hát az volt mondva, hogy ők romániában a magyarságuk miatt üldözöttek.
                De rengeteg kritikát kaptunk akkor a romániai magyaroktól, Magyarországról, nem volt nekik semmi sem elég jó, hisz Erdélyben a víz, a levegő, a föld és minden sokkal jobb, nagyobb volt a házuk, nem egy képes volt Ceausescut éltetni, ellenben az ostoba magyar kormánnyal és a magyarsággal, akik már nem is eléggé magyarok.
                Sokakban jogosan vált ki ellenérzést ez a rátarti, pökhendi, kivagyi magatartás, amivel megérkeznek és viseltetnek irántunk. Hallgatom én is eleget, ott élő székelyektől, milyen szar Magyarország.
                Különben tök hasonló ez ahhoz, ahogy a buta magyarországi magyar viselkedik amikor nyugatra megy. Bizonygatja, hogy nem azért van ott, mert rászorul, hisz neki otthon sokkal jobb. Nem vállalja fel, hogy szar volt neki, és az elől menekül. Nehogymá’
                szóval én nem kétlem a te tapasztalataidat, csak azt mondom, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni ellenszenvnek is van érthető alapja, az értelmiségi, liberális gondolkodáson kívül esettek körében. Csak az erdélyi magyarságot kritizálni tabu. Mert bűntudatunk van Trianon miatt.
                Amúgy meg mi az hogy Magyarország nem érdemli meg Erdélyt? Miért, mi az, valami karácsonyi ajándék? Népcsoportról beszélünk, földekről, kultúráról. Ne magasztaljunk már senkit, abból soha semmi jó nem születik.

              • “Az en velemenyem is az, hogy Erdely legyen fuggetlen, mert Mo nem erdemli meg, sem most, sem korabban a tortenelemben nem viselte meltoan.”

                Micsodaaaa…? Erdély valami kitüntetés, pántlika, jutalom? (Ha Magyarorság az Isten kalapja…)

                Független Erdély??? Hol van mögötte az erő, a támogatás, kinek enne az jó? Ez csak magyar, sőt székely szupremácia, ami tévhit és gyűlölet az alapja.

                Ne azért ne bolygassuk ezt, mert nemzetközi szerződések szerint az Erdélynek nevezett terület régóta egy másik ország része, eleve is több kultúrájú terület, és látva, mi történt a közelünkben ugyanilyen alapon huszonöt éve, nem akarunk több vérontást meg feszültséget, főleg hogy már lehetünk eu tagok is? Nekünk Mohács kell?

                Nem azért, mert ahogy mi bántunk a kisebbségeinkkel, románokkal, szlovákokkal, szerbekkel, azért sűrűn szégyellhetjük magunkat? Sok tekintetben tehetünk Trianonról: korábbi rossz döntések, gyenge érdekképviselet.

                Lehet hőzöngeni kocsmaasztaloknál nagy bajuszok alatt tudatlanul és sérelmi alapon, de a feszes nemzetállamiság és az elégtétel vételének igénye elavult, kirekesztő, fölösleges feszültségekhez vezet, és korlátoltságra tanít.

                “megőriték a magyarságukat” ez mit jelent?” Mi nem? Olyanok, mint a Feszty-körkép, petróleum, tilinkó, lovaskocsi, cifra szűr, vagy hogy?

                Sokan múltba révedős, gyűlölködő alapon és számító dacból “őrizték meg”, vagy turistalátványosságként. A valóságban teljesen más szokások szerint él, kevert, romános nyelvet használ. Nem kárhoztatom őket, szerintem a számon kért “megőrizni a magyarságot” fogalommal van a baj, de így van.

            • En is jobban szeretem az erdelyi magyart Erdelyben, az anyaorszagit meg Mo-on, mert keverve valoban elojon frusztraltsag. Ezen kivul mindket magyarnak megvan a maga jellemzo hibaja, az egyik kofeju a masik irigy es szethuzo.
              Megerdemli kerdes ugy tudnam megvilagitani, lehet hogy nem a legjobb szo, hogy megerdemli-e a ket nemetorszag a csatlakozast? Annak sem volt semmilyen racionalis alapja a nemzeti tudatok kivul (pedig nem is voltak olyan sokaig egysegben…), meg a jovobe vetett egyseges es eros Nemetoszarg idealjan kivul. Ahogy a nemetek, ugy a magyarok egy resze is haszonszerzesre hasznalna. Viszont Erdelynek megvan a maga onallo orszagkent mukodo tortenelme, aligha hiszem hogy attol idealisbb lenne barmi. En ha erdelyi lennek nem kivannam az anyaorszagot, anyaorszagi magyarkent meg lehet hogy kivandorolnek oda elni.

