magazin címkéhez tartozó bejegyzések

minőségi éhezés

Közzétéve Szerző:
87

Sokat gondolkodtam, mi tartja vissza tudatos, képzett, erőforrásokban bővelkedő, nem bántalmazott nők tömegeit attól, hogy jobban éljenek.

Mert amúgy olyan jól élnek. Tényleg.

De nem boldogok.

Tényleg a párkapcsolati egyenlőtlenség? Az anyós? A generalizált szorongás? A téli depresszió, a pajzsmirigy-alulműködés? Az információhiány, a hitetlenség? Az SNI-s gyerek?

A saját szerepük, amelynek foglyai?

Van a Noémi.

A Noémi azt meséli nekem, teljesen befagyott az életébe. És szeretne virulni, és kulturális élményeket, és sportolni, pezsegni, inspirálódni. Bővebben… →

testi

Közzétéve Szerző:
159

melléknevek sorozat 12.

-i képzős melléknév

Az ember a gépén nagyobbrészt ír vagy fordít, de amikor e tekintet még vagy már üveges, akkor, szigorúan kávé mellett csak nézelődik, amíg a kakas nem kiált. Régen véleménycikkeket olvastam, a csömörig, meg társadalmat, filmkritikát. Mostanában ismeretlen emberek testéről olvasok. Miért érdekel engem ennyire a test? Bővebben… →

kellemes

Közzétéve Szerző:
47

melléknevek sorozat 8.

— nem volt internetünk 22-én délelőtt 11 óra óta, ÉS NAGYON JÓT TETT —
Nem, nem boldog és főleg nem áldott.
Évekig szóltak a fejemben az Átszellemültek. Tudjátok, hogy sok — és többféle — vallásos hatás ért gyerekkoromban, nem csak bibliaismeret, hanem dallamok, lelkiség, szertartások is. Én annyi tanulságos moralizálást hallgattam végig kiskoromtól — prédikáció, “sajnos, manapság” önigazolás —, hogy mindig szorongtam: lelkesebbnek, átlelkesítőbbnek kellene lennem, jobban megélnem a karácsonyt, magamban is, és főleg abban, amilyen ünnepet a gyerekeimnek teremtek. Valami közösségi, mély érzésű, istenes karácsony kellene, és azt nekem kellene létrehoznom erőből. Nem ilyen kajálós-lustálkodós-dologias karácsony ám.
Ezt is letettem. Nem szaggat már. Annyi lelkiség van, amennyi lenni tud. Annyi, hogy habot verek (túrós rétesbe), ott állnak kissámllin a pult túloldalán, és közben kiugrik belőlem a 327. dicséret: Ó, jöjjetek, hívek…, csak úgy, és engem is meglep, hogy tiszta és erős a hangom még mindig. De megint nem bírom a végét egy levegővel. Hogy felejthetem el, hogy a refrén virtuóz. Mindig elfelejtem.

Bővebben… →

azt írja a fényes borítós magazin

Közzétéve Szerző:
330

… hogy az egészséges testtömegindex 18 és 25 között van — ez nemrég 19 és 26 volt, vagy rosszul emlékszel? –, afölött túlsúlyról beszélünk, és kockás hasú nőt is tesz mellé, aki a nagyon csinos szerkójában üdvözült arccal edz a ferdepadon.

A te BMI-d huszonhét, átszámolod gondosan úgy is, hogy két centivel magasabbnak írod megad, és így is, meg behúzott hassal is csak 26,81 Bővebben… →

viharos szerelem

Közzétéve Szerző:
90

Ezúttal a friss kommentbeli tartalom miatt emelem ki. Szóljatok hozzá!

Amikor a bájos arcú, derékig érő, szőke hajú Judit tizenhárom évesen meglátta Ferit, a jóképű, nagy nőcsábász hírében álló önkéntes rendőrt a művelődési ház előtt, nagyot dobbant a szíve, és tudta: eldőlt a sorsa örökre.

Mindig a nő választ, régi igazság ez. Bővebben… →

nekünk nem kell

Közzétéve Szerző:
41

…ha nem nyom a cipő, már boldog vagyok, és nemhogy szőrös a lábam, de fogalmam nincs, hogy szőrös-e, mert nem láttam napok óta.

Olvasom a ragyogó blogkollegina bejegyzését, miközben tolom a Milkát. Igen, igen, igen.

