Felmerült, hogy az erőszakos férfi sem jókedvéből csinálja. Ő is ember. Aki ugyanúgy szenved. Őt sem kéne magára hagyni.
Ezt írta privátim az olvasó: Bővebben…
Felmerült, hogy az erőszakos férfi sem jókedvéből csinálja. Ő is ember. Aki ugyanúgy szenved. Őt sem kéne magára hagyni.
Ezt írta privátim az olvasó: Bővebben…
Nem. Nem vagyok és nem leszek túl rajta.
Te akarsz túllenni rajta, pontosabban azt akarod, hogy kedvedért legyek túl rajta, még pontosabban: felőled szenvedhetek is, csak ne kelljen látnod. Azt akarod, hagyjam már ezt a témát, mert kényelmetlen azt tapasztalnod, hogy a világ nem valami jó kis konstruktív, kellemes hely, viszont jogtalanság, visszaélés, erőszak és fájdalom van benne, amely téged is érinthet, és az zavar téged ebben, hogy ezzel szembesülnöd kell, és még az is, hogy olyan a helyzet, hogy ha jó embernek tartod magad, és hát mi másnak, akkor állást kellene foglalnod, de nem teszel semmit, pláne nem küzdesz ellene. Most én értselek meg téged? Értelek. Bővebben…
Tanulságos volt a robbanás. Soha nem történt még ilyen itt, sokkal kisebb léptékű, más jellegű volt eddig a blog. Röpült mindenféle a detonációban, ki tudja, hol áll meg.
Mi történt? Mi lesz a kislánnyal? Miért hallgat mindenki? Miért én írtam meg a történetet? Mi ez az összezárás? Miért az anyáról, az ő motivációiról beszélnek, miért köré konstruálnak krimit? Miért engem támadnak most szakmailag a belterjes újságírók, az apa barátai? Miféle ez az új nyilvánosság, mire alkalmas?
Úgy kerültem kapcsolatba az üggyel, hogy megkeresett egy civil szervezet, aztán egy jogász. Felvettem a kapcsolatot az anyával. Olvastam. Majdnem abbahagytam, mert nem tudtam, hogy volna jó, nem akartam bulvárt, nem kaptam elég jogi és újságírói segítséget, csak arra figyelmeztettek, hogy vigyázzak. Megtorpantam, lassú voltam. Minden kötőszót mérlegeltem. Minél több mindent olvastam, minél tovább forgattam a darabkákat, annál ismerősebb lett a logika. Az erőszak logikája, a mellébeszélésé. És szóltam. Bővebben…
Van egy férfi Bővebben…
Hirlando vendégposztjának utolsó bekezdésében, tágas és kifejtett kontextusban szerepelt: kíméletlen férfiegó. Sokan tiltakoztak, felháborodtak ám ezen, és nemcsak agresszív és szánalmas trollok ám, akik kétfős közösségükben érdemlik meg egymást a facebookon — az oldal közben megszűnt –, hanem árnyalt és jó szándékú férfiak is.
Miért bántjuk őket mindig? Bővebben…
Bajuszcic vendégposztja, de azért többször éreztem, hogy ezt én írtam, és felkiáltottam, míg olvastam. Lássuk, mi minden rejlik a sugárzó alkotó személyiség mélyén. Bővebben…
…mert néhányan, akik elkötelezettek, akik figyelnek és cselekednek is, összehozták a facebookon.
https://www.facebook.com/ujrakezdes.nyilvanos
Itt tudjátok kérni a felvételeteket a csoportba, amelyben szeretnénk minél többet segíteni bántalmazó kapcsolatukat hátrahagyó, új életet kezdő nőknek, anyáknak. Úgy működik, hogy ha van bármi, ami még használható és fel tudjuk ajánlani, például ruha, gyerekcucc, bútor, akkor a csoporton belül lehet közzétenni, vagy akár a nyilvános oldalon is, aki pedig keres valamit, az is beírhatja.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet.
Hogy egyénileg mivel fenyeget minket a Rend, ha nem vagyunk engedelmesek (szelídek, heteroszexuálisak, megbocsátók, otthonülők, vidámak, hűségesek, buják, szülékenyek, szubmisszívek, háziasak, ápoltak, szorgalmasak, csinosak, belátóak, nagyvonalúak, karcsúak, takarékosak, türelmesek, figyelmesek, bizalomteliek…), hogy hogyan önzőz le, kritizál, súg össze mögöttünk és ragaszt ránk címkéket, azt megírtam már a nem fogsz kelleni a férfiaknak című bejegyzésben. Bővebben…
Ennek érdekében követeljük:
1. Formális meghallgatás helyett érdemi civil egyeztetést, azaz a
törvénynek a civil javaslatok alapján való megszövegezését!
2. Ezzel összefüggésben a kormány haladéktalanul írja alá és tartsa be az áldozatok védelmét garantáló Isztambuli Egyezményt.
3. A kormány minden ponton, de különösen a nők elleni erőszak
vonatkozásában tartsa be a CEDAW ajánlásait.
