már nem félek

Tegnap jöttünk ki D-val a színházból… mondom: milyen szépek az elvek! Az elvek szépek, azokkal semmi baj.

Csodálatos élmény volt megint, azért néztem meg másodszor. Most a színpadi ülőhelyekről sikerült látni a Nyílt tárgyalást, abban a színészek legjavát. Ugyanis vagy két tucat néző a színpadon ül, és nekünk most állójeggyel sikerült odakerülni. A rendező és három színész is tanította, tanítja a fiamat.

Ide járok. Pedig már rég nem vagyok része az értelmiségi kórusnak, mert “TERF”, “homofób”, ellenzékellenes vagyok (vagy amit akartok – nekem mindegy a címke).

És például nem hiszem, hogy ez, a mi a darabban van, nemi erőszak. Nem kérdőjelezem meg pedig, hogy az történt, amit Katharina elmond. De a világ egyetlen országában nem áll meg ez bíróság előtt, önvédelmi helyzetben sem, sokkal egyértelműbben bizonyítható erőszak sem.

Bővebben…

kik vannak a javítóban?

Bár eltüntették, meg lehet nézni a friss “gyermekvédelmi” ügy szereplőit: Juhász Péter Pált, aki hosszan beszél, meg Kovács-Buna Károlyt. 2019-re ilyen szép mackó lett az egykori katona:

Azt hittük, ő az, de nem. Ez egy rendőr (igen, használunk emberre is mutató névmást!), a benti dolgozók nyaki akasztója zöld:

És JPP élettársát, Aisah-t is látjuk, itt a cikk:

https://444.hu/2025/12/19/ezt-a-szolo-utcaban-forgatott-videot-tuntettek-el-a-kek-feny-archivumabol-benne-juhasz-peter-pallal-es-kovacs-buna-karollyal

Ez a videó, nekem csak a Chrome nyitotta meg:

https://gofile.io/d/4d0iah

A szerkesztő-riporter az a Berkes Béla (A FIDESZES KÖZMÉDIA RIPORTERE!, emeli ki a 444), aki utóbb prostitúció elősegítéséért lebukott. Vicces, hogy ő beszélget a jómadarakkal. Meg a sok hazugság rendről, együttműködésről, férfivá válásról. Juhász Péter Pál a “papos” artikulációja alapján egyértelműen meleg.

Most leírom, hogy miért hazugság tévelygő, szeretéhes fiataloknak, nem pedig minibűnözőknek tartani a javítósokat. Nem azért írom, mert ellenzékellenes vagyok, hanem mert feltűnő, sokkoló butaság, amiket hajtogat például Gyurkó Szilvia vagy a videókat közzétevő Juhász Péter, és megint az agresszorból faragnak áldozatot. (Épp azért lettem ellenzékellenes, mert feltűnt, hogy elkeserítő színvonalú, a gyengeségük és tehetetlenségük deklarációja mindaz, amit mondanak.)

Kérdezzük meg a Grokot, amelyet én magyar nyelvű válaszaiban sem kaptam még ferdítésen, tévedésen, ellentétben a ChatGPT-vel. Segített abban is, hogy megtaláljam, melyik háttérkép Kovács-Buna Károly (lásd fent).

…a 2025-ös botrány után sajtócikkek (pl. HVG, Telex, Magyar Hang) és X-posztok egyértelműen azonosították a képen látható testesebb, ősz hajú férfit Kovács-Buna Károllyal. A riportot később megvágták és eltávolították a hivatalos csatornákról, de archivált verziókban és cikkekben említik, hogy ő szerepel benne (pl. mint nevelő vagy vezetőhelyettes). Összehasonlítás a 2025-ös botrány videóival: A arcvonások (kerek arc, szemállás, orrforma, állvonal), alkat (testes, közepes termet) és haj (ősz, rövid) tökéletesen egyezik a 2025 decemberében nyilvánosságra hozott biztonsági kamerás felvételekkel, ahol egyértelműen ő látható bántalmazás közben.