Igen, nyomasztó a sok vékony, feszes, nagymellű nő. Bővebben… →

imádják a magassarkút

Közzétéve Szerző:
110

Csillának

Olvasom az októberi ELLE-ben, hogy a férfiak 74 százaléka imádja a magas sarkút, viszont 82 százalékuk utálja az egyrészes fürdőruhát, 90 százalékuk pedig a térd alá érő szoknyát. Bővebben… →

utcalányról jött a hír

Közzétéve Szerző:
15

Sofie Peeters fiatal lány, végzős filmművészeti hallgató. Csinos, de a fotómodell-mérce szerint, amelyhez hajlamosak vagyunk a szépséget viszonyítani, semmi különös. Budapesten nemigen fordulnának utána.

Sofie hazafelé tart egy brüsszeli utcán, és férfiszemek tapadnak a testére. Bővebben… →

eufemizmusok 3.: különböző, de egyformán értékes

Közzétéve Szerző:
15

2012. augusztusi

A valódi egyenlőség ellenzői, a társadalmi túlnyomó többség azon része, amely meg is mondja, vagyis inkább -ideologizálja ezt a témát, sosem felejti el megemlíteni, hogy a férfi- és a női szerep nem összemérhető, mert eredendően mások vagyunk, így van ez rendjén, de egyformán értékes. Egészen intelligens magazinpszichológusok is hajtogatják ezt, doktor Kusztinek Renáta, kócs (?).

És én sikítani tudnék Bővebben… →

ne akard megváltoztatni!

Közzétéve Szerző:
62

Amit a kínlódó, kereső nők a leggyakrabban megkapnak ún. pszichológusoktól is:

Ne akarjuk a másikat megváltoztatni, nem fog sikerülni. Az ilyen próbálkozás eleve kudarcra van ítélve. Megváltoztatni kívülről nem lehet senkit, legfeljebb segíteni abban, ha ő változni akar.

Lássunk néhány példát, amelyben a nők tipikusan nagyon is meg akarják változtatni a partnerüket. Bővebben… →

irodában dolgozom

Közzétéve Szerző:
31

légkondiban élek

kocsival járok a légkondiba

útközben kirakom a benzinkútnál a fáradt olajat

tankolok is, mert ez ökobenzinkút! és én akárhol nem!
Bővebben… →

keressük a megoldást, amúgy is kezdődik az ebé

Közzétéve Szerző:
32

Régen hallgattak az asszonyok. Együtt hallgattak, ugyanarról, mert féltek.

Ma már el merjük mondani, de csak hosszú évek után, és csak miután neki, sokszor és hiába, így meg úgy, aztán már a barátnőknek, hogy: szeretjük őt, de ez, ami van, ez nem és nem működik. Bővebben… →

azért ökolány vagyok

Közzétéve Szerző:
74

korai írás, 2012. június 4.

Céloztam már rá, hogy nevetséges önáltatásnak érzem, ahogyan a magazinok, még az okosabbja is ökológiai tudatosságra buzdítanak. Ha figyelmesen megnézzük a környezetvédelemmel, zöld háztartással foglalkozó cikkeket, nem nagyon juthatunk más következtetésre: a keret, amelyben az intelmeket tálalják, a reklámokból élő színes-szagos magazin maga is folyton valamire rá akar venni minket, és az biztosan nem a környezetnek lesz jó. Sőt, mintha csak a lelkiismeretünket nyugtatnánk: ha szelektíven gyűjtöm az (egyébként mérhetetlen mennyiségű) szemetet és nyári hétvégéken biciklizek egy kicsit a családdal (tetőcsomagtartón a helyszínre szállított kerékpárokkal), akkor megvehetem a legújabb trend sminktermékeit, készíthetek apró papírnapernyőkkel díszített koktélt messzi földről ideszállított, vegyszerekkel tartósított gyümölcsből, és kínálhatok gusztusos szendvicskéket eldobható tányéron. Bővebben… →

eufemizmusok 1.

Közzétéve Szerző:
12

Azt írták drága olvasóim, írjak, még, reszketve várják, csak ne ennyire hosszúakat. Bővebben… →

azt mondja fejős éva

Közzétéve Szerző:
8

Azt mondja a nőklapja pszichében, hogy ő bizony elvonult öt hónapra Thaiföldre. És ott megtalálta. És átértelmezte. És már tudja. Thaiul is tudja (én már nem). És hazajön, de átmenti. És lelassul, és ő regényíró. Fényképek is vannak. Lenge, színes ruhák, napszemüveg. Fehér homokot túr a lábával a tengerparton. Azt mondja.

Milyen buták vagyunk mi itt Angyalföldön! Bár a panel beüvegezett erkélyén is meg lehet teremteni kicsiben. Elkérem az irodából a jukkát, összeöltöm ízibe’ a megfakult nyugszék huzatát. Magyarul is lehet mondogatni: nyugi. Hív az anyós? Megbukik töriből a gyerek? Végstádiumú a férj? Ez mind nem fontos, a belső béke a fontos!