Ki kell találnotok, hol járt Szabina néni és Endre bácsi?
Mi a válasz erre a kérdésre?
Nem, nem kell kitalálnunk. Kattintsunk tovább.
De szalad utánunk a facebookos megosztó: igenis találd ki, a kérdés az, hogy hol járt!
Ez egy alárendelő, éppenséggel tárgyas (ki kell találnotok azt) összetett mondat. A mondatvégi írásjelet pedig a főmondat modalitása határozza meg.
A méltán népszerű Tótisz András is odateszi magát, ugyanez a szerkezet:
Mutasd, hogyan dédelgeted magad?
(‘pleasure yourself’ amúgy)
nol.hu:
A lap nem tért ki rá, hogy miért növelte volna Vizoviczkiben a fenyegetettség érzését egy olyan hamis információ, mely szerint Radnai terhelő vallomást tett Portikra?
A kettőspont az, amely ezt a szabályt felülírja. Akkor kvázi idézet a második tagmondat, és annak kijár a saját írásjel:
Megkérdezte: miért késtem már el megint?
És hát vannak mellérendelő mondatok is, itt az utolsó tagmondat modalitása dönt.
Éssel igenis lehet mondatot kezdeni, mit gondolsz?
Folytasd a számolást, vagy szerinted nincs értelme?
Sőt, alárendelés is lehet a példánkban, de az utolsó tagmondat mellérendelő viszonyban áll a másodikkal, és megilleti a saját modalitásának megfelelő írásjel:
Igenis találd ki, a kérdés az, hogy hol járt, nem?
Hogy ne unatkozzunk, vannak határesetek, átmenetek az alá- és a mellérendelés között (Osiris 2006, 321–322.):
Bár eljönne ide a kastélyba Endre, mert sok mindenről szeretnék még vele beszélni.
— így is jó, és felkiáltójellel is.
Hogy ez magyarázó mellékmondat-e, vagy okhatározói alárendelés, amiatt ne tudjon aludni a nádasdyádám.
Ha az első, főmondatgyanús mondat kérdő, akkor látványos a dolog:
Nem sietnél, hát elkésünk?
de talán inkább
Nem sietnél, hát elkésünk!
Esetleg
Nem sietnél, hát elkésünk?!
Az ilyen apróságok miatt azért nem visz el a nyelvrendőrség. Amúgy éjjel jön a fekete autó, reszkessetek.
Nem sietnél? Hát elkésünk!
KedvelésKedvelés
Jó, jó, sietek, de egy összetett mondatban is tudok.
KedvelésKedvelés