Aztán arról kérdeztem a Grokot, ami a riportból is világos: a javító inkább börtön, mint bármi más. A riportműsor szóhasználata sem véletlenül rabok, foglyok, kölyökrabok, letartóztatás, négy évre ítélték, vádlott:

Magyarországon egy fiatal nem kerülhet javítóintézetbe véletlenül vagy nagyon apró bűnökért .(pl. kisebb lopás, csínytevés vagy szabálysértés). A javítóintézeti nevelés kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazható büntetőjogi intézkedés, amit bírósági döntés alapján szabnak ki. Véletlen bekerülés kizárt, mivel szigorú eljárási szabályok vonatkoznak rá: nyomozás, bírósági eljárás és ítélet szükséges. Apró bűnökért (pl. kisebb értékű lopás vagy garázdaság) jellemzően figyelmeztetés, próbára bocsátás vagy közösségi munka jár, nem zárt intézeti elhelyezés.

Rablás, kifosztás és lopás: A leggyakoribb okok, különösen ha szervezett vagy ismétlődő. Pl. bandában elkövetett vagyon elleni bűnök. Súlyos testi sértés: Ökölharcok, késsel támadások vagy csoportos verekedések. Szexuális erőszak: Nemi erőszak vagy kiskorúak elleni cselekmények. Emberölés vagy kísérlete: Ritkább, de előfordul, pl. halálos kimenetelű verekedések. Terrorcselekménnyel fenyegetés vagy drogkereskedelem súlyosabb esetekben. Egyéb: Ismétlődő garázdaság, betörés vagy közrend elleni bűnök, ha a fiatal nem együttműködő.

A kérdésem: Csak büntetőper folytán kerülnek-e fiatalok javítóintézetbe?

Igen, kizárólag büntetőeljárás (nyomozás, vádemelés, bírósági per) után kerülhetnek fiatalkorúak javítóintézetbe. Ez lehet:

  • Előzetes letartóztatás: Ha a fiatal gyanúsított súlyos bűncselekmény miatt, és fennáll a szökés vagy bizonyítékeltüntetés kockázata.
  • Jogerős ítélet: A bíróság javítóintézeti nevelést szab ki büntetés helyett vagy mellett (max. 4 évig).
  • Nem gyermekvédelmi okokból: Nem kerülhetnek be pusztán szülői kérésre vagy magatartási problémák miatt; ehhez büntetőjogi felelősség kell (14 éves kortól).

Innentől én írok:

Ez nem azt jelenti, hogy ilyen intézményben eszköz lehet, vagy akár elnézhető az öncélú kegyetlenkedés, megalázás.

Ezt nem is állíja senki, fölösleges ezt újra elmondani, nincs ebben vita.

Elvileg a cél reintegrálás, de a javító szankcionáló jellegű, zárt intézmény, annak minden keserves dinamikájával. Fő- vagy mellékbüntetésként vannak ott letartóztatottak, az ítéletig, a börtön előtt vagy helyett. Áldozataik vannak.

Aki nem tudja vagy nem akarja megvédeni a bántalmazástól a legelesettebb gyerekeket egy állami intézményben, sőt elhazudja az ellenük elkövetett bűnöket, annak mennie kell.

(Magyar Péter)

Viszont az csúsztatás, amit Magyar vagy Juhász Péter ír, hogy legelesettebb gyerekek, meg hogy a “neveltek” ártatlanok, akik véletlenül vagy apró csínyért kerülnek be, de még az is, hogy könnyű lenne rendet tartani rendészeti eszközök nélkül, félelemalapú fegyelmezés híján, “óvodapedagógiai” módszerekkel, csupa kedvességgel. Hogy ez csak jó szándék kérdése.

Majdnem minden bűnöző előéletében találunk hajlamosító, traumatizáló előzményeket, olykor mentális zavarokat is. Sokukat bántják informálisan is (jogszerűtlenül) a börtönben. Mégsem őket tekintjük áldozatnak. Súlyos probléma az, hogy már gyerekek is bűnözői közegbe kerülnek, és ez részben a rendszer mulasztása, de sokkal konkrétabban a tudatlan, sodródó családok bűne. (Felelős még az a képzet, pontosabban ennek a teljes társadalomba ivódása, hogy a szexualitásban csakis az erősebb fél vágya számít, így a hajlandóság valuta, és nem aljas az, aki megvásárolja a rá nem vágyó másikat, vagy erővel bírja rá, belemanipulálja abba, hogy az eltűrje az aktust. Különösen szexuális cselekmények kapcsán. Ez ellen léptem fel mindig is, és emiatt neveztek bigottnak.)

