2012. augusztusi
A valódi egyenlőség ellenzői, a társadalmi túlnyomó többség azon része, amely meg is mondja, vagyis inkább -ideologizálja ezt a témát, sosem felejti el megemlíteni, hogy a férfi- és a női szerep nem összemérhető, mert eredendően mások vagyunk, így van ez rendjén, de egyformán értékes. Egészen intelligens magazinpszichológusok is hajtogatják ezt, doktor Kusztinek Renáta, kócs (?).
És én sikítani tudnék Bővebben…
2012. augusztusi írás
Erre a bejegyzésre sok reakció jött, és én sasolok mások üzenőfalán is.
…a saját szexualitásom azért nem tartozik a gyerekemre, mert ő nem ebben a szerepemben kíváncsi rám. Ha őszinte, és klassz a kapcsolatunk, persze sérülés nélkül fogja elfogadni, hogy ez is a részem, de alapvetően a kettőnk kapcsolata – legyen az bármilyen harmonikus is, lássuk be, – nem erre épül…
Én nem azt írtam, hogy erre épül, és az a jó, ha durcásan ezt demonstráljuk a gyereknek. Csak ne nebeszéljünk róla. Bővebben…
Most az a friss élményem, hogy egy olyan férfit, aki öt nővel feküdt le életében, viszont ebből három a felesége, nagyobb megvetés sújt, mint azt, aki harminc éve egyetlen házasságban él, és megfektetett ki tudja, hányat. Bővebben…
Ez a bejegyzés folytatás: Kukorelly Endre regénybeli felvetésére válaszul az első részben azt tekintettem át részletes szakirodalom-citálással, hogy tényleg tovább élnek-e a gyengébb nem tagjai, mennyivel és ebben, illetve még inkább a férfiak korai halálozásában milyen tényezők játszanak szerepet. Menjünk most tovább.
Életminőség: kényelmesebb, biztonságos
Az élettartam puszta szám, de hogyan élik le vajon a nők azt a sok életévüket?
A nők az egész világon jóval szegényebbek és társadalmilag halkabbak. Bővebben…
A strand, az emberi csúfság e tobozódó seregszemléje, köztük akkor és úgy, lerontva persze én is, strandlátogatóvá züllött szépségem, jaj! Ez a ciki benne, ez a lerontás.
Bővebben…
Az egyenlőtlenségnek, amely a hagyományos férfi-nő munkamegosztás szükségszerű velejárója, a sok nyilvánvaló mellett van egy igen nehezen látható, de annál súlyosabb következménye.
Nemigen látszik, mert hiány.
Pedig igenis nagy teljesítmény egy, két, három, öt gyerekből, akármilehet-kezdeményből egészséges lelkű, alkotó felnőttet nevelni. Rengeteg munka van a vasalt ruhájuk, a bekötött füzetük, a hegedűóráik, a cserediák-félévük mögött. Már amögött is, hogy nem esnek le a mászókáról a kelleténél többször, nem nyúlnak a konnektorba, nem buknak meg öt tárgyból és nem járnak rá a kristálycukorra. De a gyereknevelés már csak ilyen: ezerféle apró teendő végtelen sorozata, figyelem, igazodás, kommunikáció — ha remekül sikerül, akkor az van, hogy nincs semmi különös. Akkor nem csóválják a fejüket a népek. Bővebben…
Azt írja az újság, hogy harmincezer láthatatlan ember él közöttünk. Láthatatlanok, mert olyan mozgássérültek, akik nem jönnek ki az utcára soha. Bővebben…
Ezt a bejegyzést még 2012 augusztusában több, mint négyezren osztották meg, de akkor még wordpress.com volt a domain, most meg .hu, így azok nem látszanak. Mindenesetre a blog korai időszakának legnagyobb sikere volt. Annyira nem jó.
Orsinak, aki messziről, mint beagle a szarvasgombát, kiszagolja a minőséget
Többször szúrtam már oda a facebookos giccseskép- és életbölcsesség-megosztóknak. Szeretem a barátaimat, és nem szeretem, ha ilyesmit tolnak elém.
Tényleg, mi a baj ezzel?
Edinának
Kissé fixáltnak, avagy dühösnek tűnök nyilván, de Kukorelly írja: az egyik fontos nő
a közép. Azért alakul, ahogy alakul, miattuk, köréjük rendeződik, körül vannak dongva, bár ez az írás
ti. az Ezer és három… című regény
eddig mintha arra jutott volna, hogy mindennel együtt is rosszabb nekik. Viszonylag rosszabb, kinek milyen, de mint nők, rosszabbul jönnek ki, amit nem tudom, kiegyenlít-e, hogy mint emberek, mennyivel jobban. Egyszerűen jobban élnek, kényelmesebben, biztonságban, egészségesebben. Tovább élnek.
