hobbihelyesírók

A blogon valaha nagy sikerű helyesírási sorozat ment, meg volt nyelvhelyességi is. Mert ami itt a sokféle témájú írásokban közös, az az intellektuális feszültség. Ideteszem a linkeket, vannak elemzések meg tesztek, és sok poén, ha érdekel valakit:

csakazolvassa.hu/tag/helyesiras

csakazolvassa.hu/tag/korrekt-urno

a legviccesebb nyelvhelyességi írás:

rettegnek az alanytól

(nem alany, hanem ágens, de az szakszó)

Most azonban szétválasztanám ezt a tevékenységemet a blogtól. Tanáros jellegű akcióimat ezentúl a Facebookon folytatom.

Itt: https://www.facebook.com/gerleevahobbi
Csatlakozzatok, rendszeresen lesznek helyesírási, nyelvi tesztek, típushibák, hírek, érdekességek, fel lehet fejlődni, a határ a csillagos ég.

teszt2Extanítványaim addig ingereltek a rácson keresztül, és idézték fel a hajdani nyelvtanórák legemlékezetesebb momentumait, a kézzel írott artisztikus teszteket, poénokat, hogy beígértem nekik egy helyesírás-tökéletesítő facebook-oldalt. Igen, ez talán kötőjellel jó. Bár a facebook magyarul nem számít összetett szónak, a kéttagú összetételeket pedig egybeírjuk. Így inkább: Facebookoldal. Nem jó, az egybeírás mindenképpen kiheréli a nagybetűt. Akkor: facebookoldal.

Nem tudom. Többszörös helyesírásiverseny-győztes vagyok, karlendítős nyelvtannáci, hatodikos koromban le tudtam írni azt, hogy tősgyökeres, aztán rengeteget olvastam, aztán magyar nyelvi OKTV, magyar szak, Fábián Pál szemináriuma, aztán tanítottam, a nyelvtant mindig szenvedéllyel, és a teljesség igényével gyűjtöttem össze a típushibákat, aztán lektor és korrektor lettem, oldaltízezrek mentek át a szemem alatt, aztán meg blogom lett… és most tévedhetetlen olvasóim szólnak az elütések miatt, mert megvakultam a saját szövegeimre, és rontok és nem tudom, és nagyon sokat írok, és van, amit egyre kevésbé tudok. De vannak szempontjaim. A közösség célja sem a száz százalékos eredmény, és főleg nem a szorongás, hanem a tudatosodás, folyamatos fejlődés, kiélesedés. Izgalmas intellektuális játék is ez.

És egy kicsit szorongok, mert van egyediség, kreativitás és lezserség is az itteni helyesírásomban (velkám, fészbuk), és nincs kedvem örökké szótárazni és megfeszülni. Szeretem az elütéseimet is, ők is én vagyok, mostantól viszont, legalábbis ott, szabályszerűen fogom kötőjelezni a hosszú, három- vagy többtagú összetételeket, és közben hangosan zokogok, mert pont ez a kötőjelezés, szótagszámlálás, mozgószabály borzasztó mesterkélt tud lenni, de muszáj valami közös referencia, egyféle üdvözülés. És az az Osiris (illetve a közelgő ún. kisreform).

39 thoughts on “hobbihelyesírók

    • Ezt gyűlöltem tanár koromban is… létrehozok valami extrát nagy lelkesedéssel, belső vezérlésre, semmi feltétele, nyitott, nem várok semmit, és akkor a reakció: szájhúzás, elvárás, követelőzés, sértésnek veszik, mert nem pont olyan, ami XY-nak kézenfekvő volna… a vége még az is tud lenni, hogy SZEMÉT VAGYOK. Nosztalgikus érzés, de negyven fölött szerintem ciki.

      • Nem, nem volt benne szájhúzás, elvárás, követelőzés, sértésnek vevés, csak egy pici szomorúság. Bocsánat, kevés hangulat ment át az írott formában.

        • Ennyire fontos neked, hogy ne legyél a Facebookon? Elvből? Nagyon könnyű terjeszteni, kezelni, népszerűsíteni, ezért ott indítottam el. Egyébként nyilvános, láthatod a linkeket és mindenféle tartalmat, csak kommentelni nem tudsz.

  1. És az együtt jobbal vannak terveid? Van valami konkrét koncepciód ezzel, hogy a blogon már nem foglalkozol nyelvhelyességgel, vagy csak a nyelvtannak akartál különleges figyelmet szentelni?

  2. Szerintem nagyon jó a facebookos oldal, pillanatok alatt újragondolom, amit tanultam anno, és azonnal van visszajelzés. A példamondatok meg: beszarás!

  3. Ez nagyon jó, régebben is szerettem nagyon az ilyen témájú írásaidat 🙂
    Megcsináltam a tesztet, az egyik hibám – mint utólag kiderült – a borítékolható “Endre” lett, a másik kicsit a kicsit fájóbb “mintha”.

    Olvastam a Fb-on hozzáfűzött magyarázatodat, nagyon rég tanultam ilyesmit, annyira jó, hogy most megint lehet egy kicsit gyakorolni 🙂

  4. 70%, büszke is vagyok meg nem is. Általános iskolában mondjuk kötelezően engem nyomtak mindenféle helyesírási versenyre – a csúcs az volt, amikor bemondták a hangosba egy MEG SEM RENDEZETT iskolai forduló továbbjutott első három helyezettjét, engem elsőnek… és amikor rákérdeztem a magyartanárnál, hogy is van ez, ő csak titokzatoskodva mosolygott. Nagyon szégyelltem magam akkor emiatt. (Pedig inkább nekik kellett volna.) Na de csak arra akartam kilyukadni, hogy akkor még könnyű volt érzésből nyomatni, azóta nem is művelődtem tudatosan ilyen téren, ahhoz képest nem rossz.

  5. Nekem nagyon nem ment elsőre… Gyorsan megcsináltam még egyszer és másodszorra sem lett 100%… 😦 Rengeteget felejtettem, illetve az elmúlt 20 (!!!) évben változott is egy és más. Köszönöm, hogy lett ilyen oldal!

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s