helyesírás címkéhez tartozó bejegyzések

tanuljunk magyarul 31.: szó végén ó, ő… bió, ökó

Közzétéve Szerző:
14

Bió, ketó, ökó, technó? Hogy is van ez?

Sajnos, igen. A frusztrált nyelvtannáciskodók tévednek, és a lényeg, hogy ők majd megmondják, de ez nem így működik, és azért állítanak ilyeneket, mert nem értenek hozzá. MINDEN szóvégi ó és ő hosszú. A magyarban ez egy roppant egyszerű szabály, ezért is már elsőben tanulják. Kivétel: no, nono. Ezt is megtanulják.

Elvileg és helyesen tehát így írjuk, de van, akinek ez nem tetszik, ez azt jelenti, hogy nem szólok, morgok, ha valaki bit, öko, keto alakot használ, de én magam helyesen írom. Egyes magazinok úgy döntöttek, és ilyet is szabad, hogy ők maradnak a rövid o-s írásmódnál. A mindenkori olvasószerkesztő ízlésétől is függ.

Lehet tehát “helytelenül” írni a szavakat. Tudatosan is, tudatlanul is. Egyvalamit nem lehet: azt állítani, hogy helytelen a helyes forma.

Írói helyesírás is van, egészen szabad döntések, aki ezt nem érti, az nem olvasott eleget. (Picassónál nem ott van az orr, ahol egy rendes emberen, haha!) Fonetikus írás vagy rontott helyesírás is létezik, csupa játék (Nyuszi nem használ elipszilont). Ha biztos a helyesírásod, nem akadsz ki, nem is zavarodsz össze, és nem játszol hibavadászatot.

A helyesírás inkább ajánlás, mint bétéká. Egy messze ködlő eszmény, mint a napi 30 gramm szénhidrát. SOHA nem annyi. Ezt nyugodtan megmondhatod akárkinek.

Összetételben, első tagként: videojáték, ökoszempont, biopiac. Itt nem szóvégiek. De: mangavideó.

A kiejtés elvét követjük, jövevényszavaknál is. Ha azt írod, no para, ott a no nem jövevényszó, hanem angol szó.

Csak a tulajdonnevek tartják meg eredeti helyesírásukat: TESCO, de van olyan stiláris helyzet, amikor köznevesüléssel jellemzi a dolgot, akkor átírják fonetikusan, és ott már teszkó.

tanuljunk magyarul 23. — unesztétikus

Közzétéve Szerző:
228

Meg kell mondjam, engem a nem-elég-árnyaltság, a félműveltség (avagy: a valamelyes műveltség szorongó, offenzív, mások elleni bizonygatása) is zavar annyira, mint a képmutatás, a hatalmaskodás, igénytelenség.

Rám szólnak időnként, hogy ne használjak idegen szavakat, mert az nem szép, sőt, nem helyes. Valóságos fóbia ez az idegen — vagy annak gondolt — szavaktól.

A para forrása a tanítónő, megint. A nem elég képzett, ám szorgalmas, megfelelésre alapozó tanítónő, aki egyformára nyesi a gyereklelkeket. Igen, az, aki azt mondta, hogy éssel, háttal nem kezdünk mondatot, és hogy nem szabad csúnyán beszélni! Hát dehogynem.

A tanítónők, sajnos, sok fölösleges szorongást és szakmaiatlan tévedést beléplántálnak a gyerekekbe, akik enélkül boldogan és önfeledten beszélnének. Bővebben… →

hobbihelyesírók

Közzétéve Szerző:
39

A blogon valaha nagy sikerű helyesírási sorozat ment, meg volt nyelvhelyességi is. Mert ami itt a sokféle témájú írásokban közös, az az intellektuális feszültség. Ideteszem a linkeket, vannak elemzések meg tesztek, és sok poén, ha érdekel valakit:

csakazolvassa.hu/tag/helyesiras

csakazolvassa.hu/tag/korrekt-urno

a legviccesebb nyelvhelyességi írás:

rettegnek az alanytól Bővebben… →

a nagy helyesírási kvíz, mindjárt kettő is

Közzétéve Szerző:
121

Hajnalkám rágta a fülem, pallérozzuk hát tovább az elménket. Azt viszont nem engedi ingyér a Poldaddy, hogy húsz kérdés legyen, de tíz lepkefing volna ezen a napfényes (…) szerdán, igaz-e? Így aztán kétszer tíz.

