tanuljunk magyarul! 17.: különírjam vagy egybeírjam? 3. mellérendelő összetételek

De bonyolult a sorozatom számozása! Különírás-egybeírásról már két bejegyzés szólt: egy a szótagszámlálásról és a mozgószabályról (érintőlegesen) és egy az alárendelő összetételek helyesírásáról.

Amiről ma írok, azok a mellérendelő szóösszetételek vagy az arra hasonlító szóalkotási módok, például az ikerszavak (ne higgyetek nekik, van belőlük valódi meg ál-). És bejönnek most a kötőjelek is. És éhes is vagyok. Ezek már olyanok, a kategóriák és a szempontok, hogy bújom az Osirist rendesen. De milyen hálátlan az ember, megharapja a kezet, mely enni ád néki, én is vitázom folyton az Osirisszel.

Mellérendelő összetett szavak. Ebbe tartoznak az ismétléses mellérendelések, ezen belül a szóismétléses típus:

lassan-lassan, addig-addig, sok-sok, néha-néha, külön-külön

— ezek a nyomatékosító, fokozó, gyakorító jelentéstöbbletű ismétléses összetételek kötőjelesek.

A hangutánzók közül ezek a fajták kötőjelesek:

kuc-kuc, röf-röf

, de a nevetést kifejező hangutánzó szavak:

hihi, haha, hehe

valamiért külön alcsoport, egybe. Érdekes szempont, vakarná a fejét Nádasdy Ádám. Továbbá úgy maradt, egyben, nem tudjuk, miért a dádá, nini, nono.

A másik csoport a tőismétléseké: különírjuk őket — ugyanaz a tő, ragozott alak. Figyeljetek, mert ez típushiba, kötőjellel írják a bohók:

napról napra, jobbnál jobb, várva vár

és

fej fej mellett, nap nap után

Ha összetételszerű, és az egyik fele nem használatos önmagában, akkor kötőjel:

akarva-akaratlan, körös-körül, örökkön-örökké, unos-untalan

Ezek az ő példáik: az akarva is, az akaratlan is használatos külön, mindegy. Ha sokan leszünk, egy nap táblákkal vonulunk a Nagyszótári Kutatócsoport főhadiszállása elé, én csinálom a transzparenst, ti hozzátok a sört. A

ment-mendegélt

is kivétel, szerintük is, mert külön is használatos a két elem, szerintem meg vesszővel tagoljuk, hát hogy néz ki??? Ó, ha én mondhatnám meg ezeket! Be más lenne a helyesírás!

A

körkörös, túlontúl, hetedhét, legesleg

egyben van, részben kivételek a fentiek alól, de hagyjuk ezt, mert odaég a pirítós. Van valami bája annak, ahogy a szótárkészítők nagy erőkkel próbálják megfejteni, hogyan alakultak ezek az alakok, és egytagú csoportokat képeznek: szervetlen összetétel? Alárendelő? Mellérendelő? Toldalék- vagy tőismétlés? Hajnali kettőkor már nemcsak az asztalt csapkodták a régi szótárakkal, hanem tán egymást is.

A valódi mellérendelések a következő nagy csoport, mert eddig csak bohóckodtunk a szó- meg tőismétléssel. De ez már döfi! Ezen belül vannak az ikerszók.

Az ikerszókat, ha csak a végén toldalékoljuk, nem a két tagot külön, egybeírjuk:

icipici, tarkabarka, csigabiga, ákombákom, limlom, mendemonda, retyerutya, sertepertél, cserebere

Az egyik tagnak jellemzően nincs önálló jelentése és használata, csak viccből van ott, hogy Halász Judit tudjon mit énekelni. Vagy egyiknek sem (retye? rutya?).

De

hébe-hóba, szőrén-szálán

— eleve ragos, kötőjel.

És

irult-pirult

, ez külön veszi fel a toldalékot: kötőjel.

Toldalékolás, na ez érdekes. Eleve az ikerszók csoportjában a piff-puff, ripsz-ropsz, irgum-burgum típus mint mondatszók nem toldalékolhatóak, és kötőjelesek valamiért. Ha az ikerszó toldalékolható, és mindkét elem kap toldalékot, akkor kötőjel, ha nem kap, egybe. Az Osiris azonban feltünteti a gizes-gazos, sőt, az icit-picit alakot is a gizgazos, icipicit mellett mint ingadozó toldalékolású alakokat. Mert ha mindkét tag kap toldalékot, akkor kötőjel, ugye. Megint álfelvetésnek érzem, nincs ilyen, egybe és a vége kap toldalékot, viszlát.

Álikerszó: vigyázatok velük! Mindig kérjetek személyi igazolványt! Átmenet a valódi és az ismétléses mellérendelés között, kötőjellel írjuk. Ilyen rímes tréfálkozások, a két elem viszont külön is használatos. Eleve toldalékos mindkét tag:

csapot-papot, oka-foka

(A kurta-furcsa is ide tartozik, de ők kurtán-furcsánnak emlegetik, hogy a rag is meglegyen. Kezdek ideges lenni.)

Avagy mindkettő kap toldalékot (a valódi ikerszóknak csak a vége):

szánom-bánom, csillogott-villogott, súgjon-búgjon, ázva-fázva

, hű, unom, mintha tételt dolgoznék ki.

A többi mellérendelő szókapcsolat és összetétel tagjai között rendes logikai és jelentésbeli viszony van, nincs az a gügyögő jelleg, mint az ikerszóknál. A legtöbbször kötőjelesek, két szép, egészséges szó összeáll, és gyermekük is születik, a jelentéstöbblet, tehát mást és többet jelent az egész, mint a két elem összege:

hegyen-völgyön, tűzön-vízen, jobbra-balra, süt-főz, apraja-nagyja, éjjel-nappal, színe-java

Akkor kötőjelesek megint, ha a két tag külön-külön is ragozható:

csurrant-cseppent

de

huzavonával

Érdekes eset a hírnév:

hírneves

vagy

híres-neves

Gyakorlatilag felsoroltuk az összes mellérendelő szóösszetételt, frappánsak nem bírtunk lenni a sok alkategória miatt, tegyük fel vigasztalásul az Almaszósz bakelitet, és irány a reggeli, ott a taktust is üthetjük.

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.