              • Ők is irigyek és széthúzóak, tömbmagyarokkal szövetkezve járatják le a románok a vezető pedagógusokat, hogy visszaszerezzék az ingatlanokat, magyar szavaz a magyar ellen, hogy a román vezető kegyeit keresse (lásd Mvásárhely orvosi karának botrányai) és így tovább. Szóval ez egy magyar fajta jelleg, és nagyon szomorú. Azért tartanak talán mégis jobban össze, mert egymásnál még a románt is jobban utálják, vagyis a magyar akkor összetartó, ha valaki ül a nyakán és van kivel szembemenni meg ellenkezni. Amúgy nem. De nem kevésbé összetartó mint más népek, akik a jólétben nem ölik egymást.
                Nagyon megdöbbentett, mennyire hasonló egyébként a két magyarság, szerintem éppen pont ugyanolyan mindkét bagázs, csak az egyik a kisebbségi a másik meg nem, azoknak a létformáknak minden előnyével és hátrányával.
                Szerintem az erdélyi egyébként jobbnak hiszi magát, kompenzálva ezzel azt, hogy egy általa megvetett néppel kell együttélni, és úgy, hogy az a belső, sokszor már csak öröklött élményük, hogy nekünk ők nem kellettek. De ne is kelljenek, ne akarjuk mi Erdélyt…! Érted te ezt az enyhén ellentmondásos álláspontot? Egyébként rengeteg dologban ilyenek, mindig változik az álláspontjuk, annak megfelelően, hogy épp mi az érdek. Ez is a kisebbségi lét velejárója, a túlélés eszköze.
                Nekem aztán minden nációból vannak kollégáim, ismerőseim, arra már rájöttem, hogy egyes nagyon éles különbségektől eltekintve, olyanoktól, amik tömeges jelenlét esetén valóban problémát okoznak, többnyire mindenkitől lehet valamit tanulni, és mindenkinek a ‘nagy’ jellemzője egy eredetileg érdekes, és megalapozott vonás. Nem hiszek abban, hogy a különbözőségeket el kell mosni, el kell tagadni, inkább abban, hogy ismerd a sajátod, és akkor tiszteled a másét is. Hisz ha van önkritikád, nem kell másokat kritizálnod hogy erősnek látszódj.
                Nekem nem kell Erdély, én nem gondolom, hogy az jó ötlet volna, de egyes szélsőséges személyiségtől eltekintve, nem hiszem, hogy a magyarországi magyar élni tudna köztük. Nem azért mert rosszabb bármiben, hanem mert más, és mert mi mindent megteszünk azért egyéni szinten, hogy dolgokat hátrahagyjunk, és felzárkózzunk nyugathoz. Nem sikerül és sokszor nem is jól csináljuk. Ők meg bizonyos dolgokban hozzánk képest is le vannak maradva, lásd CSBE, pedofília kérdései, egyenjogúság kérdései stb. Azt is elismerem egyébként, hogy az elzártság segített megőrizni sok józan paraszti eszet, ami nekünk mo-i magyaroknak nem erősségünk. Mert ciki és proli dolognak tartjuk, pedig nagy érték.
                Én azért szeretek ott lenni, mert azon túl, hogy csodálatos a természet, az élelmiszerek, a mezőgazdaság és a népművészet, néhány igencsak européer módon gondolkozó barát és családtag élhetővé teszi. Nélkülük nem tudnék már mit kezdeni az ottani többség gondolkozásával, nekem az vissza az időben.

              • Busz’, anyaországi magyar vagy, és Nyugatra mentél. Vagy tévedek?

