a dohányzás ártalmasságáról

Gumiszoba vendégposztja.

Adéllal (aka Gumiszoba) két hete Gödöllőn beszélgettünk erről — megdöbbentem, hogy egy dohányos tud így is beszélni róla, nem csak önfelmentve, önigazolva. Én nagyon, nagyon haragszom rájuk, még most is, hogy már az állomásokon is tilos. Egyszer, valakié tetszett, meg a csókja is úgy. De mivel én soha egy szálat se, nem tudnék erről jól írni (mint ahogy nem tudnék a külföldi létről meg az örökbefogadásról sem igazán, csajok, írjátok meg, felteszem!).

Adél vendégposztja, címét maga Anton Pavlovics adta, csak ő nem úgy értette.

*

A dohányzásról írok most azoknak, akik dohányoznak és azoknak, akik nem. Bővebben…

békabőrös cárkisasszony

Adél írta megint nekünk.

Nagyon sok dolgot megpróbálunk. Mikor az ember megérzi, hogy kezd kiürülni az élete, hogy valami baj van körülötte, akkor próbál megoldásokat, utakat találni, hogy jobban érezze magát. Sőt, válaszokat is keres a kérdéseire. Betéved olyankor jógára, hastáncra, spinningre, zumbára, elkezd kártyát vetni, horoszkópokat bújni, családot állít, meg még egy rakás dolgot előszed. Eközben persze vadul fogyókúrázik. Bővebben…