Amiben a javító különbözik Tököltől, Kecskeméttől (a fiatalkorúak börtönétől): a körülmények, kedvezmények, működési rend és a fenntartó (technikailag a gyermekvédelem alá tartozik, nem büntetésvégrehajtás). Nincs cella és maximum négy évre lehet oda kerülni.

Ezt azért írom le újra, mert a szurikátaösszenyomó tízéves gyereknek ugyanezek az akkor “állatvédő” hőzöngők követeltek börtönt, verést, megszégyenítést, akik most a drogos, fosztogató, kiszolgáltatott társaikat megalázó, prostitúcióban érdekelt kamaszok védelmében kommentelgetnek meghatottan, több tízezren. Mikor merről fúj a szél, ugye.

Ezek megoldhatatlan problémák. Nincs tragédiamentes társadalom, és akik közül kiemelték őket és javítóba zárták, azok is védelemre szorulnak.

Rég nem hiszek az univerzális emberi jóságban. Ez kultúrafüggő és csak gazdag országokban merül fel egyáltalán, mindenestül csőlátású, nyugatias elképzelés, ahogy a humanizmus, a demokrácia és az egyenlőség is. A gonoszozás viszont mindig árulkodó. Mindig lúzerek csinálják.

Szülőként is komoly szembenézésre ösztökél a téma. “Nem lehet túlszeretni őket!” Hát dehogynem. Látok anyákat, akik szolgái a gyereküknek, rettegnek tőle, miközben mindent megadnak neki. Ezek meg kivégzik őket (Rob és Michelle Reiner fia, vagy a magyar Lázár Levente, ez nagyon érdekes ügy).

Egy szegény országban hogyan, miből lehetne a nyomort, a munkanélküliséget, értékrendi defekteket felszámolni? És miért csak a választás előtt négy hónappal jut eszükbe?

kik ezek a nagy gyermekvédők?

Üti most mindenki a vasat: egymást érik a szőlőutcázó híradások, érzelgős vélemények, dühödt hibáztatások és demonstrációk. Magasra habzik az erkölcsi giccs megint. Mindenki kérdez egy még keményebbet, számon kér, ostoroz. Mindenki érzékeny jóember és mintapolgár, védi a kiszolgáltatottakat.

A mai bejegyzés nagyrészt kompiláció a számomra elgondolkodtató mondatokból. Vegyesen ostoba moralizálás, giccs és árnyaltság. Némi saját vélemény.

Annak, aki képes magyar mondatokat értelmezni, nem kell, de a többieknek leírom, okulva abból, hogy mindig is az olvasási és értelmi képességek, a nyelvi lyukak okozták a csakazolvassa-konfliktust, a rosszindulat vegyítve szövegértés-deficittel:

Értelmes ember nem ismételgeti nóvumként a konszenzust, pláne axiómákat: “kegyetlenkedni helytelen”, “nem ütünk meg gyereket”. Felesleges ezzel “szembesíteni” bárkit, nem ezen megy a vita.

Senki nem állítja, hogy függő helyzetűeket, fiatalkorúakat ütni helyes – egyáltalán bárkit. A kérdés: reálisan elkerülhetetlen-e az ilyesmi, szadisták csinálják-e csak, nincs-e eltúlozva, mennyire átható. A magam részéről idegenkedem minden fizikai erőszaktól, a küzdő- és kontaktsportokat, késes, öklözős harcokat és a fegyvermániásokat sem bírom.

Bővebben…

jónak lenni rossz!

Sokan vagyunk károsultak.

Nők, akik a legfogékonyabb éveinkben lelkesítő eszméket, jelmondatokat, elvárásokat szívtunk magunkba. A naivitásunk kiiktatta az elemi önvédelmi reflexeinket.

Mindenkit megértettünk, elfogadtunk, hittünk bennük és esélyt adtunk nekik. Mindenki jó. Mindenki jó akar lenni: ha tehetné, jó lenne.

Önelnyomásban éltünk. A maguk ellenségei lettünk.