                Igen nagy különbség van a mindig is német, egy kultúrájú felek egyesülése és a magyarok revizionista ábrándjai, pláne a független Erdély sovinizmusa között. Sok más mellett mi nem vagyunk és Mátyás óta nem is voltunk nagyhatalom.

                Nagyon veszélyesnek gondolom az idealizálást, a mitizálást, az érzelmektől, elfogultságoktól átitatott, ezt nem is érzékelő észosztást ebben a témában.

            • Ezt gyakran tapasztaltam en is, marmint az erdelyiek reszerol a ‘sajtorszagi” magyarok lenezeset. Gyakran jartam Erdelyben regen, tul azon, hogy szarul esett nem is ertettem, miert a harag felem….kirekesztonek ereztem. Eleg sok “fafeju” erdelyivel talalkoztam, akik mindig tudjak a dolgok menetet. Tobb jo baratom szarmazik onnan, szeretem oket es ok azok akik tulhaladtak az avitt, hagyomanytisztelo gondolkodasmodot.

            • Igen, anyaorszagi vagyok es elobb Nemetorszagba, majd Franciaorszgaba mentem. Nemetorszag eleg rovid ideje – kb 150 ev – van ugy egysegben, amiben a nemet eszme dominal. Elotte levo ezer evben pont olyan vegyes lakosu es szethuzo eszmeju volt mint pl Nagy-Magyarorszag vagy a Monarcha. A nemet kultura meg vallasban sem egyseges, nehogy masban, a nyelvuk is olyan szorast mutat, hogy alig ertheto akcentusok vannak akar 60km-es tavolsagon belul. A nemet egyesules egyik legjelentosebb oka siman gazdasagi volt, masodsorban revizionista. Trianon a Monachiat buntette, apro darabokra vagta, a nyugat eltuntette europai ellenfelet. HA meggondolod, hogy a Monarchia meg a Nemet Szovetsegi allamok egyutt siman dominalnanak Europaban, akkor a Francia es Angol szovetseg lenne a masodhegedus. Innentol ez a kerdes mar csak nezpont kerdese: ki melyik oldalt valasztja.

            • Trianon megertesehez nagyon fontos tudni, hogy a Monarchian belul de a Magyar kiralysagon belul is, ahogyan a kisebbsegeket kezeltek, az volt a norma akkoriban. Mindenki ezt tette mas allaokban is szerte a vilagban. Nem is hozok peldakat, annyira nyilvanvalo. AMi meg egyenesen karos, hogy mai ertekekkel minositsuk az akkori politilai donteseket. Ez nonszensz, megha csak eppen szaz eve is volt. A Monarchia onmagaban egy beteg intezmeny volt, a Kiegyezes utan egybol arrol irtak hogy ez a multikulti fellallas mekkora bomba. Az is lett.

              • Remek. Relativizálás, önfelmentés, ismét.

                Meg is lett a következménye az úgy bánásnak. Velünk is úgy bántak, sőt. De igazad sincs, Mária Terézia például nem úgy bánt, és más felvilágosult korok sem. Mi magunk sem úgy bántunk a zsidókkal a 19. század elején és közepén.

                Gyönyörű a kiegyezésellenességed is. A felvilágosodás tagadásához tudnám hasonlítani, az is kedvelt sport. Ne zavarjon, hogy a háromnegyed Budapest és a fele annak, amit ma kultúraként magyarnak tartunk, a kiegyezés után és hatására épült fel, jött létre, sok nemzetiségű állampolgárok közös munkájából, nyugatias ihletésre. Nem negyvennyolc, hanem hatvanhét volt itt a határvonal.

                Nem a multikulti volt a bomba, hanem a retrográd gyűlölet.

                De busongani tetszetősebb.

              • Állati érdekes nekem (de igazán nem szeretnék újabb személyes, magadra vett súrlódást ebből, szóval olvasd csak a gondolatot), hogy te és sokan valóban azt hiszitek, hogy a “multikulti” az új, divatos, régit elrontó mumus. Sokszor hallottm már ezt. Én úgy látom, a nemzetállam újkeletű, 19. századi gondolata és az ettől elválaszthatatlan sovinizmus a mumus. Az emberi közösségeknek alapállapota a soknemzetiségű egymás mellett élés, a soknyelvű, toleráns, együttműködő, befogadó társadalom, és a fura, új gondolat ehhez képest az egynemezet-állam. Van egy-két sikeres nemzetállam, és van sok sikeres multikulti, mindenesetre a nemzeti törekvések, az “önvédelem” az okai vagy fedezékei mindenféle érdekalapú merényletnek, huzakodásnak, kirekesztésnek, fensőbbrendűségnek és vérontásnak, többek között a multikultinak tulajdonított feszültségeknek is. És bizony a holokausztnak is.

