TollamPapírom cukr papírkereskedé nem, nem: nájtklubban járt.
A blogját itt olvashatjátok.
Pár évvel ezelőtt találkoztam egy régi (gyerekkori) ismerősömmel, akit nevezzünk most Zsuzsinak. Zsuzsit tizenvalahány évvel korábban láttam utoljára, az elmúlt években néha felröppent róla egy-egy kósza hír, mely szerint táncosnőként járja a világot. Bővebben…
Holtomiglan —
Bringásahegyen sűrű kérdőjelei.
„… hetedhét országra szóló lagzit csaptak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.”
Ahol a tündérmesék véget érnek… …ott kezdődik a Csakazolvassa blog.
Esküvő, lagzi, nász, frigy, lakodalom, menyegző, házasságkötés, egybekelés. Minden romantikus film zárása. A nő életében a legszebb nap. Bővebben…
Most átadom a szót az olvasóknak. Egy kicsit úgyis kifutottam magam a múlt héten. Ez a hét a vendégposztok hete lesz. Változatos témákban, hét szerző, hét poszt. A mai szerzőt nem nevezem meg. Meséljetek, kérdezzetek.
a nem hibátlan életükben
Huszonnégy voltam. Bővebben…
Bringásahegyen vendégposztja.
— Nézd azt a kutyát!
— Aranyos. Szép vörös szőre van.
— És hosszú farka.
— Nem hasonlít valakire?
— Morzsira. Mama, Morzsi meghalt?
Bővebben…
…s te messze vagy. Hangod befonja álmom…
Vendégposzt. Farkas Viki, a filmek, a külföldi lét és a blog remek ismerője osztja meg velünk a tapasztalatait.
Amikor szóba kerül a távkapcsolat, a saját tapasztalattal bíró beszélgetőpartnerek
általában kifejtik, hogy a távkapcsolat olyan párkapcsolat, ami nehéz, ezért és azért,
mert… Nekem lehet mondani: életem első szerelme is távkapcsolat volt a középiskola
alatt, igaz csak nagyjából hatvan kilométer és pár város választott el minket egymástól.
Régebben egyébként az volt a nem túl finom véleményem, hogy a távkapcsolat
nem párkapcsolat, hanem egy nagy sz@r. Bővebben…
Ismét Bringásahegyen pompás posztja.
A vudielen-típus nem szép, mégis meglepő sikere van a nőknél. Görbe hátú, vézna, vastag szemüveges, szakálla gyér füvecske, kopaszodik, pocakja van, vagy negyven felé is ritkuló copfot hord. Viszont más, mint a többi férfi. Bővebben…
A remek tollú Bringásahegyen vendégposztja.
A cicis poszt rádöbbentett: a hajam és a mellem az a két testrészem, amely messze több figyelmet kapott életemben, mint az összes többi együtt. Míg a mellemmel ambivalens a viszonyom, a hajam igazi sikertörténet. Kifejez engem, tetszik másoknak, összeköt a világgal, felvidít, nővé tesz. Egy testrészem, amellyel maradéktalanul elégedett vagyok! Bővebben…
Harmadik házassági évfordulóm, egy éve kapott János stroke-ot. Ma rá emlékezem.
Rita vendégposztja, köszönöm. Bővebben…
És bemehettek egy intézetbe válogatni?
Örökbefogadás kérdezz-felelek. Bringásahegyen vendégposztja.
Ha annyi kisgyerek él intézetben, miért tart olyan sokáig az örökbefogadás? Bővebben…
A film linkje még egyszer:
FarkasViki és ribizli bevezetője és kérdései. Bővebben…
Bajuszcic vendégposztja, de azért többször éreztem, hogy ezt én írtam, és felkiáltottam, míg olvastam. Lássuk, mi minden rejlik a sugárzó alkotó személyiség mélyén. Bővebben…
FarkasViki vendégposztja.
“…itt élned, s halnod kell!”
— Nem. Sehol nem kell.
Sokat gondolkoztam, hogy mit jelent külföldön élni. Bővebben…
Bringásahegyen vendégposztja megint!!! Bocsánat, belealudtam a szerkesztésbe.
Itt együtt beszélget, vitázik több száz, olvas pár ezer nő, ideje megvitatni, amiről a férfiak szerint beszélni szoktunk egymás között. Bővebben…
Gumiszoba vendégposztja.
Adéllal (aka Gumiszoba) két hete Gödöllőn beszélgettünk erről — megdöbbentem, hogy egy dohányos tud így is beszélni róla, nem csak önfelmentve, önigazolva. Én nagyon, nagyon haragszom rájuk, még most is, hogy már az állomásokon is tilos. Egyszer, valakié tetszett, meg a csókja is úgy. De mivel én soha egy szálat se, nem tudnék erről jól írni (mint ahogy nem tudnék a külföldi létről meg az örökbefogadásról sem igazán, csajok, írjátok meg, felteszem!).
Adél vendégposztja, címét maga Anton Pavlovics adta, csak ő nem úgy értette.
A dohányzásról írok most azoknak, akik dohányoznak és azoknak, akik nem. Bővebben…
Bringásahegyen vendégposztja.
1. szégyellem
Helyszín: elit környék parkja
Szereplők: Csongor, aki osztálytársam volt, és tíz éve nem láttam, a gyereke, és én.
— Az ott a fiad? Bővebben…
Vendégposzt Esztertől.
“Ha lenne pasid, nem kerültél volna ilyen helyzetbe. Nem kéne ilyen magasra tenni a lécet” – szól a lényegre törő, frappáns komment a Facebookon Bővebben…
olaszorszagbajottem vendégposztja.
Mikor Éva „kiadta” a megtisztelő feladatot (köszönöm), hogy írjak arról, milyen, ha nők
felelős munkakörben dolgoznak, annyi minden eszembe jutott. De ahogy teevee legutóbbi
kommentjét olvastam, összeállt a dolog a fejemben (valószínűleg ő sem gondolta, milyen
hatása lesz). Bővebben…
Adél írta megint nekünk.
Nagyon sok dolgot megpróbálunk. Mikor az ember megérzi, hogy kezd kiürülni az élete, hogy valami baj van körülötte, akkor próbál megoldásokat, utakat találni, hogy jobban érezze magát. Sőt, válaszokat is keres a kérdéseire. Betéved olyankor jógára, hastáncra, spinningre, zumbára, elkezd kártyát vetni, horoszkópokat bújni, családot állít, meg még egy rakás dolgot előszed. Eközben persze vadul fogyókúrázik. Bővebben…
Mivel kérték, szívesen adok publikálási lehetőséget más nőknek.
Akik megvilágítják, milyen iszonyatos mocsarakban és élethazugságban kínlódnak, és hogyan tükrözik vissza a körülöttük élők a viselkedésüket. Az összevissza nevelők, a szubmisszívek-rikácsolók, a gyerekeiktől elismerést és lelkizést követelők, a mindent másra kenők, a Bovarynéként nekik járó dicsőségről, értelmiségi karrierről és udvarlókról fantáziálgatók pokla ez, akik rengeteget magyaráznak: “közélet”, “politika”, “tehetség” – egyvalamit nem tudnak: tisztességgel, hiszti és más nők baszogatása nélkül helytállni abban, amit magukra vállaltak. Murinai Angéla a családjáról ír őszintén.
Hétfő, megint iskola. Az olvasó a gyomorgörcsös gyermekeink című bejegyzésre reagál.
Blogja: http://ezisazis-kovtama.blogspot.hu
…én pont az a görcsölős depressziós anyuka vagyok, akikről írtál a blogodban. Bővebben…
csak az olvassa. én szóltam 