ünnep címkéhez tartozó bejegyzések

játszma karácsony előtt

Közzétéve Szerző:
110

Az a nagy helyzet, hogy ha belemész, akkor szívni fogsz.

És belemész, mert nem ismered fel.

És aztán ki vagy akadva a szívás miatt, és akkor már felismered, mi történt, de ez egy kicsit sem ment meg attól, hogy legközelebb is belemenj ugyanabba.

Fel van ismerve pedig, de olyat mond a férjed, hogy az változásnak tűnik, “ez már nem az”, vagy fogadkozol, hogy most majd okosabban viseled a helyzetet, fel vagy te vértezve.

De akkor is szívsz, ugyanúgy.

És mivel tudhatnád előre, mi lesz (elárulom: ugyanaz), egy kicsit vicces vagy, amikor ugyanúgy kiakadsz. Bővebben… →

annyira megváltozott minden

Közzétéve Szerző:
42

Minden évben, de tényleg, amióta az eszemet tudom, anyám a csak rá jellemző, elpusztíthatatlan mosolyú kedélyességgel azt mondja május első napjaiban:

12/24/33 (…) éve ilyenkor még nem tudtam, hogy fiam lesz-e vagy lányom.

Ez úgy, hogy van három bátyám, és ő lányt is szeretett volna. Bővebben… →

kellemes

Közzétéve Szerző:
47

melléknevek sorozat 8.

— nem volt internetünk 22-én délelőtt 11 óra óta, ÉS NAGYON JÓT TETT —
Nem, nem boldog és főleg nem áldott.
Évekig szóltak a fejemben az Átszellemültek. Tudjátok, hogy sok — és többféle — vallásos hatás ért gyerekkoromban, nem csak bibliaismeret, hanem dallamok, lelkiség, szertartások is. Én annyi tanulságos moralizálást hallgattam végig kiskoromtól — prédikáció, “sajnos, manapság” önigazolás —, hogy mindig szorongtam: lelkesebbnek, átlelkesítőbbnek kellene lennem, jobban megélnem a karácsonyt, magamban is, és főleg abban, amilyen ünnepet a gyerekeimnek teremtek. Valami közösségi, mély érzésű, istenes karácsony kellene, és azt nekem kellene létrehoznom erőből. Nem ilyen kajálós-lustálkodós-dologias karácsony ám.
Ezt is letettem. Nem szaggat már. Annyi lelkiség van, amennyi lenni tud. Annyi, hogy habot verek (túrós rétesbe), ott állnak kissámllin a pult túloldalán, és közben kiugrik belőlem a 327. dicséret: Ó, jöjjetek, hívek…, csak úgy, és engem is meglep, hogy tiszta és erős a hangom még mindig. De megint nem bírom a végét egy levegővel. Hogy felejthetem el, hogy a refrén virtuóz. Mindig elfelejtem.

Bővebben… →

“persze hogy boldog vagyok”

Közzétéve Szerző:
15

Mondta Babadávid. Kérdeztem, míg a garázsát bütyköli: szerintetek boldog? Erre válaszolta, flegma rajzfilmfigura-hangon.

Azért mégis lett ünnep, és olyan időtlen. Soha még ennyire nyugodt. Csönd van. Telefonok sem. Most nélkülük, most mindenki nélkül. Süt a nap. Fúj a szél. Csillagos az ég. Sár. Vaddisznók. Meghat a gyertyaszag. Bővebben… →

“csak a csúcsdísz halál ronda…”

Közzétéve Szerző:
52

Julis fölrepült, emígyen:

IMG_7214Majd jövőre pókhálótlanítok is. Észak felé mutat mindig a csúcsdísz. Semmi égősor, semmi angyalhaj, girland! Nem bohóckodunk, ez egy fenyő! Három méter alatt azért dísz is van rajta.

Nekem névnapom is van ám! Boldog, bambulós, ötkilóthízós, kiengesztelődős karácsonyt kívánok mindenkinek, vörösborfoltokat és kellemetlen bejglimorzsákat is, legközelebb 27-én jelentkezem egy provokatív és bombasikerű film kritikájával (Határtalan szeretet), aztán új sorozat indul: tudtad-e?, ebben érdekes tényeket, összefüggéseket gyűjtök össze. Szilveszter napján a hájlájc című bejegyzésben az évem legjeit tárom elétek. De lesz még más is, kifolynak a blogtartályból a vázlatok!

És ne feledjétek: fény, szeretet, megváltás, valamint meditálás a Ladában!

IMG_7213Köszönjük mindazon olvasók segítségét, akik, és a többiekét is! Puszivödöl, ahogy Hajnalkám írta, minden csőcselének!

Jaj, de szép a karácsonyfa,
csak a csúcsdísz halál ronda.
Sok játék van alásomva,
Jaj, de szép a karácsonyfa!

varródé

adventi béke

Közzétéve Szerző:
177

Hát sőt, ádventi. (Vannak ezek a kibékíthetetlen ékezetviták. Kollega. Sztalin. Problema. Szerintem, részben megfigyelésem, részben intuícióm szerint protestáns-katolikus, vagy épp evangelikus? tengely mentén.)

Talán a szülőkkel való szakításnál is nagyobb tabut feszegetek most: nekem, ahogy az évek telnek, exponenciálisan zuhan a karácsonykedvem. Bővebben… →