irodában dolgozom

légkondiban élek

kocsival járok a légkondiba

útközben kirakom a benzinkútnál a fáradt olajat

tankolok is, mert ez ökobenzinkút! és én akárhol nem!

meg veszek valami szendvicset, vagy csokit, vagy újságot, és prémium hitelkártyával fizetek, remélem, észreveszi a kasszás

a kocsiban, de a kocsiban, sej, a kocsiban szól a jazzy

meg a légkondi

felhívom a kicsimet, milyen volt az úszástábor

a kihangosítót szervizbe vitte a Tibi, elütök majdnem egy anyukát, hát mindenre én figyeljek? és ha a kicsim nem találja a hűtőben a ráksalátát, az kinek a felelőssége?

csak ki ne tépjék a kezéből az iTouchját, jaj! az én kicsimnek!

sej, ÉVA magazint olvasok

szép ruhákra ácsingózom, meg is veszem, ami köll

lakberendezek is, ha van kedvem, mert igényes vagyok

gondoskodom az én drágáimról, egy kicsit néha sóhajtozok, de ők az én életem közepei

otthon vár a babám, mangócsatnit teszek a bélszínre

szexről szívesen olvasok, felvilágosult vagyok, csak csinálni kevésbé szoktam

másnap is iroda

dolgozom, jaj, nagyon dolgozom

de a fész azért nyitva

és írják ÉVÁék, hogy ha még bent vagyok az irodában, és mit tesz Isten, bent vagyok, nyomtassam ki a cirkuszos kifestőt

és én még bent vagyok, ezt is honnan tudják, zseniális, és élelmes vagyok, és nyomtatom! bár végül is megjött az újság mellékleteként is ugyanez, de ennek is örülnek majd a gyerekek! színezik a CRAYOLA készlettel éjfélig! végre valami kreatív tevékenység!

erre gondolok, ahogy kiemelem a hjuletpakardból a köteget

vagyishogy papírt lopok, mert igazából Thomas Sabo karkötő ide, Leboutin cipő (utáni vágy) oda, kisstílű vagyok a lelkem mélyén

meg a magazin is lopásra biztat

és sok kisstíl e kis hazában, az együtt már gazdaságiösszeomlás-szerű

nálunk még vannak juttatások

mert én kivételesen jól kvalifikált vagyok és keményen dolgozom

most meg azt írják, hogy ők milyen zenét hallgatnak a szerkesztőségben!

ők nem gőgösek, ők emberközeliek!

én is azt hallgatom, mert ÉN úgy döntöttem!

mert nekem is van ízlésem!

letöltöm én is!

én zenéért nem fizetek!

én vagyok a virtuális csúcsragadozó, és dizájnos tárgyaim vannak és szép gyerekeim és parkolókártyám és új parfümöm, és hibrid autóm, és még jótékonykodni is szoktam, és meghatódni, és védem a környezetet, tisztelt bíróság, hát miért csóválják a fejüket? én igényes vagyok!

fel sem fogom, hogy máshogy is lehet élni

tudni sem akarok róluk

rákról akkor olvasok, ha meggyógyul

esetleg ha saláta

na megyek dolgozni

30 thoughts on “irodában dolgozom

  1. Istenem, mennyire kevésen múlt, hogy nem így éltem le az életem. És iszonyúan félelmetes, hogy az utolsó apró momentumig meg tudnám magyarázni magamnak, hogy ez miért jó (mit jó, tökéletes) így.
    Köszönöm.
    Most, mikor éppen apró darabkáira robban szét az eddigi kis tyúkszaros életem, annyira jó téged olvasni, aki pár lépéssel előttem jársz.

  2. “A fél szerkesztőség az olimpiai vízilabda-közvetítést nézi…”
    Írja az ÉVA magazin a facebookon. Én az orromat túrom, utána a sarokbőröm repedezett részét fogom kapargatni, de közte kezet mosok. Ti mit csináltok? KI A ***MAT ÉRDEKEL, HOGY MIT NÉZNEK A SZERKESZTŐSÉGBEN?

  3. Visszajelzés: pozitívan gondolkodom | csak az olvassa

  4. komment – kívételesen. mert amúgy ezeket nem szoktam. (van évusnak még néhány.) csak x-elem és pipálom. volt már 30% pipám! van hova fejlődnöm. kussolok, és fejlődöm.