Kicsit mindegy, hogy kerkonz szüleinkkel szembehelyezkedve vagy épp a családi balos-liberális-lázadó örökséget folytatva ugrottunk bele ebbe. A lényeg, hogy lángoló idealistaként hittünk az egyenlőségben, az emberi jogokban, mindenki méltóságában. A bőrünk alá ivódott, hogy bármilyen előítélet, fóbia, megbélyegzés, kirekesztés tilos. Az a legnagyobb bűn, véleményed sem lehet, üvöltően egyértelmű mintázatokat sem vehetsz észre, azzal “önként iktatod ki magad a komolyan vehető emberek köréből”.

Ezt a mondatot én írtam. Egyébként durva nőgyűlöletre válaszul, inceleknek, és tartom, hogy nem vagyok köteles bárkivel szóba állni, továbbá a nőgyűlölet gáz, és sokkal súlyosabb, pervazívabb, mint valaha hittem. Most már tudom: az, hogy szóba álltam ilyenekkel, elolvastam a förmedvényeiket, ugyanúgy önelnyomás volt. Mindenki ember, mindenki véleménye érdekes, ez csak félreértés, elmagyarázom neki, hátha megérti. Ezen csak picikét szépített az, hogy illusztrációs anyag lett az acsargásaikból nagy hatású posztokhoz.

Mások viszont nem úgy értették a kiiktatós mondatot, hanem a saját primer érdekeik szerint utáltak ki, hallgattak agyon, tettek indexre bárkit, akinek gyanús lett az egyenlősdi, a kontroll nélküli migráció, a perverziók normalizálása, vagy az, hogy korunk szentjei a buzik. Vagy épp a gyerekek tudatának mesterséges átszexualizálása import és bárgyú szólamokkal. Azok ellen uszítottak, akik észrevették, hogy az egyenlősdit pont a kulturális elit hangoztatja. Milyen groteszk! Márpedig nekik hatalmuk van és féltik a hatalmukat, ezért diktálnak ilyen erőszakosan.

Bővebben…

bizonyosságaim 3.: aki “queer” szexről aktivistaként szövegel, az mindig a hiányairól vall, és egyéb aljasságra is képes

Vay Blanka poliamór könyveket ajánl a SzabadNemen, ahol nyomorú magyar férfiak és Antoni Rita nyalnak be a vékonybélig egy olyan ideológiának, amely 2023 óta (a járvány kiheverése óta) minden nekik tetszetős társadalomban is zuhanórepülésben van, unják, egyre többen tagadják meg. Hahó! 2025 lett! Ez a divat elmúlt.

POLIAMÓRIA, KÖNYV, AKTIVIZMUS

Az ajánlóból ezeket a részeket választottam, az egészet jellemzendő.

Ó, jaj, ki várt volna ilyesmit? És pont a férfi baszta át a nőket? Hihetetlen!

Tanulni kell. A szerző engedélyt ad, hogy ne akard a poligámiát, de csak ha TÉNYLEG monogám vagy. Gondolom, a többieknek kötelező:

Bővebben…

bizonyosságaim (2.)

Második bizonyosságom: a “ne egyél zsírosat” is kamu

Azaz: a telített a zsírral való riogatás. “A marhahús, szalonna, tojás, vaj egészségtelen!” Ezt mondták – és ebben nem volt igazuk. És tudták, hogy nincs!

Nem hittem volna, hogy még mindig ennyien hiszik azt, hogy a zsírokat “kell” kerülni. Talán könnyebb is a margarinért nyúlni, ha azt is gondolod, hogy “mert egészséges”, nem csak azt, hogy olcsó. Hát annyira borzalmas íze van!

Bővebben…

bizonyosságok (1.)

Első bizonyosság: a “kell a szénhidrát” szöveget azok mondják, akik túleszik

…és ők idegenkednek a paleósoktól, ketósoktól is. Annyira, hogy aggódó tanácsokat hullajtanak jártukban-keltükben. Azért állítják, hogy veszélyes az alacsony szénhidráttartalmú étrend, mert 1. fogalmuk sincs, miről beszélnek (tápanyagtartalom, emberi anatómia), 2. meg akarják magyarázni, miért nem táplálkoznak ésszerűen, tudatosan. Ha nem sikerül megmagyarázniuk, akkor így kiáltanak fel: ami jó az egyik embernek, az nem jó a másiknak, mindenkinek más válik be – pedig egy faj vagyunk, egyforma a fogazatunk, a szerveink, nagyon hasonló a biokémiánk, és az őseink (őskori) életmódja sem tudott nagyon különböző lenni.