                Arra meg, hogy soha nem add fel – szerintem fel kéne néha adni, mert nem értetted, miért írom, személyes, érzelmi sérelemnek vetted, engem állatira zavar ez az ambivalens, félig rakjongó, de azért fölényeskedni és rajtakapni sem rest lelkület. Aki mindig nyerni akar, utolsó szót, saját igazat, aki nem tud visszalépni, az erőszakoló, akkor is, ha gyengéd.

            • Szerintem azok az allamok mukodnek jol multikulti elveken, ahol az egyuttelest a vegyes etnikai es vagz vallasu lakossag egyutt teremtette meg. Ahol hirtelen es egyidejuleg erkezik uj nepcsoport, ott elobb-utobb erofitogtatas es uralkodas fogkialakulni. Szeritnem itt nem mukodik az a tarsadalmi konszenzus ami mukodik egy hosszabban egyutt elo, hirtelen valtozasoktol mentes kozossegben. Szeritnem ezek a kozossegek pont ugy rosszu reagalnak mint az egyes emberek amikor hirtelen valami ujjal szembesulnek. A magam reszerol tolerans es liberalis is vagyok. VAn azonban egy hatar, egy intim zonahoz hasonlo barrier, amin belul erzekennye valik a kerdes.
              Kirobbanto ok, vagy amiert a nemzetallam eszme kialakulhat, egynemzetkent peldaul, az az irigyseg. Tipikus peldaja a zsidosag kerdesenek szerte europaban, mar a 14.sz-i spanyol teruleteken, vagy eszak afrikaban, vagy a Voros tenger mellett. Sok helyen ugyanugy reagalnak, a tehetsegesebb zsidok elobb-utobb irigseget valtanak ki a tobbibol. Igy egy recesszio soran konnyu oket okolni, fuggetlenul a valosagtol.
              Masik kerdes hogyan ertekeljuk ezt a jelenseget. Abban nem ertek egyet hogy mai szemlelettel lehet velemenyt alkotni tobb szaz eves kerdesekben. Amikor ovisok vagyun, kiterunk es elfogadjuk a nagyobb, erosebb tarsunk dominanciajat. A rabszolgak evszazadokon at elfogadtak helyzetuket masodranduseguket. (nyilvan voltak fuggetlensegi torekvesek, ongyilkos modszerekkel) USA-ban is egy ideig elfogadott volt a masik borszin eleve alaredeltsege. Ma mindezeket elborzasztonak tartjuk. Ahogy a vallasosok uldozese a kommunista idokben is az volt. Van ezer pelda.
              Viszont tisztelni kell a zsidok Izrael allamrol alkotott tobb ezer eves almat es Emese turulos tortenetet is. Ahogy Izreal is oli a palesztineket, akiknek amugy tamogatast kell fizetniuk, ugy Turul cimen sem lehet elfogadni hogy a meseben hivok tobbek vagy jobbak. Ezeket a kozossegeket ezek a mesek tartjak ossze, amugy mivel lehetne tartani a leleket a sok szaz evszazadon at elnyomottakat, hogy majd lesz egyszr ujra hazajuk.