    • ááh izé nem tudom, most kicsit ideges lettem. de ha leírom, már szinte olyan troll-szerű leszek, attól félek. pedig szeretek mindenkit 🙂

        • _elvileg_ tudom. de nem a cikktől lettem ideges, hanem a kommenttől. nem személyeskedés!! csak a jelenség.
          hogy ikszeljük meg pipáljuk. ez mintha kezdene jellemző lenni. mintha kissé félreértenénk itt valamit, de erről is született bejegyzés /a tyúkszemekről és egészséges lábfejekről/.

            • én így értettem a hozzászólást. _tudom_, hogy nem neked kell megfelelni. ennek ellenére a hozzászólás számomra azt jelentette, hogy most pedig felidegesítem magam a következőkön: igenis bazmeg, kocsival járok, igenis bazmeg, tankolok is bele, és veszek előre csomagolt szendvicset is, és igenis, szoktam a munkahelyemen nyomtatni, és igenis, letöltöm a zenét, és szép ruhákra is ácsingózom, igenis bazmeg. és hogy akkor kipipáljuk ami olyan, meg beikszeljük, ami amolyan, és a végén kiszámoljuk, hogy hány zázalékban vagyunk csakazolvassablog-kompatibilisek, és ahány százalékban nem, mert mi is letöltünk, akkor hűha, szégyelljük magunkat, van még hova fejlődni. még egyszer, én tudom hogy nem ez a blog célja. de a határozott kifejezésmód miatt sokan valahogy néha beleesünk ebbe. a tyúkszemek és egészséges lábfejek mutogatásába. remélem, így érthető.

              • Én nem alapítok világvallást, és legyen vita nyugodtan, de van következetesség abban, amit írok: ugyanaz a szembenézhetnék mondatja velem, hogy igazságtalan a házasságbeli munkamegosztás, mint azt, hogy jóléti népekként mitől ekkora a pofánk, illetve ugyan, rászorulunk-e a torrentelésre és letöltögetésre. Nem a tankolás volt egyébként itt pellengérre állítva, hanem az ökobenzinkút és az álkörnyezetvédelem. És van, akinek az egész hiteles és megfontolandó, de legalábbis nem reflexből hárít, és őrájuk sem kéne rárontani.

    • főleg önirónia volt – inkább vicces hagulatban íródott. s igen, arról volt szó benne, hogy semmivel sem vagyunk 100%-osan kompatibilisek. de ettől nem érzem úgy, hogy bárkinek ne itt (vagy másutt) lenne a helye. bazmeg-érzés meg végképp nem volt benne. inkább arról szólt, hogy jó, ha az ember 70%-os kompatibilitással is felvállalja magát olyannak, amilyen. sőt, semmilyen kompatibilitással is. ebben fejlődöm. nem a megfelelésben, hanem a felvállalásban.

  5. Visszajelzés: az írástudók felelőssége | csak az olvassa

  6. Nem is az a baj talán, ha vágyunk ilyesmire, inkább az, ha csak erre vágyunk, ha ezzel beérjük. Jaj de magányosnak érzem magam emiatt. Amikor megjegyzem az irodában, hogy a kérdés, miszerint gorgonzolás pennét vagy rukkolás ráksalátát ebédel-e a kollegina, erősen first world problem. Ettől még én is szeretem a rukkolát, meg is enném akár minden nap, meg értékelem és vágyom a mindenféle szépet-jót-boldogat, amit adhat a jóléti világom, csak nem ezt teszem az élet központi kérdésévé, ha úgy tetszik, a helyén kezelem. Mondjuk lehet azért van, mert nem értetődött soha magától, meg még igazából most se. Ahh, igazából csak filozofálok, amikor pedig csak annyit akarnék, hogy de jó ez a cikk és köszönöm

  7. Ezt is csak most leltem 😀
    Majdnem ilyen lettem, csak nem sikerült elsőre, másodikra meg már nem leszek ilyen.
    De amikor találkoztam a jelenséggel, és a prototípusokkal, vagy a viszketés, vagy a röhögés fogott el. Trendilányok trendiéletének trendigondolatainak trendimögöttestartalmai.
    Rák? Vette nekem a salátámba, olyan gondoskodó, pedig oroszlán az aszcendense!

  8. talan meg az ilyeneket is kibirtam volna az irodaban, de sajnos ez a tipus _gyarilag_ lenez mindenki mast aki nem engedheti meg maganak ugyanazt/hasonlot, vagy nem torekszik arra legalabb.

  9. Visszajelzés: te is lehetsz bombanő | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s