Attól lesz különböző a biokémia, hogy van, aki hamar tönkreteszi a sajátját. Ezt betegségnek nevezzük. Onnan már nem beszélhetsz arról, mi az egészséges (azaz: épséget kímélő), mert bajban vagy. Csak arról, hogyan mászol ki a gödörből.

Bővebben…

a tárgyak tucatjai… százai… ezrei!

A tárgyak, a tárgyak! Már írtam róluk, ironikusat, önterápiázót, és még azokat, amelyeket majd ajánl az algoritmus (három kapcsolódó posztot). Most van az, hogy nincs mese, szembe kell néznem a problémával: elleptek. Főleg amióta itt van gyerekkori otthonom maradéka újabb dobozokban. A másodikos és a nyolcadikos írásfüzetem, dolgozataim…

Itthon vagyok, mert pihennem kell, és expedíciókat folytatok: egymásba kapcsolódó, bonyolult, többcélú túrákat. Háromezer lépés is összejön ilyenekből. Hol a ragasztó. Az ezüst ajándékzsinór. Az a papírtasak, amelybe az összes képeslapot és szép borítékot gyűjtöm. A csipesz, a sebbenzin. Tízezer feletti értékű bélyeget találok összesen, időtállóakat (belföld). egészen vékonyra reszelem manikűrgéppel (forgó csiszolóval) a problémás lábkörmömet.

Sokáig kikerültem az elhagyott tárgyakat, elvágtattam vagy elhevertem mellettük, rájuk se néztem, csak felidegesednék! más dolgom van!, de most megfogadtam: élhető viszonyokat teremtek. Egyáltalán, ideje megválni Lőrinc általános iskolai röpdolgozataitól (!). Most tűvé teszek egyik-másik becses kincsért minden négyzetmétert. És jön velük minden, elveszettnek hitt személyi, az eredeti, profi papírvágó ollóm!, király mini varrókészlet, megkezdett naplók és regény-jegyzetfüzetek, ötszáz euró (!).

Elképesztő méretek vannak itt, és tárgyakból özön. Ami értelmet ad minden félórának: megtisztogatom, új használatba helyezem mindazt, ami szép, hasznos. Semmi ne legyen céltalan – ami az, az megy adományba, szemétbe. Új tanítványaim kapnak egy-egy füzetet, annyi, de annyi megmaradt. Bizony, a negyedikes olyan vonalazásút kap, ami neki való életkorilag. Én adom az alapanyagot, Juli gyárt. Jaj, olyan ez a lány, mint én voltam. Csak ő hibátlan. De ahogy alkot, ragaszt, amilyen ötletei vannak!

Én is gyártok. Kidobásra ítélt (mert elavult) turistatérképbe, NatGeo naptárba, címlapba vagy János-féle, A0-s stencilezett területrendezési tervekbe csomagolom a saját, tanári füzeteimet. Vagy csomagolópapírból vágok ki zebrát.

Bővebben…

van, aki örül mások halálának?

De tényleg, milyen ember az olyan?

Bővebben…

“csökkenteni KELL a húsfogyasztást”

Végtelenül türelmesen újra elmondom:

  1. ne parancsolgassatok felnőtt embereknek a személyes életükkel kapcsolatban, ne akarjatok bűntudatot kelteni és csúsztatásokkal győzködni, mert ki lesztek röhögve,
  2. nem igaz, hogy a növényi (vagy túlnyomórészt növényi) étrend egészségesebb – ez sunyi hazugság, amelyet mögöttes (politikai, kultúrharcos) céllal sulykolnak, egészségre és klímára hivatkozva,

Miért írok ilyeneket? Mert az ájtatos, “független” média egyre áthatóbban, egyre sunyibban sulykolja az ideológiát, morális felkentséggel és “tudományos alapon”. Témái egymással összefüggenek, torzítják a tényeket és a jó élethez szükséges információk terjedését. Én pedig kimondom az elhallgatott tényeket.

