Mások javát megkívánni. Sóvárogni. Méricskélni. Megkeseredni. Mindig csak másodiknak lenni. Káin és Ábel, Jákob és Ézsau, Dávid és Uriás. Bővebben…
Azt mondták mindig, erősen szexuális vagyok. Bővebben…
Jelenleg azt vizsgálják a nyomozók, hogy Pistorius dührohama a gyilkosság idején annak a mellékhatása lehetett-e, hogy kábítószer hatása alatt állt.
A csütörtöki gyilkossággal kapcsolatban Bővebben…
Szép ruhákat vesz neki, étterembe meg utazásokra viszi. Befizeti a tandíját, életbiztosítást köt a nevére. Telik rá bőven. Nagyvonalú és önzetlen. És a nő mindezt elfogadja és élvezi.
L. D-nak, legnagyvonalúbb barátnőmnek
Fösvény, zsugori, garasoskodó, kicsinyes, sóher, spúr, fukar, uzsorás, szűkmarkú, skót, és, igen, zsidó. Bővebben…
Aztán van ez is. Ez a férfi békés, nem sokat szól. A felesége egy kicsit tudatosabb. Netán agilisabb. Vagy pedig épp nagyon nyomorult, és valaki nagyon visszaél ezzel. És akkor a férj, mivel békés, nem szól.
Bemennek mondjuk egy étterembe, mert a nő nagyon éhes. Bővebben…
Azért teszem ki ezt most főoldalra, mert kapcsolódik az autóvitához, amely az eszköz a különbség című bejegyzés alatt indult.
Érvelési hiba: az egyedi, esetleges történetből általános tanulságot von le valaki, mégpedig azért, mert szeret szörnyülködni — erről szólt a sorozat 5. része, “a sógorom is”. Most egy kicsit másról írok.
Az ember magából indul ki, hát persze. És ha sérelem éri, szívesen von le belőle a világ működésének egészére vonatkozó következtetéseket. Bővebben…
Pygmalion, a görög király kitalálja magának az eszményi nőt: megformálja halott anyagból, és életre kelti. A görög mitológia történetét G. B Shaw formálta vígjátékká, és ezen alapul a My Fair Lady című musical-film is. Talán nem túlzok, ha kultúrkörünk egyik alaptörténetének nevezem. A típusnak számos változata van az irodalomban: Lulu, Nana , Nóra, emellett számos költő, képzőművész, rendező is magának formálta a múzsáját.
A Pygmalion-férfi valójában a nagyon is élő, létező nőt alakítja élettelen szoborrá. Bővebben…
A ma vizsgált jelenség a szóbeli bántalmazás körébe tartozik — nem is értem, fél év alatt hogy nem sikerült még linkelnem Patricia Evans Szavakkal verve című könyvét. Érdekes felismeréseket és megoldásokat kaptam belőle.
Az ilyen férfi mindenekelőtt jópofa. Ez a nemi szerepek nézőpontjából azt jelenti, hogy neki van joga sarkosakat, vicceseket, bántókat mondani, és ezért senki nem haragszik rá, hiszen ő jópofa: vagy elintézik egy legyintéssel: tudod, milyen, vagy egyenesen imádják is “a humoráért”. Bővebben…
Sógorom épp csak egy percre állt meg a járdán, azonnal meg**ta a rendőr. Szörnyű, ahogy a szegény autósokat vegzálják…
Ez is napi tapasztalat: amikor a meggyőződését az illetőnek az formálja, hogy a közvetlen környezetében mit tapasztalt, milyen sztorit hallott. Persze azt értelmezi, az előzetes hiedelmei, korábbi élményei szerint interpretálja, átformálja, szelektál és kiemel. Mindez érvvé is változik, és az egyedi sztorit emberünk kiterjeszti az általánosra, az egy szem történetből némi igazítással az egész világról megvan a véleménye. Bővebben…
Ez a jó abban, ha az ember egy kicsit még visszafekszik kutyázás és lánygyermek óvodába készítése után: félálomban előjönnek a hűtlenül félbehagyott dolgok, ez a sorozat is például, pedig mennyi ötletem volt még nyáron. De hát korszakok vannak, máson jár az agyam. Nem annyira bűntudat formájában jelentkezett, inkább egy teljes új bejegyzésként, a következőképpen: Bővebben…
Meszlényi Attilának, hálásan rajongva
A következő érvelési hiba igen gyakori a hétköznapi társalgásokban, anyósunk intelmeiben és az újságcikkekben: az érv nem valódi, hanem arra hivatkozik az illető, hogy valaki, aki okos, híres, tekintélyes, azt mondja.
Ez igaz, hiszen X. Y. szerint így van. Bővebben…
Az autóvitához (az eszköz a különbség kommentjeiben).
Bizony, mindannyian gyarlók vagyunk. De attól még tudhatjuk, hogy miben hiszünk, hogy mi a helyes, hogy hogyan szeretnénk élni.
Hányszor, de hányszor történik az, hogy az elveinket hozzáigazítjuk a nagyon is vitatható gyakorlatunkhoz. Bővebben…
Az ilyen partner nem erőszakos, nem parancsolgat, nem ugráltat. Ő csak kér, szép szóval.
Én csak azt kérem, legyen rend.
Kérlek, ne emlegesd többet az az időszakot. Bővebben…
Ez a legbékésebb változat. És borzasztóan bűntudatkeltő. Mert látod, hogy mindenki szereti, neked meg bajod van vele. Bővebben…
Nekem, és nem csak nekem nagyon elegem van már Hoffmann Rózsából. Meg is osztottam egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a facebookon, a Hálózat a Tanszabadságért kérte ki magának, hogy Hoffmann Rózsa szerint „az előző évtizedben sulykolt nevelésfilozófia egyik rejtett csapdája az, hogy a pedagógus csupán tanítson, okítson, a többi nem az ő dolga.”
www.commmunity.eu/2012/10/11/aki-hazudik-ne-szonokoljon-erkolcsrol/
(Azért három m, mert Méltóságot Mindenkinek Mozgalom.)
A tesóm erre odaírja nekem: Bővebben…
Tanultam én ezt még magyar szakos koromban: áthallgattam a szociológiára, Lakatos László tartott Érvelési stratégiák kurzust. De szép is volt.
Ezeknek latin nevük is van, a klasszikus retorika fogalmai, én megint elszubjektívkedem. Lesz viszont taxonómia és izgalmas példák. Bővebben…
Ez a férfi amúgy lehet álom is. Nem számoltat el a pénzzel, nem minősítget. Szeret. Vagy neki. Csak néha esik valahogy rosszul, amit csinál. Vagy inkább: amit nem. Nem érzed magad teljes értékűnek mellette. Úgy érzed, hiába szereted tiszta szíveddel, ő valahogy nem áll ott veled szemben, kibújik mindig. Bővebben…
Kedves hallgatóink! Mai műsorunkban a nem lesz jó férfit vesszük górcső alá.
Az alaphelyzet az, hogy a nő szeretne valamit, ami az élete szokásos korlátai között nem magától értetődő. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 