Eddig csatlakozó civil szervezetek és személyek:
Nőkért Egyesület/nokert.hu
NANE
PATENT
Nők a Pályán
Nő az Esély Egyesület
Amnesty International Magyarország
Magyar Nők Szövetsége
Gerle Éva blogger, csakazolvassa
Kutyákat most is lehet hozni — komondornak külön örülünk!
Hozzatok transzparenseket — ezek a fenti követelésekhez kapcsolódjanak!
Pártpolitikai vonatkozású, valamint a rendezvény céljától eltérő tematikájú transzparenseket ne hozzatok, azokat a szervezőknek jogában áll elrakatni, illetve hajlandóság hiánya esetén a résztvevőt elküldeni. A rendezvényt ilyen vagy más módon megzavarót a szervezőknek jogukban áll a rendőrséggel eltávolíttatni.
Az esemény szervezés alatt áll, kisebb változások még lehetnek, figyeljétek a híreinket!
2013. áprilisi bejegyzés
Ez az obligát reakció negyedszázada arra, amikor megtudják, hogy nekem három bátyám van. Jaj, de jó, de aranyos. Megvédtek. Elkísértek! Lovagok! A sok helyes fiú, a barátaik! Kis királylány! Bővebben…
A film- és könyvprojektet fél kettőkor kínomban együtt jobbnak neveztem el. Most jött el az ideje, együtt vagyunk, szeretünk pörögni, filmet nézni, olvasni.
Mától április 1-jéig A Magdolna-nővérek című, 2002-es ír filmet vesézzük ki, amely hihetetlen pontosan mutatja meg, hogyan is gondoljuk néhányan, hogy nem az egyes ember a felelős, hanem a rendszer, mert “szorítja, fogja, összenyomja / egyik dolog a másikát”.
cvd/hohorgász, aki a filmet is javasolta — és előtte nemrég a civil nők levelezőlistáján ajánlotta az egyik tag, köszönjük! — volt olyan kedves, és összeszedett néhány információt és érdekes linket annak, aki továbbolvasna. Íme (a csillagig):
A szinkronizált film:
http://www.youtube.com/watch?v=vteWwORSCi0
színes, feliratos, angol-ír filmdráma, 119 perc, 2002
Dolby Digital
rendező: Peter Mullan
forgatókönyvíró: Peter Mullan
operatőr: Nigel Willoughby
díszlettervező: Caroline Grebbell, Jean Kerr
jelmeztervező: Trisha Biggar
zene: Craig Armstrong
producer: Frances Higson
látványtervező: Mark Leese
vágó: Colin Monie
szereplők:
Nora-Jane Noone (Bernadette)
Anne-Marie Duff (Margaret)
Dorothy Duffy (Rose/Patricia)
Eileen Walsh (Crispina)
Geraldine McEwan (Bridget nővér)
Britta Smith (Katie)
Eithne McGuinness (Clementine nővér)
Frances Healy (Jude nővér)
Phyllis MacMahon (Augusta nővér)
Netes infók a filmről:
http://www.port.hu/a_magdolna_noverek_the_magdalene_sisters/pls/w/films.film_page?i_film_id=54137
http://bezzeganya.postr.hu/elnezest-kertek-a-magdolna-mosodak-aldozataitol
http://hetek.hu/hit_es_ertekek/200309/rabszolgak_a_zardaban.
Ír újságíró kutatta a témát, dokumentarista könyv magyarul:
http://moly.hu/konyvek/jack-holland-nogyulolet
http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/ugyvedek-harcolnak-a-magdolna-mosodak-aldozataiert/2011-06-06/3824
http://nol.hu/kulfold/20130208-a_magdolna-mosodak_szornyu_rejtelye
És a könyvről, Betlen Anna (egy kicsit le kell görgetni):
http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0712/07124.html
*
Ami a filmeket illeti, nem szakterületem, ezért most kevésbé szeretnék tanár lenni, csak néhány gondolatébresztő kérdést teszek fel, de nem azzal a céllal, hogy teljesítsétek. Lehet csak némán, teregetés közben gondolkodni rajta, vagy egészen figyelmen kívül hagyni. (Uramisten, többen írtátok tegnap, hogy “ki kellett mennem közben teregetni”.) Szóval ez nem kötelező feladat, csak az én felvetéseim, vagy elindítója lehet az egyik vagy több kérdés a beszélgetésnek.
Általában is biztatnék mindenkit az egész együttes nézelődés-olvasás alatt, tehát a most következő sok héten, hogy ne fogja vissza magát, ne igazodjon, ne féljen, írjon, amiről szeretne, illetve egymás kérdéseire, felvetéseire. Nincsen helyes válasz, egyetlen megoldás, minden szempont gazdagít, a filmekhez különben sem kell olyan szakértelem, mint az irodalomhoz. Na, jót nevettünk. Biztos, hogy nem lesz kínos csend, mert sokan lettünk, a törzskommentelők igen erősek érzékenységben, tudásban és intuícióban, és előbújtak a néma olvasók, meg még érkeztek is sokan, mert megpörgettem az egészet egy kis promoted storyval a fészen.