Erre a cikkre reagálok:

https://telex.hu/eletmod/2025/08/12/tenyek-izekre-szedve-hus-husfogyasztas-kampany-magyarorszag

A mostani cikkben már nem is leplezi a vegán propagandát, évek óta sejtettük, hogy erre tart, lassan ki foga mondani. Schwab doktor mesterséges sztározása sem véletlen ugyanitt.

Ennek is Ács Bori a szerzője, évek óta liszt, cukor, gyorskaja szerepel a témái között, de nem átall egészségről és környezetről papolni. Lehetőleg otthon csináld a krémest, a csipszet és a kekszet, matass vele sokat:

Bővebben…

top 10 irritáció

irigységgerjesztés

Mivel lehet hergelni a tömegeket? Hát persze, hogy táskákkal, jachtokkal, márkás pólókkal és nyaraláshelyszínekkel. Mi más érdekli őket? Elveik rég nincsenek. A netes acsargóknál, ahogy Hont fogalmaz, “a személyiség totális hiányát az O1g helyettesíti”. Ennyi az életminőség a számukra, ilyesmikre vágynak ők is nyilván, ezt kérik számon a tolvaj bandán. Hajdan értelmezhető ellenzéki figura évek óta dobálja be a leleplezett javakat, zebrát, táskát. Ugranak rá, tépik Orbánt (aki viszont nem luxizik). Özönlenek is a hergelt lájkok. De ciki, hogy a gyűlölt politikai ellenfél is nyaral!

A magad életét építenéd, nem anyagiakra sóvárognál jóljárási kényszerben, és lenne a fogyasztáson túl bármi elved, értékrended, missziód, szellemi horizontod – nem lenne szükséged efféle feszültségelvezetésre.

Itt jegyzem meg újra: a jacht szót nem y-nal írjuk.

Az ellenzéki média sűrűn hallgat a változásokról, amelyek az angolszász világban már, a túltelítődés fázisa után lezajlottak. Ott a woke és a tömeges migráció már nem dívik, döbbent tömegek tiltakoznak a nők jogainak genderideológiai alapú csonkítása ellen. Kevésbé Trump Amerikájára gondolok, inkább a balos vezetésű britekre. Nálunk a dühödt csiribirik jogkövetelése még felfutóban van, és igen amatőr a nyelvezet, az érvelés, a cikkek, még Antoni Ritáé a legértelmesebb, pontosabban illúziót keltő, de az is elemien téves, gonosz. Még mindig le-leírják, hogy itt nálunk egyelőre nem az a probléma, hogy tömegesen műttetnék át magukat tizenévesek (majd ha az lesz, szólunk ellene!) – tehát hajrá, előre! “Mi még nem tartunk ott”: mintha ez valami optimális cél volna, ott tartani, ahonnan majd a sok visszaélés, kár, tragédia után vissza kell fordulni. Éppenséggel tanulhatnánk abból, miféle gyakorlatokhoz, pusztításhoz és nőellenes agresszióhoz vezettek az elborzasztó ideológiák a boldog nyugati országokban, ahol hegemónná váltak. Az ideológusok mögöttük áll pénzes-pénzéhes elit, amely semmiben nem hisz, nem elvből “jóságos”, és nem is kényszeríti őket senki színvallásra. Majd ha nálunk is ezrek bánják meg, hogy a neten nézelődve bedőltek a hazug ideológiának, megcsonkíttatták a testüket, örök életükre mesterséges hormonokra szorulnak, meddők és szexuális örömre képtelenek lettek – majd akkor foglalkozunk ezzel!

Bővebben…

újra a megbocsátásról

…részben olvasói kérésre. Ez ritka: általában nem használok témajavaslatokat, mert nem tudok úgy írni, hogy más gondolata, érdeklődése indítja el.

Viszont most több gondolatom lett, folytatva a témát. Ez, ez és ez a korábbi poszt a megbocsátásról.

Kerülni fogom a trauma, bántalmazás és áldozat szavakat, mert ezeket egy érdekcsoport kisajátította, kiüresítette és lejáratta, és nem szeretnék olyan találatok között kijönni a keresőkben, amilyenekben ők.

Három témáról írok: 1. a szó jelentése, 2. a veszteség és a megbékélés mint monetarizálható termék, 3. Esterházy Péter.

Bővebben…

az interszex állapotokról

A témát nem csak mint érdekes jelenséget veszem elő, hanem azért, mert a csiribirik újabban felhasználják a maguk céljaira az interszex embereket.