Ezúttal rávilágítok az érvelőszöveg-szerkesztés, ez itt mozgószabály, technikájára is
Bevezetés, személyes hangok, helyzetkép, amire az írás reagál, látszólag megértés tanúsítása
Kezdjük kedves fordulatommal e kis kávé mellé szánt nyugtalanítást: egészen értelmes emberek is ezt mondogatják. Amúgy jönnek-mennek a világban, remek szakemberek, szeretik a szép ruhákat, a színházat, adakoznak jó ügyekre, de a politika: nem, sőt: jaj, nem. Kislányként is átkapcsoltunk inkább a híradóról az emtívíre, ha apu pisilni ment.
Ugye hogy nem a pénz számít?
Bővebben…
Miért harapunk rá arra, ami olcsó? Miért akarunk örökké jól járni? Bővebben…
egy áldozatnak, akit ismerek és szeretek
Elég sokat gondolkodom és írok ebben a témában. Kerestem egy valóban hatásos önvédelmi útmutatót, reagálva a facebookos ne menj sehova, zárd be a kocsid, ne nyiss ajtót stb., a nők életminőségét súlyosan rontó, futótűzként terjedő intelemcsokorra. Bővebben…
Hát gyerekek, nem akarok keresett lenni: a lóf túrót volt régen nagycsalád.
Elharapózott újságírók, pszichológusnők, katolikus közéleti szereplők közvetítésével ez a sírni való közhely. Bővebben…
szerkesztőmnek, M. Juditnak
Csak erre kapjuk fel a fejünket. Olvassuk a híreket, nézzük a híradót, és enyhén megrezzen a közönyünk, amikor azt halljuk, hogy a kilakoltatott családapa szíven szúrta magát. Megrendülünk egy kicsit, amikor látjuk a West Balkán megrázó képsorait, vagy amikor arról mesél az ismerős, hogy a tizenöt éves gimnazistát annyira kikészítette az iskolai követelmények prése és ambíciózus apja mint végrehajtó, hogy felakasztotta magát. Gyorshajtani meg járdán előzni amúgy szoktunk, de értetlenkedünk: Tobint miért nem adják ki? A várnegyedbeli figura, aki mindent megpróbált, hogy a hivatali korrupció ellen tiltakozzon, majd az önkormányzat épülete előtt felvágta az ereit tiltakozásképpen — hát bolond ez? Most már firtatják egy kicsit a France Télécom vezetőjének felelősségét, miután másfél év alatt harmincöt dolgozója lett öngyilkos. Szomorú apropó Bándy Kata halála: amúgy, két hete például teljesen rendben volt mindannyiunknak a világ, hogy buliznak a fiatalok, hogy sehol egy rendőr a nagyvárosi éjszakában, hogy a megtámadottak nem tesznek feljelentést, és hogy a férfiakat hajtja a vérük, hát istenem, ilyenek, néhányan meg tovább is mennek, de most azért jegyezzük meg ebből (figyelem:) ugyanazzal a lendülettel mennek oda, egy kicsit vagy nagyon tovább.
Bővebben…
légkondiban élek
kocsival járok a légkondiba
útközben kirakom a benzinkútnál a fáradt olajat
tankolok is, mert ez ökobenzinkút! és én akárhol nem!
Bővebben…
Innen idézem, három hosszú ő-t javítottam. Ott megvan mindenféle nyelven.
Bővebben…
A bejegyzést 2012 júliusában írtam, szerkesztett változata megjelent a Népszabadságban. A néni 2014. január 18-án meghalt.
A büntetőügy első tárgyalása március 14-én lesz. Már nem mondhatja el.
avagy hívjunk-e rendőrt családon belüli erőszak esetén, és ha nem, hogyan,
hát ahogy itt nagyban írogatok a nők elleni erőszakról, mert végre nyugalom van, elvitte a szomszéd anyuka az összes gyereket fagyizni, aranyló csöndben írok, olvasok, iszom a kávét, hát a Feri, a mi házunk Ferije, mert szép itt, meg minden, Bővebben…
Bándy Kata, a huszonöt éves pécsi rendőrségi pszichológus vasárnap hajnalban eltűnt, három nappal később, tegnap találták meg meztelen holttestét a lakása közelében, egy bokros területen, és már azt is állítja a média, hogy megerőszakolták. Bővebben…
A pályázatra senki, de senki nem írt önálló művet. Jött viszont ez, B. nevű olvasómtól. Kis egyezkedés, szerkesztgetés után, mivel nem mondhatja el senkinek, elmondja hát minden kedves olvasómnak. Kérlek, tiszteljétek őt a bátorságáért.
Olvaslak, és látom, hogy nem kerülgeted a tabukat, nem akarsz mindent elsimítani, megszépíteni. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 