tolerancia címkéhez tartozó bejegyzések
az autizmusról (már amit én tudok)
11
Olvasói kérdés volt: akkor az autista az új ellenséged?
Senki nem ellenség. Akiknek az érdekét, érzékenységét sérti az álláspontom, azok gondolják, hogy ellenség vagyok, és ezt tükrözik vissza rám: szerintük én vagyok ellenséges, nekem vannak indulataim.
Csak a hamisság az ellenség.
2024-ben ott tartunk, hogy az érintett szülők a következőket harsogják (kommentekben és sorstársi csoportokban, szülői értekezleten):
“Teljesen önkényes, hogy a társadalom az intellektust, a szépséget, a magas kultúrát díjazza, és csakis azt” (annak megfelelően, ami az ő gyerekük hiányossága). “Az alacsony intellektusú, törpenövésű ugyanolyan ember! Attól még, hogy nem felel meg a Jó tanuló, jó sportoló díj mércéjén, az autista fiam ugyanolyan értékes! Hétszázhetven dínófajt tud, fejben számol tízezres számkörben…”
Ennek semmi köze az elfogadáshoz. Az idézet vágyálmot jelent, egyben követelést. E vágyálomban nincs különbség ép és sérült, a teljesítmény és annak hiánya között. “Ugyanolyan értékesek. Semmi sem úgy van, ahogy mindenki hiszi!” Fennsőbbrendűsködés: ő jobban tudja, mi hogy van. Azért hajtogatja ezt, és azért kiált előítéletességet, hogy a gyerekének szerezzen surranópályán előnyt.
Bővebben…Védett: mi a különbség az igazi emberi viselkedés és a propaganda lihegő szajkózása között?
sztereotípiák, amelyek úgy vannak
Be sokszor cáfoltuk, nyugtattunk meg mindenkit (egymást), hogy nem is! Hogy ne féljen és ne higgye!
Az (ön)nyugtatás szép sport. Azért kell minket (magunkat) megnyugtatni, mert félünk. Mindenki fél. Azonban szembenézni a puszta, illúziótlan, olykor kicsinyes valósággal, az még jobb. Úgy értem, intellektuálisan izgalmasabb. Így negyven körül meg elengedhetetlen is.
A bejegyzés, mint azt a figyelmes olvasó észrevenné jelölés nélkül is, a tézis (sztereotípia)–antitézis (megnyugtató cáfolat)–szintézis (nettó valóság) logikájára épül. Bővebben…
top 10 — amit nekem ne mondj
Mert esetleg tikkelni kezdek. Netán rohamot kapok. Vagy lehánylak.
1. és, van már valaki? Bővebben…
elfogadni a kövérséget
Nagyon szelíd, megértő, magyarázkodós poszt 2015-ből, akkor volt nekem DEXA szerint 16,4, InBody szerint 9% a testzsírom. Így néztem ki. Ehhez képest érdekes Lorax kommentbeli macerálása, aki meg így.
parodisztikus gyakorlat: kötélrázás. ha nem volna elég poros a levegő (nem az).
…imádtam edzeni, nem esett nehezemre a szigorú ketogén, és szabadkoztam folyton. Nem is értem ma már (2022 nyara), miért óvatoskodtam, miért próbáltam igazságos lenni, nem látni a valóságot. Erre is, így is érkezett 64 gyűlölködő, agresszív, személyemet alázó komment…
A két blog közben megszűnt, archívan kikereshető talán.
Ezt a blogot olvasom:
embracethefat.blog.hu ő a fat acceptance nick
Meg ezt:
breakingfat.blog.hu ő Noisy Suzy (nincs már fönt a tartalom, de lejjebb összegzem, a szerk.)
Két blogger, huszonéves lányok. Mindkettőnek a kövérség és a saját kövérsége a fő témája. Egyik sem aktív már, illetve fat acceptance átnyergelt a facebookra, de már ott sem ír. Bővebben…
“tényleg abszolút nem vonz a saját nemetek?”
Kérdezi az olvasó.
Sokat gondolkodom ilyesmin mostanában, és a felvetés ürügyén ma több mindenről elmélkedem.
A kérdésre csak annyit írok, hogy nem, nekem nem megy, és ez egyértelmű. Amikor azt mondom, hogy kilencvennyolc százalékos heteró vagyok, Bővebben…
amikor csóváljuk a fejünket
… jó konzervatívként, hogy
manapság már egész nap a kütyüiket nyomogatják a fiatalok,
mindenki pedofilnak számít, aki hozzáér egy kisgyerekhez,
már a lelkész asszony is válik, hát hova jut a világ,
egyenesen reklámozzák a homoszexualitást, Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 