Kik a csiribirik? Aki figyel, rég érti, de legyen itt: csiribiri az, aki az LMBT, a neurodivergencia, esetleg a testalkat vagy a vegánság ürügyén és körül különlegeskedik, és tagadja a tárgyi valóságot. Most ebből kettőről is szó lesz, mert a neurodivergenciát és az interszexualitást is manipulatívan használják.

A csiribirik célja, hogy zavaros indoklással, a félig rózsaszín, félig kék ábrákkal a transzneműségnek szolgáltassanak valami veleszületett, “tudományos” alapot, és ezzel elejét vegyék a vitáknak, a tanulság kimondásának, miszerint nem kellett volna annyi pornót nézni. (Mondom egyszerűbben: perverz és határsértő férfiakról beszélünk.)

Ha Mérő Vera “az utolsó betűig” egyetért, az mindig valami rettenetes, ájtatoskodó marhaság:

Cél még a befurakodás: az interszexeket saját állják az emberek, és közéjük vegyülve már nem olyan gáz a fétisparádé, ami a transzneműség. Ha kétivarúságot felpuhítják, és “a biológiai nem inkább spektrum, hiszen léteznek keverékállapotok”, akkor majd jobban elfogadják a nemeket ziláló álláspontot. A transznemű-ideológia alapállítását: hogy lehet nemet váltani.

Ki bántana egy rendellenességgel született embert? Ki kérdőjelezné meg, hogy ő is ember, csak mert nem egyértelmű a neme? Na ugye. És akkor majd nem fognak fennakadni, amikor a pörgős miniszoknya alatt meredezik a szerszám.

Marginalizál, hmmm… ismerős szó. Ki is emlegeti folyton? Miért kéne középre helyezni a szélsőségesen ritka rendellenességeket?

Bővebben…

körülrajongott férfiak semmitmondása, apakép, minta, alkohol

Istenem, ezek a hirtelen divatossá vált férfiak a médiában! Azt veszed észre, hogy az összes portál, csatorna, újság őket hívja az adott témában, és azok a témák nagyon pörögnek ám. Hú, de jókat mond, ismered? Mindnek van egy gumicsacsija: a rostok és az emésztés, a bél–agy kapcsolat, a másiknak a függőségek, a harmadiknak a generációk, a negyediknek pszichiáter létére a pszichiátria kritikája, az ötödik a renitens, jó fej tanár, akit üldöz a rendszer, és megmondja, hogyan neveld a gyereked, a hatodik búbánatosan elemezgeti az oroszokat és a háborút. Az összes témát együtt nevezzük korszellemnek, de feltűnő, hogy egy-egy témának a szűk hazai nyilvánosságban csak egy-egy királya van, nincsenek azonos súlyú kihívóik.

A médiajelenlétük hatására pedig tanult, városi, a világban járó-kelő, felnőtt emberek eldobják az agyukat. Annak ellenére, hogy a szakértők nem is mondanak semmit, ami egy kicsit is elmésebb társaságban két fröccs után ne hangozna el, plusz némi “hosszmetszeti kutatás” vagy statisztika hozzá, és kész a produktum. Csupa klisé, magától értetődő állítás, butus anekdota, vagy egyenesen tévesen keretezett valóságdarabok a trendnek megfelelően: “nincs minta a férfiak előtt, hogy hogyan legyenek apák” – a minta hülyeség, legalábbis ennyire univerzálisan, de erről majd később.

A követők, akik megveszik jegyet, megnyomják a lejátszás gombot, valamiért beérik ezzel a színvonallal. Olyannyira önállótlanok, annyira akarnak valahova tartozni, vágynak a helyességük átélésére, hogy félreteszik a saját gondolataikat, és időt, pénzt, rajongást szentelnek ezeknek a szereplőknek.

A legutóbbi ilyen tartalom, amit kíváncsiságból meghallgattam, amíg elbicikliztem a nyaralóból a hipermarketig, a Hoppá! című szórakoztató műsor volt “a mentális egészség és a show határán”, vagy valami ilyesmi a szlogenje. Az előttem ismeretlen műsorvezető eléggé nem találta a szavakat, búbánatos közhelyekbe zavarodott bele, és úgy kérdezgette Steigervald Krisztiánt és Zacher Gábort, két példányát az okoskodó prototípusnak, hogy mi az összefüggés a generációk és a függőségek között.