Két apró adalék, mert nem aludtam be a stáblistán, hanem az utolsó taktusig végignéztem:
A végén van a szöveg, hogy ‘entirely fictitious’, vagyis teljes egészében a képzelet szülötte a karakter, a cselekmény, de a Magdolna-nővérek intézménye létezett, hasonló tendenciákkal, és valóban 1996-ig. (Aki olvasta a — dokumentarista igényű és Betlen Anna kritikájából feltételezhetően a filmnél jóval durvább — regényt: van-e átfedés? Milyen művek és dokumentumok állnak még rendelkezésre, amelyekből összerakhatnánk a valóság mozaikjait?)
A másik, hogy ennek ellenére, tehát hogy — valószínűleg jogi védekezésként — azt állítják, a képzelet szülötte, az egyik apróbetű a Sex in a Cold Climate című dokumentumfilmet nevezi meg a film előzményének.
És eszembe jutott az Ördögsziget című norvég film (2010), amelyet tavaly láttunk még Jánossal moziban, és amely nagyon hasonló jellegű, csak fiúkkal, durva homoszexuális visszaéléssel és katarzisos vérengzős leszámolással. DE AZ LEGALÁBB AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT VOLT, ***SZAMEG.
És a kérdések:
1. A film nagyon tudatosan tartja vissza az információt a cselekmény idejéről. Mi ennek a célja? Melyik a legelső utalás a korra, mikor döbbenünk rá, hogy nem a harmincas években járunk? Vajon miért a filmnek azon a pontján árulják el ezt?
2. Megérdemelte a sorsát — mondja Katie holtteste fölött Bernadette. Érvelj mind amellett, hogy ez igaz, mind amellett, hogy nem!
3. Melyek az igazság pillanatai? Szedjük össze! Melyik a legnagyobb pillanat?
4. Mit szolgál, sugall a meztelen jelenet, a “játék”? Ne nyugodjunk meg egyszerű válasszal!
5. Gyűjtsük össze azokat a mozzanatokat, amelyekkel Bridget nővért “emberíti”, a pribéken túl árnyalt karakterré teszi a dramaturgia! Mi ennek a célja?
6. Mi tartja vissza Margaretet a nyitott kapuban?
7. Mit gondoltok Bernadette férfiakhoz való viszonyáról? Mi motiválja őt? Nem akarunk erkölcsileg ítélkezni, hanem meg szeretnénk érteni, mivel talán ő a főszereplő: milyen ő, miért ilyennek ábrázolják, miért az ő kezében van az oly fenyegető fallikus gyertyatartó a végén, és miért az ő arca és reakciója az utolsó képkocka, ez az egyháznak szánt felemelt mutatóujj.
8. A filmben van néhány szépséges, beszédes szimbólum, motívum, irodalmi toposz. Melyek ezek?
És ne feledjétek: itt és ebben az időben mindenki mélyen vallásos, de legalábbis bele van szocializálódva ebbe a miliőbe, amelyben a tiszteletes és a pap ab ovo tekintélyszemély.
Ha valakit megöltek, savval leöntöttek, megerőszakoltak, még ha nő is az illető, nem azt találgatjuk, hogy ő miért volt nős ember szeretője (“ezzel átlépett egy fontos erkölcsi határt, az ilyen kapcsolatoknak sosincs jó vége!”), nehéz természetű volt-e, volt-e alkohol a vérében, kihívóan viselkedett-e. Arról beszélünk, ami a tragédiát okozta, a problémáról, és az a nők elleni, rendszerbiztosítékokkal megsegített erőszak. Minden más mellébeszélés, relativizálási kísérlet.
Ha találtok a megrázó hírek kommentárjaiban ilyeneket, szedjük össze! Írhatunk olvasói levelet is.
Az adu ász. A végső érv. Hogy a nőknek is vannak szemét húzásaik, hibáik, tehát a nők elleni erőszak voltaképpen csak visszavágás, megérdemelt revans, vagy olyasmi, ami a satupad szélén lehullik, hát sajnos, van ilyen, vannak erőszakos EMBEREK, hol férfi, hol nő, szépen szimmetrikusan, de ugye, a lényeg, hogy a csapból is a nők elleni erőszak folyik, de be ne dőljünk ám, ők sem szentek! Bővebben…
El tudnék itt anekdotázni erről az igen kínos helyzetről, mert sokszor átéltem. Bővebben…
avagy az utcai biztonság fontos elemei.
Önvédelmi képzés, Németh Péter (JKD-Kali instruktor, harcművész, önvédelmi szakember) tartja 2013. március 23-24-én, Lágymányoson.
https://www.facebook.com/events/614844288528989/
“Azok követik el, akikben megbíznak”
Iványi Zsófia interjúja Tóth Györgyivel a magyarnarancs.hu-n.
Írok néhány sort a tegnapról, még hajnalban akartam, csak annyi munkám van, és olyan álmos vagyok, meg tönkretettem a kávéfőzőt is, á, reménytelen ez a péntek.
De a csütörtök! Az állítólag Valentin! Nagy nap volt ez, katartikus. Bővebben…
A Nincs-férfi valami egészen megrázó mértékben tudja szervezni a köré létesült nő sorsát, mindörökké. Bővebben…