              A “nem adom fel” arra vonatkozott hogy megertessem veled, megbantam ahogy regaltam. Nem az a acelom hogy minden nezetemet atultessem neked, csak annyi, hogy egykent kezeld. Hogy ne mutass ram, hogy antiszemita lennek. (eltulozva ertem persze) Hogy van akit megerint a kozosseg meseje, de nem lesz tole kirekeszto meg.
              Nem akarok nyeri, nem erzem ezt viadalnak, vagy versenynek. Vitanak erzem, pozitivnak, mert ha lassan is, de mintha mozdulna valami. En valoban sokkal tobbet tudok rolad, mnt te rolam. Valoban van egy kep rolad bennem, lattalak, hallottam a hangod, es olvasom a temerdek gondolatod. Emiatt sokkal nyugodtabb tudok lenni, mert szinte “ismerlek” mar, mig neked rolam ez a par komment jut csupan. Higyj bennem. 🙂

  13. Ezt annyira érzem, mintha én írtam volna, pedig sosem sátraztam. Tetoválás, ajj, de engem nem a mesterkélt kinézet, hanem az egyediség hiánya, ez nem arra való emberek, hogy különlegesek legyetek tőle, nem leszel tőle egyéniség, és nem nem lesztek olyanok, kedves facebook ismerőseim, mint az ezerszer megosztott überkúl tetőtől talpig tetovált, amerikai bácsi és néni, ők ezt egész életükben ellenszélben csinálták, ti meg csüngő hasú bácsik és nénik lesztek a balatonparton, hekkel- lángossal, elmosódott-széthízott angol vagy arab feliratokkal, tollakkal, fecskékkel, órákkal, csillagokkal. A tetoválás az új műköröm lett, na.

    Ez a lista egy társadalmi csoport amúgy, akik örömmel csengetik az evelin habos ruháját. Az átlag magyar anyu, ha áloméletet választhatna a lányának, Melania Trump-ot választaná, nem Carine Roitfeld-et.

    • ‘ tollakkal, fecskékkel, órákkal, csillagokkal’

      LOL és igeeeen. Ez a tipikus. Angliában ha lány megy be a tetováló szalonba, több helyen is a kezébe nyomnak egy katalógust, ami tele van szivecskékkel, álomfogókkal, vasmacskákkal meg mindenféle állatos izékkel. Kiábrándító.

      ‘Melania Trump-ot választaná, nem Carine Roitfeld-et’

      tutira

  14. Egyébként ezeket a tíz pontokat imádom, meg azt is, hogy vannak ezek a figurák a blogon, akik annyira kifejezőek, hogy nem kell magáninfókat kiadnom a rokonaimról meg ismerőseimről, ahhoz, hogy leírjam őket, elég ha azt mondom: a rostirónos bácsi, a kockásinges informatikus, a szerintem ne veszekedjünk, legyen itt béke, ezen az információs szupersztráda csodáján, szerintem, fórumtárs/hoxa-blogger, sanyi-> anya új férje, a férj aki nagymo térképet vesz a feleség szülinapjára, barna értő szemű ovónő, ha adtok időt, mondok még.

  15. Óvodai ballagás virágcsokrokkal. Mármint a gyerekeknek virággal. Nekik adják a szülők, nagyszülők a ballagási műsor végén, majd fotózkodás a macis csokrokkal.

  16. Telóról vagy music boxból szar zene üvöltetése a BKV busz hátsó ülésén.
    Meg tkp. minden ilyesféle kulturális megerőszakolástól kiver a víz.

  17. Én már előre jól kigondoltam, hogy ha a lányom elkezd kamaszodni és beundokosodik, kap tőlem egy pólót “Értem én, csak leszarom” felirattal. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy röhögni fog vagy megsértődik.

  18. Puncstorta ó! Van lejjebb, az én cikikedvencem egy túró varázs nevű szelet, ami kb. 4% túró 96% varázs. Önfényképeket meg úgy csinálok, mintha az lenne a munkám. (Lehet, hogy az a munkám?)
    Hát most melyik irányba meneküljek?
    És imádom ezt az írásodat. Is. Na.

  19. Sátrazni kúl, még gyerekként is a családdal Jugóban, a rendőr ránkszólt, hogy itt nem szabad, a kempingbe meg egyenként mentünk be gyalog, hogy ne keljen három gyerekért fizetni, aztán a fesztiválokon, bűz van, igen, és zaj, lábszag-sörszag, pisilni kell, de hol van olyan toi-toi, ami még nincs teljesen összeszarva-hugyozva, elfogyott a palackból a víz, ki hoz? Ez az én hálózsákom, kiégetted a cigiddel b.meg. Hol a programfüzet? Melyik színpadhoz megyünk ma? Ne, az tegnap is szar volt. Jó majd találkozunk az izéke sörsátornál (persze, hogy nem találjuk meg egymást, egyedül keringek, majd alkalmi ismerősökkel…). Kis túlzással erről szóltak a huszas éveim. olt szex is, meg kártyázás, sőt aktrajzolás(!) is. Aztán vadkemping tűzzsonglőrökkel, majd waldorfsulival (csak látogatóként) biokemping fűrézsporos vécével. A gyerekeimmel meg még csak a kertben, de majd biztos elmegyünk valahová. Nudista kemping?