Sablont váltottam, így középre kerül a Finish quiz funkció, nem lóg ki, de a drót beakadhat a szemedbe.

HELYESÍRÁSUNK ALAPJA ÉVEK ÓTA az Osiris kiadványa, az attól eltérő megoldásokért és az ebből származó önérzeti károkért stb. nem vállalok felelősséget.

Értékelés. Bővebben… →

tanuljunk magyarul! 17.: különírjam vagy egybeírjam? 3. mellérendelő összetételek

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

De bonyolult a sorozatom számozása! Különírás-egybeírásról már két bejegyzés szólt: egy a szótagszámlálásról és a mozgószabályról (érintőlegesen) és egy az alárendelő összetételek helyesírásáról. Bővebben… →

tanuljunk magyarul! 15.: egybeírjam vagy különírjam? 2. alárendelő szóösszetételek

Közzétéve Szerző:
10

Az alárendelő szóösszetétel azt jelenti, hogy a tagjai között alárendelő mondattani viszony van, tudjátok, mint az ágrajzban a vonallal összekötött mondatrészek között. Az összetételekben az alaptag a második tag, a bővítmény az első. Jóllakik — hogy lakik? Jól, ez a határozója neki. Citromfacsaró — mit facsar? Citromot, ez meg tárgy. Ilyen az összetett szavak túlnyomó többsége.

Ehhez kellett a házi feladat innen, a végéről. Persze, tudom, a kutya szétrágta a füzeted. Márti? Nagyon szép. Bővebben… →

tanuljunk magyarul! 13.: ide lőjetek!

Közzétéve Szerző:
Hozzászólás

Vannak egy szótagos, hosszú magánhangzóra végződő igetövek:

sző, fő, lő, nő, rí

Amikor ezeknek a felszólító módját leírjuk, akkor nem a kiejtés elvét követjük, mert intervokális helyzetben persze hogy két j-t ejtünk, hanem a szóelemzés elvét, és ezért egy j-t írunk le a szóalakban, mindig:

lőj, főjön, nőjenek, ríjatok, szőjék

És

lőtök, nőtök, rítok

Ma szalonnás rántottára is marad idő, rajtam nem múlik.

tanuljunk magyarul! 9. — a lévén révén

Közzétéve Szerző:
14

Ez nem bonyolult, viszonylag rövid leszek, sok példával.

Régebben érzékelték a betűvetők, mert ez az érdekes szó inkább írásban fordul elő, hogy nyelvtanilag mi ez a szó. A lévén a van létige határozói igeneve: vanva. Mint ahogy játszik –> játszva. Hogyan? Lévén. Leginkább azt jelenti: minthogy … van. Bővebben… →

tanuljunk magyarul! 5/1.: — hiba van a vessző körül

Közzétéve Szerző:
15

Ez sorozat a sorozaton belül. Közkívánatra előrevettem, ez lehet, hogy külön van, mert nem igekötő, csak olyasmi az előre, a vesszőket.

Egyébként én sosem teljes körűen írok a jelenségekről, hanem néhány példát, típushibát mazsolázok ki, a szempontom pedig, hogy engem mi idegesít. Szóval senki se várjon mindenre választ, aki azt szeretne, Osiris Helyesírás (2006), 324-332. oldal, kellemes időtöltést. Nagyon béna példamondataik vannak, nem is beszélve Mártonfi Attila fenekéről Bővebben… →

tanuljunk magyarul! 4.: szöveggyűjtemény: kettőspont című verse

Közzétéve Szerző:
12

Ma a szöveggyűjtemény-helyesírásihibáról írok. Már megint mi a bajom. Az a bajom, hogy egészen okos betűvetők is stb. Hogy ezt hogy nem lehet érezni. Most már fel vagyok bátorodva a kommentek miatt, hogy nem tartotok nyelvtannácinak, vagy ha igen, ti is azok vagytok. A diákjaim leginkább utálták az ilyesmit, ti meg szeretitek, ezt nem értem, ahogy sok mindent nem értek e bloggal kapcsolatban, mindenesetre örülök.

Ezt nem is bonyolítom, most szavazás se lesz, csapjunk bele a lecsóba. Szerző és cím közé mikor tegyünk kettőspontot? Aludni se tudtok emiatt. Bővebben… →