Bővebben…

tömören (és újra) arról, miért kamu a menstruációs szegénység

Írtam már erről, csak nem tudom, hol. Idegesít még mindig a habverés: ez a mozgalom huszon-koraharmincas, városi, közepesen képzett, gyereket nem akaró, méhkivételt is fontolgató, reddites lányok vesszőparipája. Meg azé, aki a gyerekek kíváncsiságából szedne sápot, épít karriert, és még van pofája jóságoskodni.

“Addig törtük a tabut, amíg a bajaink a bálványainlk lettek!”

Frissítés 2025 május 30-án. A 444-en elérhető SzabadNem blogon egy férfi, “Alíz” taglalja a menstruációs szegénységet.

Súlyosan szennyező terméket gyártó cégek fizetnek meg újságokat. Ki nem jött még rá, hogy ez az egész csak egy bonyolultabb betétreklám, amióta a “tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés” nem hat? Meg mindenki unja. De most lehet jóemberkedni! Inkább adakozz – az Unilevernek, a Protect and Gamble-nek, a DM-nek. Lapozol egyet a magazinban, és ott meg MIKROMŰANYAG jajveszék. Böbe el is mondja, hogy megoldotta vécépapírral, hibátlanul, nem ez volt a baj, de mégis, de baj! – és ezt egy férfi mondja!

“Különösen a globális délen”, értsd, arabok, négerek. Ők aztán REPESVE várják a mohó kapitalistákat, ott a nők már vagy hatezer éve nem tudják, mit kezdjenek a huszadik század legvégén kifejlesztett, kényelmi termékek nélkül. Egy darab betét árából ehet az a nő egy napig!

Az is vicces volt, amikor valaki egy gyűjtés során felvetette, hogy a műanyagbevonatú, szelektálhatatlan-komposztálhatatlan betét és a fehérített pamutból készült tampon is környezetszennyező, vegyünk inkább kelyhet, mosható betétet a szegény asszonyoknak, és ugrottak levezetni, hogy DE AZ NEM JÓ, MERT NINCS HIGIÉNIA az egyszerű asszonyoknál, nem tudják kimosni.

Annyira unom már a hablatyot elkényeztetett harmincasok álproblémáiról. A fölényeskedést. Menstruációs szegénység – egy magát nőnek gondoló férfi kérdezget egy nőt, akinek ez nem volt probléma. Mert az éhezés volt a probléma. A végén mégis elkönyveli a fickó, hogy “ezt sokféleképpen lehet megélni”, és leszögezi, hogy igenis nagyon súlyos probléma a MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG.

Megkérdeztem a chatgpt-t is, általánosságokat hablatyolt. Ennyire bárki képes, ha fegyvert szorítanak a halántékához: cáfold, hogy értelmes cél volna a menstruációs termékek ingyenessé vagy áfamentessé tétele: Bővebben…

mikor kezdődött a babák gyalázása?

Nem az van, hogy már nem vagyok forradalmár. Mert ugye megöregedtem, és ezek a fiatalok annyira mások. De hát mik ezek? És milyen erőszakos és kötelező mindegyik, ebben kell hinni – hacsak nem állsz be turulos cserkésznek?

Vegánság. Ahogy hirdetik!

Ne szülj. És: kutyacica. “Lehet őket vinni tanítani, iskolába, orvoshoz ugyanúgy.” Üveges szemekkel nézel erre. De akkor már miért nem aranyhal? Vagy zöld szemesostoros? Hozzá érkezik a rinya, hogy miért nem lehet állattal albérletet találni… És ez a beszédtéma, hogy kinek milyen a kutyusa.

Lemondás, azt mondja…! Görcsös, dühödt gyűlölet önfelszépítéssel, ideologikus okoskodással a világ állapotáról. A világéról, amelyet nem értenek. Mielőtt megkérdezitek: nem, nem kötelező szülni, ők ne is szüljenek. De az is felmerül, az ő életüknek mi értelme. És hogy mitől van az, hogy ennyire nem értik. “Elnyomlya.”

“a 3. Vh kezdetéről írogatnak már”

Bővebben…