    Szalagavató előtt egy héttel eltőrtem a lábam. Tudtam a táncot, megvolt a ruha is, minden. Azóta is úgy érzem, hogy kimaradt valami az életemből. Ha esetleg valahol lányhiány van, és épp Magyarországon vagyok, beugrok szivesen. Ígérem, beszédet nem mondok 🙂

    A puncstorta számomra is értelmezhetetlen, de a vattacukor annál is rosszabb, azt már gyerekként is utáltam, összeragadt a kezem tőle.

    Szerintem a tetováltak még majd idegyűlnek, esetleg egy magyarul beszélő maorit is harcba állítanak, és akkor lesz majd neked haka! 🙂
    (Az FB ismerőseim között sok van, nem csak Díszítettek, de Mesterek is, bírom őket amúgy…)

  20. “Független Erdély??? Hol van mögötte az erő, a támogatás, kinek enne az jó?”

    Ennek egyelőre nincs realitása, autonómiára már vannak kezdeményezések, persze gyerekcipőben. Csak mert Mo.-n sokan nem tudnak róla, nem kell félresöpörni. Javaslom pl. Sabin Gherman írásait, több megjelent magyarul is. A román politikai diskurzusnak már része az erdélyi “különutasság”, és, remélem, ezek a hangok erősödni fognak.

    Mulatságos, mikor többség beszélget többséggel, különböző kisebbségekről, avagy “kisebbségek, ahogy ÉN látom”…. És persze mindenki jóindulatú és jót akar.

    Viszont pikareszk, kár, hogy nincs like funkció (dehogy kár!), osztom a meglátásaidat.

    • Nem söpröm félre, hanem baromi szélsőségesnek és veszélyesnek gondolom, lásd az említett a délszláv krízist. Nagy feszkók robbannának. Hogy sokan beszélnek róla, az nem bizonyít semmit, mert egy csomó holdkóros ábrándról és hamis történelemről is sokan beszélnek, és félek, ezek az emberek nem realisták és nem européerek.

    • Sabin Gherman egy szuper intelligens fickó, és ritka, de önkritikus román, aki meg is mer szólalni. Nem is szereti Bukarest 🙂 És ő az egyetlen, aki a magyarok mellett rendszeresen említi a szászokat (németeket) amikor önrendelkezésről, Erdélyről, autonómiáról stb van szó.

      Örülök hogy ezt írtad, és nem a saját fényességem miatt, hanem mert te pontosan tudod mi a helyzet, és akkor ezek szerint nem tévedek nagyot – és nem is sértettelek meg.

  21. Ha már turul, akkor még inkább rovásírás, kedvencem a Tahitótfalu tábla, remélem, nem a szlovák nevét sikerült felróni.

    Épp most fogok puncstortát sütni, piskóta 9 tojásból, rum, málna a fagyasztóból, bionarancs leve-héja. Meg persze a teljes évi cukorfogyasztásom, de nem én fogom enni, és igyekszem bele sem kóstolni, mert imádom…

    Valmint kimaradt a mulatósnak címzett zene(?)

  22. A sátrazást én is szívből utálom (ma már) pedig sokáig gyakoroltam. A túrafelszerelés háton cipelését is. Na ezt semmi pénzért nem csinálnám, kizárólag könnyű zsákkal vagyok hajlandó kirándulni, a vizet cipelem csak. Tavaly mégis sátraztam, fesztiváloztam – és élveztem. A sátorban fekve lehetett hallgatni a koncerteket, tök jó volt. A vizesblokkot, na azt nem. Tengerparton nagyon jókat tudok aludni sátor nélkül, ha van zuhany a közelben. Nem zavar a napfelkelte, én is akkor kelek legszívesebben.

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s